Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

1979, november 6,, kedd ESZAK-MAGYARQRSZAG 5 A MÉM értékelése szerint a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban még nem ismerték fel kellően az áruk eredet-megjelölésének, a véd­jegyoltalomnak és az ipari mintaoltalomnak a fontossá­gát, s az ezekből származó előnyöket. A megjelölések kiválasztása, alkalmazása és jogi oltalma terén mutatko­zó hiányosságok felszámo­lására — a MÉM kezdemé­nyezésére — a gazdálkodó szervezetek védjegysoroza­taikat most újabbakkal egé­szítik ki, s az . egész rend­szert korszerűsítik. Olyan árujelző, védjegy és ipari mintakatalógus össze­állítását tervezik, amelyből a gazdasági vezetők és ipar- jogvédelmi szakemberek megismerhetik és tanulmá­nyozhatják a terület termé­keinek teljes árujelzését. A színes katalógust, jövőre ad­ják ki; benne megtalálha­tók majd az, 1980. január 1-én érvényes védjegyek, árujelek és az oltalmazott ipari minták. A voigai Nyiva „Több kiváló terepjáró- képességű személyautót kell gyártani a vidéki lakosság számára.” Ezt az SZKP XXV. kongresszusa által a X. ötéves tervidőszakra ki­jelölt feladatot eredménye­sen valósítja meg a Vol­gái Autógyár munkáskol­lektívája Togliattiban. Az üzem futószalagjain olyan gépkocsi készül, amilyen­ről korábban még csak nem is álmodhattak a helyiek és a mezőgazdasági terme­lésben dolgozók. Az autó neve: Nyiva. A gyártók igen büszkék újszülöttjükre, hiszen az teljes egészében a helyi konstruktőrök munkája. A Nyiva az első szovjet te­repjáró, amely egyesíti magában a korszerű sze­mélyautók minden kényel­mét és a kiváló terepjáró­képességet. Könnyedén fel­megy a meredek emelke­dőkön, és átkel a másfél méteres vizen is; jól . irá­nyítható és remekül lehel vele manőverezni. Így az­tán érthető, hogy nemcsak a szovjet, hanem a külföl­di szakemberek és autó­kedvelők is élénken érdek­lődnek iránta. A gyár a várhatóan egy­re növekvő igények kielé­gítésére növeli a termelést. 1980-ra évi 50 ezer Nyiva gördül le a futószalagról. Á vásárlók törvénye Mint ismeretes, az or­szággyűlés tavaly március­ban fogadta el a belkeres­kedelemről szóló 1978. évi 1. törvényt. Bár e törvény­ről az Észak-Magyarország- ban is több cikk jelent meg, érdemes mégis foglalkozni vele. Ritka és jelentős ese­mény volt ez a jogalkotás történetében, hiszen 1875. óta első alkalom, hogy a kereskedelemről szóló nor­matívát alkotott legfelső ál­lami fórumunk. Hozzá kell tennünk, hogy az új. , tör­vény nem tekinthető az 1875. évi egyenes folytatásá­nak, ugyanis a régi jogsza­bályt forgatva, a ma emberé számos cikkely előtt értet­lenül állna: az ott szabályo­zott intézmények, alakulatok a ma élő generációk előtt fogalmilag sem ismertek — a törvényt a társadalmi gya­korlat már hatályon kívül helyezte. A felszabadulást követően rendelkezéseinek nagy részét korszerű, szo­cialista viszonyainknak meg­felelő szabályozás váltotta fel. Az 1978. ,évi 1. tv. sza­bályozása átfogja a belke­reskedelem feladatait, a bel­kereskedelem irányításának, működésének és ellenőrzé­sének, s a fogyasztói érdek- védelemnek legfőbb szabá­lyait. A belkereskedelem legfőbb feladataként a vá­sárlóknak megfelelő meny- nyiségű, minőségű és vá­lasztékú áruval, kereskedel­mi, vendéglátói és idegen- forgalmi szolgáltatással való ellátását tekinti. A lakosság ellátásával kapcsolatos feladatokat tár­gyalva. két szempontot mér­legel. Az egyik az. hogy az ellátás színvonalát mindig a népgazdaság teherbíró ké­pessége határozza meg. a másik az. hogy a lakosság ellátása egyre több és na~ gyobb feladatot, ró a keres­kedelemre. A törvény a ke­reskedelem feladatává ■ teszi, hogy segítsen megteremteni a korszerű fogyasztás felté­teleit. javítsa az életkörül­ményeket. s járuljon hozzá a szocialista életmód fejleszté­séhez. Fő feladatként jelöli meg a fogyasztói ér de Kék­nek, a vásárlók jogainak védelmét. A fogyasztói ér­dekvédelem. mint egyik leg­fontosabb alapelv, az egész jogszabályon végi.-'húzódik, s valamilyen formában szinte minden rendelkezésében ér­vényesül. így a belkereske­delmi törvényt a vásárlók törvényének is tekinthetjük. A törvény meghatározza a belkereskedelmi tevékenység feltételeit és formáit, részle­tesen a nagy- és kiskereske­delem. idegenforgalom, ter­melőeszköz-kereskedelem ■ és a kereskedelmi szolgáltatás fogalmat, továbbá azt is. ki és miiven feltételek melleit folyta'hntja c tevékenységi tormákul. ____ .. . B ár a lakosságot - közvet­lenül á kereskedelem látja el ' áruval, az ellátásnak a kereskedelmi tevékenységen túl mutató, az egész nép­gazdaságot érintő feltételei vannak, hiszen a kereskede­lem csak azt az árut tudja értékesíteni, amit az ipar megtermelt, a külkereske­delem importált. A törvény ezért úgy rendelkezik, hogy az ország teherbíró képesse­géhez igazodó, a népgazda­sági terv keretei között ér­vényesülő áruellátásért a Minisztertanács a felelős. Fe­lelőssége magában foglalja a Minisztertanács tagjainak, az egyes minisztereknek fele­lősségét is. Ennek megfele­lően, a termelő ágazatokat irányító miniszterek felelő­sek azért, hogy az irányítá­suk alatt működő vállalatok és szövetkezetek a lakosság ellátásához szükséges ter­mékeket előállítsák. Kiemel­kedő jelentőségű a belkeres­kedelmi ágazat irányítá­sa. ezért maga a törvény a belkereskedelmi ágazat irá­nyításáról rendelkezéseit rögzíti, kimondván, hogy a belkereskedelem ágazati irá­nyítását a Minisztertanács a belkereskedelmi . miniszter útján látja el. A belkeres­kedelmi miniszter agazali irányító jogköre az állami gazdálkodó szervezetek te­kintet ében attól függetlenül érvényesül, hogy melyik ál­lami szerv alapította a vál­lalatot, illetve melyik szerv felügyel annak működésére. Az ágazati Irányítás kereté­ben kiadott jogszabályok te­hát kötelezőek mind a bel­kereskedelmi miniszter ál­tál alapított és felügyelt, mind a tanácsok által ala­pított és felügyelt, mind a más miniszterek által ala­pított és felügyelt vállala­tokra. A terület és települések lakosságának kereskedelmi ellátását a „település gaz­dái”, a tanácsok szervezik, ezért a törvény a tanácstör­vénnyel összhangban meg­állapítja á területi jellegű, ellátást szervező feladatai­kat. Ennek érdekében gya­korolják a külön jogszabá­lyokban, .meghatározott ke­reskedelmi hatósági jogkö­röket. Ilyen például az üz­letek nyitásának engedélye­zése, az üzletkör megálla­pítása. az üzemeltető által megállapított nyitvatartási idő jóváhagyása stb. Mint az eddigiekből is látható, a kereskedelmi munka rendkívül összetett ieladat. A vásárló azonban elsősorban az elárusítói mun­kakörben találkozik a keres­kedelemmel, ezért bírnak különös fontossággal a tör­vény áru értékesítésére vo- vonatkozó szabályai. Ezek kiterjednek a reklámozás, az üzletek nyitvatartásának szabályaira, szólnak továbbá az üzletek által árusítható árukról, a vásárlók tájékoz­tatásáról. A vásárlók tájé­koztatásának ki keli terjed­nie az üzletben forgalomba hozott árukra, az áruk' árá­ra, az áruk lényeges tulaj­donságaira, a vásárlót meg­illető jogokra. Az áruk árá­ról és a felhasználás, vagy kezelési szempontból lénye­ges tulajdonságairól a tájé­koztatást írásban — magyar nyelven — kell megadni. A törvény az áru értéke­sítésére vonatkozó szabályai alapjában, a miniszteri ren­deletek pedig részleteiben rendezik a kiszolgálás, el­adás legfontosabb szabályait, az élelmiszerek és egyéb cikkek csomagolásának mód­ját. a' minta szerinti eladás és a megrendeléses vásárlás szabályait, tájékoztatást ad­nak arról, hogyan vásárol­hat a vevő akkor, ha nincs nala a teljes vételárnak megfelelő pénzösszeg, ismer­tetik a minőségi kifogáso­lásra, a vásárlók megkárosí­tása esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó szabá­lyokat. A vendéglátás és az ide­genforgalmi szolgáltatás is .belkereskedelmi tevékeny­ség, ennek szabályait is rög­zíti a törvény. Bár a kereskedelmi dol­gozók foglalkoztatását és munkaviszonyát csakúgy, mint a más ágazatokban foglalkoztatottakét, a Munka Törvénykönyve és ennek végrehajtási rendelkezései szabályozzák, ezért a tör­vényben nines a kereskedel­mi dolgozókra vonatkozó külön fejezet, ugyanakkor szinte minden részletéből ki­tűnik egyrészt a kereskedő­iéin dolgozóival való törő­dés, munkájuk elismerése, másrészt a kereskedelmi dolgozók anyagi és erkölcsi felelősségének hangsúlyozása. Végezetül a belkereskedel­mi tevékenység irányítását, ellenőrzését, a törvény meg­sértésének szankcióit tartal­mazza az 1978. évi július elsejével hatályba lépett magas szintű jogszabály. Említsük meg. hogy a min­dennapok során való, rész­letekbe menő gyakorlati al­kalmazást mintegy negyven, minisztertanácsi, illetve mi­niszteri rendelet segíti. Lelik János, a megyei tanács kereskedelmi osztály­vezetője Bolgár számológépek A - szilisztrai Orgtechnika gyór korszerű elektronikus sió mológépeket gyárt. SPORT SPORT SPORT Hornyok ezüstérmes! Nagyszerű sikert ért cl Hor­nyai* Vi rouc, az Ölel in SC spor­tolója a S/.aloniklbcn jelenleg is foiyo súly emelő-világbajnokság nyitányán. A tepkesúlyúak me­zőnyében 24*2,5 kilós összteljesít­ménnyel — amely új országos csúcs! — a második helyen vég­zett. Hornyák a szakítást 102.5 ki­lón kezdte, szépen sikerült a gyakorlata. Másodikra a 107,5 kilóval birkózott meg. harma­dikra a 110 már nem ment. Ez­zel a teljesítményével a negye­dik helyről várhatta a lökést, igaz, csak testsúly különbség gél szorult ekkor a kínai Csaj Ji- c.sang mögé. Nagy izgalmak előztek meg a lökést. A másik magyar. Oláh Béla kieseti, így Hornyákra hárult a jól szereplés feladata. Elsőre a 130, második­ra pedig a 135 kilót is sikerült a. teje fölé löknie, így nagyszerű versenyzéssel, új összetett ma­gyar csúccsal a felnőttek között is letette a leninvárosi fiú a név­jegyét. Ecpkesúly. Világbajnok: Osr* monalljcv (szovjet) '242,5 kilo. 2. Hornyák Férem: (magyar)' és Yoronyin (szovjet) *242,3 kilo. Néhányon már a helyszínen Szabó Gabriella jó játékkal ott lehel a női egyes végküzdelmé­ben. Rohamosan közeleg a Mis­kolcon megrendezésre kerü­lő magyar nemzetközi asz­talitenisz-bajnokság kezdési időpontja. Csütörtökön lép­nek asztalhoz a résztvevők, ekkor a csapatküzdelmekkel veszi kezdetet a négynapos esemény. Vasárnap már Miskolcra érkezett a Koreai NDK kül­döttsége, amelyben igen sok világklasszis található. Azóta már edzéseken is részt vet­tek, „kóstolgatják” a mis­kolci városi sportcsarnok küzdőterén elhelyezett Bul- terfly-asztaloka t. . — Hétfőn befutott a magyar válogatott is — újságolta tegnap Korpadi Árpád, a szer­vező bizottság „mindenese”. — Bérezik Zoltán nem sok pihenőt engedélyezett a já­tékosoknak, ugyanis délután mér gyakoroltak a helyszí­nen. Az .előkészületek egyébként jól haladnak, a rajtra min­den készén lesz. A szervezők bérletet bocsátottak ki, ame­lyek tulajdonosai mind a négy nap csatározásait, fi­gyelemmel kísérhetik. — Kilenc asztalon zajlik majd az esemény, Xitlaku- labdákkal játsszák a mérkő­zéseket — folytatta Korpadi Árpád. Egyébként tegnap mar több más együttes is befu­tott, nagy a forgalom a J ti­nó-szállóban felállított ..fő­hadiszálláson”. Földes kéziiabdasikerek A . miskolci városi sportcsar­nokban vasárnap befejeződött a középfokú iskolák kézilabda ku­pájának megyei döntője A fiuk os leányok mezőnyében egyaránt a Földes Ferenc Gimnázium sze­rezte meg a győzelmet es jutott tovább. Eredmények .(leányok): Kilián Glmn. — Közgazdasági Szakk. (Miskolc) 18:io. Földes Gimn.— Egcszségügyj Szakk. (Kazincbar­cika) u :io. Egészségügyi Szakk. — Kilián Glmn. 9:11. Fiúk: 102-es DSK— 118-as DSK 28:18. I. László Gitnn. - 118-as DSK 30:21. Föl­des Glmn. — 1. László Gimn. % A végeredmény, leányok: 1. Földes Gimn.. a. Egészségügyi Szakk,, 3 Kilián Gimn.. 4. Köz- gazdasági Szakk. Fiuk- í. Földes Glmn. 2. 102-e.s DSK. 3. I. László Gimn.. 4. 118-as DSK. A Földes fiúcsapata külön is dicséretet érdemei. A torna ío- lyaman végig nagyszerű teljesít­ménnyel lepte meg a szurkoló­kat. Jól védekeztek támadójáté­kul* ötletes es golratörö volt. Bacsn Tibor tanáredzö fiai kö­zül 'liba. Gönczy. Ivady. Szúes G. és Fodor játéka emelkedett ki. A Földes leány együtteséből pedig Kiss. Török. Juhász és La­katos nyújtott átlagon felüli tel­jesítményt. Snnen-onnan Szegeden került sor az orszá­gos kisdobos cselgáncsbajnoksag- ra. Eredmények. 25 kg: l Kup- csik. 29 kg: 2. Nyeste, 38 kg: 5. Pusztai. 41 kg: .). Rácz. 45 kg: 2. Olajos. 49 kg: 3 Kalló. -;-53 kg- 5. Áron (Valamennyi MV- SC). Gyengén szerepeltek az Edin­burgh bon megrendezett junior cselgáncs Europa-bajnokságon a.- MVSC-júdOsok, Horvath. Für­jes.'. és Varga nagy reményekkel indult, de a legjobb nyolc közé sem került be. ★ Bp. Spartacus—Miskolci ME­DICOR b. 5:5.5 (2 lüggo). Buda­pest. OB 1. A miskolci sakkozok nagyszerűen játszottak a több neinzeközi nagymesterrel, illetve nemzetközi mesterrel kiálló Spar­tacus ellen A két függőt az ér­tékelő bizottság minden valószí­nűség szerint a MEDICOR java­ra igazolja -majd. így —»• hatal­mad meglepetésre" —- miskolci győzelem születhet. Gy.: Tóth. Eigler, Kral. Kovács. Labanc.:. D.: Szabó. Szurovszky és Kirilla játszmája függőben maradt. * Az NB 11-es tekebajnoksag eredményei. Ózdi Kohász—Szol­noki MAY* MTE 6:2 (2305:2208). özd, női. E.: Tóth (416). Bakos (4U0). Bogdán (381) K tiston (380), Orszagh (367). Lörinezné (361). Szolnoki Gyulai SE—Ózdi Kohász 2:6 (2668:2557). Szolnok, férfi. E.: Durst (470). Revay (44t>). Nagy (432) Klakk (422). Tóth (393), Szakács (391). Borsodi Bányász —Egri Spartacus 8:0 (*2466:367). Eger, férfi. E.: Kocsis (432). Kiss (439). Szecsödy L. (415). Futó (.•'97), Balazs (394). Székely (382). * Debrecent MVSC-Miskolci Spar­tacus 3:1 (—6 6 15. 12). Miskolc; NB il. női A szövetkezeti rop» labdazok a 10. helyen végezteti a bajnokságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom