Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
1980, március 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 * A Központi Bizottság kongresszusi beszámolója (Folytatás a i. oldalról) Az V. étéves terv végrehajtása ez év december 31-én fejeződik be. Ennek eredménye adja meg a treális alapot az új középtávú népgazdasági terv kidolgozásához. A Központi Bizottság ezért nem tartotta célszerűnek. hogy a kongresszus elé terjessze az új ötéves tervre vonatkozó, most még kellően meg nem alapozott lő mutatószá- mokat. Jelenlegi becsléseink szerint a VI. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelemnek mintegy 15—17 százalékos növekedése látszik megvalósíthatónak. A mérsékelt növekedési ütem arra is lehetőséget ad. hogy műszakilag és minden más tekintetben megalapozzuk a későbbi lendületesebb, kiegyensúlyozottabb előrehaladást. Az már most is teljesen nyilvánvaló, hogy a népgazdaság fejlesztésének fő irányaként a következő ötéves tervidőszakban is a hatékonyság és a minőség javítását, a nemzetközi versenyképesség növelését kell megjelölnünk. A termelésnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a belső és a 'külső piaci igényekhez. A tartósan veszteséges termelést gazdaságossá kell lenni, vagy meg kell szüntet» i. Gazdasági fejlődésünket alapvetően 'befolyásolja a nyersanyag- es energiahjelyzet. További erőfeszítéseket kell tenni az iparban, a mezőgazdaságban, a közle iced ás ben, a szolgáltatások, az egész népgazdaság területén a nyersanyag- és energiatakarékosságra. Fokoznunk kell* energiaforrásaink, szén vagy ónunk feltárását, gazdaságos hasznosítását. t Az ipar termelő alapjai az elmúlt években .lényegesen korszerűsödtek, a műszaki színvonal, a dolgozók szakmai tudása, hozzáértése emelkedett. Iparunk és építőiparunk termeli a nemzeti jövedelem lil százalékát. A kép még egyenetlen, de jó látni és tudni, hogy vannak mái' olyan ipari vállalatok — s számuk növekszik —, amelyeknek munkája es termékei megfelelnek a kor követelményeinek. kiállják a nemzetközi összehasonlítást is. Az ipari termelést, adottságaink figyelembevételével, az eddiginél differenciáltabban kell fejleszteni. Mindenekelőtt azoknak a termékeknek az arányát kell növelni, amelyek kevésbé anyag- é.s energiaigényesek, illetve importmegtakarí- itast, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. Minden ipari vállalat annak tudatában alakítsa termékszerkezetét, hogy a hazai és a világpiac egyaránt a hatékony munkát, a korszerű, jó minőségű, verseny- képes tgrméket értékeld megfelelően. Csakis az ilyen termelésnek van jövője. Egész társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak. Az élelmiszer-termelés jelentősége világszerte növekszik. Kérkedés nélkül, mégis büszkén szólhatunk történelmi vívmányainkról, a szocialista alapokra helyezett, lendületesen fejlődő magyar mezőgazdaság eredményeiről. Az országban jelenleg 131 állami, gazdaság működik, 143 ezer dolgozóval. 135» termelőszövetkezet, 618 ezer dolgozóval, A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez viszonyítva jelenleg 7 százalékkal kisebb földterületen, 48 százalékkal kevesebb dolgozóval, öl százalékkal több terméket ad az országnak. A fejlődésről szólva elég arra utalni, hogy az V. ötéves tervidőszak átlagában évenként az egy főre jutó kukorica- és kalászos gabona-termés együtt kereken 1300 kilogramm, a hústermelés pedig, ugyancsak egy főre számítva, vágósúl.v- ban 190 kilogramm volt. Ez már a világszínvonalhoz mérve is élenjáró eredmény. Folytatjuk bevált agrár- és szövetkezeti politikánkat. Az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre alapozva, a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeit is kihasználva. az egész élelmiszer-termelési ösz- szehangoltan fejlesztjük. Hasznosítani, kell az iparszerű termelési rendszerekben, valamint a gazdasági együttműködés más tormáiban rejlő lehetőségeket. A mezőgazdaságban is a fő feladat a hatékonyság növelése. a minőség javítása, a lakosság szükségleteinek jó kielégítése, a gazdaságos kivitel növelése. Ez megköveteli a termeK alapoknak, mindenekelőtt a termőföldnek ; védelmét és ésszerű [elhasználását. Folytatni kell a rekonstrukciót, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítését, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, a tárolás és lei- dolgozás összehangoltabb fejlesztését. A me- zőga‘"!'