Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
1379, december 16., vasárnap ÉSZAK • MAG YARORSZÁG 5 f / /. Barangolások kis falvakban Egy másik Aha új A sorozatunkban szereplő, utóbbi • néhány települést az encsi járásból választottuk ki. Tehát: Abaújból. Abaújból. ahol a járási hivatal elnökének, Simaházi Sándornak a szobájában az egyik térképen a kisebb települések külön jelzést is kaptak. Megyénk valamennyi. kisebb települése külön jelölést kapott, de itt. ebben annegyényi járásban mintha sűrűbben lennének, mint egyebütt. Most tehat az encsi járási hivatal elnökével beszélgetünk a kis településekről. De ■hol is kezdjük? Talán annak a rögzítésével, hogy időben kezd foglalkozni a legkülönbözőbb fórumok sokasága az úgynevezett apró falvakkal. A hosszan sorolható indokok sokasága helyett csupán egyre utaljunk: az új terv-, időszak megkezdésének közelségére, lázén belül pedig arra a reményre — tehát: re- menyre! —. hogy az elkövetkező években talán majd több jut abból a bizonyos „nagykalapból” ezeknek a településeknek. De: mennyi, hová, miként, milyen cél- ' bólEzekre a kérdésekre a válasz egyáltalán nem egyszerű. Mert — egy kis túl- .zással — ahány fórum vizsgálg'atja, méri az apró falvakat, annyiféle vélemény alakul ki. Sokféle oldalról, sokféle megközelítés lehetséges. Valahol mindegyiknek igaza van. Hiszen mind jószándékkal, az előbbre lépés igényével fogalmazódik meg. De a tények — makacs dolgo-k. Figyelembe kell vennünk mindahányunknak. Ügyany- nyira, hogy a kiindulási alap is csak ez lehet. Itt, Abaújban feltétlenül figyelembe kell vennünk, rögzítenünk kell. hogy az apró falvak fogyatkoznak. Számolnunk kell például azzal is. hogy amely faluban az 'átlagéletkor 80 év, ott később még maga-' sabb lesz. vagy esetlég ez a falu megszűnik. Azzal pedig feltétlenül és nem hosszú távon, hanem most kell számolnunk, hogy. ahol egyáltalán átlagévről beszélhetünk, ott emberek élnek, követ kezesképpen életkörülményeik javításáért minded lehetőt meg kell tenni. . \ Figyelembe kell vennünk — ugyancsak a tények.szigorából következően —, hog>s ezek az apró falvak valamiért, valami konkrét sorozat következményeként változnak meg. Encs. a inai járási székhely nem is olyan gégén meg ugyancsak kis faluként létezett. Most pedig lakossága már eléggé régóta, .évente nagyjából 10—12 százalékkal gyarapszik! Igen magas szám, úgyannyira, hogy hovatovább, már itt. a Hernád völgyében sem nagyon találnak házhelynek valót. Pedig most már a földszint plusz egy.szint megépítése a kikötés. Honnan költöznek ide — meg a járás néhány, más nagyobb községébe — az em- . berek? Az apró falvakból. Miért jönnek be? Mert jobban érzik itt magukat. Mert ezek a községek az előzőnél többet tudnak . adni. Eljönnek hát, magukkal hozva a hagyományokat, a szokásokat. Emlékeznek a szokásokra, az ilyen-olyan napok megíar- , fásának mikéntjére, de itt mégis, másokká válnak. Másokká, mert itt — most nem csupán Encsről van szó. hanem ama bizonyos központokról — például óvodába adhatja a gyerekét, a feleség is munkát vállalhat. Vállal is. amit tud, hiszen házat' akarnak építeni. Kell a pénz. De a munkahely, az üzem valamicskét, vagy nem is valamicskét átformálja. Mássá teszi. A család' egész életet mássá teszi. De ahonnan nem jönnek — vagy még nem jönnek — az a falu sem Ugyanaz, mi volt a felszabadulás előtt, de még csak az sem, ami mondjuk tíz évvel ezelőtt volt! Már. u ti/, évv.el ezelőtti falu sem hasonlít akkori magára! Más faluk vannak már itt. más lett az egész Abaúj! Keresgélhetnek, de nemigen találnánk már meg azt a falut itt. Abaújban sem. melynek lakói kifejezetten — sterilen — csakis a mezőgazdaságból élnek. Mert a családból valaki már az iparban dolgozik, onnan hozza a* biztosat, mit nem ver el a jég. De fordítva is éppen így igazi Mert alti az iparban dolgozik, az ugyancsak kihozza, amit lehet a háztájiból. Nyulat tenyészt, méhészkedik. Ebben a járásban évente minlégy 800 millió forint értékű terméket á háztáji állít elő! Állatállomány , nagyjából ugyanannyi a háztájiban, mint a szövetkezetben, de például bab a háztájiban terem több. nyúl ugyancsak, méz szintén. A falut persze.ki-ki a maga szemszögéből látja. Vannak, kik gyerekkorukat itt élvén le, szép lírával — de mondhatjuk úgy is: nosztalgiával — szólnak ezekről a kis településekről. Hogy milyen szép is volt, amikor kukoricát fosztottak, fonóba jártak, tollíosztásban serénykedtek, és ak- i kor- mennyi csintalanság történt, mennyi J szép mese. ének hangzott el! Szépek ezek i az emlékek, persze, hogy szépek! De most. ] ha valaki énekelni kezd. esetleg a többi i nem hallja a televíziót, vagy éppen a szép • éneklést zavarja a gyerek, aki a magnón i ..boniemet” hallgatná a társaival.- Ezek i szintén tények, miket figyelembe keli ven- J nünk. Csak mellesleg: azok az emberek, ■ akik általában hiányoljak- a régi falu fonóit. tollfosztóit, miegymásait, azok nem a faluból teszik ezt. hanem rendszerint a városból. A központi' fütéses lakásból. De végül is hol ‘tartunk most az. encsi járás kis községeivel? Mindenekelőtt ott, hogy az apró települések fogyatkoznak. A lakók, lóként a fiatalabbak, beköltöznek a nagyobb településekre. Szükségszerű tehát. hogy ezeket a nagyobb településeket ellássák, felfejlesszék a kellő színvonalra. Nem könnyű, mert sok pénz kell hozzá. Szükséges ugyanakkor az is. hogy a kis települések megkapjanak mindent, mi lehetséges. Áruellátásban, közlekedésben, művelődési lehetőségekben ne legyen fennakadás. Szükséges lenne az osztatlan iskolák gondjainak megoldása, mivel a megye osztatlan iskoláinak körülbelül háromnegyede éppen ebben a járásban található. Ha a megye ezt, a gondol meg akarja szüntetni — márpedig meg akarja —, akkor itt kell kezdeni. Itt. ahol a háromnegyedrész található. Es egyáltalán: itt az apró falvak sokasága található, ahol .élnék, vannak emberek. Pénz persze mindenüvé kellene, de ide különösen. (Abaúinak mindig is volt humora. Most például a következő járja. Van itt kél falul az egyik Aba- újkér, a másik Abaújvár. Tehát ami a pénzt illeti: Abaújkér. Abaújvár. Érthetőbben: Abaúj kér és Abaúj vár.) De kicsit komolyabbra fordítva a szót. Ebben a járásban — Abaúj megyében — is szeretik, kedvelik, féltik a falvakat, 'az apró településeket. Szeretik, féltik, sőt ápolják azokat a hagyományokat, szokásokat is, mik innen valók. Érdekükben meg is teszik, amit lehet. Például Kupán mezőgazdasági múzeumot alakítottak ki. Ebben természetesen a régi mezőgazdasági szerszámok láthatók, miket a mai fiatalok, a kombájnok vezetői, a mezőgazdasági rendszerekben dolgozó-gondolkodó emberek valóban csupán múzeumi tárgyként nézegethetnek. Szerencsére. Ehcsen alakulgat. formálódik a helytörténeti múzeum, a községekben régóta munkálkodnak a Pávakörök. a Hernád' menti napok már hagyományos. szóval az a folyamat, mely a szokások, a népi emlékek átmentéséi szolgaija. ill is létezik. A továbbiakban pedig nyilvánvalóan még gazdagszik, gyarapszik is. Ha a kukoricaíosztás. fonó el is marad, azért a dalolgató kedv megvan. A lehetőség is- rá. hogy dalolgassanak. Például a nemrég átépített, korszerűsített járási művelődési otthonban, ahol nagyon is várják, szeretettel fogadják az ilyen kedvű embereket. Meg ‘ sok, más községben is. Fogyatkoznak ellenben a gólya fészkes, Zsúpfedeles, mázlós házak. Vannak miég ilt-otl. de fogyatkozva. Sajnáljuk? Tessenek megkérdezni azokat, kik ott laknak: milyen? A cifra kerítésé, nagyablakos, parkettás. vagy szönyegpadlós házak persze nem hasonlítanak a zsúpfedeles. mázlós házikókra. Nincs olyan hangulatuk. Bizony más a hangulatuk. Sajnáljuk ezt a. hangulatot? Siránkozzunk a zsúpért? Egy-egy pohár bor melleit, valamely városi vendéglátóipari egységben 1— lehet. De: csak addig, míg, el nem fogy a polgár bor. Utána már értelmetlen. Az encsi járásban egyébként többféle mozgás tapasztalható. Egyrészt a kisebb falukból a nagyobbakba, másrészt a járásból a városokba. Az encsi járás lőlek száma az elmúlt 15 évben nagyjából tízezerrel csökkent. Nagyjából tehát tízezer ember elment innen. Hova ? Pár évvel ezelőtt hivatalos rendezvényként az encsi járás bemutatkozott Kazincbarcikán. A járás egyik vezetője — mint említettük volt. Abaújból sohasem hiányzott a humor — ezzel kezdte: rokonláto- gatásra jöttünk. Enyhe meghökkenést kiváltottak ugyan szavai, de valójában nem járt messze az igazságtól. Mert, ha például összeszámolnánk, hogy Kazincbarcikára. Leninvárosba hányán költöztek be éppen az encsi járás kis községeiből . . . Hányán költöztek be Miskolcra a száznál több gyárhoz, ahol pedig szintén kell a munkaerő ... Meg lehetne persze másként is számolgatni. Hogy például ott, Abaújban miként van szükség a mezőgazdaság nagyüzemeiben a munkaerőre. Mennyire. Elég-e. ami már ott van,, vagy kellene néhány a városok létszámából... Számolgatnunk lehetne. És kell is. Persze nem ebben a cikkecskében. ” nem ebben a sorozatban. Teszik ezt hozzáértő, alapos megfontoltságé emberek, szervek, intézmények. Mi csupán a kis falukat járjuk, és akikkel éppen összetalálkozunk, azokat megszólaltatjuk. Igaz. előre megfontolt szándékkal: a falu érdekében. I .óvav Györgyi Priska Tibor Korszeri kirülméiiyek kizitt Korszerűen felszerelt kémiai előadóterem segiti az oktatást a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban. Az oktatóteremben a tanulók mikroszkopikus vizsgálatokat is végeznek. Fotó: Laczó József Fényjelzéssel figyelmezteti a határban dolgozó traktorost az esetleges vetéshibára az a szellemes készülék, amelyet egy szövetkezeti tag szerkesztett, és amelynek sorozatgyártását. megkezdte az egyházaskozári Haladás Tsz.1 A mezőgazdasági üzemeknek mindmáig gondot okoz, hogy vetéskor a gép nem mindig adagolja egyenletesen a magot, és a traktoros rendszerint későn veszi csak észre a dugulást, a szemek kimaradását. A következmény : kevesebb szem kerül a földbe, kisebb lesz a tábla töállo.mánya — csökken a terméshozam. A Plesz János egyházaskozári géplakatos, többszörös újító által konstruált vetés- ellenőrző készülék olyan érzékeny. hogy már egyetlen szem kimaradását is jelzi a traktorosnak. A jövőt meg kel! alapozni Több mint tíz év kellett ahhoz, hogy kialakuljon megyénk legrégibb vegyipari üzeme, az Észa k magyarországi Vegyiművek mai termelési profilja. Először, az ötvenes évek közepén, a szuli'omid típusú gyógyszer- intermedierek gyártását hó- nosították meg Sajóbábony- ban, majd ezt követte a műanyagféleségek (dekorit és poliuretán) termelése. A hatvanas évek második felere tehető a formaldehid és a n övén y védőszer-hatóan y a- gok Üzemszerű előállítása. Az Északmagyarországi Vegyiművek — figyelembe véve a népgazdaságban betöltött. helyét — legalább olyan jelentős üzeme a vegyipari ágazatnak, mint a másik két borsodi vállalat, a BVK és a TVK. Az kétségtelen, hogy a termelés es a fejlesztés aranyait tekintve a sajóbábonyi üzem kisüzemnek számít ..testvérei” mellett, viszont az ÉMV-ben gyártott termékekre legalább olyan szüksége van az országnak, mint a BVK-ban készült műtrágyára, pvc-re, műanyagokra, vagy a TVK olefinkémiai termékeire, a különböző festékekre, csomagolóeszközökre. A tények egész sora bizonyítja. hogy közel három évtized során az Eszakmagyár- országi • Vegyiművek a hazai gyógyszeralapanyag- és nővén y védös ze r ha t óa nvag gyártás egyik jelentős bázisává fejlődött. Sajóba bony neve jól cseng külföldön is. Szovjetunió, Svájc, Szíria, Olaszország. India. Görögország és még számos baráti, illetve tőkés ország tartozik vásárlói közé.' •k ■Az EMV egyike azoknak a gyáraknak, ahol igencsak meg kell dolgozni az éves vállalati tervek teljesítéséért. Most, hogy közeleg az év vége. arra kértük Szőke. Belát, az Északmagyarországi Vegyiművek igazgatóját, összegezze tapasztalatait. — Pontos adatokat ma még nem tudok mondani a vállalat ez évi gazdálkodásáról — kezdte a beszélgetést az igazgató —, az viszont már megállapítható — erre utalnak az eltelt tizenegy hónap eredményei —, hogy a vállalat teljesítménye, ha . nem is kimagasló, de mindenképpen figyelemre méltó. Ügy számítjuk, hogy az éves terv teljesítés az előirányzat szerint alakul majd. Az is az igazsághoz tartozik, hogy mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy jóval az év vége előtt i eleget tegyünk kötelezettsc- 1 günknek. Éz nem is lehet a | vállalat célja. Ennek egysze- i rü a magyarázata. Az idén [ is olyan tervet; készítettünk. i amely a legteljesebb össz- j hangban van lehetőségeink- i kel. a kapacitással és a pia- 1 ci kereslettel. Ezért csodál- ■ kozom, amikor azá hallom, hogy egyik-másik üzem, vállalat tíz-húsz napos, vagy ennél is nagyobb előnyre •tett szert az eves termelési, gazdasági feladatok végrehajtásában. Ilyenkor felvetődik bennem a gondolat, milyen terv az, amely ilyen kiugró teljesítmény elérésére nyújt lehetőséget. — Mindent egybevetve, reálisan számolunk arra, hogy az EMV idei termelése, illetve pénzügyi teljesítése — változatlan áron számolva T- mintegy húsz. százalékkal felülmúlja a múlt ovi eredményt S ami még lényeges, minden leltétel megvan ahhoz, hógv a tervben szereplő naturális mutatók és a pénzügyi előirányzat. lí)T9-ben is teljesüljön. Külön örülünk annak, hogy a nyár derekán bekövetkezett sajnálatos robbanás ellenére dolgozóink fegyelmezetten teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Ezért, e helyről is köszönetét mondok a gyárak, üzemek munkásainak, és a műszakiaknak. — Ilyenkor, az év vége Jele mindenütt szántba veszik, mire számíthatnak az új esztendőben. Hogyan alakul az EMV jövője'.’ — kérdeztük az igazgatótól. — Elöljáróban annyit, hogy kidolgoztuk a tíz évre szóló vállalati stratégiai tervet. Információink szerint az elbírálásra jogosult felsőbb irányító szervek alapvetően jónak, megvalósíthatónak tartják koncepciónkat. Az már más dolog: a mostani gazdasági helyzetben mit lehel, mit tudunk majd belőle produkálni.. Én azonban bízom benne, hogy tekintettel a hazai növényvédőszer-, illetve gyógyszer- gyártás fejlesztésére, nekünk is jut megfelelő feladat. — íme néhány konkrét vállalati elképzelés. Mindenekelőtt célul tűztük ki, hogy l!185-re megduplázzuk mostani 2—2.1 milliárd forint eves termelésünket, 1990-re pedig megcéloztuk a 10 milliárd elérését. Ami a jövő esztendőt illeti, a vállalat termelési értéktervét — változatlan áron számolva — húsz százalékkal nagyobb összegben szándékozunk. meghatározni. Ehhez m i n imái is termelőeszköz-fej - leszlest irányoztunk eiö. a létszámot viszont nem növeljük. Szigorúan ragaszkodunk ahhoz, amit a Központi Bizottság legutóbbi, december (i-i határozata is megfogalmazott, nevezetesen: hogy a termelés jobban igazodjék a piac igényeihez. — Céljainkat döntően a növényvédő szer és hatóanyagok, továbbá az inter- vned ierek gyár tókapaci tásá nak fokozásával tudjuk elérni. A poliuretán előállításánál .ilyen gondunk nincs, ugyanis a meglevő berendezésekkel g mostaninál lényegesen több terméket tudunk gyártani, de az értékesítés feltételeinek a megteremtése az elsődleges feladatunk. — Ismeretes, hogy a vállalat jő profilja közé tartozik a növényvédőszer-, illetve a növényvédőszer' ha- tóa nya ggy ár tás. Milyen eredményeket ért el eddig a vállalat. s mit terveznek 19S0- ban? — Az eptám hatóanyag- tartalmú kukorica-gyomirtó- szer termelésben különösen nagyol léptűn 1: előre. Míg 1977- ben mindössze 100 tonnányi volt a termelésünk... addig a? idén kétezer tonnát adunk a népgazdaságnak. Jövőre tovább fokozzuk e termék gyártását. Azt tervezzük. hogy 1980-ban elérjük a 3000 tonnás termelést. ily módon a teljes belföldi igényt ki tudjuk elégíteni. — .4 vállalati gazdálkodás javításában az eddiginél nagyobb előrehaladást kell elr érni a gazdaságtalan termelés és a veszteségforrások csökkentésében, illetve megszüntetésében. Mit tesz ennek érdekében az Eszakma- gyarországi Vegyiművek? — Első lépésként — még 1978- ban felülvizsgáltuk a vállalat teljes termékszerkezetét. Ezt a munkát a lehető legkorszerűbb módszerrel —■ számitógépes adatfeldolgozással. kritéri tanrendszer alkalmazásával — végeztük, melynek híre külföldre is eljutott, s egy nemzetközi konferencián példaként emlegették az ÉMV-t. A szükséges szerkezeti változtatások meggyorsítása végett, a mai gazdasági helyzetnek megfelelően, újból- felülvizsgáljuk a főbb termékek rangsorát. Ennek eredményeként; egyes korszerűtlennek, gazdaságtalannak ítélt termékek gyártását megszüntetjük vagy esetleg átadjuk a gyártás jogát más vállalatoknak, ahol kifizetődő előállításuk. — A vállalati gazdálkodás további javulását erednie-' nyezi a szervezeti felépítés korszerűsítésére irányuló intézkedésünk is — folytatta a gondolatot az igazgató. — Mindenekelőtt a kereskedelmi munka színvonalát igyekszünk emelni. Egyebek között létrehoztuk az ÉMV- ben a vevőszolgálati és piackutatási osztályt: ugyanakkor megalakítottuk, a növényvédő szerek alkalmazásával foglalkozó csoportot. — A vállalatvezetés nagy fontosságot tulajdonit a vevőkkel és a piacokon kialakult kapcsolatok erősítésének. Abból indulunk ki, hogy eredményes üzleti tevékenységet csak jól szervezett. ütőképes kereskedelmi szervezettel lehet folytatni. A. feladatok végrehajtásával sok fiatal szakembert bíztunk meg. Tőlük azt várjuk, hogy tehetségük kamatoztatásával. a? új iránti fogékonyságuk révén, újabb lendületet kap a gazdálkodás minőségi követelményeinek érvényre juttatása. Lovas Lajos
