Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
.ÉSZAK MAGYARORSZÁG 4 1979. november 1., csütörtök Filmjegyzet Hívj a messzeségbeI Mintavétel.. Vologya Naumenko, a film gyermekszereplője A szovjet filmek idei fesztiváljának programjában szerepel u Suksin íorgalókönv-' véből készült alkotás, mely bál’ a rendező itt már nem lehetett Vaszilij Suksin — elidegeníthetetlen része a kő-* •/.elmúltban elhunyt neves szovjet művész életművének. A Fivérem című novella alapján készült forgatókönyvet Carman Lavrov és Szia- ■ niji szia o Ljubsin rendezők vitték filmre, híven Suksin szelleméhez. A film főszerepét Ligyia Fedoszjeoa-Sv.k- sina ját'szá. A Hívj a messzeségbe! azok közé az alkotások közé tartozik, melyekről nem könnyű írni, noha jelenetei rendkívül beszédesek; mély tartalmakat közvetítenek. Suksin számára — akit Veress Jó-. zsef filmesztéta méltán nevez, a Veres Péter-i esztétikai kategóriát használva „sültrealislának” — soha nem a történet fontos, hanem az . élet minősége. Ezúttal is egyszerű emberekről van szó, akik egy távoli kisvárosban (annak is a külvárosában) élnek, s keresik az úlját-módját — nagyon egyszerű és természetes ösztönöktől hajtva —. hogy miként lehetne jobb. értelmesebb, elviselhetőbb az életük. Nem rosszak és nem jók. nincsenek különleges tulajdonságaik és képességeik, alig látnak túl világuk szűk határain, de mindegyiküknek van elképzelése arról, hogy mit kell tennie. Kicsit naivak, kicsit suták, rendkívül lelkesek. De van köztük ostoba, és tudálékos is. akit azonban éppen úgy meg kell értenünk, mint a többieket. Részlet a novellából: „...agy akkurátus három- szobás házacskában élt agg asszony . . . Harmincnégy éves voll, s roll egy tizen-, két éves fia. Vílyka, valamint egy testvére, Nyiktílaj lgnalyevics. a peremvárosi szovhpz főkönyvelője, és valahol volt egy férje is... Három évvel ezelőtt vált el tőle”. Egyedül nem jó élni. Kamaszodé gyereket nevelni — különösen, ha a fiúcska nem tartozik a példás tanulók, a szelíd gyerekek közé —meg éppen nem könnyei. Az asz- szony főkönyvelő testvére elhatározza. hogy társat szerez _ húgának. Akad is eg.v ember — mint megtudjuk, felesége annak idején „fancsali Krisztusnak nevezte" —, aki alkalmasnak látszik. Az asszony bátyja bemutatja ismerősét Grusának. A férfi ezentúl rendszeresen ellátogat az asszonyhoz, végül is azonban — ahogyan mi szoktuk mondani — „nem jön össze a dolog”. Pedig mindenki, mindent aaegiesz a siker érdekében. A nagybácsi meg a kisfiúi is magához veszi, hogy a gyerea ne zavarja a felnőttek ismerkedéséi. A legizgalmasabb. ahogyan•ez a rengeteg jo szándék a visszájára fordul. A szereplők persze csak lépésről lépésié jönnek rá, hogy nincs erlerne a dolognak. Leginkább az asszony természetes ösztöne tiltakozik a jelölt ellen. Nem ege bordában szőtték őket. Ez már az első pillanatban nyilvánvaló, de Grusa nem akar- j’d tudomásul venni. Vlagyimir Nyikolajevjcs (Ljubsin, a film egyik rendezője játssza kitünően) revizor a maga görcsös precizitásával, szertartásosságával, ki módul tságá- val, „elveivel” nem illik ehhez az egyszerű természetes asszonyhoz, s családjához. Nem tud velük együtt énekelni, együtt örülni, nem tud felszabadultan, pózok nélkül élni. Ezért a házasságért túl nagy árat kellene Grusának