Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

1979. november 6., kedef ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tudjuk ma már, hogy gazdaságunk egyre nyitot­tabbá válik a világgazdaság felé, és ezt nemcsak szándé­kaink, hanem a szükségsze­rűség diktálja. Népgazdasá­gunk egyensúlyi helyzete, életszínvonalunk stabilizálása sürgeti a minden piacon ér­tékesíthető, egyre jobb ter­melékenységet és minőséget tükröző termékek körének bővítéséi. Ismerjük szabá­lyozó rendszerünket, eddigi és a jelenlegi módosítását — tehát az érdekviszonyokat is. Miért írok erről? Miért hang­súlyozom a már sokszor hallott tényeket, elvárásokat, figyelmeztetéseket? Úgy gondolom, még min­dig sokan illúziókban rin­gatják magukat; „nem eszik olyan forrón a kását”, „a húzó lovat nem ütik ’agyon” — mondják, miközben a köz­ponti döntésekre való vára­kozásból fakadó tétlenség súlyos, talán behozhatatlan időveszteséggel fenyeget. Pe­dig a központi döntések fo­lyamatosan születnek, élet­be lépnek és hatnak. Ele­mezni, gondolkodni és cse­lekedni kell nekünk is. Az objektív gazdasági törvé­nyek nem tűrik a „légvára­kat”, az érzelgősködést, a konzervativizmust, A közelmúltban a takaré­kosság, gazdaságosság, haté­konyság szépen hangzó, sok­szor csupán fogalomként ke­zeit tényezők voltak, de ma már egyre inkább a nyere­ségadóztatás, a tartalékalap- képzés új rendszere, a ter­melői árrendszer, az ener­gia- és az importanyagárak emelkedése, valamint más változások következtében kényszerítő, »ürgető gazda­sági mutatókká váltak. Üj helyzet van, s ebben, -ennek megfelelően kell dolgoz­nunk. A miskolci járásban több biztató kezdeményezés, pél­daadó folyamat indult el, amelyek közül néhány be­mutatásra is érdemes. Kö­vetendőnek tartom az Észak­magyarországi V egyimüvek- ben az utóbbi időben meg­honosodó probléma-érzé­kenységet. konstruktív gon­dolkodást és aktivitást, amely a vállalat ' fejlődését oly módon szolgálja, hogy a népgazdasági érdek érvénye­sülését 'juttatja kifejezésre. A korszerű növényvédőszer- és intermedierprogram meg­valósításában jelentős sze­repre vállalkoztak — támo­gatást és segítséget érde­melnének a felettes hatósá­guktól — a hazai és külföl­di igények kielégítésére. Az LKM-mei együttműködve, a levegőt szennyező hulladék- g'ázokat energiatermelésre és növényvédő szer előállításá­ra tervezik felhasználni. Ez a megoldás több millió dol­lár importanyag kiváltását, az előállítandó termékek je­le n 1 ő s ö n k ö 1 Iségcs ők ke n lésé l fogja eredményezni. Íme, így lehet a „semmiből” új ér­téket előállítani. \ A BVM Alsózsolcai Gyá-, rában az új korszerű szem­lélet és gyakorlat már hosz- szabb ideje tartó folyamat. A munka- és üzemszervezés terén elért eredményeiket méltatta a televízió és a sajtó is. A termelési folya­mát, a munkaidő-kihaszná­lás korszerű elemzésével (mullimoment eljárás) és minimális befektetéssel több millió forint megtakarítást érlek el. A fegyelmezetten, szervezetten végzett munka, a konstruktív és újilótevé- kenység révén egyre növek­szik a termelés, a nyereség és természetesen a dolgozók jövedelme is. Sőt, új. kor­szerű termékekkel is jelent­keznek a piacon, például a ■vakolatmentes panel. A DH- munkarendszer tökéletesíté­sével, a 