Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

1979. december 11.. kedd ESZAK'MAGYARORSZÄG 3 II kongni irányeM viiája elé H íven a párt lenini mun- kastüusáboz, a párt- demokrácia elvi és gyakorlati követelményeihez, a Központi Bizottság nyilvá- nyosságra hozta a XII. kong­resszus irányelveit azzal a szándékkal, hogy megismer­tesse a széles közvélemény- nyel a párt törekvéseit. A kongresszusi tézisekben a párt XI. kongresszusa óta végzett munkájának, társa­dalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünk fejlődésé­nek értékelésére, a további munka íő irányára vonatkozó álláspontját foglalja össze a Központi Bizottság. Ezzel a soron levő kongresszus elő­készítésének fontos doku­mentuma került elénk, mely­nek alapvető rendeltetése, hogy alapja, kiindulópontja és segítője legyen az egész­séges, nyílt, szabad légkörű és alkotó szellemű vitának. Javasolja a Központi Bizott­ság, hogy a kongresszusi irányelveket minden párt- alapszervezetben vitassák meg, a kommunisták tegyék: meg észrevételeiket, és kö­zöljék állásfoglalásukat. E viták elé nagy várako­zással tekinthetünk, hiszen nemcsak arról van szó, hogy megismerjük; vajon párttag­ságunk a vezető szervek ál­láspontjával megegyezően ítéli-e meg a párt helyzetét, munkáját, a társadalom, a gazdaság fejlődését, hanem arról is, hogy az érdemi vi­ták nagy segítséget'adhatnak ahhoz, hogy a XII. kongresz- szus életünk legidőszerűbb kérdéseivel tudjon foglalkoz­ni. Végső soron tehát a kong­resszusi irányelvek vitájának a helyzetértékelés mellett kiemelkedő jelentősége abban van, hogy párttagságunk részt vesz a továbbhaladás útjainak, módozatainak ki­munkálásában, azoknak a határozatoknak elpjiószítésé-r. ben, amelyek megfelelő fel­tételeket teremtenek a jövő­beni eredményes munkához. A közrebocsátott dokumen­tum éppen ebből kiindulva nagy súlyt helyez a társada­lom, a gazdaság, a párt hely­zetének reális bemutatására, megfelelőképpen szól az elő­rehaladásról és nyíltan jelzi a gondokat is. Megerősíti, hogy az élet különböző te­rületein tapasztalható előre­haladás pártunk helyes poli­tikájának. egész dolgozó né­pünk alkoló munkájának gyümölcse. Figyelemre mél­tó, hogy bár az irány­elvek nem tartalmaz­nak tételes elszámolást a párt programnyilatkozatának időarányos teljesítéséről, az egyes fejezetek tartalmában és szellemében egyértelműen jelzik, hogy a párt követke­zetesen halad a XI. kong­resszuson elfogadott prog­ramnyilatkozat' megvalósítá­sának útján. Szinte minden pártkong­resszus magara vonta a köz­vélemény figyelmét azzal, hogy niiben és hogyan hatá­rozta meg jövőbeni felada­tainkat, más szóval: hogy milyen kérdések kerültek a szocialista .építőmunka előte­rébe., Természetesen így van ez most'is. Minden bizonnyal párttagságunk és a pártonkí- vüliek ' nagy tömegei élénken vizsgálják majd az irányel­vek jövőnket megformáló, az előttünk álló feladatokat je­lölő fejezeteit. Sőt. ez a vá­rakozás — népgazdasági helyzetünk közismert nehéz­ségei miatt — a korábbiak­nál felfokozottabb. A kiadott dokumentum vonatkozó feje­zetei egyértelműen kifejezés­re juttatják, hogy e nehézsé­gek leküzdésére a pártnak világos programja van. Fon­tos figyelembe , venni, hogy e program alapvető elemei már a XI. kongresszuson megfo­galmazódtak és lesiet öltöt­tek a Központi Bizottság ta­valy (decemberi), a termelési szerkezettel és külgazdasági politikánkkal, vagy a mező- gazdaság helyzetével kapcso­latos állásfoglalásában, a Po­litikai Bizottság több idevágó határozatában. Ami pedig szocialista fej­lődésünk legfőbb garanciáját illeti, a párt politikai íő irányvonalán, melyet a XI. kongresszus is megerősített és amelynek helyességét a két kongresszus között a gyakorla­ti élet igazolta — a Közpon­ti Bizottság változtatást nem javasol, kérni lógja a XII. kongresszustól annak meg­erősítését. Pártalapszervezeteinkben az irányelvek vitájára a január 2—31. közölt tartandó tag­gyűléseken kerül sor. Ahhoz, hogy megfelelő tartalommal álhatott és érdemi vélemény- alkotás alakuljon ki, mind az alapszervezeti pártvezető­ségeknek, mind“ az irányító pártszerveknek fontos köve­telményeknek kell eleget tenniük. A korábbiaktól elté­rő újszerű követelmény, hogy ahol pártcsoportok működ­nek, ott a részletes vitát a pártcsoport-értekezletek ke­retében tartsák meg. E he­lyeken a taggyűlések felada­ta, hogy az alapszervezeti pártvezetőség összesítésében és általa ismertetve minősít­sék a vitában elhangzott vé­leményeket. Ehhez természe­tesen egy, a vitában felme­rült főbb kérdéseket tartal­mazó vitaindítót is szüksé­ges, tartani. A párt felső szervei min­den kérdésben várják a párt­tagság véleményét és ezt minden tekintetben elő is kell segíteni, mégis az érde­mi munka szempontjából fon­tos lenne a figyelmet azokra a kérdésekre irányítani, ame­lyek a legközelebb állnak az alapszervezet jellegéhez, a párttagság érdeklődési köré­hez, és ahhoz a közeghez, ahol az alapszervezet dolgo­zik. . Természetesen mindez nem jelentheti a vita leszű­kítését, hanem csupán annak biztosítását, hogy az alap­szervezet munkájához és tag­ságához közelálló kérdések­ben mindenképpen legyen véleményalkotás. A vita iránt támasztott fontos követelmény a reali­tás, a tárgyilagosság, továb­bá az. hogy az álláspontok kialakításában párttagságunk abból a nagyfokú politikai felelősségből kiindulva gon­dolkodjék és cselekedjék, mely eddig is jellemezte és a jövőben is vezérli egész pártunk tevékenységét. Az irányító párlszervek tagjaira és apparátusára ezekben a napokban szintén nagy felelősség hárul. Nem lehel senki számára közöm­bös például , annak segítése, hogy alapszervezeteink, párt­tagságunk az irányelvek egyes kérdéseivel helyes po-' litikai megközelítésben fog­lalkozzék. Ehhez az esetleg éi-velö, meggyőző tényanya­gok tolmácsolására, vagy egyes felvetések esetén vitá­ra is szükség van. P árttagságunk minden­kor fontos kötelességé­nek tartotta, hogy részt vegyen a párt politikájának alakításában. Ennek bizony­ságát adta a párttagsági könyvek cseréje alkalmával is. joggal lehet tehát számí­tani arj-a, hogy a kommunis­ták ez alkalommal is élni fognak jogaikkal, kötelessé­geikkel , és a kongresszusi irányelvek vitájába aktívan be k a peso lódnak. M u n káj uk eredménye azonban csak ak­kor lesz gyümölcsöző és az. egész párt számára hasznos, ha a párttagságunk* konkrét észrevételeit, javaslatait: az irányítás különböző szintjein ilyen vagy olyan megfontolá­soktól vezérelve nem „sze­lektálják”, hanem valameny- nyit minősítve továbbítják a felsőbb pártszervekhez. A pártaiapszervezetek e soron- levö taggyűléseit, végül is »7. előttünk álló pártértekezletek és a XII. 'kongresszus poli­tikai előkészítése fontos ál­lomásának és jó fórumainak kell tekintenünk. l)r. I.átos Isíván, az. MSZMP KB alosztály vezetőj* Beköltözés tavasszal Ai edelényi Alkotmány Tsz-ben dolgozó nyolc család várja öröm­mel a képen látható szép lakóház elkészültét, a beköltözés ta­vaszra tervezett batáridejét. A közös gazdaság saját épiföbrigád- ja kivitelezi a három szoba összkomfortos, szövetkezeti lakásokat. A tsz központja mellett még egy hasonló szövetkezeti lakótömb építését tervezik. Tejtermelés korszeribtisn Hejőszalontán a Hejőmenti Termelőszövetkezetben 5 mil­lió forintos költséggel épült 224 férőhelyes tehénistállót adtak át, a szövetkezet építő­brigádjának kivitelezésében. Eddig három helyen, régi, korszerűtlen istállókban vol­tak az állatok. A kötött tar­tástechnológiával üzemelő új létesítmény lehetővé teszi, hogy a tejelő állományt egy helyen tudják tartani. Meg­található benne vízvezetékes önitató, Alfa fejőrendszer és korszerű tisztftóberervdezé*. A tejtermelési eredménye­ken van mit javítani. Hiszen az egy tehénre eső évi ter­melés körülbelül 2400 liter. Az új istállóban a jobb kö­rülményele által jelentős nö­vekedést várnak. Eddig az ágazat 5 millió forintot ter­melt. A jövőben 2—3 millió forint árbevételi növekedést várnak. A szakmai munka javulását is remélik, mert az idén több gondozójuk szer­zett szak merik ás-bi aomrsrit- ványt I. R.­Üzem Kovácsvágáson A pálházi Rákóczi Tsz a zempléni hegyek szorításában gazdálkodik, Keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel ellensúlyozni tudnák a ked­vezőtlen természeti adottsá­gokat, ugyanakkor a szüne­telő mezőgazdasági munkák idején is megoldják az idő­sebb asszonyok foglalkozta­tását. Mint már hírül adtuk, a téesz Füzérkajatán egy ká­bel saru üzemet létesített, ahol 20—25 , asszony dolgozik, örülve a munkalehetőségnek, * keresetnek. Üjabb üzemet hoznak lét­re Kovácsvágáson. Az EL.- ZETT Művek Sátoraljaújhelyi Gyárával kooperálva egy ré­gi irodaépületben vasszerelé­si munkákra rendezkednek be. Az előzetes megállapodás szerint 1980. január 1-vel in­dul a termelés az üzemben. Fejlői, hatékony parinkéval Beszámoló taggyűlések a Borsodi Szénbányáknál Az elmúlt hetekben meg­kezdődtek a pá rtal apszer ve- zetek beszámoló taggyűlései a Borsodi Szénbányák üze­meiben és december közepé­ig folyamatosan számot ad­nak a kommunista kollektí­vák a XI. pártkongresszus óta végzett munkáról. Az ed­dig lezajlott taggyűlésekre n\inden alapszervezet vezető­sége színvonalas, tartalmas beszámolót készített, a párt­csoport-értekezleten elhang­zott vélemények, hozzászólá­sok alapján. A taggyűlések a XII. pártkongresszusra való előkészületek jegyében foly­nak, megválasztják, illetve megválasztották a januári vezetőség választó taggyűlések tisztségviselőit. A Bükkaljai Bányaüzem Tervtáró-aknájának föld alat­ti I-es alapszervezete ez év január 31-től tevékenykedik önálló kollektívaként, ekkor alakultak meg a harmad- alapszervezetek, a vállalati párt-végehajtóbizottság hatá­rozata értelmében. Mit jelen­tenek a harmadalapszerveze- tek? A párt tagjai műszak­harmad szerint tömörülnek alapszervezetekbe. A szerve­zeti -változás után nőtt a taggyűlések látogatottsága és az aktivitás. A tervtárói kommunisták­nak az elmúlt évben és ez év első felében számos prob­lémával kellett szembenézni­ük. A nehéz geológiai kö­rülmények, a vetők, a te- lepvékonyodások sok gondot okoztak vezetőknek, munká­soknak egyaránt. A vágathaj­tási tervet számszerűségében teljesítették, sőt 364 méter pluszt értek el, de jelentős a lemaradás a feltáró vágatok hajtásában. A vetők miatt sok segédvágatot kellett ki­hajtani. A bérek a lemaradá­sok ellenére kedvezően ala­kultak. A beszámolási idő­szakban három F/6-os elő­vájó gép kezdte meg a mun­kát, a jövőben azonban csök­kenteni kell a gépállás miat­ti kiesést. A baleseti statisz­tika alakulása szomorú képet mutat: míg 1976-ban válla­lati elsők voltak, ebben az évben az utolsó helye« »H- nak. Az öt év során javult »4 ideológiai és propagandamun­kájuk. Marxista középiskolai végzettséggel 26-an rendel­keznek és jelenleg tízen ta­nulnak. Marxista egyetemet négyen végeztek és hatan ta­nulnak ezen a fokon. A XI. kongresszus óta eltelt idő­szakban 16 főt vettek fel a pártba, közülük 8 dolgozó egyik ajánlója a KISZ volt. Az ormosbányai VII/2-es. körlett pártalapszervezet ve­zetősége külön ügyeimet szen­telt a közvetlen termelés- irányítók munkájának ellen­őrzésére, értékelték a mű­hely és a műszakharmadok eredményeit, tevékenységét. Az ellenőrzések nagy segítsé­get nyújtottak a termelésirá­nyítók munkavégzéséhez, mert a hiányosságokat időben feltárták. A feketevölgyi föld alatti III-as alapszervezet munká­jának értékelésekor megálla­pították, hogy a termelőmun­kában dinamikus ’ fejlődés mutatkozik. 1974-ben a ter­melési átlag 2382 tonna/nap volt, ezzel szemben az év ve­gére 3130 tonna/napos átlag várható. Alberttelep I-es akna mö- hely pártalapszervezetének életében jelentős változást hozott a beszámoló taggyűlés. Utolsó önálló értékelő tag­gyűlésüket tartották, mert aa alapszervezet tagjai egyelői­tek a föld alatti harmad- alapszervezel.ekkel, a váitai»- ti párt-végrehajíóbizotteág határozata alapján. A »»ö- hely pártalapszervezet tag­gyűléseinek látogatottsága 85—87 százalékos volt, amely a kollektíva sajátosságainak megfelelt. Az Alberttelep I-es aknai föld alatti Il-es alapszervezet politikai oktatásain olya» légkör alakult ki, amelybe» mindenki bátran mondhatott véleményt. A beszámoló tag­gyűléseken a párt-végrehaj­tóbizottságok minősítették a pártszervezetek munkáját, melyeket a tagság elfogadott. A párttagok a beszámoló fe­letti vitában elmondták ész­revételeiket, amelyek» hozzá­járulnak a pártmunka szín­vonalának további fejlődésé­hez. Nagy .Táti»*s Kapacitásfejlesztés hitelből Gépsílés a Miskolci Mélyépítő Halainál Hatékonyságnövelést eredményezett Mindkét munkaterületen nagy szükség van szakembe­rekre. Ezért indított Sárospa­takon a művelődési ház tan- folyamot a két szakmába« szak mu n k ásképzésre. A kazánfűtők képzése már évek óta folyik Sárospatakon, ami a bővülő üzemek és tömblakások növekvő száma miatt különösen fontos a vá­rosban. Ez'idén 27-en vesz­nek részt . a Huba György mérnök irányításával műkö­dő tanfolyamon, amelynek sikeres elvégzése után gáz.-, olaj- és széntüzelésű kazánok kezelésére jogosító sz.akmun- k ás-bi zon v i tvá ny t szerezn ek a hallgatók. A köművestanfolyam ez.en a télen indult először, 25 jelentkezővel. Fenntartója a város három nagy üzeme: az ÉMÁSZ, a' TÖVÁLL és a Tanácsi Építőipari Költség­vetési Üzem. A tanfolyam vezetője Plelenylk Mih<ily Üzemvezető, hallgatói pedig betanított és segédmunkások, akik heti 14 órás elméleti oktatásuk során matematikát, fizikát, szakrajzot, szakmai és politikai ismereteket, anyag- és gyártási,sillereteket tanulnak. A 408 elméleti órán kívül 1496 órát gyakor­lattal töltenek a • saját üze­mükben, megbízott mesterek irányításával. A vizsga sike­res letétele után kőműves- szakmunkásokká válnak. A magyar építőipar 1977- ben négymilliárd forint hi­telt kapott a kapacitás nö­velésére. A különböző válla­latok- pályázat útján nyer­hették el ennek a pénzösz- szegnek kisebb-nagvobb há­nyadát. Tételesen közölniük kellett, mire és hogyan hasz­nálnák fel a hitelt, s a pá­lyázat elnyerése esetén 1980 végére hány százalékos ka­pacitásnövekedést érnének el. Ennek alapján a Miskol­ci Mélyépítő Vállalat 17.5 millió forint hitelt kapott. A kapacitásfejlesztési hitel fel- használásáról kérdeztük Me­zei Alajost, a vállalat igaz­gatóját: — A 17,5 millió forintot teljes egészében gépparkunk növelésére fordítottuk. A ma legkorszerű bb gépe so port okát vásároltuk meg: árokásó és rakodógépeket, földmunka- gépeket és aszfalt-gumihen­gereket. A szocialista orszá­gokból származó gépek már mind üzemelnek, csak egy Volvo rakodó- és egy Po­quelin árokásó gép hiányzik, de 1979 végén vagy 1980 el­ső negyedévében már ezek is megérkeznek. — Sikerül megvalósítani­uk a kapacitásnövelést? — Az új berendezések munkába állítása ugrásszerű termelesnövekedést eredmé­nyezett Már 1979-végére el­érjük az 1980 végére vállalt termelési szintet — ez mint­egy 30 százalékos kapacitás- növekedést jelent. Az új gép­láncok biztosíték arra, hogy minden évben növeljük a termelést és a hatékonysá­got, s hogy egyre inkább függetlenedjünk az időjárás­tól. Célunk az- új gépek le­hető legtökéletesebb kihasz­nálása, ezért; fokoztuk a szakemberképzést A még meg nem érkezett berende­zések kezelésére is kiképez­tük a nehézgépkezelőket és egy-egy embert több beren­dezés működtetésére is meg­tanítottunk. hogy később ne okozzon gondot kit ültes­sünk a vezetőfülkébe. Tehát a modern gépek fel-, használása nem csupán ha­tékonyságnövekedést ered­ményezett. hanem — ennék következtében — nőtt a szakemberek létszáma, csök­kent a nehéz fizikai munkát végzők aránya és a bérszín­vonal is emelkedett. — 1980-ban kezdik törlesz­teni a hitelt. Nem megy ez majd a dolgozók zsebére? — Egyértelmű nemmel vá­laszolhatok. Nyolc év alatt kell a 17,5 millió forintot visszafizetnünk, ez nagyobb részben a fejlesztési alap terhére történik, és csak ki­sebb hányadban érinti a nyereségalapot:. Az egyre fo­kozódó termelés miatt a tör­lesztés ellenére sem csökken majd a nyereség, hanem ta­lán még emelkedik is. (glódy)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom