Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG 4 1979. december 11., Itecícf A képernyő előtt Gobbi, De Sica, meg a Gyökerek Nem először 'láttáin a Galgóezi Erzsébet novellája alapján MiliályJu Sándor rendezésében készült Hasznait koporsót. A novellát folyóiratban és gyűjteményes kötetben olvastam és olvashatták ti/.- es százezrek, a leveliim-változattal meg a pénteki sugárzási megelőzően az idei veszprémi tévé­találkozó ősbemutatói sorában találkozhattam. Akkor egy Veszprémhez közeli falu művelődési házában. Nemes vámo­son mutatták be a tévéíilmet igen nagy számú érdeklődő­nek az író, a rendező és nem utolsósorban a főszereplő Gobbi-Hilda jelenlétében, nem lebecsülendő közönségsiker­rel. amiben feltétlenül nagy részé volt az illusztris fősze­replő személyes megjelenésének. Azóta is sokat töprengtem e tévéiéi dolgozáson, különösképpen azon. vajon a legfeljebb húszpercnyi játéklehetőséget kínáló anekdotát miért kellett három és félszeresére, azaz hetven perce: re „tupirozni”, de most, hogy minden fésztiváli ünnepélyesség, a ritka alka­lomtól fellelkesült tömeg, meg az említett vendégek körítése nélkül, megszokott és természetes találkozási közegében, a szürke hétköznap este kései órájában másodmagammal újra megnéztem, még inkább oktalanul elnyújtottunk éreztem. Berta néni. aki' annyira fukar', hogy még elhunyt férjét is használt koporsóba fektetné, nagy-nagy kapzsiságában csak­nem póruljár, azaz saját pénzéből kell kifizetnie a tanács helyett önmaga gondozását, de végül is ő nevet a markába, legfeljebb azon zsörtölődhet, hogy kamatot nem kap a ta­nácstól a visszakapott pénzéhez. Vékonyka szálú ez a derűs történet ke, de sok jól jellemzett villanás idézi képernyőnkre benne a mai magyar falul, még ha a megjelent figurák valamennyien túl szépre is rajzolódtak, kivéve persze Ber­ta nénit, akinek alakjába Gobbi Hilda, aki érezhető jókedv­vel formálta meg ezt a falusi Harpagont, annyi mindent beleolvasztott, hogy akár az ő jutalom játékának is felfog­ható volt ez a hetven perc. Vagy talán még inkább annak, hiszen a téma — mint már fentebb szó volt róla — ennyit nem ért. ★ Vittorio de Sica öt évvel ezelőtt, hetvenhá.'om évesen hunyt el. A nálunk is igen jól ismert és méltán népszerű filmművész mintegy harmincöt filmet rendezett, illetve írt es száznegyven film szerepeit játszotta. Szombaton e le lát­hattuk azt az immár nyolc éve készült, egyórás dokumen- tumfilmel, amelyet a művész hetvenedik születésnapjára készítettek, s amelyben világhírű filmjeinek néhány rész­lete ,— például az 1948-as Biciklitolvajok — megidézésével maga a kitűnő filmművész vázolta fel életútját, illetve mű­vészi pályáját, s világhírű pályatársak emlékezései, a közös munkát felelevenítő emlékezései tették azt emberileg is hi­telesebbe. A mi Szinészmúzeum című korábbi sorozatunk­hoz hasonlított e nagyszerű adás — azzal az eltéréssel, hogy itt akkor még élő művész volt a főszereplő. Az egyetemes filmművészet e kimagasló személyiségére sosem oktalan emlékeztetni, de most egy kicsit aktuálissá is tette ezt egy frissiben megjelent könyv: a Gondolat Könyvkiadó Szemtől szemben sorozatában adta közre Karsai Kulcsár István De Sica című, nagyszabású monográfiáját. E film erre is fel­hívhatja figyelmünket. * Nincs még róla semmi adat, hányán ülték végig kedden este a Gyökerek első két részét és mennyien várják izga­lommal a következő keddi estéket. Alex Haley regényének tévéülmváltozata izgalmas estéket Ígér. A nagy sikerű re­gény filmváltozatának bemutatása előtt egy rádiókommen­tár attól tartott, vajon az amerikai rabszolgaságtól földraj­zilag ilyen távol lehel-e olyan hatása a filmnek, mint az USA-ban volt, ahol a lakosság igen jelentős hányadát teszik ki u kétszáz évvel ezelőtt odahurcolt Kanta Kinte és társai utódai, leszármazottai. Nálunk igen sokan hajlamosak el­utasítani minden olyan művészeti alkotást, amely nem első­sorban vagy hemcsak szórakoztatni akar, amely nem szi­ruppal vonja be a történéseket, amely a múlt kegyetlen valóságat is megmutatja, vagy közelmúltunk, esetleg nap­jaink életének árnyoldalait is felfedi. A Gyökerek fogad­tatásul megjósolni nem lehel, de hinnünk kell sikerében. Egyébként — visszautalva az említett rádiókommentárra — o rabszolgaság Európában nem is olyan messzi valóság: a mai felnőtteknek emlékezniük kell rá, hogy a német ná­cizmus nyomán a földrész országaiból milliókat hurcoltak rabszolgaként Németországba, dolgoztatták egy részüket a néger rabszolgákénál semmivel sem jobb körülmények kö­zöt!. s ..korszerűbb'’ eszközökkel irtották őket. nagyobb ré­szüket. a kevéssé munkaképesnek tűnőket eleve meggyil­koltál:. Európának is megvan az érzelmi azonosulási alapja Kunta Kinte utódaival. Ne hunyjuk be a szemünket sem az elhurcolt feketék, sem más,művekben az elhurcolt fehér rabszolgákról szóló műalkotások előtt! Benedek Miklós Míg a szülők dolgoznak, a gyerekek játékkal, mesehallgatással töltik a napjaikat. Szakképzett óvó nénik, dadusok együtt játsza­nak a kicsinyekkel. Szabados György felvétele M. Kiislól Ágnes képei A közelmúltban Benin vá­rosban, a TIFO irodaházá­ban mutatta be az elmúlt két esztendőben készült mun­káit M. Kristóf Ágnes. Több mint harminc festményét láthatták ott akkor az ér­deklődők, s kiállításával tu­lajdonképpen egy sorozatot indított el. A gyár és a le- nlnvárosi Derkovits Gyula Művelődési Ház rendezésé­ben ugyanis a jövőben rend­szeresen sor kerül majd üze­mi kiállítások megrendezé­sére. M. Kristóf Ágnes fest­ményeivel most néhány na­pon át a hernádnémetiek is­merkedhetnek: szombaton nyílt kiállítása a helyi álta­lános iskolában. Az elmúlt két év mun­káiból válogatott erre a tár­latára is: finnországi és tát­rai élményei meghatározzák képeinek tematikáját. De igen erőteljesen jelentkezik egy régi nosztalgiája: az Al­föld tanyavilágának képi megjelenítése. M. Kristóf Ágnesre mindig is jellemző volt a látvány megragadása. E mostani tárlatain azonban mintha tovább lépne koráb­bi kontrasztos fogalmazás­módján, helyet ad a fino­mabb, lágyabb tónusoknak, a táj es az ember belsősé- gésebb kapcsolatának. Egy kétségtelenül gazdagodó al­kotói világ részesei lehetünk képeinek bemutatásán, s ez a gazdagodás művészetének csak előnyére válik. Benső­ségesebb, részleteiben is em­beribb, érzelmileg sokszí­nűbb világról „tudósítanak” munkái. „35 év szabadság” December 7-én a városi döntővel ért véget az LKM KISZ-bizottsága és a KISZ Miskolc városi Bizottsága szervezésében lebonyolított „35 év szabadság” című ve- télkedősorozat. A vetélkedő célja volt, hogy minél több fiatal szá­mára cselekvő ismeretszerzé­si lehetőséget nyújtson Mis­kolc város történelmének és fejlődésének megismerésére. A városi döntőt Kovács 1Zoltán, Miskolc város KISZ- bizottságának titkára, a zsűri elnöke nyitotta meg. Rövid megémlékezést tartott Mis­kolc felszabadulásának ese­ményeiről, majd köszöntötte a részt vevő Ifj csapat tag­jait. A vetélkedőt, a D1GÉP csapata nyerte meg, máso­dik lett a MEDICOR és har­madik az LKM csapata. Május 15 — 21. A 20. fesztivál Tegnap délelőtt Csótai Já­nos. Miskolc megyei város Tanácsának elnökhelyettese elnökletével ülést tartott í 20. miskolci 'tévéfesztivál előkészítő bizottsága A ju­bileumi rendezvén vsörozat előkészületei már ez év no­vemberében , megkezdődtek: ezekről számoltak be a te­levízió illetékesei, valamint az előkészítő bizottság mis­kolci tagjai. A május 15-től 21-ig tartó program — tekintve az ese­mény jubileumi voltát — minden eddiginél gazdagabb, szélesebb körű lesz. A fesz­tivál vetítéseket ősbemutatók és közönségtalálkozók egé­szítik ki. A Rónai Sándor Művelődési Központban — ez a nagy intézmény ad ez­úttal is helyet a fesztivál­nak — kiállítás dokumen­tálja az eddig megrendezett fesztiválokat. Az eseményso-' rozat időtartama alatt kerül sor Feledy Gyula. Kossulh- cii.ias grafikusművész kiállí­tására is. A város mozijai­ban egész hét folyamán ve­títik majd az eddigi feszti­válok díjnyertes alkotásait. Külsőségeiben is színes és látványos lesz a 20. fesztivál; .május 17-én a Népkert sport- csarnok előtti területén ma­jálist rendeznek, melyen több ismert könnyűzenei együttes is fellép. A pártbi­zottság előtti téren pedig a Kossuth, a Táncsics, a Szép- irodalmi, illetve a Magvető Könyvkiadó állítja fel sát- , rait. Ezen a helyen rendez­nek politikai vetélkedőt is. Különösen gazdagnak ígér­kezik a május 18-i (vasár­napi) program. A nap zenés ébresztővel kezdődik, reggel 8 órakor nyílik a kirakodó- vásár, amelyet gyermekm&sor gazdagíl. s fellép az Avas Táncegyüttes is. Tizenegy órakor „Ballagok kérték” címmel kívánságműsort ad a televízió, melyet az első programban láthatnak a té­vénézők. Tizennégy órakor a Rádiókabaré különkiadása szólal meg a 20. fesztivál tiszteletére. Tizenöt órakor aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről rendez a tévé vitafórumot. Május 12-én és 13-án' kerül sor az egész na­pos riporterkonferenciára, ugyancsak ezeken a napo­kon találkoznak a televízió fiatal alkotói üzemi és szö­vetkezeti KlSZ-szervezetek tagjaival. A hét folyamán három je­lentős tanácskozás is lesz. Május 16-án Kongresszus után címmel tartanak anké­tet, május 20-án a város ve­zetőivel találkoznak a. tele­vízió alkotói, politikai, illet­ve művészeti vezetői, május 21-én pedig „Mi a dokumen­tum?” címmel terveznek széles körű tanácskozást. A már említett közönség- találkozókon (ezekre a me­gye különböző településein, illetve nagyüzemekben kerül sor) alkalmuk lesz a nézők­nek eszmél cserélni a legje­lentősebb tévés személyisé­gekkel, a „Hogyan tetszik önnek?” című ősbemutató­kon pedig az alkotókkal is­merkedhetnek meg nézőink. • * A versenyprogram ismer­tetésére — ez a hónap még a benevezések időszaka —» a következőkben részletesen visszatérünk. A fesztivál plakátját Katona László, az érmét pedig Szölósi Enikő tervezte. Dubarry Millöcker operettének bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Mi.it . ..mercies, az idei év­adot új művészeti ve, elő irá­nyításával kezdte meg a Mis­kolci Nemzeti Színház. Ed­dig mind a „nagy”- — a kűszínházban —. mind a ka­maraszínház szerepéi betöl­tő Diósgyőri Vasas Művelő­dési Központban olyan, úgy­nevezett „prózai” darabokat mutattak be, melyeknek hangvétele, tartalma, formá­ja — s ennélfogva előadásuk játékstílusa is — újszerű, .iem „hagyományos”, a né- /.jí.j1 nem csupán — és nem is elsősorban — együttérzést igényel, hanem együttgon­dolkodást, szellemi erőfeszí­tést is. Ily módon a szín­házszerető közönségnek azt a népes rétegét, mely a drá­mai, műfajok közül főként a szórakoztató jellegű és szán­dékú éneke's-zenés-táncos já­tékot.' az operettel kedveli," már-már rémlátások gyötör­ték: „száműzték — de mi­ért?! — az operettet Mis­kolcon”! ...A rémlátások nem bizonyultak helytálló­nak. Hiszen a december 7-1," pénteki bemutató előadással játékrendbe került, két rész­ben és kilenc képben Mil­löcker nagyoperettje, a Du­barry. Hogy a bécsi operett első nagy korszakából — e kor­szakot Strauss és Suppé ne­ve fémjelzi még. Millöckert időben is megelőzve — a harmadik komponista egyik művét, a Dubarryt válasz­tották, ebben közrejátszha­tott, hogy ősbemutatója ép­pen száz esztendővel ezelőtt, 1879-ben volt. Az is termé­szetesen, hogy a szerző sok­sok operettje közül ez bizo­nyult maradandónak két másikkal: A koldusdidkkul es a Gasparone-val együtt. Zenéjének jót lett Theo Mackeben átdolgozása, ezt játsszák most a miskolciak is, mint 1931 óta mindig és mindenütt — szövegének pe­dig a 20-as, 30-as évek nagy munkabírású és jő tehetségű írójának, Lakatos Lászlónak fordítása, illetve ennek az a frissítés, melyet rajta Szenes Iván végzett. Semmilyen művészeti1 ág vagy műfaj 'iránt, tehát egyik színházművészeti műfaj iránt sincs bennünk semmiféle előítélet. Sem sznobságból, sem pedig valamiféle művé­szet politikai „arisztokratiz­musból” nem nézzük le az operettel sem. Ha ugyanis az „a maga nemében” jó. elő­adása pedig színvonalas és igényes, akkor jogos része a mai néző színházi kultúrájá­nak is, hiszen: szórakoztató művészetre. 1 a kellemesség esztétikai élményére időn­ként szükségünk van. s ezt, nem is lebecsülendő méretű közőnségrétegek éppen az operettől igényük; a közön­ség igényeit pedig — helye­sen és az állandó nemesítés szándékával — a színházve- zetés is figyelembe veszi, hiszen a közönséget nem le­hel „leváltani’, máról hol­napra kicserélni!... Mind­ezt megfontolva, azt mond­hatjuk: a Dubarry zenéje: igényes operettmuzsika: os- tobáeska meséje: a liitele- síthetőség és az elviselhető- ség határain belül mozog -— alkalmas tehát a darab arra (jó szelepek, mesformálható jellemek és ..színpadszerű'’ helyzetek vannak uayánis benne’), hogy művészi fel­adatokhoz jul’lassa az előadás valamennyi létrehozóját, kel­lemes. szórakoztató, színházi estében részesítse a közön­séget . .. E mérlegre téve a minapi miskolci bemutatót, minde­nekelőtt azt mondjuk el, hogy az előadás kél részé közölt meglehetősen felötlő