63 szocialista brigád újszerű részvételével további előrelépésre, eredményekre számíthatunk. “• Mezőgazdasági üzemeink is felismerték a területren­dezések. az ésszerű földcse­rék jelentőségét és gyakor­lati hasznát. Az érdekegyez­tetések. kölcsönös előnyök meggyőzően bizonyították, hogy anyagi ráfordítások nélkül is érhetnek el ered­ménynövekedést, költség­megtakarítást. A 804 hek­tárt érintő földcsere követ­keztében a tsz-ek és az álla­mi gazdaság korszerűsíthette vetésszerkezetét, javíthatta a táblásítást és lömbösítést, új, gyümölcsöst és legelőt tele­píthettek. Ugyanakkor az erőgépek és szállítójárművek kb. 8—12 km-es üresjáratát lecsökkentlíették a mini­mumra, és ezzel üzerpanyag- és munkaidő-megtakarítást értek el. A hernádnémeti tsz 80 mázsa/hektár kukorica ter­méseredményét éveken át csodálhatjuk. A magas és kiegyenlített hozamok az üzem. és termelésszervezés állandó korszerűsítésében, az intenzív módszerek alkal­mazásában, az optimális, időben elvégzett talajmun­kában, a szerves és műtrá­gya helyes adagolásában, és más emberi tényezőkben rejlenek. Sorolhatnám tovább azokat a példákat, amelyek anyagi befektetés nélkül, tudatos és következetes munkával, gon­dolkodással’. eredményeket hoztak gazdálkodó egysége­inknek. A tervszerű talaj­erő-utánpótlás, az ésszerűbb energiafelhasználás, a gépek jobb kihasználása feltáratlan belső tartalékol rejt magá­ban. ■ A földcserékhez hasonlóan, nagy lehetőséget látok a tsz-ek, valamint a mellék­üzemági tevékenység korsze­rűbb megvalósítása céljából a járás, sőt a megye üzemei közötti további együttműkö­désben (pl.: a javító-, kar­bantartó-, alkatrészbázisok kialakításában). Napjainkban döntő fon­tosságú, hogy gazdálkodó egységeink képesek legye­nek a népgazdasági érdek érvén yesü lését tü kröz te tni tevékenységükben, mert a központi irányítás, a szabá­lyozó rendszer ezt preferál­ja. Gondoljuk át újra hely­zetünket, munkavégzésünk hiányosságait, tartalékainkat. Legyünk önkritikusak és kritikusak. ismerjük fel. hogy valóban új helyzet van. Kádár .János elvtárs mondta a budapesti pártaktíván: „Előre akkor mehetünk, ha tartós tényezőként számo­lunk a jelenlegi nemzetközi gazdasági viszonyokkal. ha szembenézünk a .munkánk­ban fellelhető gyengeségek­kel és felszámoljuk azo­kat.” Éljünk tehát illúziók nél­kül. a realitások , pontos számbavételével, adottsága­ink teljes kihasználásával, fegyelmezetten. Ez nem’ je­lenti azt, hogy .korlátok kö­zött, mozdulatlanságra ítélve, beszabál'yozntlan. Hiszen kez­deményezéseinknek, bátor kockázatvállalásainknak/ he­lyük van a jövőben i.s. mert lehetőségeink végtelenek. Dr. .Tárai János, a Miskolci járást Pártbizottság titkára Az újitómozgalom helyze­tét és fejlesztésének lehető­ségeit vizsgálták három sá­toraljaújhelyi ipari szövet­kezetben a járási-városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság szak­emberei. Tapasztalataikról összefoglaló jelentést készí­tettek, amelyet Veres Fe­renc vizsgálatvezető ismer­tetett a járási-városi NEB legutóbbi ülésén. Az újítással kapcsolatos ügyintézés szervezeti és sze- , mélyi feltételeit a Vasipari és a Ruházati Szövetkezet­ben megfelelőnek, a Faipari Szövetkezetben hiányosnak találták. A benyújtott újítá­sok elbírálása és megvaló­sítása általában 00 napot vesz igén ybe. Az újítások in­tézésének belső ellenőrzését és az újítási eredmények évenkénti elemzését, értéke­lését csak a két előbbi sző­Map# Nyffiirá Ünnepi műsorral köszöntik leiszabadulásuk 35. évfor­dulóját november 16-án a nyéki lakosok, Nyékládháza község párt-, állami testüle­téinek vezetői, a helyi nagy- vállalatok, intézmények dol­gozói. Az évforduló és a nemzetközi gyermekév tisz­teletére egész napos progra­mot szerveztek, amelynek keretén belül új intézménye­ket. létesítményeket adnak át. Délelőtt az iskolai KRESZ- park felavatásával kezdődik a program. A közel hatszáz gyermek örömére elkészült park munkálatait az év ta­vaszán kezdték meg, szinte teljes egészében társadalmi munkában. Az átadás jó­részt a Mezőpanel, a Ka­vicsbánya és a helyi Rákó­czi Tsz szocialista brigád­jainak érdeme, de sokat se­gítőitek a helyi lakosok is. Az iskola udvarán megépí­tett új létesítmény felszere­lésének biztosításához, a Miskolci járási Hivatal tíz­ezer forinttal járult hozzá, ezenkívül a Miskolc járási- városi Közlekedésbiztonsági Tanács tíz kerékpárt és öt autót adott a gyerekeknek, hogy segítségükkel még job­ban és a gyakorlatban is eredményesen sajátítsák el a közlekedés tudnivalóit, isme­reteit. Ezután az ünnepség résztvevői —r ugyancsak az iskola udvarán létesített — kézilabda pálya avatásán vesznek részt, amelynek ér­téke meghaladja a kétszáz­ezer forintot. E nap tiszte­letére a helyi lakosok, vál­lalatok dolgozói már elké­szülnek azzal a nagyarányú parkosítással, fásítással, ame­lyet szintén társadalmi mun­kában végeznek az évforduló tiszteletére. A délelőtti program befe­jező részeként az új négy­száz férőhelyes napközit ad- ját át rendeltetésének. A 2,5 millió forintos , költséggel megépült intézmény környé­kének parkosítását szintén társadalmi munkában vé­gezték el. Délután a talál­kozó résztvevői a Nyéklád­háza és Mályi közötti útvo­nal mellett , megépített Ml-ISZ-lőtér átadásának ün­nepségére mennek, amely az előzőekhez hasonlóan ugyan­csak jórészt társadalmi munkában készült. vetkezetheti végzik rendsze­resen. A Vasipari Szövetkezet 1979-re új feladatlervet ké­szített a dolgozók vélemé­nyének figyelembevételével. Ezzel magyarázható, hogy a különböző szakmával és képzettséggel rendelkező dol­gozók közül az újítani szán­dékozók találnak nekik meg­felelő feladatokat. A másik két szövetkezetben erre az évre nem tűztek ki frissebb újítási feladatokat, hanem az 1078. évi feladatterv megol­datlanul maradt témáit „hozták át” erre az évre. Hiányosnak találták azon­ban eljárásukat a népi el­lenőrök, mert az 1978-ról 1970-re „átírt” feladatokat nem ismertették újra a dol­gozókkal. Az újítások anyagi és er­kölcsi elismerése az előző évekhez hasonlóan történik. Az úiítéüiözgalmat vizsgálták Kérek egy magyar kajszit... Vásárelleiirzésen a „taemetelolta” Néhány hete,-amikor előze­tes szemlén kint jártunk az Üttörőparkban, a Szputnyik utcai szaporítőanyag-leraka- ton, Kezdődi Csabától, a „gazda”, a bekecsi Hegyalja Tsz ágazatvezetőjétől, még csak biztató ígéreteket kap­tunk. Ezek szerint idén ősz­szel igyekeznek megszüntet­ni a korábbi évek hiánycik­keit. következésképp gazda­gabb választékkal várják a telepíteni szándékozó kertba­rátokat. Mi akkor megígér­tük, hogy néhány hét múlva visszatérünk ide a Szputnyik utcába, afféle ’társadalmi el­lenőrzésre: mi valósult meg a korábbi ígéretekből? Az első feljegyezni való mindjárt a lerakat bejáratá­nál fogadott: hosszú sor­ban álltak az emberek, mint­egy bizonyítva azt, hogy a szaporítóanyagok iránt ,érről évre óriási az érdeklődés. Persze a sor látványáról más, esetleg másra is következtet­het. Például arra. hogy netán lassú a kiszolgálás. Az ága­zatvezető megnyugtatott, ki­vételesen kell többet várniuk a vásárlóknak, mivel a nem­rég érkezett árut a lerakat dolgozóinak előbb át kell venniük. Mégtudtam azt is, hogy többek között kajszi- és őszibarackcsemeték érkez­tek, nyilván ezt a sorakozók is tudták, s az ezen fölött ér­zett öröm jóval nagyobb a várakozási idő miatt esetleg támadt bosszúságnál. S azzal, hogy az ágazatve­zető kezdte sorolni a .-fris­sen érkezett szállítmányt, el is érkeztünk a lényeghez. Mert a vásárlókat érdekli: mi kapható, s ami még nincs, lesz-e és mikor? — Az elmúlt évek tapasz­talatai alapjait a legkereset­tebb fajtákat igyekeztünk be­szerezni... Ennek nyilván a vásárlók zöme örül. Itt -azért engedtes­sék meg a saját vélemény. Olyan sohasem lesz. hogy minden ember örömmel, elé­gedetten megy majd el a le­rakóim!. Mért mindig akad­nak olyanok, akik valami kü­lönlegességet keresnek. Ol­vastam itt. olvastam ott ... s. ha nincs, akkor bezzeg mond­ják: nem lehet ott semmit kapni. Pedig lehet, hogy csak Melrose fajta alma nem voll, amit egyébként rajtuk kívül senki más nem keresett. Saj­nos arról is elfeledkeznek, Sa.iószentpéter több mint 070 kommunistáját tömörítő alapszervezetelc az év végi számvetések előtt, a feladat- tervek után — vagy azzal párhuzamosan — a beszá­molók vázlatát is elkészítet­ték. Hol tartanak most a felkészüléssel? Zelena Jánost, a nagyköz­ségi pártbizottság titkárát kértük egy rövid, menet köz­beni értékelésre: — Alapszervezeteink hoz­záfogtak á beszámolókhoz szükséges felmérésekhez, a részanyagok kidolgozásához. Néhány • helyen a pártcso­portok is készítettek feljegy­zéseké). az alapszervezetek többségénél 2—3 fős munka- csoportokat hoztak létre, vagy a vezetőségek reszort­felelősei vonták be aktívái­kat a munkába. Minden biz­tosíték megvan arra, hogy a beszámolókat a pártesopor- tok és a vezetőségek a tag­gyűlések előtt egy hónappal megvitatják. A nagyközségi pb-titkár elmondotta, hogy a munka- bizottságok közreműködésé­vel, hasonló ,ió ütemben ha­lad az üveggyári és a Sajó- szentpéleri Pártbizottság be­számolójának az elkészítése. Természetesen figyelembe veszik, hogy szóban Icsznck Vásárlás előtt egy kis böngészés. Ügyes ötlet a választéknak és az áraknak ilyenfajta közzététele. hogy helyette hányféle fajta akadt voina. Ennyi megjegy­zés után halljuk az idei vá­lasztékot. — Azt hiszem, almával, kör­iével nem lehet bajunk. Van kajszink, őszibajackunk. nas­polyánk. birsünk', köszméténk, ribizkénk,-mandulánk is. Ta­lán a szilvaválaszték (kétfaj­ta van) szegényesebb. Megy- gyet, cseresznyét, diót egye­lőre nem tudunk adni, mivel ezek felszedését a szaporító gazdaságaink még csak ez­után fogják megkezdeni. Ottjártunk napján még sző­lő sem volt, de szőlöoltvá- nyért másnap indultak a szerződő gazdasághoz, Aba- sári'g. előterjesztve, emellett már tervezik a XI. kongresszus óta eltelt időszak munkájá­nak legfontosabb, statisztikai mutatóit tartalmazó füzetet. Körültekintő munkával már korábban hozzáfogtak a ká­derek felméréséhezi kivá­lasztásához. Ügy érzik, hogy a párttagság véleményére alapozva, az egészséges cse­rélődéssel. az új és friss erők megválasztásával tovább erő­södnek az alapszervezetek: képesek lesznek az elkövet- kézendő időszak feladataival megbirkózni. «A beszámoló- és vezető­ségválasztó taggyűlésekre ké­szülve. a sajószentpéleri kommunisták is csatlakoz­tak a kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyhez. Ügy készülnek a kongresz- s/.usra, hogy közben mara­déktalanul igyekeznek elvé­gezni a dolgukat a termelő- munkában és a pártéletben egyaránt. A nagyközségi párt-vb a közelmúltban tá­jékozódóit a különböző szin­tű párt szervek kongresszusi felkészülésének feladatait tartalmazó intézkedési ter­vek időarányos végrehajtá­sáról. Tervszerű és folyama­tos munkáról adlak számot. (Petra) Szétnézve a telepen, ahol négy nyugdíjas dolgozó vég­zi a vásáriók kiszolgálását. örömmel tapasztaltam ct-z egyes gyümölcsfajok válasz­tékában bekövetkezett szer­kezetváltozást, fajtabővülést. Például oltjártamkor nem­csak volt őszibarack, de ezen belül is itat fajtából válogat­hatott a vevő, s a tavaly ugyancsak hiánycikknek szá­mító kajsziból is volt (van) most ötféle, többek között a 'korábban csak elvétve kap­ható Budapest. Szegedi mam- mut. Ceglédi óriás. A koráb­bi években húsz körül volt az almafajták száma. Ebben természetesen szerepelt nem egy olyan fajta is, amit szin­te senki nem keresett. Most amellett. hogy elsősorban az almafajtákból (jonatán, golden, starking. egri piros stb.) bő a választék — keve­sebb a házikerlelzbe a renge­teg permetezés miatt nem biztos, hogy ,nagyon illő al­ma. viszont ezzel szemben az inkább házikerti gyümölcsfaj, a körte fajtaválasztéka a ko­rábbinál sokkal gazdagabb. Íme a névsor: körtéből kap­ható Nemes Krasszán, piros Vilmos. Diel vaj, Hardy vaj, Conference, árpával érő. Kiel- fér, téli esperes, Ksperen bergamottja. S az idén elő­ször rail mandula, mégpedig négyfajta, újra van birs és naspolya is. ­.Igen örvendetes, hogy az eddig leszállított anyag mind első osztályú. A félreértések elkerülése végett nem árt tudni: koronás csemetéknél piros festék az I. osztály je­le. suhángnál viszont a kék jelzes. .4 telep dolgozói újra em­lítik: nagy gond a telefon hiánya. Azt hiszem, ezt a vá­sárlók is megerősítenék. Gyümölcsfát, díszcserjét ad­dig telepíthetünk, amíg a tar­tós fagyok nem köszöntének be. Ennek idejét nem tudjuk, éppen ezért csak azl ajánl­hatjuk: aki telepíteni akar. igyekezzen! Egyébként is nem biztos, hogy néhány kereseti: fajta a facsemetevásár egész ideje alatt, kapható lesz. Itt ugyanis a rendelést a legjobb szándékkal' sem leltei a vár­ható igényekkel szinkronba hozni. Tudva ezeket a nehéz­ségeket. uz idei facsemete-el­látást kedvezőnek ítélhetjük meg. * (hajdú) íwtú: Szabadó« II beszámoló tfések előkészületei Sajószentfiéleren f II Yok ii 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom