Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
I960. jofHféí t9„ svamból ÉSZAK; MAG YARO RSZÁG 3 ifi népgazdasági tervek megvalósítását 1 fi az elmúlt évtizedekben többé-ke- B'a vésbé azonosítottuk a termelési elő- i irányzatok teljesítésével. Ez az érté[ kelési szemlélet több szempontból is helyt- i ' álló volt. légióképpen azért, mert az új ér- 1 lék, a nemzeti jövedelem jelentős mérték«- i ben az anyagi termelés szféráiban jön létre. ■ Mindezzel összhangban a terv realizálá- | sának feltételeit is a termelés ágazataiban i vizsgáltuk és természetesen igyekeztünk J biztosítani. i Bár a szóban forgó gazdasági ágazatok 1 nemzeti jövedelemtermelő szerepe mit sem t változott, úgy tűnik, hogy napjainkban — 1 ebben az esztendőben is — a termelési J előirányzatok teljesítése elsősorban eszkü- i ze, úlja-módja a terv realizálásának,’ s ez utóbbinak kulcsa, alapvető feltétele az ér- i tőkésítés: konkrétan a külső piaci értéke- [ siiés. Félreértés ne essék: az értékesítés, a i végső realizálás a múltban is feltétele volt ' a termelés növelésének. A hungsúlyeltoló- , dús és a különbség abból adódik, hogy a i népgazdasági tervek hosszú időn át intéz- j menyesen biztosították a termelés növeke- j désének —- de legalább a többlet döntő ré- i szőnek — értékesítését, végső felhksználá- 1 sát, az 1980. évi népgazdasági terv viszont , nem nyújt ilyen biztosítékot; a termelés i csak ott és akkor növelhető, ha a terme- [ lök az értékesítés lehetőségét is megte- i remtették. Az anyagi termelés fő ágazatában, az i iparban például 3,5—4 százalékkal lu'ván- 1 juk a termelést fejleszteni. Ezt az elő- i irányzatot reálisan az minősíti, hogy az ' ipar az elmúlt évben ennél alacsonyabb ütemet produkált. Az iparnak tehát ebben i az évben körülbelül 1 százalékkal maga- [ sabb növekedési ütemet kell elérnie, ám a i termelés bővítéséhez a magyar gazdaság [ egészétől aligha kap ösztönzést, támoga- i tást. Mégpedig azért nem, mert a belföldi 1 végső felhasználást — a fogyasztást és a ! felhalmozást együttesen — tovább kell i csökkenteni. Mivel a belföldi végső fel- használásban is döntő az ipari termékek i részesedése, az iparnak nemcsak a terme- 1 lés teljes növekményét, hanem azon kívül i is még valamennyit, azt a részt, amit a 1 belföldi felhasználás csökkenése „felszabadít”, a külső piacokon kell értékesítenie.' i A feladat nehézségi foka — szinte „szemmel” érzékelhető. Mindemellett a külső i piaci értékesítés, teendői kapcsán egyéb ] nyomós tényeket is figyelembe kell ven- i nünk. Az összes belföldi felhasználás már 1 1979-ben "is csökkent, alacsonyabb volt, , mint az 1978. évi. Nos. ehhez képest kell i még 1 százalékkal mérsékelni a belföldi ! felhasználásit.ami többé-kevésbé azt jelen- i ti. hogy az ipar a belföldi végső felhasználásnál körülbelül az 1977. évi igényekkel, szükségletekkel, felhalmozási és fogyasztási vásárlóerővel számolhat. Következésképpen 1930-bun már nem csupán a termelés előirányzott idei növekményét, hanem a lényleges 1978. és 1979. évit is külföldi piacokon kell értékesíteni. Az ipái' a termelés növelése — és a már elért termelési szint, fenntartása — szempontjából az exoorlkényszer helyzetében van. Ez a megállapítás az ipar egészére érvényes, mert' a vállalatok egy része — amelyek eddig sem tudták kielégíteni a fizetőképes