színvonal különbséget erez­tünk. a II. rész javára. A vendégrendező. Seregi Las lo azl tudta pergőbben, szelle­mesebben kibontakoztatni.' s mintha a zenekar játékát is ebben a részben tudta vol­na igazán lendületbe hozni Kalmar Péter ezúttal is gon- ■ dós. erélyes, árnyalatokra is ügyelő és a színpadon tevé­kenykedőket is nagyon l'i- gve'lmesen segítő vezénylése. Az I. részben csupán a íor- gószinpad pergelt, magában az előadásban olykor mintha — bár szépen stilizálva — állóképek lettek volna, mert egyébként ilt-ott lány haság, vontatóttság. lendülettelenség volt érezhető — talán fá­radtság. talán a premier „lámpalázas” elfogódottsága, esetleg mindkettő miatt. A „klasszicista” kimértséget, XV. Lajos korát már az I. részben is lehetett' volna meg-megírieskázni több és erőteljesebb humorral, ta­nyai' iróniával, úgy, amint az a 11. részben — már nem csupán egyes szereplők ré­széről — történt! Az 1. rész­nek érzel messége ellenére is kissé elmosódó, sőt, hideg jellegéhez talán hozzájárult Gergely István egyébként öt­letes és szép díszleteinek kissé harsány csillogása. A vendég Céczy Éva koreográ­fiájánál: és Fekete Mária jelmezeinek stílusérzéke és jóizlése: tetszett. Hogy vastapsokkal kísért nagy siker fejezte be az elő­adást. abban nagY részé tő­ként a szereplőknek volt. A címszerepet Várhegyi Márta igen szépen énekelte, es kedves melegséggel for­málta meg. Ám kis varró­lányként is inkább Dubarry grófné volt már, s a király kegyelmeként viszont kevés­sé juttatta kifejezésre azt a kispolgári-plebejus támadó élt, amelyre műfaj és szerep lehetőséget adott volna. A jellemfejlödés ábrázolásával adós.maradt. (Később Csorba Ilona is játssza majd e sze­repel.) A szegény költő sze­repében a szokott módon természetes, közvetlen játék és jó. biztos énektudás jel­lemezte Harmatii Albert ro­konszenves alakítását. Du-: bai'ry gróf érdekes, „kettős jellemű” figuráját hitelesen, erőteljesen keltette éleire Palóczy Frigyes. Kelemen Márta Margót-ja: jóízű, talpraesett, színes: humorér­zékről tanúskodott. Partnere­ként mértéktartóan kedves volt a színpadi mozgás- és játékkészségében is sokat, fejlődött Poőr Péter. XV. La­jost emberként megformál­ni: Hielt Abraliám István kiváló képességeinek valódi természetéhez. Vitéz László a miniszterelnök kicsiny, de hálás szerepét igen ügyesen, könnyed, fanyar humorral játszotta el. A még kisebb szerepek betöltői közül meg­említjük az ezúttal is jóízű­en és kedves természetes­séggel komédlázé Nádassy Annál. Mátyás Jenő szenilis esetlségél^en is emberi öreg ári sztok rátájúi. Komárom i/ Éva sztibadszájú és csinos ..főnöknőjét”. Zoltán Sára jól eltalált udvarhölgvét. Ka­nalas László kulturáltan ne­vetséges udvarmesterét. , Egyetlen jelenetükben is em­lékezetes az a kellemes pil­lanat. melyet Pint'-r Hona húzmesternt je és Győr váry János tanítója teremtett meg. Gyárfás Imre Értesítjük kedves Vevőinket, hogy miskolci lerakatunk FOLYÖ ÉV DECEMBER 18— 1980. JANUÁR 3-IG valamennyi osztályon iGÍtárfeivétett tsitt Kérjük kedves Vevőinket, hogy megrendeléseiket de­cember 15-ig küldjék meg lerakatunkhak. hoev megrendelt árukat legkésőbb december 2B-ig 'kiszál­líthassuk Észak-magyarországi RÖVIKÖT Nagykor. V. Gy—

Next

/
Oldalképek
Tartalom