fizetni. Nem utolsósorban kisfiával is megromlana az a meghitt kapcsolat, mely az anyát és a gyereket összeköti. Mindazonáltal nem történik semmi látványos, vagy drámai dolog. Csak — 'különböző és egyre ismétlődő helyzetekben — együtt látjuk a szereplőket, s árny lünk azon a lélektani realizmuson, mely- lyel a rendezők a legapróbb jeleneteknek is a mélyére tudnak hatolni. , „A film — írja róla a Die Zeit kritikusa — Csehovra emlékeztető sokszínűséggel tárja fel a lélek mély rétegeit.” Az a különös, hogy a másikat mindenki tisztán látja, csak önmagunk (önnön mániáink) megítélésére vagyunk képtelenek. Nem tudjuk? hogy jó szándékunk, fennen hangoztatott tanácsaink, kétségbeesett kapaszkodásunk olykor mennyire nevetséges. Pedig mindezt már a gyerekek is észreveszik. A film egymásnak felelő jelenetek sora. s minden szituáció tulajdonképpen egy- egy próbahelyzet, meiy fonákságával. rejtett humorával megragadó. A hétköznapi' orosz életről kevesen szóltak Ilyen őszintén ennyi szeretettel és humánus kegyetlenséggel, mint a Hívj a messzeségbe! című film alkotói: Az említetteken kívül feltétlenül meg keli jegyeznünk az asszony bátyját megszemélyesítő Mihail Uljunoti és a kisfiú szerepében látott Vologyu Naumenko nevét. Jurij Avggejev és Vlagyimir Frldkin operatőri munkája (beszédes képsoraik) jól szolgaija a jelenetekben gondolkodó. szerkesztő rendezői elképzeléseket. (gyarmati) Közművelődés Pálháza körzetében Ö mondta, Petercsák Olló:1 — Ol évvel ezelőtt lüggel-' leintett népművelőt kereslek itt Pálházán. a körzeti művelődési házba. Jelentkeztem. ismertek még KlSZ-es korongból, megkaptam a kinevezést. Most itt állok, ti- zenkétféle feladattal: plakátragasztó vagyok, gépírónő, anyagbeszerző. műszerész. szervező, jegyszedő . . . soroljam r Tetszhet, bár olcsó szójátéknak. már olt Pálházán elhatároztam, nem hagyom ki Tehát: itt van ismét egy mii- velődésiház-igazgató. eg.v tucat feladattal. Olyannal, amit csak nem tucatember képes csinálni. (Nem is panaszként mondta.) KÖRBEN, KÖRZETBEN Megvallom, amikor —■ kezdő népművelő koromban — már sokadszor hallottam emlegetni a „hőskori módit”: „Mi bezzeg annak idején gyalog meg biciklivel mentünk egyik faluból a másikba, mert még motorkerékpár se volt . . . ma meg kocsi nélkül ki se mozdulnak' a népművelők’... — bizony gondoltam magamban mindenféléket. Olyanokat is például, hogy hát ezen múlna az egész?! Éltől lenne igazán igazi a népművelés?! Gondoltam ezeket, de nem szóltam. Most jelenthetem: vannak még ma is kerékpározó népművelők (igaz, ez a jármű már motorizált), itt van például a Pálházi Körzeti Művelődési Ház igazgatója. Meg kell azonban mondani. hogy nagy szükség kényszeríti őt erre. Pálháza közös községi Tanácsához ugyanis hét társközség' tar- - tozik: Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, Kovácsvágás, Fü- zérradvány, Filkeháza, Fü- zérkajata ... Amikor tehát azt olvassuk itt, egy írásos anyagban. hogy: „Elsődleges feladata a művelődési háznak a területünkön élő lakosság kulturális igényének felkeltése és annak kielégítése, az ifjúság közösségi életre nevelése. az amatőr mozgalom segítése, a honvédelmi neve- i lés és a tömegsportmozgalom / segítése” — akkor ezt úgy / kell értenünk, hogy: Pálházán.. Kishután, Nagyhután, Vágáshután ... Mind a nyolc településen. Négy és fél ezren élnek e körzetben, a Hegyközben, ebből 1200-an Pálházán. A közművelődés statisztikai adatai nem zuhannak és nem ugranak, itt egyik évről a másikra. így hát mi sem „csalunk”, ha az elmúlt év számaiból — csak eligazító jelzésként — ideírunk néhányat. A körzeti művelődési ház rendezvényein 1978-ban 28 ezren jelenlek meg. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a látogatók közel fele mozinéző volt... És a más szervek által a művelődés intézményeiben tartott rendezvények száma is háromszorosa a „saját” rendezvényeknek. Amit nem azért jegyzőnk meg. mintha ez baj lenne. Az áfész. a téesz, az iskola vagy a ‘Hazafias Népfront rendezvényei ugyanis éppúgy gazdagíthatják az emberek szellemi életét. mint a népművelők állal rendezett műsoros est. Apropó ,. . műsor. Mi is a „műsor” a körzeti művelő-, dési házban és intézményeiben? A beszélgetésekből és a munkatervből hamar kiderül: formáiban ugyanaz — ami másutt. Klubok, szakkörök, művészeti csoportok, műsoros estek .... FIATALOK A körzeti könyvtár vezetője fiatal, a körzeti művelődési ht\zé is. Mindketten arról beszélnek, amikor a látogatók körét próbáljuk meghatározni. hogy „elsősorban a fiatalok” ... Ifjúsági klub működik Pálházán. Füzérrad-- ványban. Küzérkajatán. Kovácsvágáson és Kishután, de ide kell számítanunk a vállalati bányászklubot is. ez szintén Pálházán ad programot a fiataloknak. Programom számok . . . Nézzük a félévi értékelést: .......24 TJTé lö'adás volt uz ifjúsági klubokban és szakkörökben. II gyalogtúrát. -I kirándulást. 12 szellemi vetélkedőt és ti sportrendezvényt szerveztek". Ezek a számuk, amiket persze az ember aztán ké- nyé-kedve szerint forgathat jóra vagy rosszra. Ami azonban le nem tagadható: a számok tények, a klubok élnek, s eljárnak oda a fiatalok. Az is igaz azonban — s ez a Pelercsák Oltóval való beszélgetésünkben sem ken- dözletett el —. hogy ezek a klubok— fiatalok — sem tudnak kilépni önmagukból. Mert itt is előfordul, hogy a klubokban többnyire zenés esteket tartanak és akadozik a munkatervben leirt programok végrehajtása. Ez utóbbinak az okai? Mint másutt: például az előre be nem kalkulált „jő tv-műsor” vagy az előre ugyancsak meg nem rendelt „rossz időjárás” ... De. mint általában, itt is, minden közösségben megtalálható a törzsgárda ... „KOPOGNI ÉS KÖSZÖNNI" Pelercsák Ottó, igazgató: — A felnőtt lakosságot sokkal nehezebb megmozgatni, mint a fiatalokat. Elsősorban a műsoros rendezvényekre jönnek el. de akkor sem elég a plakát vagy meghívó, sokszor meg is kell állítani őket az utcán, vagy bekopogni egy-egy házba ... a személyes kontaktusnak —• minden településen — nagy a szerepe. Természetesen nem arról van szó. hogy teljes mértékben kimaradnák az általunk szervezett közművelődési életből. Elsősorban szakkörökbe járnak — főleg a díszítőművészeti körbe — és megtaláljuk őket a vágáshutái nemzetiségi tánc-', valamint a nagyhutai nemzetiségi pávakörbon. Most szeretnénk itt. Pálházán is életre hívni egy hagyományőrző csoportot. ehhez a tanácstól is meikítpunk minden támogatást. A körzeti művelődési ház éves költségvetése 291 ezer forint. (Az ál'ész tízezerrel járul ehhez hozzá, s^az idén először a téesz is „beszállt"'" — húszezer forinttal). Pénzről beszélni egyébként