Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
TW9. ctaeomb-er 8., saembat 6S2AK.MAGYARORS2AG 3 Közlemény az MSZMP KB 1979. december 6-i üléséről (Folytatás az l. oldalról.) emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos atlagban 1—1.5 százalékkal csökken, az egv főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott. bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány, van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei. 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Ja- Vul a lakosság kulturális, Egészségügyi, szociális elláC Tovább bővültek ha- zánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik Együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országokk al, elsősorban a Szovjetunióval. A rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban. 7— 8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben. 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségei nkel teljesítjük. A külgazdasági egyensúly Javításának követel rtiényeit’el összhangban a nqm rubelelszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 1A százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalék k al csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettel. A gazdasági szabályo- zók módosítás*nak. a támogatások mérséklésének eredményeként kismértékben Jiőtt a társadalmi tiszta jövedelemnek az állami -'költség- veté.sben központosított, hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgáljál* azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzéséi, a kiadványok megjelentetéséi, a rendezvények szervezését, a belföldi és :külföldi kiküldetéseket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980- : ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal (megőrzése legyen. Ennek érietekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedve- iző tendenciákat. A további ! munka kulcskérdése a ter- 1 melés differenciált fejlesztése. az ésszerű takarékosság !fokozása. A gazdasági munkában. az irányításban és a (végrehajtásban a fő erőfeszítéseket. a termelés hatékonyságának növelésére, a jszükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a mű- ,szaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség tokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagvobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében. megszüli lel esőben. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciáit i visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet. az alábbi .főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést ez országgyűlés elé terjeszAz. 1980. évi főbb előirányzatok , az. 1979. év százalékában jövedelem 102.0—103,5 99,0 103,5—104,0 teljesítmény 97,0—97,5 termelése 1.05,0—105,5 95,0—96,0 100,0 101.0—1.01,5 Nemzeti Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési Mezőgazdasági termékek A szocialista szektor beruházásai Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás 1 A népgazdasági egyen*■ súly javításának, alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő. hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az. ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra', az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az. irányító szervek határozottabban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A . feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses Tegye lem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari . kapacitásoknak és a fizetőképes keresletnek az. összhangja javuljon. Az. építési' munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a nép- gazdasági , egyensúlyt, javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban — iga-’ z.odjék a belföldi kereslethez. és a gazdaságos export lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 százalékkal emelkedjék. A talajok termőképességéhez igazodó m ü t rá gy a - f e Ih aszná 1 ás - sal. a szerves trágya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az. álla t tenyésztés szín yona I á nak fenntartását jobb takar- mányhasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a takarmányozásban. javítsák a rét- és legelőgazdálkodást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folyamatos takarmányéi látását. — A közlekedés elégítse ki a népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagosnál gyorsabban bővüljön. A közúti közlekedésben sz.iin-t tessék meg az. indokolatlan üresjáratokat, jobban használják ki a közületi teher- gépk ocsikat. o Az. életszínvonal azelZ-. grl eredményekre alapozta az. ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhet el len feli étele, hogy a termelés hatékonysága fokozódjék. A bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a, teljesítményekhez. a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az átlagol meghaladó bérié,i'.esz- ,lésre csak ott lesz. lehetőség, ahol a munka hatékonysága, a létszámgazdálkodás jelentősen javul. Az. egv főre jutó reáljövedelem' 1980-ban országos atlagban — az. 1979. évihez, viszonyítva — azonos szinten, marad. Az 1979. évi júliusi ár- és jövedelemintézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán tóba munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4.5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3.7 százalékkal emelkedik. 1979 második feléhez, viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban*— az átmeneti .csökkenés illán — 0.5 százalékkal növekszik. A terv a lakosság fogyasztásának 1—1,5%-Os emelkedésével számol és kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Tovább kell bővíteni az. állami és szövetkezeti kereskedelmi. valamint a szolgáltató hálózatot. Az irányító szervek, a termelő és kereskedelmi vállalatok fordítsanak különös gondot a megfelelő árukínálatra, a hiánycikkek körének szűkítésére. A lakosság életkörülményeinek javítása végett 1980- ban meg kell építeni 82 000 lakást, 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei. 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. O A beruházások volu- menet az. ideihez, képest differenciáltan, összességében 4—5 százalékkal csökkenteni kell; a szocialista szektorban beruházásokra 183—184 milliárd forint fordítható. Üj állami nagyberuházás nem kezdhető meg. Néhány alacsony készültségi fokon levő nagyberuházás megvalósulásának ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat — a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban levő fejlesztések, rekonstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beruházások állami támogatása csökkenjen. A beruházási hitel nagy részét a 'jól exportálható áruk termelésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megvalósítása következetes állami irányítást és fokozott ellenőrzést igényel. A készlet- gazdálkodás javítását szolgáló intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. Elengedhetetlen a vállalatok közötti együttműködés fejlesztése. anyag- és készletgazdálkodásuk korszerűsítése. a felesleges készletek leépítése. a Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztésében mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó lobbi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre. a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére. az. áruforgalom bővítésére építünk. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel' és a behozatal lényegében azonos mértékben. 5— 6 százalékkal növekedjék. A nem rubelelszámolású külkereskedelemben továbbra is az. egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az. alapvető feladat. A fejlődő országokkal a jövőben, is gyors ütemben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag t fejlett tőkés országokkal ,a‘ kölcsönös előnyök alapján, tovább bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. ' * A külkereskedelmi tevékenységben a kivitel fokozásával egyidejűleg törekedni kel! az áruösszetétel es a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez, való rugalmas alkalmazkodásra, a devizahozam növelésére. ír Az állami költségvetés *■'• kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Az állami költségvetésben a felhalmozásra fordított , kiadások mérséklődjenek. A társadalmi közkiadások növekedése az. eddiginél jobban igazodjék az. ország gazdasági lehetőségeihez. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. A lakosság alapellátását biztosító egészségügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehel ősegek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az. ellátás színvonalának megőrzéséhez. Ct A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az. 1981). január 1-én bevezetésre kerülő közgazdasági szabályozók következetes alkalmazása, az. árrendszer hatékony működtetése, az átmeneti kedvezmények fokozatos csökkentése elősegíti a gazdasági tisztánlátást, a gazdálkodó egységek — céljainknak megfelelő — differenciált fejlődését. Síi. A Központi Bizoltság hangsúlyozta: előrehaladásunknak elengedhetetlen feltétele, hogy az. irányítás és a végrehajtás minden szintjén érvényesüljön a terv követelménye. Ennek érdekében a gazdaság- irányító. a szervező és a politikai munka középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, a gazdaságos termelés és az. export dinamikus növelése, a , termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása. a gazdaságtalan tevék eny ségek v i sszasz.orí 1 n- sa, a beruház,ási forrásoknak a .gazdaságpolitikai célokká! összehangolt, differenciált felhasználása és a szigorú takarékosság álljon. — A kormányzati szervek a népgazdasági' terv végrehajtásához szükséges intéz\ kedéseket idejében es folyamatosan tegyék meg, gon. doskodjanak a következetes végrehajtásról. A gazdaságirányítás összehangolt munkával segjlse elő a népgaz- . dasági egyensúly megteremtését szolgáló pozitív folyamatok kibontakozását, szigorúan érvényesítse a szabályozókban foglalt egységes követelményeket. — A vállalatok, a szö- vetkezelek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveikéi, Mindep gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, energiával. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésére, az iizem- és munkaszervezés javítására, a munkaidő jobb kihasználására. — A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy az 1980. évi népgazdasági terv céljai népünk . összefogásával, a dolgozók helytállásáéval. kezdeményezésével, a szocialista munka verseny lendítő erejével elérhetőek. Ezért elengedhetetlen, hogy minden termelő, gazdálkodó egységben tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi fel. adatokról. Igényeljék javaslataikat. karolják fél a dolgozók termelési murtkamoz- galmait. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai a népgazdasági tervvel összhangban a jövőben is elsősorban a termelés hatékonyságának. gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag, és energiatakarékosságra. a hazai es a külföldi piacon is jól értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs fegyelem erősítésére, a, szállítási szerződések betartására irányuljanak. Fontos, hogy a vállalatok vezetői — a párlés társadalmi szervekkel együttműködve — biztosítsák a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételeket. — A párt szervei és szervezetei segítsék elő. hogy a dolgozó tömegek megértsék es cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai céljainkat. Tudatosítsák. hogy eredményeink megőrzéséhez, vívmányaink megszilárdításához az eddiginél jobb munkára van szükség. A kom. munisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósítását. A sajtó. a. televízió és a rádió adjon nagyobb nyilvánosságot az új feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó törekvéseknek, segítse elő. hogy 'a közvélemény megértse és reálisan értékelje gazdasági helyzetünket. A Központi Bizottság felkéri a tömegszervezeteket, a társadalmi szerveket. hogy tagságuk mozgósításával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez. ★ A Központi Bizottság át tekintette, a XII. kongresszus előkészülésének helyzetét és elfogadta az 1980. évi munkatervéi. A Központi Bizottság Grósz Károly elvtársat, a KB osztályvezetőjét — akit megválasztottak a Borsod megyei Pártbizottság első titkárának — felmentette osztályvezetői megbízatása alól. I! iéo'sozé szakképzüilscpek tielvze'e Amikor gond van az üzemben a dolgozó nők keresetével, a vizsgálatok mindig kimutatjuk a szakképzettség hiányát, amely nem teszi lehetővé a bérbesorolásokban az. előrelépést, Borsodban a hetvenes évek elején még számottevő volt a női munkaerő-tartalék. Üj gyárak alakullak, ezek megszüntették a korábbi női foglalkoztatási gondokat. A kohászaiban is felülvizsgálták és kibővítették a nők számára is alkalmas munkakörök jegyzékét. A vegyipari nagyberuházások létszámigényének nagyobb hányadat női munkaerőforrásból fedezték. Megyénkben a munkaképes korú nők 63.2 százaléka munkaviszonyban van. A beldolgozóként foglalkoztatott. nők az összes foglalkoztatott nőknek mindössze 3 százalékát teszik ki. Négyezer nő részmunkaidőben dolgozik. Ott találjuk őket az iparban, a szállításban és a kereskedelemben. Jellemző munka a négy- vágy hatórás takarító, kézbesítő beosztás. Meg kell említeni a mezőgazdasági idénymunkákat is. Sok nö- dolgozóval lehel találkozni a nagy kiterjedésű gyümölcsös szol ők ült órákban. idénymunkák idején, amikor sok háztartásban élő nő dolgozik. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége november végi ülésén behatóan foglalkozott a dolgozó nők általános szakmai és politikai képzettségének helyzetével. Megállapítottak, hogy megyénkben a nők politikailag. társadalmilag jelentős szerepet töltenek be. Borsod állományi létszámának több mint a felét teszik ki. A szakszervezeti tisztségviselőknek 40 százaléka nő. Ott találni őket a bizalmi és bizalmi hely ellesi funkciókban. Mégis az üzemi demokrácia fórumain nem kié légitő az aktivitásuk. Igaz. ez indokolható többirányú leterheltségükkel. de a másik oldalon az alacsonvabb képzettségben kell keresni á szótlanságot. A női szocialista birgádvezetői tanácskozásokon. nöfórumokon kielégítő az. aktivitás. Jó dolog, hogy a párt nőpolitikái határozata óta mind több nő reszt vesz a politikai képzésben. A nagyüzemekben jelentős a nők politikai oktatás'-.,n \:110 részvétele. 1970-től kezdődően csaknem megkétszereződött a szak-, illetve a ' betanított munkásként . foglalkoztatott nők létszáma. A szakképzettséggel nem rendelkezők száma 34 százalékkal csökkent. Figyelemre " méltó, hogy az. összes szakmunkásvizsgát téliesítettek közül a nők Borsodban növekvő részaránnyal szerepelnek. A gyakorlati tapasztalat azt is megmutatja. hogy a szakmunkásként foglalkoztatott nők száma nem növekedett olyan mértékben, mint a szakképzettséget szerzetteké. Ez arra enged következtetni, hogy sok nőt nem képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatnak. A megfelelő alapképzettséggel rendelkező nödolgozók jelentős részé érdeklődést tanúsít a középfokú iskolai képzés iránt. Széles körű szakmai képzésre adnak lehetőséget a postánál, a vasútnál .dolgozó nők számára. A Pamutiönóban. az Ózdi Ruhagyárban kétéves tanfolyamon folyamatosán tanulnak és szereznek szakmunkás-bizonyítványt. A vállalatoknál képzési tervek készülnek. A kollektív szerződésben is rögzítették az ösztönzőket. Előfordul azonban az is, hogy a törvényes munkaidő-kedvezményt nem biztosítják a továbbtanuló nődolgozóknak. A lányok szakma- és pályaválasztása sem gondnélküli. A gépi forgácsoló, villanyszerelő szakmákban kiképzett lányok jelentős hányada rövid időn belül elhagyja szakmáját. .0 kohóipari szakközépiskolában végzett lányok jelentős része pa- lyu.orrekciót hajtott végre. Sajn s, a lányok számára alkalmas szakmák köre és munkahelyek szánta viszonylag kevés. Nagy részük kényszerűségből megy az ipari szakmába, és amint leheti, el is távozik onnét. A legnagyobb gondot a nagyszámú, gimnáziumot végzett, és tovább nem tanuló lányok munkába állítása okozza. Előképzettségük. szemléletmódjuk miatt nehezen fogadják el a felkínálható munkakörülményeket. A gyes-en levő édesanyák szakmai képzése sincs megoldva. Nappalukat elviszik a gyermekek, és talán valahol a délutáni órákban lehetne rájuk ilyen értelemben számítani. Feltétlenül szólni kell arról a szomorú tényről hogy a legnagyobb gond ma is az, hogy a nődolgozók közül löbb mint tizenkétezer fő nem ’ végezte el az általános iskola nyolc osztályát. , S amíg ezt a képesítést meg nem szerzik, semmit nem tudnak kezdeni magukkal. Ez *éke- zi a szakmai képzés meggyorsítását. Jelenleg is fennáll az általános iskolát el nem végzettek újratermelődése. Az elmondottakból adódnak a feladatok is. elsősorban a nyolc általános iskolai végzettséget kell megszerezni. akiknél hiányzik. Minden szinten érvényt kell szerezni. hogy mind nagyobb szambán vegyenek részt az ideológiai képzésben, erősíteni kell a szakszervezeti oktatás hatékonyságát. És feltétlenül meg kell vizsgálni az oktatással kapcsolatos vállalati terveket. B. I.