-'ság megfelelően el van látva korszerű gépekkel, berendezésekkel, dolgozói pedig gazdag tapasztalatokat szereztek a technika, a vegyi anyagok, a tudomány eredni ■•veinek alkalmazásában. \ gazdasági éoitömunkában előttünk álló feladatok sikeres megoldása megkívánja, hogy minél teljesebben feltárjuk és hasznosítsuk azokat a tartalékainkat, amelyek minden termelő és gazdálkodó egységben, a társadalmi tevékenység minden területén fellelhetők. Bánjunk ésszerűen é.s takarékosan szellemi és anyagi erőforrásainkkal. A takarékosságnak — amely az okos. ésszerű gazdálkodás követelménye — át kell hatnia egész tevékenységünket, s a gazdálkodás szenes részévé, életünk általános normájává keli. válnia.. 'vádár János ezek után rámutatott, hogy fejlődésünk mai szakaszában különösen nagy jelentőségű a kutatási eredmények gyorsabb és szélesebb körű gyakorlati alkalma zása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a munka jobb megszervezése, és a fegyelem megszilárdítása, majd így folytatta: Gazdasági fejlődésünk, országunk adottságai egyaránt azt igénylik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági, külkereskedelmi kapcsolataink ma is széles körűek, mintegy 150 országra terjednek ki, exportunk elérte a nemzeti jövedelem 50 százalékát. Gazdasági fejlődésünkben kiemelkedő je lentőségű a szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködés, A szocialista országok részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában az utóbbi években több mint 50 százalék. Külkereskedelmünknek megközelítően egyharmadát a Szovjetunióval, csaknem egynegyedét pedig a többi szocialista országgal bonyolítjuk le. Arra törekszünk, hogy tovább erősödjék é.s szélesedjék a fejlődésünkben oly nagy szerepet betöltő gazdasági, tudományos és műszáki együttműködésünk a Szovjetunióval. Számunkra létfontosságú, hogy a Szovjetunió hatalmas felvevő piacára hosszú lejáratú szerződések alapján, nagy mennyiségű árut exportálhatunk, ez elősegíti a hazai termelés biztonságát, gazdaságossá 'tételét.. A Szovjetunióból szerezzük be a jövőben is a szükséges energia és nyersanyag, á műszaki fejlődést szolgáló gépek, berendezések és technológiák nagy részét. Sok kiemelt beruházásunk, köztük a legnagyobb a paksi atomerőmű is szovjet tervek és technológia alapján épül. Tavaly megemlékeztünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 30. évfordulójáról. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok, köztük hazánk gazdasági fejlődéséhez. Hazánk alapvetően érdekelt a KGST tevékenységének továbbfejlesztésében, tökéletesítésében. A Magyar Népköz- társaság továbbra is kezdeményezzen vesz részt a közös munkában, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy hazánknak a tőkés országokkal fennálló gazdasági kapcsolatai a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján tovább fejlődjenek. A hagyományos külkereskedelem mellett fejleszteni kívánjuk a termelésre és az értékesítésre is kiterjedő együttműködést. Ez meglétei népünk érdekeinek és a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítására irányuló politikánknak is. A világgazdaságban egyre nagyobb szelepet játszanak a, fejlődő országok, amelyekkel hazai feladatainkkal és az egyes országok sajátosságaival összhangban alakítjuk együttműködésünket. A forgalom és a gazdasági együttműködés lényeges bővítésére törekszünk. A kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés révén is segítjük a volt gyarmati országokat, termelőerőik fejlesztésében, gazdasági önállóságuk megteremtésében. Gazdasági fejlődésünk megköveteli, hogy irányítási rendszerünket is jobban