Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
; ÉSZAK - MAGYÄRORS2ÄG 4 W&Q, január 16., s-zerda Néha a kevesebb több Ismeretterjesztés az ózdi járásban Három es/.téridővel ezelőtt meg vagy száz ismeretierjesztő előadást terveztek be egy évre a Borsodnádasdi Lemezgyárban. Tavaly már mindössze csak huszonkilencet. Igaz. a takarékosság jegyében is könnyebb szívvel húznak le a vállalatok az ismeretterjesztésre szánt összegekből, mint más területek anyagi fedezeteiből, ám, ezúttal nemcsak erről van szó! Többek között érdemes arra is szót vesztegetni, hogy a tervezés szép számai és a valóság (azaz: a megtartott, valós előadások száma) között eddig óriási rés tátongott. A lemezgyáriak példájánál maradva három évvel ezelőtt harminc volt a különbség. Tavaly viszont valamennyi tervezett előadás elhangzott. S hasonló példákat meg hozhatnánk bőven — legalábbis ez derült ki a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Ózd járási elnökségének beszámolójából, amelyet tegnap vitatott meg a TIT Borsod megyei elnöksége. Hozzá lehet azonbán tenni — sajnos! —, hogy elsősorban a nagyüzemekre jellemző csak ez a „kevesebbet, de pontosan” magatartás. A szétszórt munkahelyekkel .működő kisebb vállalatodra ma is érvényes: nagy nehezen megkötik a szerződéseket, de az előadások megszervezését, különböző okokra hivatkozva elhanyagolják. Ok pedig bőségesen adódik. Az ózdi járásban sok a lakóhely és a munkahely között ingázó, bejáró dolgozó. Miként sok az alacsony lélekszámú, hátrányos adottságú kisközség is. Amikor például az elmúlt év őszén felmérték, hogy az ózdi járásban milyen az ismeretterjesztés helyzete az 500 leiken aluli kisközségekben — ezek többnyire társközségek —. fehérenríeketén kimutathatták; a legtöbb helyen évek óta egyetlenegy ismeretterjesztő előadást sem tartottak. Pedig közérdekű témákra az ott lakók is felfigyelnek. Ezt bizonyították a nagyszámú érdeklődő és kérdező előtt megtartott „gyorsan megszervezett’ előadások az alapvető állampolgári jogokról és kötelességekről. Idén egészségügyi témákkal szeretnék végigjárni ezeket a kisközségeket, s teki ntve, hogy az itt élők az idősebb korosztályhoz tartoznak inkább, ez is általános érdeklődésre számíthat. A járási TIT-szervezetnek azonban nemcsak ez volt a kezdeményezése. Megkísérelték felfedezni maguknak a fiatalokat is. Kísérletképpen tartottak előadásokat több általános iskola 7—8. osztályában az állampolgári jogokról. Az elképzelések szerint, l!)80-tól már valamennyi hetedikes és nyolcadikos osztály osztályfőnöki munkatervében szerepel ilyen előadás tartása. A gyors összesítés szerint 1979-ben az ózdi járásban 450 ismeretterjesztő előadást tartottak. Valamivel kevesebbet az üzmeknél, vállalatoknál, s valamivel többet a községekben. Az előbbieknél a Borsodnádasdi Lemezgyár és a Kiraldi Bányaüzem, az utóbbiaknál Gömörszőlős, Tardona, Mályinka. Bánréve és Sáta a jó példa. Viszont azt sem titkolták el az ózdi járásiak, hogy bőségesen vannak még kihasználatlan tartalékaik. Noha, a községek közművelődési terveiben is egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak az ismeretterjesztésnek, egyik-másik, nem is aprócska településen, mint Sajókaza. Hangony. Arló, Csokvaomány gyakorlatilag pang ez a munka. (Az említett községekben az elmúlt évben ' például hivatalosan egyetlen ismeretterjesztő előadást sem tartottak, ha hinni lehet a dokumentációnak. Ugyanis egyetlen jeientölapot sem küldtek be a járási szervezethez.) így hát az sem véletlen, hogy a járási szervezet terveiben éppen ezek a községek szerepeinek úgy, mint ahol feltétlenül szükséges az ismeretterjesztő munka segítése, s ajánlatos volna helyi csoportok létrehozása. Putnokon, Zádori'alván és Borsodnádasdon ugyanis a helyi csoportok megalakítása óta érezhetően javult az ismeretterjesztő