Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
1980. január 30., szerda ÉSZAK,MAGYARORSZÁG 3 Lakások — saját erőbö! (2.) A törvény útién Hatóságokhoz, a különböző hivatalokba valahogy senki sem megy szívesen. De hát a hivataljárás, az engedélyek megszerzése elkerülhetetlen, szükséges a családi házak építéséhez is. Ezt nyilván mindenki belátja, elfogadja. Hiszen, ha bárki oda és azt építtetne, amit akar, abból nagy összevisszaság, anarchia lenne. Más kérdés, hogy mennyire bonyolult vagy nem bonyolult az éppen adott ügynek az intézési módja. Jogalkotóink törekszenek az egyszerűsítésre, erre számos, jó példa is van már, de az természetes, hogy egy adott időpontban mindig az érvényben levő jogszabályokat kell valameny- nyiünknek figyelembe venni, ezek szerint, ezek szellemében kell eljárnunk. A családi házak építtetőinek magától értetődően szintén figyelemmel kell lenni ezekre a jogszabályokra. És hadd álljon itt mindjárt az elején: nem kell megijedni tőlük. Mármint a jogszabályoktól. az engedélyek megszerzésétől. A különböző szabályokat ugyanis nem az építtetők ellenére hozták, hanem éppen értük! Hogy sem az építkezés közben, sem utána ne kerüljenek kényelmetlen helyzetbe; ne kényszerüljenek esetleges peres ügyekre, hogy a házat a kiválasztott helyre valóban fel lehessen építeni, hogy illeszkedjen a környezetbe, hogy lakható legyen, hogy megfeleljen minden követelménynek — szóval, hogy a lakás valóban lakás legyen. A törvény útján kell menni, mert ez a célravezető. Tételezzük fel, hogy megvan már a telkem. Vagy az OTP-tői vásároltam, vagy magánszemélytől, vagy örököltem, nyilvánvalóan igazolnom 'kell, hogy a saját tulajdonomra kívánok építkezni, nem a máséra. Az építési jogosultság az ingatlanra vonatkozó, az építtető tulajdon-, illetve tartós földhasználati jogát feltüntető, 90 napnál nem régebbi telekkönyvi szemlével igazolható. Itt jegyezzük meg, hogy az építkezéshez a szomszédok előzetes hozzájárulása nem kell, mivel a szomszédok jogos érdekeit az engedélyező hatóság hivatalból biztosítja. Megvan a telkem, mindenekelőtt meg kell tudnom, hogy erre a területre építhetek-e vagy sem. Ha építhetek, akkor milyen házat? Egyszintesét, többszintesei, milyen homlokzatút stb. Mert amíg ezt nem tudjuk, addig kár is lenne bármibe fogni. Hol kaphatom meg a szükséges információt? Semmiképpen sem a szomszédoktól, ismerősöktől és nem is az esetleges hirdetésekből, hanem: az első fokú építésügyi hatóságtól, /vzeiso fokú építésügyi Hatóságok: Miskolcon a kerületi hivatalok műszaki osztályai, más városokban a tanácsok műszaki osztályai, a nagyközségekben, valamint Tárcái és Ti- szalúc községekben a tanácsok szakigazgatási szervei más községek esetében pedig a járási hivatalok műszaki csoportjai. Tehat az első fokú építésügyi hatóságtól megkérem az elvi építési engedélyt, mely egy évig érvényes. Ez még nem maga az építési engedély, az elvi engedély birtokában még senki nem kezdhet hozzá az építkezéshez, mégis nagyon fontos. Az építkezni szándékozónak ugyanis most már megvan a lehetősége, hogy a szóban forgó területre terveztethet, majd az engedély birtokában, a megjelölt nagyságban, formában építkezhet. Milyen legyen a lakás? Ehhez mindenekelőtt kell egy kész terv. Honnan ? Igen szép és olcsó tervek szerezhetők be az Építésügyi Tájékoztatási Központ miskolci információs irodájában (Petőfi u. 5.). Az itt kapott tervet persze a helyszínre adaptálni kell. (Az irodáról, az itt beszerezhető tervekről olvasóink az Észak-Magyarország holnapi számából tudhatnak meg többet.) Készíthetnek terveket állami szervek, vállalatok megfelelő képesítésű dolgozói a, vállalat, a szerv nevében, vagy saját jogon az állampolgár és a tervezői névjegyzékbe felvett magán- tervező. A választék bőséges. Elhamarkodni persze nem szabad, hiszen ezen a kiválasztott terven múlik majd, hogy végül is milyen lesz a lakás. Megéri a töprengést, az otthoni, családi körbeni számvetést, hozzáértő emberek baráti véleményének kikérését. Az építési engedélyt ugyancsak az első fokú építésügyi hatóságtól kell megkérni, de a kérelem a tervező útján is előterjeszthető. A mellékletekre vonatkozóan az engedélykérelem nyomtatványán közölt tájékoztató megfelelő eligazítást ad. A jogerőssé váló építési engedély birtokában megkezdhető a munka. Az engedély két évig érvényes. Persze, ennél rövidebb időre is meghatározható, másrészt pedig, ha az építkezést a kijelölt határidőn belül megkezdték és folyamatosan végzik, akkor hosszabb időre • érvényes. Szükséges elmon-1 dani azt is, hogy ezt az en- j gedelyt az építtető jogutódja | is felhasználhatja, tulajdonszerzési jogosultságának igazolása mellett. A terv azért terv. hogy a- szerint építkezzünk. Előfordulhat persze, hogy mehet közben, vagy kissé előbb valaki mégis meggondolja magát és nem pontosan a terv szerint akarja építeni a házát.' Lehetséges ez is, de az eltérést ugyancsak engedélyeznie kell a hatóságnak. Ott a szakemberek elbírálják, vajon lehetséges-e, jó lesz-e, kivitelezhető-e a változtatás. Mondani is fölösleges: mindezt szintén az építtető érdekében. Itt kell szólni róla, hogy elég sokan eltérnek a tervtől anélkül, hogy ezt az illetékes hatósággal egyeztetnék. Nem ijesztgetésképpen, de hadd álljon itt az is, hogy az ilyesfajta eltérés később az építtetőnek sok kellemetlenséget okoz. A hatóság átalakítást. bontást is elrendelhet, ez meg senkinek sem jó. Szólnunk kell még a ház felépülését követő teendőkről. A használatba vételi engedélyről van szó. Ha egy ház elkészül, megvizsgálják az épületet szakemberek is. Ezek a szakemberek szintén az első fokú építésügyi hatóságtól érkeznek és ha mindent. rendben találnak, megadják a használatba vételi engedélyt. Érthető, hogy ha az építtető eltért az eredetileg engedélyezett tervtől, akkor az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést tartalmazó műszaki terveket is dokumentálnia kell. A hivatalos út betartása tehát szükséges. Nem olyan nehéz a törvényes út végigjárása. Bizonyítja ezt például annak a sok ezer háznak a látványa, melyet jártunkbán- keltünkben szemlélhetünk a mi megyénk területén is. E cikkben csupán vázlatosan szólhattunk a tudnivalókról. Az első fokú építésügyi hatóságnál az érdeklődők részlet- kérdésekre is pontos választ kaphatnak. I)r. Jámbor Kálmán, építésügyi igazgatási csoportvezető (Folytatjuk!) Agrokémiai szakemberek a fejtrágyázásról Megyénk mezőgazdasági üzemei a hótakarót felhasználva tervezik, vagy már meg is ‘ kezdték a tavaszi fej trágyázást. Az előző esztendőkben néhol gondot okozott, vízművek lezárását tette szükségessé a hóra szórt műtrágya, s a drága hatóanyag hasznosulása sem volt megfelelő. Ezért a Borsod megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás szakembereitől kértünk tanácsot arra vonatkozóan, hogy mikor és hol hasznosul kellően a hóra szórt műtrágya? — Alapvetően csak helyeselni lehet a gazdaságoknak a tavaszi munkacsúcs széthúzására tett intézkedéseit — hangzott a válasz —, de meggondolandó, hogy mely területekre érdemes a fej- trágyát a hóra szórni. Ha végignézünk megyénk domborzati térképén, s megvizsgáljuk a vízrajzi helyzetet is, megállapihatjuk, hogy a síkvidéki, nagyüzemi táblák tekintélyes része lefolyástalan mélyedésekkel tarkított. Egyik -másik oly nagymértékben, hogy az őszi vetések mentése érdekében a tavaszi olvadékot le kell szivattyúzni a táblákról. A belvizes öblöze- tek e mélyedéseiben • összegyűlik a hólében oldott műtrágya. s mivel azt el kell szivattyúzni, a drága hatóanyag nem fejtheti ki hatását, kárba vész. — Az erősen belvizes területeken tehát meggondolandó a havon történő fejtrágyázás. És mi a helyzet a lejtős területeken? — A lejtős táblák fejtrágyázását még inkább meghatározza az a körülmény, hogy a talajok túlnyomó többsége kötött, és most erősen fagyos is. A fagyott talajon terül el a jótékony hótakaró. A tavaszi olvadás először a hó felszínén kezdődik meg, az oda kiszórt műtrágya részben feloldódik, részben oldódás nélkül elsodródik a hólével a lejtő alja felé. majd tovább, a vízlevezetőbe, a patakokba, 's azok vízgyűjtőiébe. Gyakorlatilag tehát az 5 százalék feletti lejtős terü- .leteken a fagyott, illetve hóval borított táblákon sem szabad ilyenkor a fej t rágyázást elvégezni. — Külön kell foglalkozni j a Rakaca, a Bánpatak és a I Bódva vízgyűjtő területével. E vízgyűjtők területének hóolvadás előtti fejtrágyázása nemcsak azzal a kárral jár, hogy a műtrágya nem fejti ki a tőle várt hatást, hanem azzal a veszéllyel is számolni kell, hogy az elfolyó nitrogénműtrágya a víztározók, vízművek nitrátszintjét erősen megemeli, s a víz emberi ! fogyasztásra alkalmatlanná válik. A cjrága műtrágya hasznosulás helyett így válik szennyező anyaggá, károsító oldattá. Végkövetkeztetésként tehát a hóra, illetve fagyos talajra szórt fejtrágyázás minden olyan helyen meggondolandó, ahol a legkisebb lehetősége is fennáll az el folyásnak, a kimosódás miatti hatóanyag- veszteségnek. Mert nem az a lényeges, hogy a feladatok; tartalmazó naplóból kipipál juk az elvégzett fejtrágyá zást, hanem az, hogy a kijuttatott hatóanyag a kiszórás helyén fejtse ki termésnövelő hatását, és neat-j tói távol károsítson, szeny- nyezzen. > Az idei beruházásuk hozzá- , járulnak ahhoz, hogy a me- | zőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás teljesítménye, amely egyes ágakban korábban eltávolodott egymástól. folyamatosan kiegyenlítődjön. A húsipar az idén újabb lehetőséget kap. A Szekszárdi Húskombinát 3 milliárd forintos beruházási programja olyannyira előrehaladt. hogy részlegesen munkába állíthatják a sertésfeldolgozó vonalat. Szabadegyházán, az Európában egyedülálló teljesítményű és rendeltetésű cukorgyári beruházás programja jó ütemben halad, a jövő év első negyedévében kezdődik a próbaüzem. Ebben a gyárban nem cukorrépából. hanem kukoricából állítják elő a folyékony cukrot, gazdaságosabban, mint a répára épülő technológiával. A felhasználást segíti az. is, hogy a cukrot nem kell feloldani, folyékony állapotban alkalmazható. A Borsodi Sörgyárban tízezer tonnás maláta gyárrészt helyeznek üzem- j be. 1 A zavartalan szénszállítás feltételeit teremtik meg a karbantartó szakmunkások. Képünkön a bementei kötélpálya karbantartó műhelyében Pásztor János a csillekerekek oldallemezeit esztergá- lyozza. Fotó: Laczó József Az ÉPFU feladata Kilencmillió tonna áru — Már a múlt év őszén megkezdtük az 1980-as évi munkánkat. E kijelentés a kérdések egész sorát ébreszti fel az emberben. Az építőipart megbénította a tél. Mi a nagy igyekezet oka, s hogyan tudnak a 3-as számú ÉPFU dolgozói előbb szállítani. mint ahogy azt a megrendelők igénylik? A magyarázat igen egyszerű. 1979- ben, ahogy csökkent az igény, a teherkocsikkal a kavicsból' egész hegyet hordtak össze Miskolcon a központi üzem mellett. Jöhet a hó. a fagy, az olvadás, az árvíz, az ő számukra kész a „nyersanyag”, kezdődhet az előszállítás. Az év ekső napjaiba« az igazgató, a forgalmi, valamint a kereskedelmi osztály vezetőjével 1 á togatássorozat - ra indult. Felkeresték a borsodi, a szabolcsi, a hevesi és a Hajdú megyei nagy építőipari vállalatokat, cementgyárakat, megbeszélni a tennivalókat, így már ismerik, s egyben biztosították is a piacot. — Milyen, lesz. mit hoz 1980? Mik a terveik? Dr. Klokniczer Imre, az ÉPFU vezérigazgató-helyettese azzal válaszol, hogy kérdezzem egy jó hét múlva, akkorra egyeztetik az országos vállalat és az egység (ennivalóit. Egy tény bizonyos: Borsodban csökken legjobban a beruházások eddigi üteme, keresni kell hát a lehetőségeket a gépek és az emberek foglalkoztatására. — Hogyan értékeli az egység múlt évi munkáját? — Egyelőre erre is röviden válaszolok: a 3-as számú EPFU a kiváló üzemegység feltételeket túlteljesítette. Nagy érdemei vannak a borsodi cement szállításában és segített a győri házgyári termékek fuvarozásában is. Érdemes egy kicsit visszapillantani. A múlt év kezdete a négy’ megye területén dolgozó miskolci egység szánára keservesen nehéz, veszteséges volt. A politikai, tár- ■ adalmi és gazdasági vezetés t dolgozók bevonásával igyekezett megteremteni a hatékony munkavégzés feltételeit, kihasználni minden belső tartalékot. A gépjárművek egy évet öregedtek, ennek ellenére azok műszaki állapotát sikerült szinten tartani. Ennek az a magyarázata, hogy a műhelyekben ösztönző béreket honosítottak meg. Kihatásaként nőtt a karbantartás, a gépkocsijavítás minősége. Ez abban is megmutatkozott, hogy az előző évitől kevesebb jármű „robbant” le munka közben. Ebben része van annak, hogy a gépkocsivezetők nagy’ része valóban óvta és óvja a gépét. Sokaknak az a véleménye: „ez a mi kenyérke- resönk, vigyázni keli rá”. Tavaly’ az első esetben meghökkentem az út szélén álló magános gépkocsi láttán. Aztán megszoktam, s tudtam az okát. A gépkocsivezető ugy’anis, ha valamiért a központba kellett bemennie, a kocsiját félreálli- tottá, hogy’ addig se kopjon, ne fogyasszon anyagot, s eg.v arra menő jármű utasaként jutott eí a célhoz, majd vissza a kocsihoz. A dolgozók nagy része tagadhatatlanul sókat munkálkodott, ha a megrendelő úgy’ kívánta, két műszakot szerveztek, hétköznap, vasárnap is szállítottak. Felnémetiben találkoztam gépkocsivezetővel, aki pár órát aludt a kocsiban, s hajnal négy órakor már mészköliszttel megpakolt jármüvével indult útnak. S heteken keresztül zúgtak a cementszállító jármüvek a HCM és a Ferihegy között. — Tavaly — összegezi dr. Lénárt József, a 3-as sz. ÉPFU igazgatója, az eredményeket —, közel 8 millió tonna árut szállítottunk és a járművek 33 millió kilométert futottak. Bár a létszám 44 emberrel csökkent, a termelési érték 6,5 százalékkal volt nagyobb az előző évitől. Az eredmény forrása a termelékenység. Az egy személy’re jutó termelési érték 9 százalékkal nőtt. Ez jó alapot biztosított az eredményes gazdálkodáshoz. Annak ellenére, hogy a benzin és az alkatrészek ára is növekedett, a különköltséget sikerült kigazdálkodnunk. Ezt a dolgozók a vastagodó borítékban is érezték, mivé! közel 8 százalékkal növeltül; a bérszínvonalat. A miskolci üzem egyik legfőbb feladata a cementszál- litás. Ebből a tervezettől 42 eaer tonnával többet, öszszesen 472 ezer tonnát szállítottak elsősorban a HCM- ből és kis részben Bélapátfalváról. A jó munkát Szabó Isty’ánnak, a HCM igazgatójának levele is dokumentálja. E szerint 1979 az új gyár életében rekordévnek számit, mivel először szállítottak többet. 400 ezer tonnánál, pontosan 412 ezer 840 tonnát. Az ÉPFU idei feladata a tavalyitól is nagyobb. A vállalatok eddigi igényei alapján 480 ezer tonna cementet kell szállítania, jóformán a fél ország építőinek. A másik fő feladat a házgy’ári térelemek szállítása. Tavaly „csak” az alsózsolcai és a debreceni házgyárból 6672 lakáshoz elegendő elemet szállítottak el. Emellett a miskolci trélerek segítettek a győri házgyárnak is. Az egység — mint az igazgató elmondotta —az új szabályozókhoz. körülményekhez, igény’ekhez igazodva, elkészítette az 1980-as eves torvet. A tavalyi nyolcmillióval szemben kilencmillió tonna árut kell elszállítaniuk, s a termelési értéket közel 14 százalékkal akarják növelni. A gazdálkodást segíti, hogy a szállítási tarifa 8.3 százalékkal növekedett. Gondot okoz viszont, hogy csökken a házgyári termékek szállítása. Az építőipar e vonat- kozásban a kapacitás 80 százalékát kötötte le. Ez. szükségessé teszi a speciális járművek más területre való átcsoportosítását, s a gazdaságtalanul üzemelő kocsik esetleges leállítását is.' Keresik. kutatják a fuvarozási lehetőségeket. s erőteljesen törekszenek a teljes kiszolgálásra. Így például a cementgyárakból nemcsak a' készterméket viszik el vasúton és közúton, hanem vállalkoznak arra is. hogy az agyagot és más anyagokat a gyárba szállítsanak. — Nagyon nehéz gazdasági esztendő elölt állunk, ennek ellenére optimista vagyok.' Optimizmusom alapja: bízom a közösség erejében. A dolgozók döntő többsége ugyanis — mondja az igazgató — helytáll a maga területén. Csorba Barnabás > Ffllyéköüv cukor
