Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
1980. jcmuáf T0., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 resszysi irányelveit vitájához r Az év első napjainak leg- . kiemelkedőbb hazai politikai eseménye a párt XII. kongresszusa irányelveinek vitája. A Központi Bizottság nagy vonalakban ebben ösz- szegzi az elmúlt öt esztendő munkáját, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, az ország fejlődéséről, a pártról és a mozgalom helyzetéről készített áttekintést. Beható vizsgálat alapján elemzi a jelenlegi helyzet sajátosságait, a szocialista építőmunka belső és külső teltételeit, és ennek alapján vázolja az elkövetkező esztendők tennivalóira vonatkozó elképzeléseit. Felelősségteljes szerep hárul a párt kongresszusára, amikor ezekben a kérdésekben dönteni fog. Ennek mély átérzése készteti a Központi Bizottságot arra, hogy megossza gondját az egész párttal, sőt a szélesebb politikai közvéleménnyel. Ezért bocsátja az irányelveket vitára; nagy érdeklődéssel figyeli a különböző hozzászólásokat, véleményeket, javaslatokat. A politika ilyen alakításának, formálásának, demokratizmusának már hagyományai vannak pártunkban. Többek között ennek is jelentős szerepe van abban, hogy az MSZMP politikájának fő irányvonala már több mint húsz esztendeje töréstől és ingadozásoktól mentes, és nagy alkalmazkodási készséget tanúsít a megváltozott körülményekhez. Ez a széles körű eszmecsere, ami a párt kongresszusait megelőzi, kiváló lehetőség árra, hogy minél pontosabban érzékeltesse a társadalmi élet valóságos folyamatait, mozgástendenciáit, a munkásosztály és minden társadalmi réteg tényleges viszonyait, tudati, hangulati állapotát. Egy ilyen módszerrel kialakított politika nagyiokú íelvérte- zettséggel képes ellenállni a szubjektivizmus minden megnyilvánulási formájával szemben. Az irányelvek nyilvánosságra hozatala és vitája ily módon túlmutat a politikai bizalom jegyein, olyan szükségszerűséget fejez ki, amely jelentős mértékben hozzájárul a politika tudományos megalapozottságához, és biztosítékot nyújt a nagyobb tévedések elkerüléséhez. Ezért a most kibontakozó eszmecseréknek, a kongresz- szusi irányelvek vitájának a módszer oldaláról nézve is nagy politikai jelentősége van. Mint annyi minden más politikai akció sikere, haléJ konysága nem bízható a spontán véletlen szeszélyére, úgy ennél az eszmecserénél sem hagyatkozhatunk vala- niiléle ösztönös érdeklődésre. A vita eredményessége nagymértékben függ annak szervezettségétől, irányítottságától, az irányelvekben deklarált politikai gondolatok sokoldalú propagandájától, a különféle lényegesebb társadalmi jelenségekkel való szembesítéstől. A pártszervezetek általában ebben a szellemben tervezik és szervezik munkájukat. Az év első heteiben politikai munkájuk középpontjába a kongresszusi irányelvek vitáját állították. Gondoskodnak arról, hogy a Központi Bizottság dokumentuma a párttagság legszélesebb köréhez eljusson és minden érdeklődő számára hozzáférhető legyen. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen figyelemmel olvassák, mekkora almélyülteéggel tanulmányozzák legfontosabb gondolatait. Ennek érdekében a figyelem- ' felkeltő és ösztönző agitáció szerepét a legtöbb pártszervezet igen nagyra becsüli és gondosan meg is szervezi. Sok helyen terveznek kisebb- nagyobb csoportos beszélgetéseket jól képzett és felkészült propagandisták vezetésével az irányelvek egyes fő kérdéseiről. Kiemelten foglalkoznak azokkal a politikai gondolatokkal, amelyek a konkrét helyi tevékenységhez szorosabban kapcsolódnak. Az irányelvek vitájának egyik nagyon lényeges szempontja, hogy felszínre hozza azokat a politikai tapasztalatokat, amelyeket az élet helyileg produkál és szembesítse azokat a dokumentum megállapításaival. Ebben elsősorban a pártszervezet vezetőségének kell élen járnia. Ezt viszonylag megkönnyíti számukra az a körülmény, hogy az elmúlt évek folyamán szinte minden lényeges területen végeztek beható önvizsgálatot. Ezeknek tapasztalatai rendelkezésre állnak, csak megfelelő rendezést, összegzést igényelnek. Megfelelő alap és hozzájárulás lehet ez a taggyűlési vita bevezető előadásához is. Egy ilyen típusú bevezetése a vitának szinte automatikusan nagyobb aktivitásra ösztönöz, hozzászólásra inspirálja a részvevőket. A vitában való részvétel, a tapasztalatok feltárása és a .javaslatok elmondása minden párttagnak szervezeti szabályzatban biztosított joga és egyszersmind kötelessége. Ezen keresztül érvényesül a politika kialakításában való részvétele. A pártszervezetnek ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy maximálisan biztosítsa a demokratikus, pártszerű vitához szükséges légkört, köz- szellemet. Pártunkban az ösz- szes alapvető marxista-leninista elvek tekintetében teljes az egység. Erről az alapról kiindulva, nincs olyan kérdés, amelyről ne lehetne vitázni. Mód és lehetőség van arra, hogy mindenki kifejtse véleményét, hangot adjon egyetértésének, problémáinak. vagy kételyeinek. Az irányelvek tézisei nem határozati jellegű dokumentum. vitatéziseket, és nem kötelező érvényű állásfoglalások. A hozzászólásoknak ez a fajta fogadtatása és megítélése nem jelenti azt, hogy szó nélkül hagyjunk olyan vél eményeket, amelyekkel nem értünk, vagy nyilvánvaló szélsőségei miatt nem érthetünk egyet. A demokratizmus nemcsak a vélemények szabad kifejtésének lehetőségét .jelenti,' hanem épp úgy hozzátartozik a vita szabadsága is, az egyet nem értésnek, a véleményeltérésnek pártszerű, érvekkel alátámasztott kifejtése. A vita akkor éri el igazi célját, ha gondolatai teljes mértékben eljutnak a kongresszus fórumához. Egy forradalmi párt számára sohasem lehet a vita öncél, hanem úgy tekinti, mint a legoptimálisabb cselekvési formák kimunkálásának eszközét. Nagy politikai felelősség hárul pártszervezeteinkre abban, hogy minden véleményt, észrevételt, javaslatot továbbítsanak úgy és abban a formában, ahogyan azok első k ézbe n megfogni mazód lak. Még akkor is így kell eljárniuk, ha egyik-másik számukra nem tetsző, nem szimpatikus. Hogy mit kell és mit nem kell továbbítaniuk, az fel sem vetődhet kérdésként. Közöttük bizonyára lesz több olyan, amiben helyileg kell intézked- niük, azonban erről szóló jelzések is tartalmazhatnak általános érvényű következtetésekre alkalmat adó tapasztalatokat. Az irányelvek tartatnia« vitájának mindenekelőtt az a politikai jelentősége, bog)' segítségével a kongresszus pontosabban jelölheti meg a következő évek teendőit, jobb megoldások sorát tárhatja fel. megalapozottabbá teszi döntéseit, és mindez nagy hozzájárulás előrehaladásunkhoz a szocialista építés útján. K. S. Szerényebb lehetőségek a Borsodi Szénbányáknál Reményi Gábort, a Borsodi Szénbányák Vállalat beruházási osztályvezetőjét arra kértük a "napokban, ösz- szegezze, milyen mértékben sikerült megvalósítani az li)7S)-e.s elképzeléseket. — A tervezettnek megfelelően 503 millió forint fejlesztési alapot használtunk fel. A beruházások közül első helyen a Putnokon folyó munkálatokat említhetem. A lejtős aknai gumiszalagos személyszállítás megvalósítása mellett, folyamatos volt a külszíni létesítmények építése is. Elkészült három szalaghíd és kél széntároló bunker. A másik jelentős munka a rudolftelepi szállítási rekonstrukció volt. Ezek a munkák 19U2-ben Alberttelep I-es akna felszámolásával érnek majd véget. A Miskolci Bányaüzemben hozzáláttunk a pneumatikus szállítási rendszer tervezéséhez, megkötöttük a szerződést a kanadai céggel. Ugyancsak hozzáláttunk a szénosztályozó szusz- penziós mosóművének tervezéséhez. Itt lengyej ajánlatot fogadtunk el. A gépesítés terén a korábban meghatározott elveket követtük. Folytattuk a tipizálást; vastag telepben a jól bevált VOB-pajzsokat, vékony telepben pedig a szovjet MK—97-es berendezéseket alkalmazzuk. Az elmúlt évben két pajzs- és három MK-garnitúrát vásároltunk. Érdemes megemlíteni, hogy minden korábbinál nagyobb összeget fordítottunk az elő- vájások gépesítésére, összesen hat új fejtö-rakodó berendezéssel gazdagodott a gépállományunk. A kisberuházások között megemlíthetjük az edelényi új lejtős aknát, a íarkaslyu- ki üzemteret, a gépjavítóban átadott üzemcsarnokot. A korábbi éveknél több jutott szociálpolitikai célokra is. Ormosbányán és Lyukúban öltözőbővítést kezdtünk, s hozzáláttunk a hajdúnánási bányászó dúl óben * konyha és étterem építéséhez is. A nyolcvanas esztendőben sokkal szerényebbek a lehetőségeink. Beruházásokra mintegy 420 millió forint áll rendelkezésünkre, s éppen ezért új beruházást nem tervezünk. Tovább folytatjuk viszont a putnoki munkákat. Erre a célra 70 millió forint, áll rendelkezésre. Az év vége előtt befejezzük a Miskolci Bányaüzemben a pneumatikus szállítási rendszer kialakítását, s a kisberuházások között a lyukói, illetve az ormosi fürdőt. Az elmúlt évinél szerényebb lesz a gépesítés is. Elsősorban a termeléssel összefüggő legfontosabb fejtési és vágathajtási, szállítási igényeket igyekszünk majd a lehetőségekhez képest kielégíteni — fejezte be tájékoztatóját: a beruházási osztály vezetője. — berwHwy — Ez a felvétel a káitológépeket mutatja, a csőhálózat ide vezeti a megtisztított pamutot, és egf szekrénysoron ál kerül majd a gépbe feldolgozásra. A minőség és a hatékonyság fokozásáéit Műszaki fejlesztések a fonodában Képünkön or tfj tiszfftógéippott, i körülötte szorgoskodnak, szinte az utolsó simításokat végezve a Zalka Máté szocialista brigád tagjai. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára az 1979-es esztendőt úgy fejezte be. hogy december 19-én teljesítette éves tervét, és az év végéig 155 tonna fonalat adott előíráson felül a népgazdaságnak. Ez nagyjából 3 százalékos túlteljesítésnek felel meg. Jól kezdték az idei esztendőt is, és minden feltétel adott, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az elvárásoknak. A minőség és a hatékonyság fokozása jegyében valósítják meg a különböző műszaki fejlesztéseket, amelyek sorából ezúttal kettőt emelünk ki. P5 millió forintos beruházással kezdődött el a tiszt í- tóiizem rekonstrukciója, s jelenleg olyan fázishoz érkeztek, amikor január 15-én az üzem keleti oldalán a próbaüzemeltetés megkezdődhet. Érdekes változást hoz ez a műszaki fejlesztés. Egyszer s mindenkorra megszünteti a kézi anyaghordást a tisztítóból a kártolóba. Eddig a tisz- títóüzemböl a bundatekercset átvitték a kártoló üzemrészbe kézikocsival. Ezt a feladatot az anyaghordók végezték. Ezután a bundatekercs, mint olyan, eltűnik a fonodából, az anyaghordókat más munkafeladattal bízzák meg, mert az új műszaki fejlesztés beindítása után már nincs rájuk szükség. Az NDK-gyártmányú Textima tisztítógépsor a gyárba beérkezett gyapotbálákat megtisztítva, csőrendszer útján juttatja el a pamutot közvetlen a kártológépekhez továbbiéi dolgozás végett. így ez a munka folyamatossá vált, nincs szükség arra, hogy az anyaghordók odakészítsék az anyagot. A nem kis beruházási feladatot, a gépszereléseket három NDK-beli gépszerelő segítségével a Zalka Máté tizenegy fős komplex gyám szocialista brigád végezte ei. Szűcs Zoltán brigádveaeéó, törzsgárdatag egyidős a gyárral. A fonoda az idén tavasz- szal ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A brigád már nem egy ilyen feladatot: teljesített a fonodában, ezért az anyagi elismerés mellett, számos kitüntetésben részesült. Ennek a feladatnak >s maradéktalanul eleget tettek. A másik jelentős beruházás a klímarekonstrukció. Ismeretes, hogy ez a fonoda ablak nélküli üzem. A friss levegőt hatalmas ventillátorok juttatják el a munkahelyekre és más-más gépek lé- lett más-más páratartalmú légállapotokról kell gondoskodni. Kétirányú munkát teljesítenek. Felújítják a központi klímaberendezést, amely az üzem nagyobb részét látja el levegővel, ugyanakkor tavaly, az év végére befejezték az orsózó üzemrész klimafelszerelését. Nagyon érdekes ez a műszaki fejlesztés is. Az\ orsózóüzemen át egy hatalmas csőrendszer vonul végig. Ebben keverik ki és pára dúsítják a megfelelő levegőt. (B. I.—Sz. Gy.) • A textiliparban is váljon erőteljesebbé a hatékonyságnövelő folyamatok kibontakoztatása, mert ettől függ a dolgozók anyagi gyarapodása és az ágazat további fejlődése —; hangoztatták a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségé- nek szerdán kezdődött, kibővített ülésén. A szakszervezetek legfontosabb érdekvédelmi feladata éppen ezért — az eddigi eredményekre alapozva — a továbblépéshez szükséges eszközök »egterém lése. A tennivalók rangsorában ezután is előtérben marad a termelést segítő tevékenység, annál is inkább, mert. a textilipar — amint azt Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes is elmondotta tájékoztatójában — különösen nehéz év előtt áll. Az új termelői és fogyasztói árak eltérő módon befolyásolhatják a hazai fogyasztói keresletet, s ennek mértékét még nem láthatják előre. Előfordulhat, hogy néhány rwházaü cikk iránt hirtelen megnő majd a vásárlók érdeklődése, . amihez azonnal igazodniuk kell a gyáraknak, hiszen a hazai igények színvonalas kielégítése alapvető feladata a textiliparnak. A tavalyi évben a váratlanul megnőtt hazai igényeket — néhány termék kiv&elé- vel — kielégítette a textilipar. Az idei feladatok — csakúgy mint a többi iparágban — a belföldi igények kielégítése mellett az export növelését is megkívánják. * Eiőtérben a telelést segilö levéltem