munka. Az ismeretterjesztés nem elhanyagolható területe köz- művelődésünknek, ezt erősítette meg korábban a köz- művelődési párthatározat, s most a kongresszusi irányelvek. S noha az ózdi járás ipari jellege dominál, mind több figyelem jut a mezőgazdaságban dolgozókra is. Népszerűvé váltak az új termelési módszerekkel és a háztáji gazdálkodással foglalkozó előadások, a putnoki Egyetértés Termelőszövetkezetben pedig megalakult a járás első jogtudományi baráti köre. Feltétlenül említést érdemel, hogy a járási ismeretterjesztő munkában kiemelt figyelmet fordítanak a politikai-ideológiai nevelésre. Nem véletlenül magas a természettudományos előadások aránya. Egyes községekben erős gyökerei vannak a szektás, babonás nézeteknek fa putnoki halottlátó asszony esetét hozták fel példának!, így az ismeretterjesztésnek is megvannak e téren a maga feladatai. Az eredmények, az ismeret- terjesztés módszertani szélesedése, ellenére is meglehetősen sok és sokféle gonddal küzd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Űzd járási Szervezete. Az elöbbre- lépésben segíthet nekik ez a maguk által felvázolt, elemzett helyzet Az, hogy nemcsak a lehetőségeket, hanem a feladataikat is látják. Saját soraik rendezése, a helyi TIT-tagsúg megerősítése segítheti őket abban, hogy éljenek a községek növekvő ismeretterjesztés! igényeivel. Az ifjúsági, a nő- és a nyugdíjasklubokban már sikerült teret nyerniük, de még nem jutottak el mindenüvé. Csutorás Annamária Mohácsi Regös Ferenc rajzói Üf Horváth Imre szekszárdi népi faragó és Kövesd! Mihály sióagárdi naiv festő munkáiból tárlat nyílt vasárnap a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban. A három hétig látható kiállításon a nyugdíjas korában amatőr képzőművésszé vált kél, alkotó fából faragott negyvenöt figurális kis szobrát, illetve húsz olajfestményét mutatják be. Horváth Imre a földművelők, a szölömunkások, a favágók, a pásztorok, a halászok. s a háziasszonyok munkáséletét ábrázolja több- alakos szobrocskáival. Kö- vesdi Mihály olajfestményein Sió menti falujának színpompás népviseletét, s eltűnőben levő ősi népszokásait örökítette meg. Piros lap A címben szereplő jelzőt egyelőre csak megelőlegeztem, merthogy az a lap, amelyről a továbbiakban szólni szeretnék — nem biztos, hogy piros lesz... Előfordulhat, hogy rózsaszínű vagy netán sárga ... Lap azonban minden jel szerint lesz majd, nem is a távoli jövőben. Ezt népművelők előtt jelentette be a városi tanács illetékese. így hozta a szükség', hogy kell, ' mégpedig 1-es és 2-es számú. ffa valakinek az egyes jelzésül kézbesíti majd a postás — annak tudnia kell, hogy már megint elfeledett valamit, ismét elcsúszott a határidővel, nem tartott be valamilyen egyezséget. Ha mindezek ellenére, továbbra is előkerül a neve, valamilyen ügyben a „hiányzók listáján” — akkor a postás már nem öt keresi meg a kettes jelű lappal, hanem a felügyeleti szervet. Tehát a. főnökeit... Mondom, komoly társaságban, közművelődési tájékoztatón hangzott el mindennek a terve-szükségessége, s igazán csak az első reflex ültette ki a jelenlevők többségének arcára a mosolyt. Néhány pillanatra. Magam sem mentesültem ez alól, bár meg kell mondanom, belső képernyőmön nem népművelők jelentek meg, hanem fut- hallmérkőzések emlékei — a bírók zsebéből előkerülő lapok: a sárga és a piros. A futballban, úgy tetszik, immár végképpen teret nyertek ezek a lapok. Végtére is: a bíró néhány ejnye, ejnye után, egy-két elmarasztaló pillantás után megunja a figyelmeztetésnek ezt az igazán humánus-szolid formáját, s jön a sárga lap. Végső esetben a piros is. Ami kiállítást jelent. A „mi lapunk" nem megy el egészen eddig, itt nincs kiállítástól fenyegetve a népművelő. Hogy szelídebb formában mégis szóba került azoknak a lapoknak a szükségessége, az azért azt