Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
T980. január 27., vasárnap É5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 w Borsod-Abáúj-Zemplén me- gyc Tanácsa 1979. december 20-i ülésén a miskolci agglomerációról szóló koncepciós javaslatokról is tárgyalt. E javaslatok hosszas, alapos előkészítés ulán születtek meg a Városépítési Tudományos! és Tervező Intézet e térségben folytatott, széles körű vizsgálódása után. a vizsgálat ' eredményét összefoglaló tanulmány elkészítésével. A tanulmány szerint az agglomeráció tágabb térségéhez 94 település tartozik. Lényegében ezeken a településeken végbemenő urbanizációs folyamat a legkülönbözőbb formában és módon kapcsolódik a kiemelt felsőfokú központhoz. Miskolchoz. Igen érdekesek az agglo- mcrálódó települések jellemzői, azok a változások, amelyek a térségben végbementek es még inkább érdekes a jövő. Minőségi változásról szólhatunk. A minőségi változások összetevőit, a minőségileg új irányt a fejlődésben és szerkezetileg új irányt a területfelhasználásban a koncepció két. időszakra — hosszabb, távra: 1995-ig. és nagy távlatra: 2010-ig — vetítve igyekszik megválaszolni. Pillantás a távlatokba Hosszú távon a lakosság gyarapodását 100 ezer főre becsüli. Foglalkoztatásra inkább a tercier-ágazatban nyílik lehetőség. Megnövekszik a térség üdülési és idegenforgalmi jelentősége, teljesebb körűvé válnak a vendégfogadás feltételei. Szinte osztatlan érdeklődést és egyetértést váltott ki a tanulmány szellemi bázist értékelő fordulata, amelynek be-, vezető gondolatai szerint „A miskolci agglomerációi... az ország egyik innovációs cent-* rámává szükséges fejleszteni.'’ Korábbi idők elmaradásának pótlása és a jövő egyformán igényli ezek megvalósulását. Az sem látszik túlzásnak, hogy Miskolcra települjenek a regionális hatáskörű ágazati, ipari, irányítási szervezetek. Nagy távlatra is érvényesnek látszanak az arányos mennyiségi változások, de most úgy érzékelhető, hogy abban az időszakban a minőség javítása képül majd a fejlesztés homlokterébe. Nagyobb távolságról mérséklődik, közelebbi helyekről erősödik majd a munkába járás.' Növekszik a területgazdálkodás jelentősége. Új vasát megépítésének szükségessége látszik és az is feltételezett, hogy megvalósul a bükki energetikai kombinál. A forgalom egy részének vízi útra terelése mellett is fejleszteni kell az úthálózatot. Megnövekszik a vízgazdálkodás jeA Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága megállapodási kötött a szak- szervezeti szervek és a vörös- keresztes szervezetek együttműködésének fejlesztésére. Mindkét fél szükségesnek tartottá, hogy területi vehető szerveik és alapszervezeteik a megállapodásban foglaltak alapján éves terveikben hangolják . össze a közös teendőket. Ennek alapján a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a Vöröskereszt megyei vezetősége kidolgozta az 1980. évi főbb feladatukat. Az egészséges életmódra nevelés üzemi tennivalóit a két szervezet aktívái egyeztetik cs figyelembe veszik a KÖJÁL irányelveit. Az üzemegészségügyi körülmények javításában a szakszerlenlóségc, szükségessé válik a szennyvíztisztítás teltételeinek bővítése, a zöldterület nagyarányú növelése stb. Kritikai megjegyzések Az agglomerációs térség jellemzői és feltevés szerinti változásai csak így felvillan- tásszerüen is láttatják, hogy bongoiulI kérdésről van szó. A realitásra való törekvés jutott kifejezésre abban, hogy a megállapítások és a konklúziók széles körű vitában kristályosodtak. Amellett, hogy a megnyilvánulások alapjaiban a tanulmánnyal való egyetértést említették, igen sok kritikai megjegyzést is tartalmazlak. Többen a matematikai, stalisztikai módszer alkalmazását kifogásolták. Nem tartották helyesnek a jövőt a ma tendenciáival mérni. Arra bátorítottak, hogy a ma még axiomatikusnak vélt fő feltételeket új feltételekkel helyettesítsék és a jövő elágazási pontjait ennek függvényében vizsgálják. Voltak, akik a te- rüléli határok módosítását, mások az igazgatási szervek szervezeti felépítésépek tanulmányozását javasolták. Hiányolták az átfogó foglalkoztatási prognózist és azt is, hogy a könnyűipar és a szolgáltatás nem súlyának megfelelően szerepel. Figyelemre méltó javaslatok hangzottak el á vízellátás fejlesztésére, a lakásépítésre, utóbbinál azzal, hogy a jövő egész lakás- gazdálkodása a mainál lényegesen különböző elvekre, kell hogy épüljön. Végrehajtó bizottságunk — a megyei párt-végrehajlobi- zottság instrukciójának megfelelően — a tanácsülés előtt hónapokkal a tanácstagok rendelkezésére bocsátotta a tanulmány összefoglaló anyagát, A tanácsi bizottságok tárgyalták és véleményezték a koncepciójávaslatokat, sőt a végrehajtó bizottság már több, előkészítést szolgaló intézkedést- is tett; egyebek közöli agglomerációs bizottságot hozott létre a térség ügyeinek koordinálására. A tanács állásfoglalása A tanácstestületre maradt viszont a javaslatok elfogadása és a közvetlen tennivalók megállapítása. A határozatok konkrétan a következő tennivalókhoz kapcsolódnak: Üj helyzet teremtődik az ipar munkaerő-kibocsátó pozíciója által. A további foglalkoztatás. illetve annak folyamatossága specialis igénynyel lép fel az újabb termelőberendezések telepítésével szemben. Rá kell irányítani a figyelmet a tercier- ágazat munkaerő-fogadási leli el őségéi re, sőt az esetleges átképzés szükségességére és minden körülmények között az új beiskolázás változott, illetve változó körülményei által igényelt követelményekre. A termelési kérdések között kapott helyet a város- környék mezőgazdaságának fejlesztése, növelve a mező- gazdasági üzemek városellátó szerepkörét. , Az agglomerációs térség viszonyaiban végbemenő vál- • loz.ások szükségessé teszik az egyes települések általános rendezési terveinek felülvizsgálatát. Szükséges kidolgozni a tertiletbiztosftási és terület- lelhasználási igényeket alátámasztó tanulmányterveket, melyek közül a legfontosabbak: lakó- és ipari területek tanulmánytervei. Sajó-csatorna nyomvonal tanulmányterve.' Mil-as. M26-OS utal; I) gom vonal-meghatórozásn. a Sajó és mellékfolyói vízrendezési tervei, szennyvíztisztítás. iszapkezelés, szennyvizek újrafelhasználó sá nak tervei, üdülőterületek, üdülőkörzetek terve, komnlex vízgazdálkodási vizsgálatok stb. A jövő sokirányú tennivalóit csak magasan kvalifi> káli emberek képesek elvégezni. A nehézipari műszaki tudományok magasfokú jelenléte sem kompenzálhatja a humán irányzatú felsőfokú képzés elégtelenségét. ' Ezért határozott a megyei tanács úgy, hogy az agglomeráció komplex szellemi bázisának fejlesztési javaslatait ki kell dolgozni, különös tekintettel az innovációs centrum által támasztott igényekre. Közismert az urbanizáció és a közigazgatás szoros kölcsönhatása. Az agglomeráció települései ma nincsenek egymással hierarchikus kapcsolatban. Közös, magasabb szervük a megyei tanács, amely részben közvetlenül, részben áttételeken keresztül oróbál- kozik a kölcsönös érdekek egyeztetésével, a helyi kezdeményezések szervezeti és anyagi "'természetű elősegítésével. ,A korábbi formák és módszerek elégtelensége következtethető abból, hogy a megyei tanács vb. agglomerációs bizottságot hozott létre. a járások pedig a város, illetve városokkal kötött együttműködési megállapodásokkal igyekeztek a hézagokat pótolni. Konstrukciójában az önállóságot erősítő, a közös érdekek magasabb szintű érvényesítéséi szolgáló hierarchikus kapcsolat útján lehetne a legjobb megoldást megtalálni. A vázoltak szerint foglalt állást a megyei tanács a Miskolc térségét érintő urbaniza-. ciós témában. A határozatok persze a keletkező, tij viszonyokhoz igazíthatok. Lényeges, hogy szerveink következetesek és állhatatosak legyenek a fő követelmények érvényesítésében, mert csak ezáltal kerülhető el a káros deformáció. I)r. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese Éljünk esészsépsen vezetek, a vállalati szociális tervekben foglaltak végrehajtására fordítják a figyelmet. Az S/.MT elnökségé a közeljövőben napirendre lüzi a dolgozók üzemegészségügyi ellátását. Az S/.MT Társadalombiztosítási és Szociálpo, litikai Bizottsága megvizsgálja a Vállalati szociálpolitikai tervek teljesítését. Az szb-k értékelik a végzett munkát. Megszervezik a munkavédelmi és egészségvédelmi negyedévet október—deremben hónapokban. Ennek végrehajtásában a Vöröskereszt- szervezetek is részt vesznek. Vöröskeresztes kiállítást rendeznek az alkoholizmus karos hatásainak ismertetésére a nagyüzemekben, a vasgyári művelődési házban és több művelődési központban. A szakszervezeti bizottságok elősegítik az üzemi elsősegélynyújtó alapfokú tanfolyamok megrendezését, és mozgósítják a dolgozókat a véradásban való részvételre. Az SZMT kéri a szakszervezeti bizottságokat, hogy az üzemi egészségvédelmi munkában a fenti tennivalók alapján működjenek együtt a Vöröskereszt üzemi szervezeteivel és aktíváival. Kezdődik a munkanap Az egykori sommásokat és a summásősök utódait ma már a képen látható modem autóbusszal szállítják a munkahelyre a mezőkövesdi Matyó Tsz-ben. Fotó: Laczó József Idős korúak a családban Eiyíittélés — ellentmondásokká „A pórt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok, s általában az idős korúak helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben nagy szerepük és felelősségük van a családoknak.” (XII. pártkongresszus irányelvei) — Csak árva lányt veszek feleségül, hogy anyós- és apósmentes legyen az életem — halljuk nemegyszer a nőtlen férfiak vaskos tréfálkozását, akik szívesen hangoztatják előítéletüket az együttélésről. A fiatal házasok es szülök közül is sokan a „jobb távolról szeretni...” elvet vallják, s ha csak tehetik —, lakáshelyzetük engedi — úgy rendezik az életüket, hogy ne egy fedél alatt, he közös háztartásban kelljen élniük. Valóban, a csalódon belül meglazultak volna a generációs kapcsolatok, gyengülnek az érzelmi kötelékek? Kétségtelen, az utóbbi évtizedekben társáda lmunkkal együtt változott, átalakult a család, de ez nem idézhetett elő alapvető feszültségeket. Sőt, megszűntek bizonyos függési viszonyok, például háttérbe szorult a vagyon szerepe. Ugyanis régen az volt az öregek családi presztízsének alapja: akinek a nevén van a vagyon, az dirigál. Szociológusok is állítják, hogy társadalmunkban semm,- jel se figyelmeztet arra, hogy elszakadnának a rokoni szálak, csak éppen más formában jelentkeznek, de ezek már nem gazdasági kötelezettségek. Hanem; a kölcsönös segítség, támogatás jellemzi a , családtagok együttélését. A Központi Statisztikai Hivatal öregek helyzetéről készített legutóbbi felmérése is azt bizonyítja, hogy Magyarországon ma is erős az öregek és felnőtt gyermekeik közötti kapcsolat. A nyugdíjasok háromnegyed része él családi környezetben. 19—22 százalékuk az unokák nevelését is ellátja. Nagyanyám mindig sajnálkozott a gyermektelen házaspárok sorsán: — Nem lesz, aki eltartsa őket — mondta ilyenkor. Neki négy fia és két lánya jelentette aggkori megélhetésének forrását. Jól számítottak az öregek: a családtagok közül mindig akadt egy háztartásbeli, aki otthon, reggéltől estig gondjukat viselhette. De mi vafi ma? Más lett az idős korúak családi státusa: a közös háztartásban élőknek csak kis részét tartják el — teljes ellátással — a fiatalok, mert saját vagy özvegyi nyugdíjukból futja a megélhetésre. Az se ritka, hogy az idősek támogatják a fiatalokat. Anyagi érdekről tehát szó sein lehet. Nyugállományba vonulásuk után inkább az érzelmi-lelki kapcsolat, egyensúly után vágynak, miután a munkahelyi emberi kapcsolatokat elveszítik. Vannak, akik a megszokott pozíciójuknál fogva, otthon is úgy gondolják, hogy beavatkozhatnak a családi életbe, s ilyenkor jönnek elő az együttélés konfliktusai: a fiatalok legtöbbször nem hajlandók elfogadni őket, mint irányítókat. Az idős emberek még, ha a segítő szándék is vezérli őket. gyakran esnék abba a hibába, hogy állandó fontoskodásukkal, leckéztető tanácsaikkal időnként megbontják a család harmonikus légkörét. Erről Roszkowska lengyel pszichológusnő meglátásai nagyon taiálóak: „Éld a magad életét, foglalkozzál a saját dolgaiddal és csak akkor segíts, ha látod, hogy ezt valóban igénylik” — tanácsolja az öregeknek könyvében. Persze a másik végletre is jócskán akad példa, amikor háztartási robotgépnek, gyermekgondozónak nézik a „drága nagymamit”, s amikor már munkaképtelen lesz, beteszik a szociális otthonba. A családnak, mint az emberi közösség alapsejtjének stabilitása rendkívül fontos, a többgenerációs családokban jelentkező ellentmondások kihatnak az egész társadalomra. Az elmúlt tíz évben. s majd a nyolcvanas években mindinkább megváltozott, megváltozik az idős korúak eletfeltogása: a népességnek az a része, amelyik . a felszabadulás utáni években kezdett dolgozni, s napjainkban lesz nyugdíjassá, ilyen hosszú munkaban- állás titán nehezen válik htb-vé, mert egyrészt képzettebb annál, hogy kielégítse a főzőkanál forgatása, másrészt megszokta, hogy évtizedeken át kereső volt a családban. Ezért, inkább váltál hivatali vagy más elfoglaltságot, minthogy otthon maradjon a család szolgálá- sára. Nem vitatott, hogy a társadalom szívesen venné, ha a nagyszülők átvállalnák a bölcsőde, az óvoda szerepét. Csakhogy azt — szubjektív és objektív okok miatt. — nem teszik. A háztartási munka és gyermeknevelés sok időt, áldozatot követel. ezért legfeljebb csak aW kalmanként adja be a derer kát a nagyszülő. A másik ok: megfiatalodtak a nagyi anyák és nagyapák, nem rit-i ka, hogy a 40—43 éves nőj férfi már unokával diese-i kedhet. Ebben a korban pe-t dig még messze a nyugdíj-) korhatár, így a fiatal háza-) sok nem is számíthatnak állandó segítségre. Az együttélés ellentmondá-i sai később más tormában jeJ lentkeznek: a magatehet et-4 len, megrokkant öreg nagy) teher a családnak, hisz ál-) falában mindenki dolgozik! Nincs ki felügyeljen rá. 3 emellett a mai idős korúalti nem is szeretik, ha elesett-) ként ápolják őket. mondvánl dolgoztak ők egész életük-) ben. megkívánhatják a tár-) sadalomtól. hogy ilyen esetekben melléjük álljon. Egye-) dűl nem maradhatnak otthon a lakásban. így kerülnek a kórházba, ahol a belgyógyászati ágyak mintegy 35—4(1 százalékát lefoglalják. Nem kívánom bővebben kifejteni! hogy a kórházi fekvőbeteg-) ellátást ez mennyire nehezí-i ti. Több utókezelő osztályra! szanatóriumi helyre lenne szükség: ez az egészségügy-) ben bizonyos mértékig át-) szervezéssel is megoldható! A családi együttélés el-) lentmondásai ' csak erősödJ nek, ha az intézmények nem képesek megoldani feladatai-) kát s a családra hárítják! Törődjön a család az idős korúnkkal, de erejéhez mérten. Nem vitatott, hogy art elmúlt évtizedekben számos olyan szociálpolitikai intézkedés szülelett. amely ked-l vezően alakította az idős korúak éleiét. S az is igaz,' hogy a jövőben még lobban figyelembe kell vennünk a népgazdaság teherbtrókénes- séaél és csak az. ésszerűség elvén javasolhatunk indokolt fejlesztést: az öregek ellátásában. Az intézményeket illetően nem biztos. ho°vmín- denütt csak a szociális támogatás lenne az ecvetten megoldás hiszen adódnak problémák az erők szétforgácsol tsócrából a szervezetlenségből is. Az idős korúak helyzetében témdeaes iavu- lásl az. hozna, ha sikerülne összhangot teremteni a. család é« az intézménvek között fi«vplembe véve mindenekelőtt a/t. hogy a mit öregek életfelfogása, életvitele más. mint e'ődieiké: ne akarjuk ráiuk erőltetni a tőlük már idegen életn-ó-tot, amü magunk sem vállalnánk. H. A. Urbanizáció lile térségében
