Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

1980. január 16., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Döntött a Legfelsőbb Bíróság Megtagadta a vérvizsgálatot Egy tisztviselő a bíróságtól annak kimondását kérte, hogy a házasságukból szár­mazó gyereknek nem ö az apja. Elmondta: megtudta, hogy együttélésük ideje alatt teleségének egy tér rival — akivel a válás kimondása után házasságot is kötött — viszonya volt és a gyermek ebből a kapcsplatból szár­mazott. Oi'vosi szakvélemény szerint egyik férfi apasága sem zárható ki. Ezért kiegé­szítő vérvizsgálatokat akar­tak végezni, de az anya — a bíróság többszöri figyel­meztetése ellenére — gyer­mekével nem volt hajlandó az intézetben megjelenni. Arra hivatkozott, a vizsgá­lat rá nézve lealázó, a gye­rekére pedig már az első is káros hatással volt. Ezért a járásbíróság ötezer forint pénzbírsággal sújtotta. Ezt a végzést a másodfokú bíróság jogerőre emelte. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a bírság összegét ezer forintra csökkentette. — A büntetés kiszabásá­nál az eljárt bíróságok az anya jövedelmi viszonyait figyelmen kívül hagyták — hangzik a határozat. —Tény. hogy az anya a bíróságok­nak az igazság kiderítésére irányuló törekvését, elfogad­ható indok nélkül hátráltat­ta. jövedelmi, személyi kö­rülményeire tekintettel azon­ban a kivetett pénzbírság összege túlzottan magas, ezért le kellett szállítani. RÁFIZETÉSES SZABADALOM Egy feltaláló egyszerű sza­badalmat az egyik vállalat .évek óta alkalmazza, de hasznosítási díjat nem haj­landó fizetni. Azzal az in­dokkal. hogy a találmány felhasználása ráfizetéses. A vállalat védekezését a felta­lálónak díjfizetés megállapí­tásáért indított perében az alsófokú bíróság elfogadta és a keresetet elutasította. Fel­lebbezésre a Legfelsőbb Bí­róság a következőket mond­ta ki: — A hasznosítási (iicene) díjról szóló törvény az ez iránti igényt nem hozza ös­szefüggésbe azzal, hogy al­kalmazása jár-e hasznos eredménnyel vagy sem. A feltaláló tehát dijat' igényel­het. A keresetet a hasznos eredmény hiánya miatt nem lehetett volna elutasítani. A szakértő véleménye, hogy a találmány alkalmazása a vál­lalatnál szükségtelen több­letkiadással jár, nem fogad­ható el. Ez agy-mis az ész­szerű és elvárható gazdálko­dással annyira ellentétes, ami már megengedhetetlen. Azt jelentené, hogy szükség­leien berendezést átvettek és évek óta ráfizetéssel alkal­maznak. A szocialista gaz­dálkodással ellentétes, ennek a tevékenységnek következ­ményeit a feltalálóra nem le­het áthárítani. A Legfelsőbb Bíróság az összes körülmé­nyek figyelembe vételével a szabadalom hasznosítási di­ját hétezer forintban állapí­totta meg. KÉT HÁZASSÁG, HÁROM GYERMEK ÉS A TARTÁSDÍJ A válóperben a férjet jö­vedelme húsz százalékának, de legalább havi 560 forint gyermektartási díj fizetésére köteleztek. Nemrég benyúj­tón keresetében a férfi az alapösszegnek havi 400 fo­rintra történő leszállítását kérte. Ezt azzal indokolta, hogy újból meghúzásodon. két gyermeke született, a másodikkal felesége gyes­en van. a család eltartása nagyrészt reá hárul, ezenkí­vül, a munkahelyére utazása is tetemes vasúti költséggel jár, amit vallalata nem térít meg. Ilyen körülmények kö­zött nem indokolt, hogy az új házasságból származó gyermekek hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint az elsőből való. A járásbíróság elutasító ítélete ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljá­rást rendelt el. A határozat indokolása szerint a tartásdijat általá­ban úgy kell megállapítani, hogy gyermekenként elérje a kötelezett szülő átlagos mun­kabérének és egyéb juttatá­sainak húsz százalékát. Az érvényesíthető összes tartási igény a munkabér és a jut­tatások ötven százalékát nem haladhatja meg. A bí­róság a tartásdijat — a gyer­mek szükségleteinek figye­lembe vételével — húsz szá­zaléknál alacsonyabb, vagy magasabb értékben is meg­szabhatja. Két vagy több gyermeknél úgy kell megha­tározni. hogy egyik se ke­rüljön a másiknál hátrá­nyosabb helyzetbe. — Ebben az esetben a tar­tásdíj szempontjából az apa jövedelmének ötven százalé­ka vehető figyelembe — hangzik tovább a határozat. — Ezt a gyermekek között nem arányosan kell eloszta­ni. hanem életkoruknak és egyéb körülményeiknek meg­felelően. A peradatok szerint az apa négytagú családjában az egy főre eső jövedelem havi 1200 forint körül van. Ezt csökkenti a munkábajá- rással kapcsolatos magas utazási költség. Ugyanakkor az anya havi 2600 forintot keres, amiből a nyugdíjjá­rulékot le kell vonni, azon­ban hozzá kell számítani a családi ' pótlekot. Amennyi­ben a gvermektartásdíj ösz- szege változatlan maradna, az egy főre eső jövedelem nála meghaladja az 1800 fo­rintot. vagyis magasabb, mint a volt férj családjában. Az első házasságból származott gyermek tíz-, a másodikból az idősebb hatéves, tehát el­tartási költségük lényegében azonos. Bár a második gyer­mek csak néhány hónapos, a kél Család jövedelmi viszo­nyaira tekintettel, a kereset teljes .elutasítása nem volt indokolt. Hajdú Endre Iskolaépítés Mezőkövesden A gyorsuló lakásépítési program muut Mezőköves­den szükségessé vált egy nagy befogadóképességű ál­talános iskola építése az új lakótelepen. Ezért Mezőkö­vesd város Tanácsa iskola- építési programot indított, melynek keretében ez év má­jusában átadják az első nyolc tantermet, majd a ha­todik ötéves terv során újabb nyolc tanterem, tornaterem és étterem építése fejeződik be. Az összesen mintegy 29 millió forintos iskolaprog­ram beruházója Mezőkövesd város Tanácsa, a kivitelezők: a Mezőkövesdi járási Épí­tőipari Szövetkezet és a vá­rosi tanács költségvetési üze­me. II gondolatcseréi Jünyciviisége” Jégtörők a Szigetközben A hideg idő hatására megkezdődött a jégképzö- dés a Duna szigetközi szakaszán is. Az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgatóság hajói ezekben a napokban megkezdték a környékbeli vizeken a jégtörést. Indulás a kikötőből Úszó jégtáblák között 3ól vizsgázott Egyik pártbizottságunk a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javítá­sával foglalkozó 1974-es párthatározat végrehajtásá­nak vállalati eredményeit vizsgálva sikeres munkáról adhatott számot. A széles körű felmérésen alapuló ér­tékelés középpontjában töb­bek közölt az üzemi demok­rácia kérdései állottak, hi­szen a párthatározat a mun­kások társadalmi szerepének növelését az üzemi demok­rácia fejlesztésében jelölte meg. Az értékelés és a vita egyik tanulsága az volt. hogy a vállalati vezető szervek tá­jékoztató munkájának hiá­nyossága (..lefelé") nem ab­ban keresendő, hogy kevés az információ, hanem, hogy az információ mást tartalmaz, mint ami a dolgozók eliga­zodásához szükséges. Példá­ul a különböző tájékoztatók, beszámolók nyelvezetét a szükségesnél nagyobb mér­tékben átszövik a ..tudomá­nyos". szakmai, közgazdasá­gi kifejezések, a zsargon. A bonyolult számadatok, in­dexek és fajlagos mutatók halmazából a dolgozók csak nehezen .tudják kihámozni a lényeget és így a fórumokon bizony kevesen szólnak hoz­zá. Ez végső soron kritika, s ha végül hozzászólnak, ak­kui' nem a vállalati élet bel­ső és külső összefüggéseiröl mondják el véleményüket, hanem az őket leginkább ér­deklő konkrét napi érde­keikről. az ezt befolyásoló kérdésekről beszélnek. Fordított visszacsatolás kö­vetkezik be: a vezetés a vállalati beszámolóhoz vár visszajelzést és az üzem na­pi problémáiról kap tájékoz­tatást. Természetesen ez is hasznos, de nem segíti kel­lően a feladatok végrehaj­tásához szükséges cselekvési egység kialakítását, hiszen ahhoz ..egy nyelven” kelle­ne beszélni, de az említett okok miatt, ez kevésbé sike­rül. Az üzemi demokrácia fórumain a vezetők és a dol­gozók véleményalkotása, a vállalati szintű gazdálkodás, problémáinak nem értékelé­se nem egyértelmű, és ez a feladatok- végrehajtásának sorp válik előnyére. Ebben biztosan közrejátszik a be­számoló bonyolult nyelveze­te. a sok-sok idegen szó. amelyek használatáról nagy nyelvészünk, Bárczi Géza ir­ta: ..... könnyen hozzájárul olyan szakadék fokozatos ki­alakításához, amely a ma­gyarság nyelvi egységét meg­bontja. é’ a tömegek isme- retszerri-rének. művelődés' - nek útját szegi”. Az említett vállalatra vo­natkozóan talán aúlyosr.k e szavak, tie a tapasztalatok szerint ez a fajta ..többnyel­vűség" nem segíti az üzemi demokrácia fejlődését, és a munkásosztály társadalmi szerepét sem erősíti. Az in­formációk teljes értékű cse­réjének akadályai folytán sokféle vélemény megfogal­mazódhat. Például: egyes ve­zetők. akik esetleg eddig sem tartották szívügyüknek az üzemi demokrácia fejleszté­sét — a mai nehezebb gaz­dasági helyzetben meg ke­vésbe tartják —. azt mond­ják : lám. a munkások nem tartanak igényt arra. hogy a vállalati gazdálkodás ered­ményességét meghatározó döntésekbe beleszóljanak, nem érdekli őket csak a nor­ma. a fizetés és a szociális juttatások. Ez a megközelí­tés nem az okokat keresi, csak a tüneteket látja, arra nem gondolva, hogy váloga- lotlabb. az igényekhez job­ban igazodó és magvarul le­irt. elmondott információ esetén más lett volna a ha­tás. A -tájékoztatón jelenlevők­nek — akiknek közgazdasá­gi műveltsége, főleg érzé­kenysége pedig sokat fejlő­dött az elmúlt években — sokszor komoly erőfeszítésé­be kerül, hogy a beszámo­lókból kihámozzák a lényeget. Mindemellett a munkásokat jobban foglalkoztatja köz­vetlen környezetük, munka­helyük szervezetlensége. • anyagellátási és más hasonló problémái — legtöbbször ezek megszüntetése érdekében emelnek szól. Ha az illeté­kes vezetők erről, vagy ezek­ről is beszélnének es nem olyan körülményes monda­tok után várnák a hozzászó­lásokat. mint ami egy tájé­koztatón elhangzott, íme: ..... a problémák megoldásá­nak lehetőségét saját hatás­körön belül tervszerűen biz­tosítjuk, bizonyos elöretar- tással a következő ötéves terv perspektívájának, glo­bális figyelembevételének szem előtt tartásával” —más lenne a helyzet. A munká­sok aktívabban hozzászólva, bizonyára több érdemi javas­latot tettek volna; ha a ve­zetők a feladatokat es a végrehajtás lehetőségeit.mér­legelve konkrétan, közérthe­tően vázolták volna a jelen és a jövő tennivalóit. Az optimistább és jobbíta­ni akaró dolgozók ezután sem keserednek el: elmond­ják véleményüket, megteszik javaslataikat A maguk egy­szerű köznapi szavaival, [ amelyek mégiscsak közel eb l> * vannak a valósághoz, mini ; az idézett fogalmazás. A kö-1 zös érdekek igénylik és kö­vetelik az „egynyelvűséget'’ a műveltségben gyarapodó munkásosztály mellett min­denkinek meg kell találni a közeledés szebb mondatait. Peira József 1 Jól vizsgázott a próbák során a nagykanizsai üzemi és kommunális gázellátás automatikus ellenőrzését el­látó műszeráliomás. A mik- roszámítógépes rendszerű diszpécserközpont a Középdu- nánttil: Gázszolgáltató és Szereié Vállalat, valamint, a Műszeripari Kutatóintézet több éves közös fejlesztési munkájának az eredménye, az első ilyen műszerállomás az országban. A berendezés műszerei figyelik a földgáz­hálózatban uralkodó minden­kori nyomást, mérik a veze­tékben lévő gázmennyiséget, de jelzik az esetleges üzem­zavart is, amelynek elhárí­tására ily módon azonnal in­tézkedhetnek. fok fölötti hőmérsékletben várakoznak az etetésre. Ez viszont már az új pavilon­ban történik, alioi nem rit­kán az édesanyák 20 lök alatti hőmérsékletű szobák­ban fekszenek. Különösen így van ez az ablakok mel­lett elhelyezett kismamák esetében. Nem szorul külö­nösebb magyarázatra, mi­lyen veszélyeket rejt magá­ban. Az ablakokon ujjnyi rés, a folyosók ablakain úgyszin­tén. A zuhanyozókban annak idejen „elfelejtettek” radiá­torokat építeni. Ezt a hiá­nyosságot most pótolják a kórház karbantartói. A teljességhez hozzátarto­zik még: A kórház szülészeti osztályának beruházására kö­zel húszmillió forintot for­dított a városi tanács. Kivi­telezője a Borsod megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat. A régi épület rendbehozatalát, felújítását még a múlt év elején kezdték el. Az átadás határidejét akkor az 1979-es esztendő végére tűzték ki V látottak alapján jó. ha sike­rül ezt az ígéretet ez é ta­vaszára teljesíteni. Monos Márts Gyógyításra vár a szülészet Idézet egy hivatalos levél­ből: „Az űj pavilont 1977. november 2-án adtál, ■ át ren­deltetésének. s azóta már Két , ízben teljesen átépítettél, a ' fenti kiszolgáló helyiségeket. Most újra kezdődik minden elölről ... A jelenlegi hely­zet a betegellátást nagyon veszélyezteti.” Eddig az idézel és most nézzük a tényeket. Színhely, a Miskolc vái'osi Semmel­weis Kórház szülészeti osz­tálya. A bővítésre, felújítás­ra és átépítésre már valóban , megérett épület rekonstruk­ciós munkálatait nyolc évvel ezelőtt kezdték meg. Első­ként a régi épület műtőjét, majd az újszülött részleget, végül a földszinti szülőszo­bát építették át. Két évvel ezelőtt pedig, pontosabban 1977. novemberében átadták az új, két szintes szülészeti pavilont. Az új létesítmény átadásával járó öröm azon­ban nem tartott sokáig. Ahogy telt az idő, egyre több hiányosságot, építésbeli mu­lasztást fedeztek fel a pavi­lonban Jelenleg a következő a helyzet: A pavilon alagso­rát — ahol hatvan ágyat he­lyeztek el — azonnali ha­tállyal ki kellett üríteni a napokban és a szükséges ja­vítási munkák elvégzéséig bezárni. Merő véletlen, hogy az alagsori W. C.-ben Ie- otnló vakolat nem okozott sérülést. Az is a véletlennel magyarázható, hogy a zu­hanyozóban. a mennyezetről lelógó lámpa még mindig tartja magát. S mindennek oka. a rosszul megépített, beszereh szenny v izelvezetö.­Az itt -ott máladozó. helyen­ként már leomlott vakolat és a mostoha körülmények lát­tán a KÖJÁL bezáratta ezt a szintet. — Hatvan beteget kellett egyik óráról a másikra el­helyezni — mondja dr. Pó- csi Győző osztályvezető fő­orvos. — Akit lehetett, ha- zaküldtünk. a többieket pe­dig más kórházakban helye­zünk el. mert az áldatlan ál­lapotok felszámolásáig meg­szüntették az osztályunkon a felvételt. Érthetően nagy volt a felháborodás. Kórházban vagyunk, szülő anyákat, cse­csemőket kell ellátnunk, gyó­gyulni vágyókat kezelünk. Lehet-e gyógyítást végezni ilyen körülmények között?... Az alagsor megtekintése után a többi szint és rész­leg körülményeivel ismer­kedtünk meg. A régi épüle­tet. ahol jelenleg a jól fel­szerelt. falfűíéses műtő is van. továbbá néhány kórte­rem. valamint az újszülöttek elhelyezésére' szolgáló ter­mek. csupán egyetlen lift, köti össze az új pavilonnál, ahol az orvosok, ápolónők és kismarnak vannak. A lépcsö- Celjáratot ugyanis lezárták. Műanyag elválasztófallal, amelyen keresztül a finom por és az építkezéssel járó egyéb szennyeződés bizonv meglehetősen könnyedén át­hatol azokra a helyekre, ahol patikai tisztaságnak kellene honolni. Nehezen tudják ezt. csupán megköze­lítően is biztosítani. A fogya­tékosságoknál feltétlenül szól­ni kel] az újszülött csecse­mők helyzetéről is, akik ap­rócska ágy ajkban jóval húsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom