Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 19SQ, január TO,, csütörtök Filmlevéí r Egy félelem szülte, meg- renditöen szép szerelem, két kényszerből egymáshoz lán­colódott ember kapcsolatá­nak hátterében rajzolódik fel a történelmi freskó, a sötét tonusu kép arról az időszak­ról, amikor az ember úgy claljasull. hogy nemcsak pa­rancsra ölt, hanem örömmel, kej.jel, s ha látott egy nemet egyenruhát, odaszaladt, hogy honfitársát feljelentse. • Talán ebből a bevezetésből is kitűnik már. hogy a Bi­zalom. Szabó István legújabb filmje Magyarország fasiszta megszállásának idején játszó­dik, s most már tovább pon­tosíthatjuk az időt: 1944 nyi­lasőrület sötétítette novem­berének elejétől 1945 január­jának feléig. Pest felszaba­dulásáig, illetve az azt kö­vető napokig. A nézők kö­zött nagy számban adódnak, akiknek a filmben ábrázolt időszak csak iskolában ta­nult, és sajnálatosan nagyon rosszul, foghíjasán tanított történelem, másoknak, az idősebbeknek pedig megélt történelem, de ezek a mások is többféleképpen élték azt meg. Mindenképpen, sorsfor­duló azonban mindnyájunk éjeiében, azokeban is, akik sikkor meg nem is éltek. Szabó István nem először ikiézi mozivászonra ezt a kort — hisszük, nem is utoljára —, hogy az akkor hatéves gyermek egesz életre szóló élményeit a felnőtt tágultabb látókörével elemezze, szemé­lyes élményért úgy vallja meg, hogy az egy generáció hitvallása legyen és egyben tiltakozás a kor és rettenetéi megismétlődése ellen. A Bi­zalom egyébként Szabó Ist­ván első játékfilmje, amelyet nem saját forgatókönyve alapján írt. Most a forgató- könyvhöz társszerzőt hívott, Szántó Erikát, aki — első­sorban a televízióban — igen Bizalom sok dráma szerzőiéként, vagy dramaturgjaként bizonyította, hogy nála is — mint Szabó­nál — végigvonul a mun­kásságán egy szál. a gyer­mekkorban megélt háború meghatározza világlátását, a ma, az elmúlt harminchat év láttatásánál is mindenkor ál­süt 1944 élménye, s ezek a személyiségükön átszűrt tör­ténelem-mozaikok elválaszt­hatatlanok a későbbi élmé­nyektől, azokkal ötvöződnek egységes Jeepbe. A Bizalom Szabó szerelmeles Budapest­jének egy rettentő és mind­máig megborzongató korsza­kát idézi, és egy akkori, meg­lehetősen végletes, nem min­dennapos történet keretében, 35 év távlatából vall az em­beri tarlósról, emberek ma­gatartásáról. hűségről, kitar­tásról, egy sói- olyan emberi megnyilatkozásról. amelyek napjainkig sugároznak. Korabeli filmhíradót lá­tunk a film elején, benne lé- g óoktatás, bombázás, nemet —magyar futballmeccs, s rögtön megismerkedünk a film hősnőjével, Katával, aki nem mehet haza a lakásaba, ahol a férjét keresték a fa­siszták. Ismeretlenek irányít­ják útját, hamis papírokhoz jut, bujkálnia. kell, holott ta­lán nem is tudott férje ille­gális munkájáról. S e buj­kálás közben kerül össze Já­nossal, az ugyancsak bujká­lásra kényszerült férfival. Hamis papírjaik szerint ök férj és feleség és a külvárosi kis lakásban így is kell élni­ük. A bujkálás l'előrli az ide­geket. a legerősebbeket is, s ha ehhez még az illegalitás folyományaként a teljes bi­zalmatlanság is párosul, úgy rettenetes az együttlét, amelynek legintimebb,' leg- emberibbnek hihető perceit is megmérgezi. A közös sors, a közös élei. a közös, rettegés a két embert érzelmileg is egymáshoz sodorja. Katának férje, Jánosnak felesége van, nem a kaland keresése vonz­za egyiküket sem, a közös sors és a rettentő egymásra­utaltság. a minden utcai lé­pészajtól való félelem szüli kettejük szerelmét.. -És azt. is megmérgezi a bizalmatlan­ság, mert János nem bízik; nem az emberekben, a kor­ban nem hisz. Abban a kor­ban, amikor az ember, úgy elaljasult. És vajon meg­szűntté ez a bizalmatlanság? Az utolsó kockákon érdekes utalást találunk erre. Háborús időben- játszódó film. de maga a háború ke­vésbé látványosan szűrődik be. mint Szabó korábbi film­jeibe, a visszafogottabb, in­kább kamara jellegű film többel bíz a nézők törléne- lemludatára. de nem biztos, hagy mindenkinél megfelelő­en rezonálnak jelzései. Tör­ténelemtanításunk és törté­nelmi tudatunk e kórral kap­csolatban tele van szakadé­kokkal. és tévludatokkal. A korra jellemző kitűnő epizó­dok sorjáznak, például a bujkáló barátnő fel nem is­merése. az utcai feljelentés, a töprengés azon. vajon ho­vá lesznek majd a gyilkosok stb. Elífélhelő-e Kata és Já­nos szerelme? Aligha. Kata férje, aki maga is bujdosik, megérti. János viszonylagos biztonságban élő felesége már kevésbé. Egyébként Já­nos bűnbánó beismerésének gondolati képsora a film egyik legszebb része. Csodá­sak a belső monológok: va­jon a másik most mit gon­dol rólam? Mit mond a mának a Bi­zalom? Elmondja, hogy az ellenállás részvevői, a buj­kálásba kényszert tett kom­munisták és szimpatizánsok is emberek voltak, nemcsak hősök. Emberi hibákkal, gyengékkel, félelmekkel is. (Nemcsak bujtattak, hanem például egyszerűen bérbe adtak szobát.) Elmondja e film, hogy a háború, mérge­ző, mindig és mindenhol. A gyűlölet is. Bizalom nélkül nem lehet élni, s ne legyen ez még egyszer. Még ha a szörnyűségek árnyékában ©gy ilyen szép szerelem is kisarjadhat. Koltai Lajos sötét tónusú képei a kor hangulatát ki­tűnően szolgálták. A két fő­szereplőről — Bánsági Ildi­kóról és Andorai Péterről — csak igen nagy elismeréssel szólhatunk. Benedek Miklós Kulturális JÓZSEF ATTILA- EMLÉKBIZOTTSAG ALAKÚÉT Tegnap a Parlament Go­belin-termében József Attila- emlékbizottság alakult a köl­tő közelgő 75. születésnapja méltó megünneplésének elő­készítésére. Elnöke Aczcl György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az emlékbizottság tagjai a magyar társadalmi, kultu­rális, irodalmi, művészeti élet kiemelkedő személyiségei. Az alakuló ülésen megtárgyal­ták az évforduló megünnep­lésével kapcsolatos előzetes terveket és felhivásT fogad­tak el. 70 SZOBOR Ü.jabb képzőművészeti al­kotásokkal gazdagodik az idén Budapest és az ország szá­mos ' más . települése. Több mint 70 szobor, illetve szo­boregyüttes készül el a Kép­zőművészeti Kivitelező Vál­lalat műtermeiben. Az új alkotások egy részét felsza­badulásunk ' 35. évfordulójá­nak tiszteletére avatják fel. VIETNAMI EST A TV-BEN Első alkalommal rendez a Magyar Televízió vietnami estet, csütörtökön fel 7-től, amikor 3 órás műsorban mutatja be a Il-es csatornán a sokat szenvedett ország életét. A vietnami est házi­asszonya Vu Kirn Tien, aki a rendszeres vietnami tele­víziózás megindulása óta be­mondó. SLÁGEREIT'AZAS Huszonöt országba 300-fé-. le programot szervez az idén a COOPTOURIST. Bő­vül a szakmai programok választéka. Mezőgazdasági szakemberek utazhatnak Dá­niába, Görögországba, a slá­gerutazás várhatóan a moszk­vai olimpián való részvétel lesz, a különlegességek kö­zött szerepel a tunéziai 10 napos utazás és a 8 napos New Yoi'k-i repülőút. Újdon­ságnak számít a Borsod me­gye karsztos barlangjainak megtekintése és a gyulai várjátékokra szervezett 2 na­pos kirándulás. Béiint Tibor tévéíílmeo Bálint Tibor hazánkban is nagy sikerű müve,'a Zokogó majom című. a XIX. századi realizmus és a modern irány­zat • ötvözetéből született nagyregény, egy lumpen kör­nyezetben növekvő gyermek életútját, kíséri figyelemmel az ifjúkori ki látáslalanságlól az újságíróvá válásig. A Zo­kogó majom kisembereinek feje fölött is elzúg a törté­nelem — a danzigi konflik­tustól Sztálin haláláig ível a cselekmény —. közülük lé­nyegében csak Kálmánnak, a főhősnek sikerül kiemel­kednie. Ö az. aki szembe t ud fordulni ezzel a máról hol­napra tengődő élettel. Az utóbbi harminc ev romániai magyar irodalmának egyik legnagyobb könyvsikere, har­minc év históriájával maga mögött, a teljes élet illúzió­ját kelti — partikuláris és egyetemes szerencsés össz­hangját teremtve meg. A re­gényből a Magyár Televízió Várkonyi Gábor rendezésé­ben négyrészes tévéfilmet készít, amelynek forgatásai a közeli napokban kezdik. Szakállas Teliinger István rajza Kaséi Capek 1890-1938 „...Úgy vélem, újságíró vagyok. Nem végzem ezt a munkámat félkézzel, épp­oly komolyan veszem, mint a szépirodal­mat. Minden írónak azt kívánnám, járja ki az újságírás iskoláját, hogy minden iránt megtanuljon érdeklődni...” így jellemzi önmagát, s ad tanácsot toll- forgatö társaknak Karel Capek, a cseh­szlovák irodalom egyik Legsokoldalúbb művészé. írói. újságírói munkássága rendkívül gazdag és sokoldalú. Megismerni és kife­jezni a dolgokat■— es az elv jellemzi leg­tömörebben Capek irásmüvészetét. A ha­tártalan életöröm, tetlrevágyás, agresszív tréfakedv, játékos derű szülte tárcák, hu­moreszkek, elbeszélések éppúgy megtalál­hatok művészi palettáján, mint a lélekta­ni folyamatokat elemző bűnügyi történe­tek, a történelmi persziflázs, a politizáló publicisztika, vagy a háború, a betegség ernyedtségében fogant, s az emberiség jövőjét féltő, egyetemes kérdéseket taglaló Írások. Szoros barátság fűzte T. G. Masarykhoz, a polgári humanista köztársasági elnök­höz. Publicisztikájával is támogatta Masa- ryk koncepcióját, s „középen állva a töke és az osztály proletariátus malomkövei kö­zött” — a kapitalizmussal szemben meg­nyilvánuló kriticizmusa ellenére — a pol­gári demokrácia szószólója lett. Ezért jobb­ról és balról is támadták. A fasizálódó közélet, benne személyes kiszolgáltatottsá­ga súlyos lelkiállapotba sodorta élete vé­gén, Tüdőgyulladásban halt meg. Most lenne 90 éves. A magyar olvasó is jól ismeri Capek irásmüvészetét, hiszen legjelentősebb mű­vei, írásai, elbeszélései, karcolatai — köz­tük a „Történelmi görbe tükör”, a „Betö­rök, bírák, bűvészek és társaik” — nálunk is napvilágot láttak. Az alábbi Capek-tárcu pz Európa Kiadó gondozásában megjelent „Évszakok” című kötetből való. Karel Capek: Kétféle tavaszi vihar van. Az egyik a ter­mészetben játszódik le mennydörgés, felhősza­kadás, jégverés, szivárvány és egyéb más tünemények kíséretében, ideértve a leg­végül következő diadalmas madárdalt is. A másik olyan tavaszi vihar, amely­nek felhői már télen kezd­tek gyülekezni, amikor is a lakástulajdonosok minden­re elszántan tudomásul vették, hogy a -lakást ki Tavaszi vihar kell festeni, emitt falat kell töretni, amott meg kell va­lamit javíttatni, újra kell rakatni a cserépkályhát, to­vábbá .szükség lesz némi gyalulásra vagy szegezés- re, no meg, kőműves szó­val mondva, pucolásra. is, nem beszélve a tömítésről. I: i k k ozásról. k á rp i lo.smu n ­káról, meg effélékről. Ugyanis meglepően sok az olyan iparág, amely mind arra les, hogy benyomul­hasson az ember otthona- • ba a maga létráival, ecse­teivel, csavarhúzóival, ka­lapácsaival. ráspolyaival, állványaival, és még egy egész sor szerszámmal. amelyek segítségével a la­kást fáskainravá varázsol­ják, Óriási, és valósággal mindent elsöprő az emberi leleményesség pusztító ere­je. Amint megfigyeltem, ez a munkavihar rendszerint'ta- vasszal tör ki az emberi hajlékokban. Sejtelmem sincs róla, mit müveinek a tisztes iparágak télen; ta­lán dicső emlékeiknek él­nek, felidézve előző évi di­adalmas hadjárataikat és dúlásaikat. Az egész dolog rendszerint elég ártatlanul kezdődik: beállít hozzánk egy ember egy kis terep­szemlére, és közli, hogy a következő hétfőn vagy el­seje után hozzáfognak a munkához. No, de se a hét elején, se elseje után nem történik semihl. Két-há- rom nap múlva az ember dohogni kezd, hogy igazán jöhetne már az a sehonnai fráter, és dologhoz láthat­na. Ilyen módon tehát a megrendelőt nagyon ügye­sen átbillentették a türel­metlen várakozás lelkiálla­potába; olyan, áhilozva vár­ja már az ellenséges erők invázióját, mint a Messiási. Nos, mire az ember szépen megpuhult, egy reggel hél órakor megszólal a csengő, a küszöbön ott áll egy' hó- rihorgas fickó, és bejelenti, hogy' megkezdi a munkát. S már neki is lát kala páccsal, vésővel, meg egyéb szerszámokkal — a rombo lásnak. ■ Csak erre a percre vári az összes többi iparos: egy szerre berontanak a lakás­ba a mázolok, asztalosok, üvegesek, szobafestők, kár­pitosok, villanyszerelők, és nagy szócsata kezdődik ál­ról, hogy ki kinek van láb alatt. Az ember ne avat­kozzék bele a vitájukba, fogja a kalapját, s Hfagyja ott őket. tisztázzák csak egymás közt a dolgot. Ettől a perctől fogva az ember fölösleges lény a saját la­kásában, sőt, olyan útban levő, akit meg csak szidni sem lehet. Egyébiránt a szóban forgó szakemberek végül is megegyeznek ab­ban, hogy mindegyik vala­mi mást kezd rombolni, s igaz. ami igaz, bámulato­san jól halad a munkájuk. A lakásunk fél nap alatt a szó szoros értelmében a földdel egyenlővé váll: 's amikor az óra elüti a de­let, a győztesek elégedet­ten letelepszenek a romok közt, disznósajtot falatoz­nak, és beszélgetnek errőlr arról. Pusztítás', ide, pusz­títás oda. egy kicsit ma­gunk is felvidulunk, látva hogy hiszen megy a mun­ka gyorsan. ..Szóval hol­nap — mondjuk buzdítón a pihenő embereknek. — Holnap, ugye, már rendbe tesznek mindent?" Ámde másnap csodála­tosképpen mindössze egv szál ember jelenik meg a tömeges invázióból, és va­lamivel piszmog a romhal­maz kellős közepén. A kö­vetkező nap vasárnap vagy ünnep, s az embernek al- '"'Imn pvilik rá. hrujv dűl, csendben merengjen á romhalmazon, amely egy­kor az otthona volt. Aztán következik egy különleges idülten elhúzódó állapot, amikor „folyik a munka" de valahogy semmi látszat­ja nincs. Csak gyűlik, egy­re gyűlik a törmelék, a por, a gyalutörgács. a ’va­kolathulladék, a kenyér- héj, , növekszik a .zűrzavar, s nem és nem. akar belő­le kibontakozni a megúj- hodotl valóság. A soron kö­vetkező stádium: a néma kétségbeesés 'Az ember ar­ra a meggyőződésre hit. hogy e világ dolgai már soha nem rendeződnek, a helyzet teljességgel re­ménytelen. és a jobb idő- | két már spha meg nem ér ! ü l<. • Egy nap aztán csend fogja körül az embert, el­tűntek a létrák, vödrök, kalapácsok, cs szinte fé­lénken járunk újjászületett hajlékunkban, mint ahogv a gazda járja be vihar után a mezőt, hogy lássa, mi kárt (ettek az . elszaba­dult elemek. Hál. mondja a gazda, egybe-másba bele kell törődni: itt valamit el­törlek. amott valaminek egy' kicsit, odakoccanot- tak... Végül pedig az em­beri nem elpusztíthatatlan optimizmusával azt mond­juk: Hm, rosszabbul is' végződhetett volna. (1931.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom