Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. cíeeember 1., szombat A islqiiík kérdezték A miskolci körzeti stúdió legutóbbi Fórum adásában többen is kérdezték, mikor, és milyen anyagokkal védekezik idén az utak síkossága ellen a KPM Közúti Igazgatósága ? Kovács György, az igazgatóság osztályvezetője így válaszolt: — Őrjáratos kocsijaink járják a megye útjait, és URH-rádiójelzéseik alapján a lehető legsürgősebben hozzáfogunk a lefagyott, vagy páralecsapódás során síkossá vált szakaszok szórásához. A korábbi gyakorlattól eltérően a téli időszakban mind kevesebb sót használunk fel, mert egyrészt költséges, másrészt nagymértékben hozzájárul a gépkocsik karosszériájának rozs- riásodásához., Ezért salakot, homokot szórunk a síkossá vált, később havas, jeges útszakaszokra. A hó eltolását egy. illetve ketszárnyú hóekékkel végezzük. Ugyancsak a közúti igazgatóság osztályvezetőjétől kérdezte Gerelyes Péter miskolci hallgató, hogy mikorra várható a 3-as főút autópályára való átépítése,, vagy új szakasz átadása? ..A 3-as számú főútvonal autópályára való átépítése a kormány által jóváhagyott szakaszokban, és ütemben történik. Az M3^as autopalva Hatvanig erő szakaszának átadását 1983-ra tervezték, A többi szakasz a következő tervidőszakokban épül meg a kormány által jóváhagyásra kerülő ütemezés szerint. Kct- - ségtelen, hogy főleg a téli időszakban kedvezőbbek a közlekedési viszonyok az autópályákon. mint a szembejövő forgalommal rendelkező ' Budapestet Miskolccal. összekötő úton. azonban az autópálya-építés anyagi terhei olyan nagyok, hogy a fokozatosságra a megvalósítás során feltétlenül szükség van. A Gödöllő—Budapest szakasz is „nyereség” már a Pestre utazó autósok számára. Nagy Sándor prügyi autóbuszvezető kérdezi, hogy a Szerencs—Prüg.y közötti út, amelyet 1975-ben adtak át, a két híd között miért süly- lyed? A terhelés miatt az autóbuszok már majdnem, fennakadnak rajta. A tél valószínű, még nehezebbé teszi errefelé a közlekedést. — Szerencs—Prügy között 1975 elölt vasúlpótló út épült, ■így, hogy a Takta-csatorna közelében 400 méter hosszú, ingoványos területen haladt ál. Itt, hogy ne kelljen kiemelni az iszapos, ingoványos talajt a meglehetősen nagy mélységben lévő teherbíró rétegig, egy kísérleti technológiát alkalmaztak. A töltés alá fibertex nevű, víz- áteresztő fóliát terítettek le. és erre épült az új töltés. Ezzel elérték, hogy a töltés a saját súlyától úgy süllyed le a teherbíró talajig, hogy a töltés anyaga nem nyomódik széjjel. A számítások szerint ez a süllyedés egyenletes, fokozatos, lassú folyamat, és legfeljebb 70 centiméter lesz. A süllyedés még most is tart, és előreláthatólag egy-két évet .kell várakozni, hogy a töltés a megfelelő szinten maradjon. Átmenetileg ezen a szakaszon jelenleg sebességkorlátozást írtunk elő, így ennek betartásával sem az 'útpályán. sem a járművekben nem következhet be károsodás. A KPM Közúti Igazgatósága az út állapotának alakulását természetesen rendszeresen figyelemmel kíséri a végleges megoldásig. FT. J. Á képviselőcsoport napirendjén iorsisli Szénbányák (Folytatás az 1. oldalról.) burgonya- es a zöldségtermesztés mennyisége így . is meghatározó megyénk ellátásában. A következőkben Monos János, a Borsodi Szénbányák vezérigazgatója tartott ismertetést a vállalat tevékenységéről, jelenlegi helyzetéről, a jövő elképzeléseiről. Mint ismeretes, a Borsodi Szénbányák a Magyar Szénbányászati Tröszt legnagyobb vállalata, mely az ország széntermelésének több, mint 20 s'fcázalékót adja. Nem vitás, hogy ennek következtében rendkívüli súllyal bír. Itt akkor is hittek a bányászat jövőjében, amikor az országban több helyen már-már kezdtek lemondani róla. Itt eppen akkor erőteljes gépesítésbe kezdtek és ennék ma már áldásosán érződik a hatása. A szálLílás például ma mar 96 százalékig gépesített, ■ a rakodás és az úgynevezett jövesztés pedig 80 százalék körüli. Jól képzett szakmunkások dolgoznak mindenütt és — ami kevés munkahelyről mondható el — kellő létszámban. A fiatalok is jönnek, hisznek, bíznak a bányában, a bányászatbaii. Sok a munka, nagyok a feladatok, de a bányászok vállalják a többletmunkát, a pótműszakokat, mindent elkövetnek az eredményekért. Munkájukat megfelelő módon is honorálják: a bányászok jövedelme most is fölötte van az ipari átlagnak. Ami a jövőt illeti, nincs mitől félni. A mi vidékünkön az eddigi mérések szerint is több, mint száz évre való szén van a földben. A szénre pedig nyilvánvalóan továbbra is szükség van. A hagyományos felhasználáson túl még sok mindenre lehetne, később tálán lehet is majd hasznosítani ezt a kincset, niivei — a kutatók már fölfedezték. megállapították — a szénben rejlő ősanyagok ma még szinte beláthatatlan területeken alkalmazhatók sikeresen. A tájékoztató után számos kérdés, észrevétel hangzott el, majd a képviselők a put- noki Egyetértés Tsz-be látogattak. Az üzletek ünnep előtti nyitvatartásárél A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B., és a Miskolc megyei Város Tanácsa V- B. kereskedelmi osztályai — a KPVDSZ megyei bizottsága véleményéhek meghallgatásával — az üzletek ezüst- és aranyvasárnap, valamint ünnep előtti nyit- vatartását a következők szerint szabályozzák a megye területén. December 9-én: Ezüstva-. sárnapon, a városok főútvonalain és üzletközpontjaiban levő áruházak; iparcikk- és ruházati üzletek 9-től 14 órá- tartanak nyitva. Dec'ember 16-án: Aranyvasárnapon. a megye egész területén. a tőútvonalakon és üzletközpontokban levő áruházak. iparcikk- és ruházati boltok 9-től 16 óráig tartanak nyitva. December 10 és 22 között: a lakosság vásárlási körülményeinek javítása érdekében, hétköznapokon az áruházak 19 óráig, az üzletközpontokban. főútvonalakon levő iparcikk-. ruházati, könyv-, ajándéküzletek pedig 18 óráig várják á vásárlóikat. Leesiyid Brezsnyev és Alekszej Koszip távirata Leonyid Brezsnyev. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb 'tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnál:, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és I.áznr Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából küldött jókívánságokért. illést tartott az A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint — a jogók és kötelezettségek összhangjának figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szi'kszai Sándor ezredest vezérömagy- gyá és dr. Csiba Sándor rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobai Károly István elítéltre a katonai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a Budapesti Rendőr- főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. Tegnap délelőtt Miskolcon ünnepélyes keretek között átadták a Lenin Kohászati művek új számítástechnikai központját. A vezérigazgatói tanácsteremben Majtényi Lajos, a vállalat beruházási igazgatója köszöntötte a létesítményért munkálkodó valamennyi vállalat képviselőit, a számítástechnikai központ dolgozóit, a vendégeket. köztük: Fülöp Pétert, a Miskolc városi Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, dr. Kádár lászlói, az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatóját, Karvári Gyulát, a Számítástechnikai .Vállalat gazdasági igazgatóját. Ezután Herendi Rezső, az LKM műszaki igazgatója történeti áttekintést adott a számítástechnika alkalmazásáról, amely a 30-as évek végén-' kezdődött el a vállalatnál. Borsod megye első számítógépét 1968-ban helyezték üzembe a Lenin Kohászati Művekben. Az azóta eltelt időszakban a számítás- technikái feladatok oi; aranyira megnövekedtek, hogy szükségessé vált egy új központ' megvalósítása. Az önreA szakoktatás jelene, lövője ra-Uv termelés irányítás ma még csak terv, az anyagi lehetőségek miatt, de a napi programozás érdekében egy gyártás követés i alrendszert is kidolgoztak a gyáron belüli irányítás részeként. Távlati feladatként j szólt a műszaki igazgató a j kombinált acélmű folyamatirányításáról, s a vállalat: szintű adatbank megteremtéséről. Gyors és pontos infoirmá- ciók biztonságos továbbítására ad lehetőséget az áthelyezett BULL-GAMMA, s az újonnan beépített R—22- es számítógép — mondotta szakmai ismertetőjében Balázs István, a .számítástechnikai központ vezetője. leli e fősé g nyílik a termelési folyamatok .jobb 'áttekinthetőségére. A létesítmény dicséretes gyorsasággal elkészüli, s a páratartalomra, i e- szültségingadozásna, és sok egyéb tényezőre érzékeny számítógépekkel október 1- én már prőbaüzemeMek. Az 1878., áprilisában e:kezdődőt*, építési, beruházási költségek y> millió forintot lesznek j ki. A gép ára: 40 millió 200 ezer forint. II Miskolci ladéüii Bizoflsóo éli ise (Folytatás az 1. oldalról) E gondok megoldásában is segítséget vár a város és a megye a Miskolci Akadémiai Bizottságtól. Sőt, a település- fejlesztésben is. Terplán Zénó, a Miskolci Akadémiai Bizottság tudományos titkárának előterjesztése nyomán igen sokrétűen megvitatták a szervezeti szabályzat tervezetét, és a vitában különösen nagy hangsúlyt kapott, hogy a tudomány nem ismer megyehatárokat, igen fontos a más bizottságokkal való együttműködés. Ezt követően a szakbizottságok felosztását fogadták el, majd megválasztották az egyes szakbizottságok elnökeit. A társadalomtudományi szakbizottság elnöke Bandur Károly lelt, a közgazdasági szakbizottságé Hagy Aladar, a közgazdaságtudományok kandidátusa, a bányászatié Szitás A. Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a kohászatié Simon Sándor akadémikus; tanszékvezető egyetemi tanár, a gépészetié Cziberc Tibor akadémikus, az NME rektora. a vegyészetié 4 laitner István, a műszaki tudományok kandidátusa (Leninvá- ros). az egészségügyié Prónay Gábor, az orvostudományok kandidátusa, kórházi osztály- vezető főorvos, a - mezőgazdaságié Szalai György kandidátus. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kísérleti intézetének vezetője. A bizottságok elnökei január elejéig megalakítják a szakbizottságokul és a munkabizottságokat. s ezzel a Miskolci Akadémiai Bizottság napi munkájának keretei biztosítottak. Januártól valameny- nyi bizottság munkához láthat.. M 1 Tegnap, pénteken délelőtt rendkívüli igazgatói tanácsülést tartottak Miskolcon, a Borsod megyei K,órház és Rendelőintézet orvos—nővér szállásán, amelyen többek közt megjeleni Bujdos Janos. a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Szabó István megyei főorvos és dr. Szegedi Gyulafa DOTE professzora, oktatási reklorhe- lyette.se. A tanácsülés témája a megyei kórház oktatási tevékenységének értékelése, továbbá az orvosképzés és az úgynevezett okta- tókórházak- jövőbeni feladatainak ismertetése volt. A megyei kórház oktatási tevékenységét, eredményeit dr. Molnár György, a kórház főigazgató főorvosa ismertette az ülés résztvevői elölt. A Borsod megyei Kórház és Rendelőintézet meg- ajakulása óta részt vesz az orvosképzésben. 1975-ben a Debreceni. Orvostudományi Egyetem rektorával megállapodást kötöttek, amelynek értelmében azóta a képzés rendszeressé válté Hasonló együttműködési szerződésük van az Orvostovábbképző Intézettel is. Az elmúlt esztendőben a kórházban 29 szigorló orvos, 4» negyedéves, 40 ötödéves és 80 másodéves orvostanhallgató részesüli továbbképzésben, illetőleg ápolási gyakorlatban. Az oktatást és továbbképzést 60—70 százalékban a megyei kórház orvosai végzik. hasonlóan az egészség- ügyi szakiskolai oktatómunkához. Az oktatási segédeszközök. a felszereltség a megyei kórházban jó. e.s e kedvező feltételek lehetőséget adnak az orvosképzésben részt vevők számára arra. hogy elméleti tudnivalóikat a .gyakorlatban hasznosíthassák, alkalmazhassák. A szakmai képzés színvonalának emelése mellett nagy figyelmet fordítanak a kórházban az orvosok megtartására is. A gyakorló orvosok kulturált elhelyezését biztos úja az uj orvos—nővér szálló, amely a megyei tanács, a DOTE, a megyei kórház és a helyi KISZ- szervezel összefogásának eredményeképpen készült el és amellyel segítettek a pályakezdők lakásproblémáinak átmeneti megoldásában. Az orvosképzés’ jelenlegi reformjáról, az oktatásról dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes tartott előadást. — A legfontosabb a szakmai tevékenység színvonalának emelése — mondotta —, hiszen ettől függ a lakosság egészségügyi ellátásának sikere, eredményessége. A .magyar orvosképzésnek határainkon túl is kitűnő híre van. Nem véletlen, hogy á fejlődő országokban dolgozó orvosok legnagyobb része hazánkból kerül ki. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata az alapellátás javítása. Bár egyete- mrinkrö) többnyire jo szakorvosok kerülnek ki. mégis gyakori, hogy a végzett orvosok a gyakorlatban nem válnak jó általános orvossá. Mindenképpen szükségessé váll olyan megfelelő végzettség és főleg gyakorlat elsajátíttatása a végzős orvosokkal, amelynek birtokában az alapellátásban barmikor, úgynevezett definitiv ellátást alkalmazhatnak, azaz. ha mód van az általános vizsgálatok elvégzésére az alapellátáson belül, akkor azt olt fejezzék be, kerüljék el az újravizsgála- tok sorát. ,A közelmúltban készült el az orvosképzési célprogram, amelynek értelmében a jövőben változtatnak az egyetemek oktatási metodikáján és az oktató- kórhazak képzési módszerein is. amelynek bevezetésével az eddiginél lényegesen magasabb fokon sajátíthatják el az orvosok a munkájukhoz szükséges szakmai felkészültségei. (monos)