jelzi, hogy a mi „bíróink” is kezdik megunni a szemrehányó tekintetek és az ejnye, ej- nyék figyelmeztető lehetőségét. Azt, hogy néhányan (netán sokan?) sehogyan sem akarnak érteni a „szép szóból”. Hosszú fejtegetésbe lehetne most bocsátkozni a közművelődési intézményekben olykor fellelhető laza — vagy mondjuk így: „lezserebbre” vett — munkatársi morálról, fegyelemről-figyelemről. Nem ez most a célunk. A közelmúltban Moszkvában megjelent a Visszaemlékezések V. I. Leninre negyedik kötete. A gyűjteményes kiadás magába foglalja a kommunista párt legrégebbi tagjainak, Lenin körte-sainak es tanítványainak visszaemlékezéseit életéről és tevékenységéről 1920. tavasza és 1924. januárja között. A szerzők szinte életre kel- a /se«»»)!« gondolkodó, a Kortársak emlékei Csak az említett ..piros lap” szükségessége felvetésének erejéig rámutatni arra, hogy bár a mulasztások, a felejtések a közművelődésben ugyan nem okoznak súly- lyal-értékkel rögtön kimutatható veszteséget és hiányt — azért még a köz- művelődési intézményekben dolgozóknak is szigorú fegyelemben és rendben kell dolgozniuk a legapróbb munkában is. Hiszen egy idő után, valóban unalmassá válik — mondjuk az említett közművelődési tájékoztató alkalmain —. szóval unalmassá válik hallani, hogy egyesek nem tartják fontosnak a megjelenést... egyesek továbbra sem a sokszor kért rendben adják tájékoztatásukat a városi programok összeállításához és propagálásáról . .. Végül is. nem a színe lesz a fontos ennek a lapnak. S nem is mehetünk el a szándék mellett, egy „gyermetegre vett” mosollyal. Akik tervezik — tudják, hogy jobb rend kel!. «.énagy) Tárlat után, a klubban (Sajóbábony, 1980. január) A sa.iobabonyi Déryné Művelődési Ház rendezésében január 14-én délután nyílt meg az Északmagyarországi Vegyiművek művelődési háza bán Mazsaroff Miklós festőművész kiállítása. E tárlat a gazdagnak ígérkező idei sajóbábonyi kiállítássorozat sikeres nyitánya. A tervek szerint a .jelenlegit, több. hasonló jellegű rendezvény követi majd. Már februárban Tenkács Tibor képeit kívánják bemutatni. A kiállításokat találkozókkal, a közművelődés jó hatású eszközeivel kívánják gazdagítani, a látvány múló élményén túl hasznosabba tenni. M Mazsaroff Miklós huszonnyolc festményét mutatja be a sajóbábonyiaknak — a kiállítás január 24-ig . tart nyitva —, döntő többségben olajképeket, meg néhány pasztell), valamennyit az utóbbi három-négy év terméséből. Az egészében ipen kiegyensúlyozott, jő hangulatú tárlat anyagának többsébölcs vezér és a munkásosztály tanítójának életét, aki fáradhatatlan küzdelmet folytatott az ország gazdasági és kulturális építéséért, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás melfetl élésének megvalósításáért, a békéért és a népek barátságáért. Munkások, parasztok, katonák emlékeznek Leninre, akinek szoros kapcsolata volt a tömegekkel, s alaposan ismerte a nép életét. Lezárultak a nevezések Ülésezett a 20. miskolci tévéfesztivái előkészítő bizottsága A május 15-én kezdődő miskolci tévéfesztivál helyi előkészítő bizottsága tegnap ülést tartott a Rónai Sándor Művelődési Központban. A tanácskozást Tolnay Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője vezette. Balogh Mária, a fesztivál igazgatója, a fővárosban folyó előkészületekről adott számot, a helyi raszortfelelő- sök pedig a miskolci munkálatok állásáról. Mint az első, decemberi előkészítő bizottsági ülés után beszámoltunk róla, az idei fesztivál a televízió politikai adásainak nagyobb számvetése lesz, egyben pedig — lévén a huszadik — jubileumi esemény is, s ehhez mérten szeretnék megrendezni, emlékezetessé tenni. A tegnapi nappal lezárultak a fesztiválra a nevezések. A várható művek számát még találgatni sem lehet. a szakmai elözsiirik is csak a következő hetekben kezdik meg munkájukat, de annyi máris észrevehető, hogy a tévések körében növekszik az érdeklődés a portréfílmek készítése iránt. Hihetőleg ezek javával találkozunk majd május 15-e és 21-e között Miskolcon. A versenyprogram tehát még vázlatosan sein ismeiá. s nem is lehet, de az egyéb fztszúvaU rendezvények, körvonalai annál élesebben rajzolódnak fel, egyiknél-másiknál már igen jól előre is haladlak a szervezésben. Mint már korábban közöltük, a nagyszabású és országos érdeklődésre számot; tartó ankéttől — Kongresszus után... a címe — a közönségtalálkozókon, kihelyezett vetítéseken át a vidám majálisig és szabadtéri fórumig sok minden szerepel a programban. Az eddigiek szerint huszonkét különböző kihelyezett program lesz, ebben szerepel .többek között a világjáró riporterekkel és operatőrökkel való találkozók sora, a Delta több szakosított bemutatója, igen sok a helyi igényhez mért közönségtalálkozó, de még az esetleg jelentkező kívánságok kielégítésére további programokat is szerveznek. Több vidéki településen tartanak közön- ségsza vazásós ős bernit latókat. Miskolcon mozikban vetítenek filmeket az elmúlt húsz év fesztiváljainak terméséből. Több képző- és népművészeti kiállítás, a színház néhány külön játékszíni előadása és egyéb program leszi-még teljesebbé a fesztivál hetének vonzerejét, s biztosít a nagyszámú szakmai konferencián túl is értékes és tanulságos hét napot á fesztivál hivatalos vendégeinek ős az érdeklődő nagyközönségnek. gét a tájképek képezik, kevés csendélet, egy-két üzemi kép található még, jelezve az alkotó érdeklődési - körének legfőbb irányait. Megnyitót Siklósi László, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Északmagyarországi területi Szervezetének ügyvezető titkára mondott, s igen meleg hangon, rendkívül sokoldalúan mutatta be Mazsaroffot, ismertetve életútját, művészi pályáját, tevékenységét, szinte bibliográfiai precizitássál, gondossággal és tárgyszerűséggel. A megnyitón nagy számban vettek részt: a gyár műszakból éppen hazatérő dolgozói. * Eddig minden olyan, mint más'kiállítások nyitásán szokott lenni. Sajóbábony ban a minap azonban még valami következett. A csípős hideg és a havazás ellenére jó né- hányan eljöttek a művelődési ház Petőíi-klubjába, amely a gyári kiállítóhelyiségtől jő nehány kilométerre, a lakótelepen van, hogy a müvek után, a művészt is megismerjék, beszélgessenek vele. Ez a művész—közönség találkozó tulajdonképpen a vegyipari szakszervezet, illetve a bá- bonyi dolgozók „A minden- séggel mérd magad” elnevezésű kulturális mozgalmának egyik mozzanata volt. Az ebben résztvevő brigádoknak, dolgozóknak többek között képzőművészeti alkotások, művészek, azok alkotómódszereinek ismeretéből is számot kell adniuk, s ez a találkozó jó alkalom volt ez ismeretek megszerzésére. * A klubban, a hangulatosan duruzsoló kályhái körbeülve, elég hamar oldoltá vált a hangulat, sorjáztak a kérdések. ímeí ízelítőbe néhány: — Hogyan lelt művész, mi hozta életébe a fordulópontot, amikor erre a pályára lépett” — Mit jelentett és jelent számára a miskolci müvésztelep, a pályatársak közössége? — Miben■ érzi tőr iskolai mestereinek hatását? — Jelent-e űalamit. hogy művein a sötét tónusok uralkodnak? — A megfestett tájak mindegyikén járt-e. különös tekintettel a mediterrán vidékekre? — Milyen az élmény rögzítés ..technológiája”? — Milyen a visszajelzési rendszere, azaz honnan tudja, miként fogadta egyes műveit a közönség? És így tovább. Mazsaroff válaszai érdekesek, izgalmasak voltaic, az életét viszonylag jól ismerő krónikásnak is nem kevés érdekességgel szolgállak. Igazán kár. hogv az idő rövidsége miatt, nem volt mód még hosszabb ismerkedő beszélgetésre * Jónak tűnik a sajóbábonyi kezdeményezés. Mazsaroff figyelmei érdemlő kiállítási) és a hozzákapcsolódó érdekes beszélgetés igazolja a helyességét. (bni>