hozzáigazítsuk a változó viszonyokhoz. Gazdaságirányítási rendszerünk, amelynek alapelveit, csaknem másfél évtizede dolgoztuk ki, figyelembe veszi a szocializmus építésének általános érvényű törvényeit és országunk sajátosságait. A társadalmi tulajdonra alapozott szocialista tervgazdálkodás, összekapcsolva a vállalatok- és a szövetkezetek önállóságával, a csoportérdeket, és az egyéni anyagi érdekeltséget is érvényesítve, jól segíti gazdaságpolitikánk megvalósítását. Gazdaságirányítási rendszerünk működése azonban néhány tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Az irányítás, a népgazdasági tervezés, a szervezeti rendszer nem alkalmazkodik elég rugalmasan a változó feltételekhez, nemegyszer késnék a szükséges döntések. A beszámoló a továbbiakban a központi es vállalati irányítás növekvő feladatával, s ezzel együtt a vállalatok nagyobb önállóságából adódó követelményekkel foglalkozott. A szocialista építés korszakának is megvannak a maga szigorú gazdasági törvényei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Irányítási rendszerünk lényege a szocialista tervgazdaság, amely számol azzal is. hogy az áru-, a pénz- és a piaci viszonyok szerves alkotórészei gazdasági ételünknek. A termelés hatékonyságával, a jövedelmező gazdálkodással és az anyagi érdekeltséggel a szocialista gazdaság törvényszerűségeinek megfelelően foglalkozunk. A gazdasági folyamatok szabályozásában fontos szerepe van az árrendszernek. Az áraknak megfelelően tükrözniük kell a társadalmilag szükséges es indokolt ráfordításokat. Ez nélkülözhetetlen feltétele a gazdasági tisztánlátásnak, a jó gazdasági döntéseknek. a termelés és a fogyasztás megfelelő szabályozásának. A világpiac értékítéletét is kifejező, reális termelői árak alapján ítélhető meg a termelés gazdaságossága. Csak az ilyen árakon alapuló jövedelmezőség ösztönzi megfelelően a gazdasági egységeket a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésié. a minőség javítására. Ezt figyelembe, véve került sor az év elején a termelői árak átfogó rendezésére. A fogyasztói árakat illetően, nálunk szabály. hogy az r\ loveto létfenntartási termékek és szolgáltatások árát: központilag, ag életszínvonal alakulását meghatározó döntésekkel összhangban állapítják meg. Az árrendszer azonban csak akkor töltheti be eredményesen gazdasági szerepét, ha szerves a kapcsolat a termelői és a fogyasztói árak között: tartósan nem szakadhatnak el egymástól. Ez fontos feltétel ahhoz, hogy a fogyasztás és annak összetétele gazdasag. lehetőségeinkkel összhangban alakuljon. A szocializmus építésének gazdasági tör vényeiből és az előttünk álló feladatokból kiindulva alkalmazzuk a gazdasági szabályozókat. amelyek az irányítás nélkülözhe letten eszközei. Ezek az utóbbi időben minden vállalat számára szigorúbbak lettek. Tartósan már egyetlen gazdálkodó egységet sem menthetünk 'fel a követelmények teljesítése alól. A vállalatoknak, a szövetkezeteknek végzett munkájuk arányában kell boldogulniuk. A jövőben még inkább arra kell törekedni, hogy a gazdasági szabályozás. az érdekeltségi rendszer a hatékonyan működő vállalatok, szövetkezetek gyorsabb fejlődését segítse, és jobban ösztönözzön a tartalékok feltárására, a jövedelmező gazdálkodásra. A szabályozók azonban önmagukban \ nem mindenhatóak. nem szabad csupán automatikus működésükre hagyatkozni. A feladatok megoldásában különösen nagy terhek nehezednek a gazdasági vezetőkre. Politikánk alaptétele, hogy a szocializmus építésének menetében rendszeresen emelkednie kell a dolgozók életszínvonalának. Szabály az is, hogy előbb meg kell termelni a javakat, s csak azután leltet elosztani és fogyasztani. A megfelelő ellátási színvonal fontos teltétele, hogy egyensúly tegyen az árualap és a vásárlóerő között. Pártunk, kormányzatunk az életszínvonalra vonatkozó politikáját megvalósítóttá, vállait kötelezettségeit teljesítette. A szocializmus építésének legutóbbi két évtizedére visszatekintve azt. látjuk, hogy az ország lakossága anyagiakban és szellemiekben jelentősen gyarapodott. 1960 óta a lakosság fogyasztása és az egy főre jutó reál- jövedelem több mint kétszeresére nőtt. Felépült mintegy másfél millió lakás. Az ország lakosságának csaknem a fele új otthonba költözött. Általánossá vált a háztartási gépek; mosógép, porszívó, hűtőszekrény, to- •vábbá a rádió, a televízió, a magnetofon és más tartós fogyasztási cikkek használata. Csaknem minden negyedik családnak van gépkocsija. Népünk élelmezési színvonala, öltözködési kultúrája nemzetközi összehasonlításban is jó. Egészségügyi, szociális ellátási rendszerünk összhangban van gazdasági fejlettségünkkel. Társadalmi juttatásokra — reálértékben — ma négyszer any- nyit fordítunk, mint két évtizeddel ezelőtt. Az építőmunka eredményeként, az. elmúlt öt: évben, a gazdásági nehézségek közepette is. érezhetően emelkedett az' életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. Az V. ötéves tervben kitűzött célokat nem érjük el teljesen, de az egy főre jutó reáljövedelem 9 százalékkal, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően ki- egyensúlybzott. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára ez évtől azonos a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Felemelték a legalacsonyabb nyugdijakat. Általánossá vált a 44 órás munkahét. Az idei élő- irányzatot is beleszámítva, a mostani ötéves tervidőszakban felépül 440—450 ezer új lakás, továbbá 107 ezer óvodai és 17—18 ezer bölcsődei hely. Fejlődik az egészségügyi hálózat, javul a tömegközlekedés és a szolgáltatás. Még nem tudunk kielégíteni minden, önmagában indokolt igényt, de népünk életszínvonala az elmúlt öt évben is emelkedett. Ismerjük a lakásra váróknak, a pályakezdő. családalapitó fiataloknak, az ala-, csony nyugdíj és más okok miatt nehezen élő embereknek a feszítő gondjait. Ezek megoldása nem kerülhet le a napirendről. Helyzetünket mérlegelte azonban megállapíthatjuk: népünk létbiztonságban, elfogadható életszínvonalon él. van mit félteni, megőrizni és megvédeni. Van mire építeni a jövőt. Gazdasági helyzetünket, fejlődésünk előrelátható lehetőségeit felmérve, a VI. ötéves terv időszakában az életszínvonal stabilizálását, az elért eredmények megőrzését, a további emelés feltételeinek megteremtését tűzhetjük csak ki reális célként. Mai ismereteink szerint a VI. ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelem mintegy 6. a lakosság fogyasztása körülbelül 8 százalékkal nőhet. Az életszínvonal-politika fő célja változat-» lan: a létbiztonság fenntartása a teljes foglalkoztatottság biztosításával és a szociális juttatások révén: a bérek teljesítmény szerinti differenciálása és a családi jövedelmek közötti indokolatlan különbségek további fokozatos mérséklése; az osztályok és a rétegek arányosan növekvő részesedése a társadalmi javakból. Az elért életszínvonal megszilárdításának jelenlegi ismereteink szerint tervezhető, szerény emelésének egyetlen forrása a munka a hatékony termelés és gazdálkodás. Tennivalóink mérlegelésekor figyelembe kell vennünk azt is. hogy az elmúlt öt évben az aktív keresők száma 3 ezerrel csökkeni, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyen Túlnyomó többségük helytáll, megfelel a magasabb követelményeknek. A gazdasági feladatok színvonalasabb megoldása nagymértékben rajtuk múlik. A gazdasági vezetők megítélésében is nagyobb hangsúlyt kell kapniuk az olyan tulajdonságoknak, mint az új iránti fogékonyság, a felelősségvállalás, a végrehajtás színvonalas megszervezésének és ellenőrzésének a képessége. Külön is szólni kell arról, hogy növelni kell a termetes közvetlen irányítóinak, a művezetőknek a hatáskörét és — munkájukkal, felelősségükkel arányosan — anyagi, erkölcsi megbecsülésüket. övezze nagyobb társadalmi elismerés azokat a vezetőkel, akik törődnek az emberekkel, kezdeményeznek, fegyelmezettek, a nép rájuk bízott vagyonával jól gazdálkodnak. a termelési követelményeket jól teljesítik, akik a rendet, a fegyelmet másoktól is megkövetelik. A gazdasági építőmunkában és a társadalmi tevékenység más területein is most az a legközelebbi feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk az idei, az 1980. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért, es jó alapokat teremtsünk a VI. öteves terv megkezdéséhez. levők, a tanulók és más' eltartottak száma viszont 204 ezerrel növekedett. Hazánkban jelenleg az 5 millió 83 ezer aktív keresőre 5 millió 627 ezer nyugdíjas, gyermekgondozási segélyben részesülő, illetve eltartott jut. Különösen nagy az időszerűsége, hogy a munka szerinti bérezés szocialista elve következetesebben érvényesüljön. Határozottan szembe kell fordulnunk az egyenlősdi tetszetős felfogásával és kényelmes gyakorlatával. A társadalmi igazságosságnak az felel meg. hogy a jelenleginél nagyobb különbségek alakuljanak ki a munka díjazásában a teljesítmények, a végzett munka mennyisége és minősége alapján. A munkabér nem lehet jelenléti díj. El kell érni, hogy a munkamegoszlás minden szintjén, a beosztottaknál és a vezetőknél egyaránt érzékelhető különbség tegyen a munkából származó jövedelmekben aszerint, ki hogyan dolgozik. Önkritikusan meg kell mondani, hogy a pozitív törekvések és erőfeszítések ellenére még nem tudtunk kellő eredményt elemi a becsületes embereket joggal felháborító antiszociális jelenségek, az ügyeskedés, az elosdiség telszamolásában. Szocialista elveink következetes érvényesítése megköveteli, hogy korlátozzuk és szorítsuk vissza a munka nélküli vagy a vele arányban nem álló jövedelemszerzés lehetőségeit. Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visz- szaélésböl erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy ha jobb munkával, a munkaidő teljesebb kihasználásával, a szervezettség javításával meg tudjuk teremteni a feltételeit, akkor a VI. ötéves terv_ időszakában a bérből és fizetésből élőknél’ — a jelenlegi munkaidőalap csökkentése nélkül — térjünk át az ötnapos munkahétre. Változatlan törekvésünk, hogy a lakosság fel tudja használni jövedelmét szükségleteinek kielégítésére, személyi tulajdonának gyarapítására. Fejlődjék tovább a kereskedelmi hálózat, szűküljön a hiánycikkek köre, bővüljön a választék, javuljon a kiszolgálás. A jövőben is támogatjuk az állami vállalatok, a szövetkezetek, a kisiparosok és más szakemberek szolgáltatói tevékenységét. A lakáshelyzet javítását pártunk változatlanul fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. A VI. ötéves terv időszakában folytatódik a második 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Az új lakások építése mellett, jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére kerül sor. A családalapító fiatalok és az egyedülálló vagy másodmagukkal élő idős emberek részére meghatározott számú kisebb és olcsóbb lakást is szükséges építeni. Ugyanakkor növelni kell a nagyobb alapterületű lakások arányát is a több gyermekes családok. valamint az együttélő több nemzedék lakásigényének kielégítésére. Állami intézkedésekkel a jövőben is ösztönözni, segíteni kell a saját erőből történő lakás- és családi- ház-építést. Az ország lakásállománya hatalmas érték, megóvására, korszerűsítésére az eddiginél nagyobb erőt és gondot kell fordítani. A lakáselosztási rendszert úgy kell fejleszteni, hogy még jobban igazodjék a családok vagyoni. jövedelmi viszonyaihoz. Segítse elő, hogy különösen Budapesten és az ipari központokban a munkások, valamint a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon. Hazánk népesedési helyzetének alakulása nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügy, ezért állandó figyelmet igényel. Most ismét olyan szakaszba érkeztünk amikor — jórészt a 60-as évek első leiére jellemző, alacsony népszaporulat következményeként — a szti- 'etések száma csökken. Mindent meg kell '.ennünk, hogy e kedvezőtlen tendencia meg- áltozzék. és hazánk népessége egyenletesen gyarapodjék, különösen a háromgyermekes családok száma növekedjék. A jövőben is (Folytatás a 6. oldalon) Az életszínvonal alakulása