közel olyan — mini számokat előszed e«“t ni közmüvelödésügy- ben. De hát nem szemérmesség kérdése ez. hanem a rea- litásé. — Ha valamit panaszolni is lehetne — mondja Pelercsák Ottó —. akkor megemlítem, hogy megáll az ember ■ esze attól, amit a még cfcak nevet felvett kiszenekarok gázsi-ügyben művelnek. Itt van a papír... karácsonyra jön egy háromtagú zenekar, hat órát muzsikálnak a bálo- zóknak. Mit gondolsz, menynyiért? — 3800-ért... Van persze itt még más is. amiről positive vagy negative lehetne szólni, ide ezek már szél feszítenék a híradás kereteit. Végezetül tehát még annyit: a körzeti művelődési ház igazgatója az idén végzett . népművelő-könyvtáros szakon. Szakdolgozatát e témában írta: A közéleti nevelés formái és módszerei' a Pálházi Körzeti Művelődési Házban. Az érdemjegyet már régen megkapta dolgozatára, á bekötött anyag azonban nem kerül a szekrény mélyére: mert aktuális munka- programot ad ma és a jövőben is. Érdemes lenne erről is külön szólni, de csak egy mondatot hadd idézzek még ide Pelercsák Ottótól: — Nem beszélek én az amatőr művészeti csoportok eilen, a látványos műsorok ellen, de szerintem ezeknél fontosabb az, hogy például a fiatalok megtanulják itt. a művelődés intézményeiben, hogy ha bemegyünk valahová: előbb kopogtatni, majd köszönni illik... Ez az eleje... Tcnagy József A sorrendben immár 18. alkalommal megrendezendő politikai „önyvnapokra megjelenik Lenin összes műiéinek 28. kötete, „Füzetek az imperializmusról” címmel. A benne található négy fakszimile Lenin kutatómunkájának műhelytitkait, az anyag tanulmányozásában, a statisztikai adatok rendszerezésében alkalmazott módszerét tükrözi, s a jegyzetekből, a vázlatokból az. is kitűnik, miképpen, született e müve az első fogalmazványoktól az egyes fejezetek tartalmának részletes tervéig. A mű különben „Az. imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb ' löka” "ímií, 1918-ban irt tanulmányának előkészítő anyagait foglalja össze. A politikai köh.vvsercg- •szemlére főbb. napjaink időszerű kérdéseire válaszoló könyvvel is jelentkezett a Kossuth Könyvkiadó. Az NDK megalakulásának 80. évfordulója alkalmából jelentette meg „A Német Demokratikus Köztársaság a szocializmus útján” című kiadványt, amely á testvéri szocialista ország gazdasági,, politikai fejlődését ismerteti. A nagy érdeklődés tette szükségessé, hogy a „Mit kell tudni a Szovjetunióról?” című. a korábbi kiadásokban rövid idő alatt elfogyott könyvet ötödször is megjelentessek. ezúttal jelentősen bővített. s az utóbbi évek gazdasági. társadalmi fejlődését is tükröző formában. Az „Olimpia Moszkvában” című könyvecskéből a sportesemények színhelyeivel, a létesítményekkel ismerkedhet meg az I oivaso. s közük a főbb idegenforgalmi tudnivalókat is. A népszerű kézikönyv-sorozat legújabb kötete a lakásbérlők jogait és kötelességeit ismerteti az olvasókkal. Ugyancsak .haszonnal forgatható az immár nyolcadak esztendeje megjelenő „Évfordulók” című kötet, amely ez alkalommal a jövő ev kerek évfordulóiról, az irodalom, a művészet, a tudomány sok kiemelkedő alakjának munkásságáról emlékezik meg, mintegy 50 írásban. Ha halottak napján virág lennék, © bánatos lennék. Ha halottak napján krizantém- lennék, szomorú lennék. Ez a nap ugyanis az én halálom napja is. Bizonyára így beszélne egy és több és száz és ezer és millió szál Chrysanthemum indicum. A sirásó az elemi iskolában osztálytársam volt. Akkor magasabb volt tőlem, erősebb. fürgébb és életrevalóbb. Ma még hozzám képest is görnyedt öregember, svájcisapkát visel a fején, sókat iszik és állandóan filozofál. Egyébként a svájcisapka, az ital és a filozófia éntölem sem áll messze. Ö ásta meg apám sírját is. Most meg. halottak napja előtt, tisztelellelenü) leül az egyik sírhant szélére, előveszi a .bütyköst a még nyáron is magán hordott nagyku- bátja zsebéből,, jól. húz belőle, kínál engem is, s egyáltalán nem tiszteli azt a lehetőséget, hogy most a sírok rendbehozatalával sok pénz! kereshetne. Mert most ül. iszik, és filozofál. Ebből, pedig soha nem lehetett megélni. Mármint sem az ülésből, sem az italból, sem a filozofálásból. Semmi különösebb dolgom nincs, csak állok fölötte és hallgatom. Ö pedig beszél: — Ha nem lenne ember a Földön, mii sem érne a villám. Nem sújtana halálra senki emberfiát, nem döntené tüzbe-romba a kéz-ész alkotásait, nem rémiszlené sírásra a gyerekekét, kereszt vetéses-rózsa füzére:: imára az öregasszonyokat. És fordítva is. Ha nem lenne villám, honnan lopta volna az Ember a tüzet, melynek világánál megtalálta az ércet, a tűz hőjével kiolvaszlotta belőle a fémekéi, a tűzben újrahevílve ki- kovácsolta szerszámait, amelybe aztán ismét belecsap a villám és megöli a_ fémkészséggel munkálkodó embert. De a fémből készült szerszám, ha ki is hullik alkotója. használója fezéből, megmarad, és valaki más, egy másik ember veszi használatba. és megalkotja vele á .villámhárítót. Amit az ember egyszer a természettől elvesz és átalakít a maga hasznára és haszKedveseink nálatára. azl sokáig, nagyon sokáig nem tudja a természet visszavenni. De egyszer azért visszuszerzi. Vagy apránként, vagy egyszerre mindazt, amit kölcsön ad az embernek. De vajon, mindent-e? Maradéktalanul mindent visszavesz-e? A természet ad, mindennap, ad, és ugyanakkor visszavesz. mindennap visszavesz. Mini azt a tölgyfát, amit le is láttál, oil az,erdő aljában, amit,a villám sújtott derékba, de azt már nem. tudod, hogy alaüu egy ember is volt. Azt is én temettem el .. Egykori osztálytársam ül uz egyik sír- hanl szélén, kortyolgat az üvegből, én pedig körülnézek abban a temetőben, amelyben őseim pihennek. Egy völgy tulajdonképpen az. egész. Egy egyre szélesedő völgy, amely kivezet a templomhoz, a templom harang- szavához. aztán az úthoz, amely egy másik völgy. Hegyek szorításában, mini eav óriá. sí ősanya két combja közé szorított település ez. Az ősanya már légen meghall, de még mindig terem ... Annak idején — úgy mondták —. amikor uz első ember meghalt itt. el kellett dönteni az öregek, a bölcsek tanácsának, hol legyen a temet5. Eldöntötték. Tulajdonképpen nem az első barakkok építésétől kezdődik ennek a településnek a története, hanem az első ember eltemetésétől, aki a bányában balt meg, amikor uz élet megteremtette a temetőt... — Mer! figyelj ide. János! A villám nem pazarolja roppant,harag.iát-erejét-tüzét vékony aügt'ákra. husángokra, cserjékre, bokrokra Csak leginkább az idővel és a mostoha időjárással dacoló, az igazi és a büszke fákat hasítja szálirányban, sokszor koronájától gyökeréig, vagy roppantja derék-