Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
1979. november 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 _ A Diktántól a Sámson-tóig Mtm megoldás? Hogy is? Először a Diktán volt, utána jött a Seres-ér, majd a Pap-tavak, s legvégül a Sámson-tó. Megnyugtatásul: nem gyűjtök helyrajzi neveket. Ezeknek a morol- váknak, holtágaknak, vagy nem is tudom, minek nevezzem őket. egyetlenegy I ulajdonság'ával foglalkoznék. Mégpedig azzal, amely hivatalosan, szakmailag még nem bizonyított, csak a környék lakói közölt terjed, hogy, vízszintjük állandó, s ebben az őszi szárazságban sem csökkent. Itt. a Taktaküz- ben, érthetően ott bujkál a félelem a belvíztől. És ugyancsak nem lehet csodálkozni azon sem, hogy vétkest keresnek. Ezek a sekély vizű, hosszan kanyargó -állóvizek pedig rögtön szemet szúrnak. Mert, ha ősszel lecsapolnák vizüket, akkor a téli csapadékot medrük befogadhatná, s ugye akkor kevesebb lenne a kár. Apropó kár. Hogyhogy csak nyolcmillió most ez a kár? • Nehogy visszatetszést szüljön a kéf’dés, ugyanis évekkel ezelőtt még 13 millió forintos kiesésről beszéltek a prügyi Tiszamente Termelőszövetkezetben. Évről évre állandóan. Ettől eltérően tavaly, s az idén is már „csak” nyolcmilliós a kár. És ebben nagy szerepe van annak, amit Hegedűs Károly főag- ronőmus ideiglenes megoldásnak nevez. A két évvel ezelőtti tavaszon, nem a legjobb kedélyállapotban találkoztunk. Keserűen jegyezte meg: „éppen most úszik a műtrágyánk a Fekete-tengerbe”. Szó mi szó, az átfagyott talajra hulló nagy intenzitású csapadék pár nap alatt kimosta a talajból a több millió forintot érő tápanyagot. Volt olyan tábla, amit annyira elborított a belvíz, hogy az ároknyitót vonszoló lánctalpas, furcsa formájú hajónak látszott. Mindenütt emberek csorgatták lapátjukkal a sarat, hogy a víznek utat nyissanak. Az akkori ideiglenes megoldás: az apró árkok szövevényét jelentette. Hegedűs Károly: — Azóta állandósult ez a védekezés, önálló brigáddá alakult ez a csoport. Felszereltük őket gépekkel, fi 50 ezer forintot áldoztunk erre a célra. Állami támogatásból, saját erőből már több mint hét kilométer hosszú üzemi csatornát létesítettünk. A károk' elsősorban ezért csökkentek. De. hogy tovább mérséklődjenek, ahhoz már az üzemközi csatornákat kell rendbehozni. A mi erőnk ennek megvalósításához kevés. Idén mindenesetre kegyesebb volt a /természet; A búza 30 mázsa feletti, a kukorica pedig 50 mázsás, itt rekordtermésnek számító átlaggal fizetett. Még a későn — a kipusztult gabona helyére — vetett napraforgó is 15 mázsát adott hektáronként. A száraz ősz a talajmunkáknak kedvezett, s az őszi búza vetését 157(1 hektáron befejezték. Jelenleg a cukorrépa betakarításán van a legnagypbb hangsúly: — Négyszáz mázsa Rörüli hektáronkénti átlaggal, 140 hektárról takarítjuk be. A minősége is egészen kiváló, 17—11! százalék között van a cukorfok. És ezért több mint öl forint felár jár mázsánként. Sajnos egyre többet „rosszalkodik” a' Herriau' kombájnunk, igaz már ötéves gép. Újat kellene vásárolnunk, de ára annyira magas — négymillió forintba kerül —, hogy inkább lemondunk róla. Elvégre csak ennek a gépnek évenkénti értékleírása 14 forinttal emeli meg egy mázsa répa önköltségét. A korszerűségért ez túl nagy ár. Az utóbbi megállapítással egyetértek. Talán még azzal is, hogy ameddig használni lehet a gépet, addig dolgozzanak vele. Igen ám, de a kombájn területtel jesítmé- nye a gyakori meghibásodásból. elfáradásból eredően csökken. Vele együtt a cukorrépa vetésterülete is. Hogy a 140 hektár megmaradjon, ahhoz a még nem tökéletes Konstrukciójú KC—(i-os kombájnt szükséges megvásárolni. Igaz a területhez még két felszedő gép, s egy rotációs fejező is kell, de az áruk még így is elfogadható: összesen 625 ezer forint. Az a felfogás, hogy a Herriaut állandóan menetkész állapotba „pofozzák”, nem sokáig tartható, mert választani kell, vagy marad a jövedelmező cukorrépa termelése,'s akkor megvásárolják az olcsóbb gépsort, vagy felhagynak a növény termesztésével. így hát a jelenlegi helyzet tényleg ideiglenes megoldás. Van viszont egy másik, a megyében csak itt alkalmazott módszer,, amit azonnal véglegesíteni” kellene. Jelenleg 8000 sertést tartanak a szövetkezetben, korszerű 1SV tartási technológia alkalmazásával, ami azzal jár, hogy naponta irdatlan meny- nyiségű hígtrágya keletkezik. Évente 73 millió liter, naponta 200 köbméter szennyvíz kezeléséről kellene gondoskodni. A tervek szerint 13 millió forintért lehetett volna egy korszerű, minden igényt kielégítő tisztító-, kezelőtelepet .létrehozni; Mivel erre jelenleg állami támogatás nincs, a beruházás önerőből megvalósíthatatlan- nak tűnt. Viszont a sertéstartásról nem akartak lemondani, s így szükségszerűen olyan megoldást találtak, amely teljesen kielégíti a környezetvédelem feltételeit is. A főagronómus: — A tervezés lényegesen könnyebb volt, mint hittük. Ha két közepes traktort kiveszünk a termelésből, s vásárolunk hozzá két szippantókocsit,. akkor a naponta felhalmozott h í g t rágy am én y - nyiséget a földjeinkre kijuttathatjuk. Amikor minden táblánk fedett, vagyis kultúrnövénnyel elvetett, akkor kerül sor a legelőkre. Jövőre kilenc hektáron még nyárfást is telepítünk, amely a szennyvizet a téli időszakban elnyeli. A 13 milliós megtakarításon túl. ennek a módszernek van még egy lényeges előnye: évente másfél millió forint értékű mü- trágvát takaríthatunk meg. Szűkszavúan ennyit erről a tervről. Akit közelebbről érdekel, az Prügyön megtekintheti. Az újságíró az egész elképzelésből legjobban azt jegyzi meg: ismét bebizonyosodott, hogy ném mindig a legdrágább módszer a jó. — kármán — Őszi mezőgazdasági ügyelet Egy hónapja tart az őszi mezőgazdasági ügyelet a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainál. Több mint 350 szerelő és 154 korszerűen felszerszámozolt szervizgépkocsi biztosítja az őszi betakarítási, vetési és talujelőkészítési munkák műszaki hibaelhárító szolgálatát. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatainak sok gondot okozott az . E—518-os kombájnokra épített hidraulika-szivattyúk tengelyvégeinek gyakori ki- verődése. Ezeket az alkatrészeket. komplett szivattyúkat készlethiány miatt nem tudták időben kiadni. Az ügyeleti hálózat ezért a csatlakozóelemek átszabály ozásával igyekezett biztosítani a kombájnok további munkáját. Ha pörög a panel... Másodpercenként kilencméteres sebességnél jeier o műszer, nem szabad tovább emelni. Általában a munkások lentről ezt úgy mérik, ha pörög a panel, nem emeltetnek a darussal, megvárják, amig a szél eláll. Képünk Miskolcon, a Tanácsköztársaság városrészben készüli, ahol két ilyen daru dolgozik. Bérleti dijuk óránként 242 forint. Túl azon, hogy sokan várják az új otthonukat, gazdaságossági szempontból sem elhanyagolható a daruk folyamatos kihasználása. Egy nap alatt általában 500 ezer forint értékű panelt tesz helyére egy daru. A vásárlók ügyeimébe A belkereskedelem nagy mennyiségű ruházati cikket — 6 millió kötött pamut fehérneműt, 1,3 millió férfi- és fiúinget, 180 000 selyemsálat — vásárolt idei és 1980. első negyedévi szállításra Kínából. A megrendelt termékek első tételei mór megérkeztek, többségükről azonban hiányzik az érvényes^ rendelettel előírt magyar nyelvű tájékoztató címke, illetve akadnak olyan darabok, amelyeken van —. némelyiken kettő is —, de nem óda illő. Előfordult, hogy az ingekhez például az atlétatrikó kezelési útmutatóját mellékelték. Miután újabb címkék itthoni gyártása és Kínába küldése késleltetné a további szállításokat. a hazai megoldás pedig — több milliós tételekről lévén szó — nehézségekbe ütközik, a belkereskedelmi miniszter engedélyezte az említett kínai importcikkek fogyasztói tájékoztató nélküli árusítását. Az évek óta kifogástalan minőségben beérkező cikkek kezelésére egyébként támpon- 1ot nyújt a rajtuk levő cégjelzésen feltüntetett alapanyag-összetétel, ezzel együtt a minisztérium kötelezte a kereskedel mi v általatokat arra, hogy eladóik szükség szerint szóban is tájékoztassák a vásárlókat a kínai importcikkekkel kapcsolatos tudnivalókról. Iparművészek tervezik, deliárért adják Népgazdaságunk egyensúlyi helyzete közismert. Ezért jól tudjuk, milyen fontos gazdaságunkban a kivitel, az export fokozása. A Hollóházi Porcelángyár azon termelő- egységek közé tartozik, amelyek bátran kockáztatva, de megalapozottan vették igénybe a kormány által biztosított lehetőséget: a konvertibilis árualap-bővítő hitelt. Papp István főmérnökkel a beruházásról és az exportbővítést növelő egyéb változásokról beszélgettünk. Porcelánok múzeuma — A beruházást 1977-ben kezdtük el — mondta Papp István. — Első, de igen fontos lépésként felépítettünk, és 1978. első hónapjaiban beüzemeltünk két kemencét. Saját építörészlegünk építette fel az ötszintes, szintenként mintegy háromszáz négyzetméteres üzemépületet. Természetesen, a kivitelezés során több alvállalkozó is segített e jelentős munkában. Jelenleg az Észak-magyarországi Allan\i Építőipari Vállalat dolgozói tárgyaló, illetve úgynevezett múzeumépületet készítenek számunkra. Ez a létesítmény elsősorban kiállítási területként működik majd. Az üzemünkben megforduló vendégek, tárgyaló partnerek ebben a „múzeumban” valamennyi termékünket együtt láthatják. — Hollóháza természeti, környezeti szépségeiből adódóan jelentős idegenforgalommal is rendelkezik. Ebben az épületben ezért por-, celánelárusűó üzletet is kialakítunk. Az új üzemcsarnokban felszerelésre, illetve beépítésre kerülő technológiai berendezéseket a gyári kollektíva tervezte és mi is gyártottuk le azokat. Saját „kivitelezésben” készültek az öntőberendezések, a szik-' kasztószekrények. a munkaasztalok, a tároló regélők. Használhatóság, minőség — Az export árualap-bővítő hitel lehetőséget teremtett a technológiai folyamatok szűk keresztmetszetének feloldására is. JNőtf az égető- és a nyersgyártó-kapaci- tás. A teljes beruházás október végén lépett üzembe. Igen jelentős eredményként értékelhető, hogy tőkés exportunk — amelynél korábban a mennyiségi igényeket messze nem tudtuk kielégíteni — most háromszorosára nő. Ezenkívül, és ez sem elhanyagolható szempont, a megnövekedőit termelőkapacitás következtében a belföldi árualap bővítésére ugyancsak lehetőség nyílik. A termelés növelése csak az egyik szempont, amely a gyár gazdasági, társadalmi, politikai vezetését a beruházás kockázatvállalására késztette. A termelés növekedésének, az export fokozásának napjainkban alapvető feltétele a gazdálkodás minőségi tényezőinek javítása. Ebbe a fogalomba tartozik a gyártmányok minőségének javítása: a használhatóság, a minőség fokozása, a piac igényeinek figyelembevétele. Mennyi legyen a bér? ' Ezeket a szempontokat ú.i minőségellenőrző szervezet kialakításával is igyekszik a gyár kollektívája megvalósítani. Az új szervezet dolgozói a matematikai statisztika alkalmazásával mintavételes eljárással minősítik a dolgozók teljesítményéi, munkáját. — Azt várjuk ettől az eljárástól — folytatja Papp István —, hogy a jelenlegi 11—12 százalékos selejt 6 százalékra csökkenjen. Ez a célkitűzés rendkívül fontos számunkra, mert egyszázalékos selejt mar egymillió forintos veszteséget jelent. A minőségi követelmények betartására anyagilag is ösztönözni fogjuk a dolgozókat. Az a dolgozó, akinek a termelése 99 százalékot meghaladóan selejtmentes, a 100 százalékos bér helyett 105 százalékot kap. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy akinek a munkájában 50 százaléknál magasabb a hibás termék — bár ez a gyakorlatban szinte elképzelhetetlen —, az nem kap bért. Az átszervezésekre sokszor az a kedvezőtlen tapasztalat a jellemző, hogy nem létszámmegtakaritást eredményez, hanem gyakran növekvő létszámmal jár. Itt is azt várná az ember, hogy a gyárban emelkedik a minőségellenőrzéssel foglalkozók száma. Épp ellenkezőleg. Az új eljárás segítségével, a meglevő minőségi ellenőröket foglalkoztatják intenzívebben olyannyira, hogy három dolgozóval kevesebben végzik el ugyanazt a munkát, a hibák halmozódásának kiszűrését. Kevesebb is elég A legyelmezettelil) gazdálkodásért A népgazdaság fejlődésének további tervszerű alakulása szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a gazdálkodásban nagyobb fegyelmezettség érvényesüljön. A vállalatok "és szövetkezetek ■pénzügyi-fizetési fegyelme az év első felében erőteljesen romlott: országosan több mint 3 milliárd forint tartozás befizetésére kellett felszólításban intézkedni. A fizetési késedelem elsősorban a KGM felügyelete alá tartozó gépipari vállalatoknál volt gyakori. Szamos esetben előfordult, hogy a bank fedezethiány miatt nem tudta teljesíteni az átutalási megbízásokat. A benyújtóit kényszerinkasszók összege az 1978. első félévinek a kétszerese, vagyis 2,5 milliárd forint volt. A szerződéses fegyelem sem javult számottevően. Még mindig gyakori a szerződésben foglalt mennyiségi, minőségi és határidő-kikötések be nem tartása, a késedelmes fizetés, a monöpol- helyzettel váló visszaélés, rossz értelmű gazdasági kényszer alkalmazása. A. megállapodásokban a vállalatok ugyan kikötik a kötbér-érvényesítési jogot, de azt a gyakorlatban semmibe veszik. érvényesítését kölcsönösen mellőzik. A népgazdaság minden területén sok gondot okoz a felületesen vezetett és elkészített nyilvántartás, elszámolás. mérlegbeszámoló. A pénzügy i-gazdasági ellenőrzések ez,év első hat hónapjában 1855 esetben módosították a mérlegben kimutatott. eredményt, közel 7üti millió forint adóhiányt állapítottak meg es jelentősen csökkentették a vállalati alapokat. A feltárt hiányosságok miatt a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága 34 esetben kezdeményezett fegyelmi felelősségre vonást. 5 alkalommal élt büntető feljelentési jogával és 3 esetben indítványozott gazdasági bírságot. Természetesen az. elsődleges cél a fegyelmezett gazdálkodás \ biztosítása. A Pénzügyminisztérium vállalatokat és szövetkezeteket ellenőrző szervezetei mindent elkövetnek, hogy segítsenek a hibák megelőzésében, a bizonylati rendellenességek felszámolásában. Csak akkor tudunk magasabb színvonalat elérni a gazdálkodásban, ha a vállalatok figyelemmel kísérik a gazdasági folyamatokat. javítják a végrehajtás feltételeit és egyben feU tárják a belső tartalékokat. A hatékony és fegyelmezett gazdálkodás feltétele még. hogy a népgazdasági célok mindenütt m a ra d ék t a 1 a n u 1 megvalósuljanak. Mindent egybevetve: egy ..jól menő” porcelángyár számára az seni közömbös, hogy milyen a termelés gazdaságossága. 'hatékonysága. — Ügy is fogalmazhatnánk. hogy a termékek nyereségtartalma. Ezt pedig érthetően és mérhetően egyebek között meghatározzák a termeléshez szükséges alapos segédanyagok árai. Nem elhanyagolható szempont tehát számunkra, hogy bizonyos oldószerek, vegyszerek beszerezhetök-e a hazai piacon. vagy sem. Az sem mindegy, hogy 200- féle festéket kell vásárolni, vagy elegendő 35-féIe alapszín is. A kevesebb alapszín nagyobb rendelési mennyiséget jelent, ami 8—10 százalékos árengedménnyel jár. És persze alacsonyabb készletszinttel. Fejlődő gazdasági gondolkodásunk érzékelhető jelri — a porcelángyár életében — a kerítésen kívülre is mutatnak. Buciiért Mikié«
