Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 19SQ, január TO,, csütörtök Filmlevéí r Egy félelem szülte, meg- renditöen szép szerelem, két kényszerből egymáshoz láncolódott ember kapcsolatának hátterében rajzolódik fel a történelmi freskó, a sötét tonusu kép arról az időszakról, amikor az ember úgy claljasull. hogy nemcsak parancsra ölt, hanem örömmel, kej.jel, s ha látott egy nemet egyenruhát, odaszaladt, hogy honfitársát feljelentse. • Talán ebből a bevezetésből is kitűnik már. hogy a Bizalom. Szabó István legújabb filmje Magyarország fasiszta megszállásának idején játszódik, s most már tovább pontosíthatjuk az időt: 1944 nyilasőrület sötétítette novemberének elejétől 1945 januárjának feléig. Pest felszabadulásáig, illetve az azt követő napokig. A nézők között nagy számban adódnak, akiknek a filmben ábrázolt időszak csak iskolában tanult, és sajnálatosan nagyon rosszul, foghíjasán tanított történelem, másoknak, az idősebbeknek pedig megélt történelem, de ezek a mások is többféleképpen élték azt meg. Mindenképpen, sorsforduló azonban mindnyájunk éjeiében, azokeban is, akik sikkor meg nem is éltek. Szabó István nem először ikiézi mozivászonra ezt a kort — hisszük, nem is utoljára —, hogy az akkor hatéves gyermek egesz életre szóló élményeit a felnőtt tágultabb látókörével elemezze, személyes élményért úgy vallja meg, hogy az egy generáció hitvallása legyen és egyben tiltakozás a kor és rettenetéi megismétlődése ellen. A Bizalom egyébként Szabó István első játékfilmje, amelyet nem saját forgatókönyve alapján írt. Most a forgató- könyvhöz társszerzőt hívott, Szántó Erikát, aki — elsősorban a televízióban — igen Bizalom sok dráma szerzőiéként, vagy dramaturgjaként bizonyította, hogy nála is — mint Szabónál — végigvonul a munkásságán egy szál. a gyermekkorban megélt háború meghatározza világlátását, a ma, az elmúlt harminchat év láttatásánál is mindenkor álsüt 1944 élménye, s ezek a személyiségükön átszűrt történelem-mozaikok elválaszthatatlanok a későbbi élményektől, azokkal ötvöződnek egységes Jeepbe. A Bizalom Szabó szerelmeles Budapestjének egy rettentő és mindmáig megborzongató korszakát idézi, és egy akkori, meglehetősen végletes, nem mindennapos történet keretében, 35 év távlatából vall az emberi tarlósról, emberek magatartásáról. hűségről, kitartásról, egy sói- olyan emberi megnyilatkozásról. amelyek napjainkig sugároznak. Korabeli filmhíradót látunk a film elején, benne lé- g óoktatás, bombázás, nemet —magyar futballmeccs, s rögtön megismerkedünk a film hősnőjével, Katával, aki nem mehet haza a lakásaba, ahol a férjét keresték a fasiszták. Ismeretlenek irányítják útját, hamis papírokhoz jut, bujkálnia. kell, holott talán nem is tudott férje illegális munkájáról. S e bujkálás közben kerül össze Jánossal, az ugyancsak bujkálásra kényszerült férfival. Hamis papírjaik szerint ök férj és feleség és a külvárosi kis lakásban így is kell élniük. A bujkálás l'előrli az idegeket. a legerősebbeket is, s ha ehhez még az illegalitás folyományaként a teljes bizalmatlanság is párosul, úgy rettenetes az együttlét, amelynek legintimebb,' leg- emberibbnek hihető perceit is megmérgezi. A közös sors, a közös élei. a közös, rettegés a két embert érzelmileg is egymáshoz sodorja. Katának férje, Jánosnak felesége van, nem a kaland keresése vonzza egyiküket sem, a közös sors és a rettentő egymásrautaltság. a minden utcai lépészajtól való félelem szüli kettejük szerelmét.. -És azt. is megmérgezi a bizalmatlanság, mert János nem bízik; nem az emberekben, a korban nem hisz. Abban a korban, amikor az ember, úgy elaljasult. És vajon megszűntté ez a bizalmatlanság? Az utolsó kockákon érdekes utalást találunk erre. Háborús időben- játszódó film. de maga a háború kevésbé látványosan szűrődik be. mint Szabó korábbi filmjeibe, a visszafogottabb, inkább kamara jellegű film többel bíz a nézők törléne- lemludatára. de nem biztos, hagy mindenkinél megfelelően rezonálnak jelzései. Történelemtanításunk és történelmi tudatunk e kórral kapcsolatban tele van szakadékokkal. és tévludatokkal. A korra jellemző kitűnő epizódok sorjáznak, például a bujkáló barátnő fel nem ismerése. az utcai feljelentés, a töprengés azon. vajon hová lesznek majd a gyilkosok stb. Elífélhelő-e Kata és János szerelme? Aligha. Kata férje, aki maga is bujdosik, megérti. János viszonylagos biztonságban élő felesége már kevésbé. Egyébként János bűnbánó beismerésének gondolati képsora a film egyik legszebb része. Csodásak a belső monológok: vajon a másik most mit gondol rólam? Mit mond a mának a Bizalom? Elmondja, hogy az ellenállás részvevői, a bujkálásba kényszert tett kommunisták és szimpatizánsok is emberek voltak, nemcsak hősök. Emberi hibákkal, gyengékkel, félelmekkel is. (Nemcsak bujtattak, hanem például egyszerűen bérbe adtak szobát.) Elmondja e film, hogy a háború, mérgező, mindig és mindenhol. A gyűlölet is. Bizalom nélkül nem lehet élni, s ne legyen ez még egyszer. Még ha a szörnyűségek árnyékában ©gy ilyen szép szerelem is kisarjadhat. Koltai Lajos sötét tónusú képei a kor hangulatát kitűnően szolgálták. A két főszereplőről — Bánsági Ildikóról és Andorai Péterről — csak igen nagy elismeréssel szólhatunk. Benedek Miklós Kulturális JÓZSEF ATTILA- EMLÉKBIZOTTSAG ALAKÚÉT Tegnap a Parlament Gobelin-termében József Attila- emlékbizottság alakult a költő közelgő 75. születésnapja méltó megünneplésének előkészítésére. Elnöke Aczcl György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az emlékbizottság tagjai a magyar társadalmi, kulturális, irodalmi, művészeti élet kiemelkedő személyiségei. Az alakuló ülésen megtárgyalták az évforduló megünneplésével kapcsolatos előzetes terveket és felhivásT fogadtak el. 70 SZOBOR Ü.jabb képzőművészeti alkotásokkal gazdagodik az idén Budapest és az ország számos ' más . települése. Több mint 70 szobor, illetve szoboregyüttes készül el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műtermeiben. Az új alkotások egy részét felszabadulásunk ' 35. évfordulójának tiszteletére avatják fel. VIETNAMI EST A TV-BEN Első alkalommal rendez a Magyar Televízió vietnami estet, csütörtökön fel 7-től, amikor 3 órás műsorban mutatja be a Il-es csatornán a sokat szenvedett ország életét. A vietnami est háziasszonya Vu Kirn Tien, aki a rendszeres vietnami televíziózás megindulása óta bemondó. SLÁGEREIT'AZAS Huszonöt országba 300-fé-. le programot szervez az idén a COOPTOURIST. Bővül a szakmai programok választéka. Mezőgazdasági szakemberek utazhatnak Dániába, Görögországba, a slágerutazás várhatóan a moszkvai olimpián való részvétel lesz, a különlegességek között szerepel a tunéziai 10 napos utazás és a 8 napos New Yoi'k-i repülőút. Újdonságnak számít a Borsod megye karsztos barlangjainak megtekintése és a gyulai várjátékokra szervezett 2 napos kirándulás. Béiint Tibor tévéíílmeo Bálint Tibor hazánkban is nagy sikerű müve,'a Zokogó majom című. a XIX. századi realizmus és a modern irányzat • ötvözetéből született nagyregény, egy lumpen környezetben növekvő gyermek életútját, kíséri figyelemmel az ifjúkori ki látáslalanságlól az újságíróvá válásig. A Zokogó majom kisembereinek feje fölött is elzúg a történelem — a danzigi konfliktustól Sztálin haláláig ível a cselekmény —. közülük lényegében csak Kálmánnak, a főhősnek sikerül kiemelkednie. Ö az. aki szembe t ud fordulni ezzel a máról holnapra tengődő élettel. Az utóbbi harminc ev romániai magyar irodalmának egyik legnagyobb könyvsikere, harminc év históriájával maga mögött, a teljes élet illúzióját kelti — partikuláris és egyetemes szerencsés összhangját teremtve meg. A regényből a Magyár Televízió Várkonyi Gábor rendezésében négyrészes tévéfilmet készít, amelynek forgatásai a közeli napokban kezdik. Szakállas Teliinger István rajza Kaséi Capek 1890-1938 „...Úgy vélem, újságíró vagyok. Nem végzem ezt a munkámat félkézzel, éppoly komolyan veszem, mint a szépirodalmat. Minden írónak azt kívánnám, járja ki az újságírás iskoláját, hogy minden iránt megtanuljon érdeklődni...” így jellemzi önmagát, s ad tanácsot toll- forgatö társaknak Karel Capek, a csehszlovák irodalom egyik Legsokoldalúbb művészé. írói. újságírói munkássága rendkívül gazdag és sokoldalú. Megismerni és kifejezni a dolgokat■— es az elv jellemzi legtömörebben Capek irásmüvészetét. A határtalan életöröm, tetlrevágyás, agresszív tréfakedv, játékos derű szülte tárcák, humoreszkek, elbeszélések éppúgy megtalálhatok művészi palettáján, mint a lélektani folyamatokat elemző bűnügyi történetek, a történelmi persziflázs, a politizáló publicisztika, vagy a háború, a betegség ernyedtségében fogant, s az emberiség jövőjét féltő, egyetemes kérdéseket taglaló Írások. Szoros barátság fűzte T. G. Masarykhoz, a polgári humanista köztársasági elnökhöz. Publicisztikájával is támogatta Masa- ryk koncepcióját, s „középen állva a töke és az osztály proletariátus malomkövei között” — a kapitalizmussal szemben megnyilvánuló kriticizmusa ellenére — a polgári demokrácia szószólója lett. Ezért jobbról és balról is támadták. A fasizálódó közélet, benne személyes kiszolgáltatottsága súlyos lelkiállapotba sodorta élete végén, Tüdőgyulladásban halt meg. Most lenne 90 éves. A magyar olvasó is jól ismeri Capek irásmüvészetét, hiszen legjelentősebb művei, írásai, elbeszélései, karcolatai — köztük a „Történelmi görbe tükör”, a „Betörök, bírák, bűvészek és társaik” — nálunk is napvilágot láttak. Az alábbi Capek-tárcu pz Európa Kiadó gondozásában megjelent „Évszakok” című kötetből való. Karel Capek: Kétféle tavaszi vihar van. Az egyik a természetben játszódik le mennydörgés, felhőszakadás, jégverés, szivárvány és egyéb más tünemények kíséretében, ideértve a legvégül következő diadalmas madárdalt is. A másik olyan tavaszi vihar, amelynek felhői már télen kezdtek gyülekezni, amikor is a lakástulajdonosok mindenre elszántan tudomásul vették, hogy a -lakást ki Tavaszi vihar kell festeni, emitt falat kell töretni, amott meg kell valamit javíttatni, újra kell rakatni a cserépkályhát, továbbá .szükség lesz némi gyalulásra vagy szegezés- re, no meg, kőműves szóval mondva, pucolásra. is, nem beszélve a tömítésről. I: i k k ozásról. k á rp i lo.smu n káról, meg effélékről. Ugyanis meglepően sok az olyan iparág, amely mind arra les, hogy benyomulhasson az ember otthona- • ba a maga létráival, ecseteivel, csavarhúzóival, kalapácsaival. ráspolyaival, állványaival, és még egy egész sor szerszámmal. amelyek segítségével a lakást fáskainravá varázsolják, Óriási, és valósággal mindent elsöprő az emberi leleményesség pusztító ereje. Amint megfigyeltem, ez a munkavihar rendszerint'ta- vasszal tör ki az emberi hajlékokban. Sejtelmem sincs róla, mit müveinek a tisztes iparágak télen; talán dicső emlékeiknek élnek, felidézve előző évi diadalmas hadjárataikat és dúlásaikat. Az egész dolog rendszerint elég ártatlanul kezdődik: beállít hozzánk egy ember egy kis terepszemlére, és közli, hogy a következő hétfőn vagy elseje után hozzáfognak a munkához. No, de se a hét elején, se elseje után nem történik semihl. Két-há- rom nap múlva az ember dohogni kezd, hogy igazán jöhetne már az a sehonnai fráter, és dologhoz láthatna. Ilyen módon tehát a megrendelőt nagyon ügyesen átbillentették a türelmetlen várakozás lelkiállapotába; olyan, áhilozva várja már az ellenséges erők invázióját, mint a Messiási. Nos, mire az ember szépen megpuhult, egy reggel hél órakor megszólal a csengő, a küszöbön ott áll egy' hó- rihorgas fickó, és bejelenti, hogy' megkezdi a munkát. S már neki is lát kala páccsal, vésővel, meg egyéb szerszámokkal — a rombo lásnak. ■ Csak erre a percre vári az összes többi iparos: egy szerre berontanak a lakásba a mázolok, asztalosok, üvegesek, szobafestők, kárpitosok, villanyszerelők, és nagy szócsata kezdődik álról, hogy ki kinek van láb alatt. Az ember ne avatkozzék bele a vitájukba, fogja a kalapját, s Hfagyja ott őket. tisztázzák csak egymás közt a dolgot. Ettől a perctől fogva az ember fölösleges lény a saját lakásában, sőt, olyan útban levő, akit meg csak szidni sem lehet. Egyébiránt a szóban forgó szakemberek végül is megegyeznek abban, hogy mindegyik valami mást kezd rombolni, s igaz. ami igaz, bámulatosan jól halad a munkájuk. A lakásunk fél nap alatt a szó szoros értelmében a földdel egyenlővé váll: 's amikor az óra elüti a delet, a győztesek elégedetten letelepszenek a romok közt, disznósajtot falatoznak, és beszélgetnek errőlr arról. Pusztítás', ide, pusztítás oda. egy kicsit magunk is felvidulunk, látva hogy hiszen megy a munka gyorsan. ..Szóval holnap — mondjuk buzdítón a pihenő embereknek. — Holnap, ugye, már rendbe tesznek mindent?" Ámde másnap csodálatosképpen mindössze egv szál ember jelenik meg a tömeges invázióból, és valamivel piszmog a romhalmaz kellős közepén. A következő nap vasárnap vagy ünnep, s az embernek al- '"'Imn pvilik rá. hrujv dűl, csendben merengjen á romhalmazon, amely egykor az otthona volt. Aztán következik egy különleges idülten elhúzódó állapot, amikor „folyik a munka" de valahogy semmi látszatja nincs. Csak gyűlik, egyre gyűlik a törmelék, a por, a gyalutörgács. a ’vakolathulladék, a kenyér- héj, , növekszik a .zűrzavar, s nem és nem. akar belőle kibontakozni a megúj- hodotl valóság. A soron következő stádium: a néma kétségbeesés 'Az ember arra a meggyőződésre hit. hogy e világ dolgai már soha nem rendeződnek, a helyzet teljességgel reménytelen. és a jobb idő- | két már spha meg nem ér ! ü l<. • Egy nap aztán csend fogja körül az embert, eltűntek a létrák, vödrök, kalapácsok, cs szinte félénken járunk újjászületett hajlékunkban, mint ahogv a gazda járja be vihar után a mezőt, hogy lássa, mi kárt (ettek az . elszabadult elemek. Hál. mondja a gazda, egybe-másba bele kell törődni: itt valamit eltörlek. amott valaminek egy' kicsit, odakoccanot- tak... Végül pedig az emberi nem elpusztíthatatlan optimizmusával azt mondjuk: Hm, rosszabbul is' végződhetett volna. (1931.)