belföldi keresletet — 1980-ban is növelheti a hazai felhasználást szolgáló termelést. Kevés kivétellel azonban majd minden vállalat exportra is dolgozik, s ha a termelés exporthányada minimálisan 5— 10 százalék, már fellép az exportkényszer. Mellőzzük most a szokásos hivatkozást a kedvezőtlen viláeoiaci körülményekre, a dekonjunktúrára, az áremelkedésre és még sok egyéb tényezőre, amelyek közös jellemzője, hogy számunkra hátrányosak, évről évre nehezítik a magyar export bővítését. Sajnos, e tekintetben újkeletű problémával is számolnunk kell. A világpiaci változások a legtöbb KGST-országnak a miénkhez hasonló gondokat okoztak, s ennek hátrányos k."••.•c'kezrpénv. i az egymás közötti árucsere-forgalomban is érzékelhetők. Az elmúlt évben a KGST-országok- kai folytatott, külkereskedelmünk elmaradt a tervezett szinttől. Ügy tűnik, hogy a forgalmi előirányzatok már nem teljesülnek automatikusan, nemzetközi gazdasági kapcsolataink e döntő területén is nagy erőfeszítéseket igényel a. beszerzés, az importkontingensek teljes kihasználása és az export bővítése. . Az ipar exporttermékeinek több mint 60 százalékát a szocialista országokban értékesítjük. így az említett ex pori előirányzat teljesítése — amely azonban az import növekedésétől is függ —, már nyújt bizonyos alapot az ipari termelés növeléséhez. A további garanciáit a nem rubelelszámolású export bővítésének — 10 százalékon felüli növelésének — kell előteremtenie. K imondható, ha az ipari export, előirányzatait akár rubel-, akár nem rubelelszámolásban nem tudjuk teljesíteni, azt az ipari termelés fejlődési üteme is megsínyli. Nos, ezért kulcsa az idei terv megvalósításának — egyrészt a külgazdasági egyensúly javításának, másrészt az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növelésének .— a külső piaci értékesítés, az export. Más és korántsem mellékes kérdés, hogy a külső piaci értékesítés kulcsszerepe végül is a termelőágazatok feladatait gyarapítja és nehezíti. G. L A világgazdaság hírei Bulgária és Jugoszlávia áruforgalma 35 százalékkal bővül az idén az 1979-es kétoldalú kereskedelemhez képest. Az éves áruforgalmi jegyzőkönyv szerint a két ország között elsősorban gépek, kohászati, vegyipari, olaj vegyi pari termékek, textiláruk. nyersanyagok és közszükségleti cikkek cseréjére kerül sor. • Kuba és Csehszlovákia áruforgalma ebben az évben 11 százalékkal lesz magasabb. mint tavaly volt. A megállapodás értelmében a két ország fokozza együttműködését a gépipari és építőgépipari termékek előállításában. Aláírták az idei szovjet— vietnami áruforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet is. az utóbbi tartalmazza azokat a kedvező feltételeket, a melyekkel a Szovjetunió hitelt nyújt a VSZK-nak. A Szovjetunió olajtermékeket, műtrágyái, gyapotot. számos közszükségleti cikket, különböző gépéket és berendezésekéi extjortál és hagyományos vietnami árucikkeke' vásárol. •ír Brazília alomenergetikai egyezményt kötött Irakkal. Á szerződés hozzáférhetővé teszi lrak számára az atomipari technológiát és ellátja a köze'-keleti országot a reaktorok működtetéséhez szükséges uránnal — közölték Brazíliában. A közelmúltban aláírt megállapodás hangsúlyozza, hogy a két ország ’ széles körben együtt akar .működni az atomenergia békés felhasználásában. Brazília és Irak már jó ideje tárgyalt az atomenergetikai megállapodásról a két ország általános gazdasági és együttműködési programjának keretében. ☆ Casablancától alig 30 kilométernyire, a marokkói kereskedelmi és ipari centrum elővárosában épül a legújabb TUNGSRAM-gyár. A marokkói létesítmény egyben azt is jelenti, hogy a TUNGSRAM a világnak immár 25 országában ad át fényforrásokat. Marokkóban egyébként. már működnek hazai fényforrásgyárak: á Fezben és a Tamarában levő lámpagyár és tangeri fénycső- gyár. De a jelek szerint kapacitásuk együttvéve is kevés lesz. a szükséglet kieléA posta idei munkájának középpontjában a telefonfejlesztések megvalósítása áll. A postaforgalomban a levél - k U! rl em é n y ek m érs ék' ődése- vel. a terjesztett hírlapok további csökkenésével számolnak. Jelenleg 1,2 milliárd hírlap terjesztése vár a postára. A hírlapforgálomban 26 újabb hivatalt, 273 kézbeSí- töjáratot vonnak be az előszállításba. Gépkocsikkal juttatják el a kézbesítők indulási helyére a sajtótermékeket. A telefonszolgálat helyzete — az idén korántsem gítéséhez. Termelőkapaci tá- suk megközelíti a 10 millió darabot, azonban a fogyasztás most már 15 millió.-ATavaly Kubában összesen 250 millió pesót (1 pesó körülbelül 1,25 dollár) fordítottak ipari beruházásokra. Az építésügyi minisztérium által nyilvánosságra hozott összesítő adat szerint a népgazdaság számára legjelentősebbek a hőerőműveket bővítő beruházások. • Kiemelkedő fonlosságú az elmúlt év novemberében átadott Villa Clara-i hatalmas textil mű, amely a próbaüzem után most kezdte meg a folyamatos termelést. Az új létesítmény csúcskapacitása évi 60 millió négyzetméter első osztályú gyapjú és szintetikus alapanyagú szövet. tudják még kielégíteni az igényeket — kedvezően változik. ötvenkettőezer új telefonállomást szerelnek fel, ebből 45 ezret terven felül. A vezeték nélküli hírközlés szintén fejlődik, a Budapest —Ernőd, az Ernőd—Debrecen. valamint az Ernőd— Miskolc közötti szakasz megépítésével tovább bővítik a keleti mikrohullámú láncot. Üjabb öt átjátszóállomást helyeznek üzembe. Megemelik a lakihegyi Petöfi-adó teljest UwényéA fi telefonszolgálat helyzete Ránk ijesztett a tél. Pedig már egészen elszoktunk tőle. Az idén aztán ismét barátkozhatunk a csípős hideggel, a mindent befedő vastag hótakaróval, a tavekra, íolyókra jégpáncélt dermesztő faggyal. Január elején országszerte lehűlt a levegő, állandósult a felhős, pá ás, ködös idöjá ás. És itt, északon különösen nagy volt a zimankó, kiadta mérgét az öreg szakállas „ember". Ezekben a napokban mínusz 10—15 Celsius-folcra ébredtünk Miskolcon. Aki csak tehette,' ki sem mozdult otthonról. S akinek mégis dolgoznia kellett, örült, amikor bezárta maga mögött a jól fűtött iroda, műhely, üzemcsarnok ajtaját. Dev nem mindenki húzódhatott el a tél elöl, mert vannak sokán, akiket egész évben a szabad ég alá szólít a kötelességük. Nagy Istvánná: „Nagy itt a jövés-menés.“ A hatalmas emelődaru kiemelkedik a tájból, messziről magára vonja a tekintetet. Közelebb érve már látjuk a magasban ide-oda hajlongó embereket is. Felkapaszkodunk a Szinva-Nép- kert lakótelepen épülő 3—4. számú ház hatodik szintjére. Pufajka nadrág, kabát, alatta meleg ing. pulóver, bakancs, füles, bélelt műanyag fejvédő kesztyű az épületszerelők öltözéke. A sok ruhában lomha a mozgás, nehezebben hajlik a derék, de idefent a vas magába szívja és feler ősítve sugározza ki a hidegek — Hétfőn reggel mínusz 15 fokot mértünk, mondja a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett 20 tagú kollektíva vezetője, Székely József. — Délig csak belső javításokat végeztünk. Tíz fok fölött tilos a szerelés, ugyanis megfagy a beton és niegpattan a hegesztési varrat. Kérdezgetem az épületszerelőket: milyen gondot, bajt jelent nekik a tél? Sorolják: takarítani kell a jeget, a havat a panelről. Nagyobb a balesetveszély, síkos, csúszós a beton. Olykor azért áll a munka, mert a szél pörgeti az elemeket. — A teljesítményünk esetleg 66 százaléka a nyárinak — így a brigadéros. — Meglátszik ez természetesen a fizetésünkön is. Villanyszerelők, hegesztők, lakatosok, kőművesek, betonozok alkotják a komplex- brigádot. Ilyenkor télen 40 órás a munkahetünk. A többség vidéki, Székely például bükkábrányi. Ha délelőttös, hajnal 4-kor csörög a vekker. — A kívánságom? — néz rám. s elneveti magát az ötleten. — Rohamléptekkel jöjjön el s március __ ■ £ A voltainak az év minden napján mennie kell. És a vasúinál dolgozóknak hétköznap és ünnepnap, éjjel és nappal szolgálatot kell teljesíteniük. — Váltótisztító vagyok — mondja a fiatalasszony, Nagy István né. — Itt, a Tiszai pályaudvar hármas és ötös őrhelyén megközelítően 50 berendezés állapotáért, felelek. Kaparóvas, seprű, faék a váltótisztítók szerszáma. Ma már könnyebb a dolguk, hogy villamos úton fűtik a váltókat, s nem fagynak le. A havat, a jeget persze így is fel kell kaparni, ki kell lapátolni a sínpárok közül. Jelenleg ketten járnak a délelőtti műszakba, azelőtt hárman voltak. Csakhát kevés a létszám ... — Nagy itt a jövés-menés — közli. — A munka nehéz, balesetveszélyes, a pénz meg nem valami sok. Ennek ellenére sem mennék el már ihnen — mondja elgondolkodva Nagyné. — Ideköt a 11 év. Szeretem azt is, hogy egy műszakba járok, 7 órától délután 3-ig dolgozom. — Mit csinál, ha hazamegy? — kérdezem el jövőben. — Hát tanulok. Most járom a nyolcadikat... ☆ A kék városi buszok eifitt. idősebb asszony toporog. Az öltözéke az alkalomnak megfelelő. Szakács Istvánná to- latáskisegitő a Tiszai pályaudvar előtti buszvégállomáson. — Annak a busznak, amelyik 3 percnél tovább itt tartózkodik, be kell sorolnia — magyarázza, — libben segédkezem én: irányítom a gépkocsivezetőt, s vigyázok a gyalogosokra. Bizony sokan, sokszor elbámészkodnak... Az 52 éves asszony 24 éve alkalmazottja a Miskolci Közlekedési Vállalatnak. Folyamatos a munkarendje, pontosabban: négy' plusz egjles. Négy munkanap után jár egy szabadnap. Amikor délelőttös, reggel fél öttől fél egyig tart a műszakja. — Az már igaz, nem kellemes itt télen állni — mondja. — Az ember könnyen összeszed egy kiadós betegséget, Hogy jó órában mondjam, két éve nem volt. komolyabb bajom. Kicsit köszörül ugyan a torkom, tudja a kipufogógáz... — Ha ismét kezdhetné az életét, mi lenne? — „provokálom”. — Azt hiszem, villamost vezetnék... — feleli, s elköszön. Három ember munka közben — télidőben. A legnehezebb órákban, napokban is teszik kötelességüket. Mindannyiunk becsülését, tiszteletéi megérdemlik. Ivói aj 1.ászló Fotó: Eaczó József, Szakács Istvórmé: „Irányítom n gépkocsivezetőt, vigyázok o gyalogosokra.“ Székely József: , Minusz 10 fok fölött tilos a szerelés.”
