Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

.ÉSZAK MAGYARORSZÁG 4 1979. november 1., csütörtök Filmjegyzet Hívj a messzeségbeI Mintavétel.. Vologya Naumenko, a film gyermekszereplője A szovjet filmek idei fesz­tiváljának programjában sze­repel u Suksin íorgalókönv-' véből készült alkotás, mely bál’ a rendező itt már nem lehetett Vaszilij Suksin — elidegeníthetetlen része a kő-* •/.elmúltban elhunyt neves szovjet művész életművének. A Fivérem című novella alapján készült forgatóköny­vet Carman Lavrov és Szia- ■ niji szia o Ljubsin rendezők vitték filmre, híven Suksin szelleméhez. A film főszere­pét Ligyia Fedoszjeoa-Sv.k- sina ját'szá. A Hívj a messzeségbe! azok közé az alkotások közé tar­tozik, melyekről nem könnyű írni, noha jelenetei rendkí­vül beszédesek; mély tartal­makat közvetítenek. Suksin számára — akit Veress Jó-. zsef filmesztéta méltán ne­vez, a Veres Péter-i esztéti­kai kategóriát használva „sültrealislának” — soha nem a történet fontos, hanem az . élet minősége. Ezúttal is egyszerű embe­rekről van szó, akik egy tá­voli kisvárosban (annak is a külvárosában) élnek, s ke­resik az úlját-módját — na­gyon egyszerű és természe­tes ösztönöktől hajtva —. hogy miként lehetne jobb. értelmesebb, elviselhetőbb az életük. Nem rosszak és nem jók. nincsenek különleges tu­lajdonságaik és képességeik, alig látnak túl világuk szűk határain, de mindegyikük­nek van elképzelése arról, hogy mit kell tennie. Kicsit naivak, kicsit suták, rendkí­vül lelkesek. De van köztük ostoba, és tudálékos is. akit azonban éppen úgy meg kell értenünk, mint a többieket. Részlet a novellából: „...agy akkurátus három- szobás házacskában élt agg asszony . . . Harmincnégy éves voll, s roll egy tizen-, két éves fia. Vílyka, vala­mint egy testvére, Nyiktílaj lgnalyevics. a peremvárosi szovhpz főkönyvelője, és va­lahol volt egy férje is... Három évvel ezelőtt vált el tőle”. Egyedül nem jó élni. Ka­maszodé gyereket nevelni — különösen, ha a fiúcska nem tartozik a példás tanulók, a szelíd gyerekek közé —meg éppen nem könnyei. Az asz- szony főkönyvelő testvére el­határozza. hogy társat szerez _ húgának. Akad is eg.v ember — mint megtudjuk, felesége annak idején „fancsali Krisz­tusnak nevezte" —, aki alkal­masnak látszik. Az asszony bátyja bemu­tatja ismerősét Grusának. A férfi ezentúl rendszeresen ellátogat az asszonyhoz, vé­gül is azonban — ahogyan mi szoktuk mondani — „nem jön össze a dolog”. Pedig mindenki, mindent aaegiesz a siker érdekében. A nagybácsi meg a kisfiúi is magához veszi, hogy a gyerea ne zavarja a felnőt­tek ismerkedéséi. A legizgal­masabb. ahogyan•ez a ren­geteg jo szándék a visszájára fordul. A szereplők persze csak lépésről lépésié jönnek rá, hogy nincs erlerne a do­lognak. Leginkább az asszony természetes ösztöne tiltako­zik a jelölt ellen. Nem ege bordában szőtték őket. Ez már az első pillanatban nyil­vánvaló, de Grusa nem akar- j’d tudomásul venni. Vlagyi­mir Nyikolajevjcs (Ljubsin, a film egyik rendezője játssza kitünően) revizor a maga görcsös precizitásával, szer­tartásosságával, ki módul tságá- val, „elveivel” nem illik eh­hez az egyszerű természetes asszonyhoz, s családjához. Nem tud velük együtt éne­kelni, együtt örülni, nem tud felszabadultan, pózok nélkül élni. Ezért a házasságért túl nagy árat kellene Grusának fizetni. Nem utolsósorban kisfiával is megromlana az a meghitt kapcsolat, mely az anyát és a gyereket össze­köti. Mindazonáltal nem törté­nik semmi látványos, vagy drámai dolog. Csak — 'kü­lönböző és egyre ismétlődő helyzetekben — együtt látjuk a szereplőket, s árny lünk azon a lélektani realizmuson, mely- lyel a rendezők a legapróbb jeleneteknek is a mélyére tudnak hatolni. , „A film — írja róla a Die Zeit kritiku­sa — Csehovra emlékeztető sokszínűséggel tárja fel a lé­lek mély rétegeit.” Az a különös, hogy a má­sikat mindenki tisztán látja, csak önmagunk (önnön má­niáink) megítélésére vagyunk képtelenek. Nem tudjuk? hogy jó szándékunk, fennen hangoztatott tanácsaink, két­ségbeesett kapaszkodásunk olykor mennyire nevetséges. Pedig mindezt már a gyere­kek is észreveszik. A film egymásnak felelő jelenetek sora. s minden szi­tuáció tulajdonképpen egy- egy próbahelyzet, meiy fo­nákságával. rejtett humorá­val megragadó. A hétköznapi' orosz életről kevesen szóltak Ilyen őszin­tén ennyi szeretettel és hu­mánus kegyetlenséggel, mint a Hívj a messzeségbe! című film alkotói: Az említetteken kívül fel­tétlenül meg keli jegyeznünk az asszony bátyját megsze­mélyesítő Mihail Uljunoti és a kisfiú szerepében látott Vologyu Naumenko nevét. Jurij Avggejev és Vlagyimir Frldkin operatőri munkája (beszédes képsoraik) jól szol­gaija a jelenetekben gon­dolkodó. szerkesztő rendezői elképzeléseket. (gyarmati) Közművelődés Pálháza körzetében Ö mondta, Petercsák Olló:1 — Ol évvel ezelőtt lüggel-' leintett népművelőt kereslek itt Pálházán. a körzeti mű­velődési házba. Jelentkez­tem. ismertek még KlSZ-es korongból, megkaptam a ki­nevezést. Most itt állok, ti- zenkétféle feladattal: pla­kátragasztó vagyok, gépírónő, anyagbeszerző. műszerész. szervező, jegyszedő . . . sorol­jam r Tetszhet, bár olcsó szójá­téknak. már olt Pálházán el­határoztam, nem hagyom ki Tehát: itt van ismét egy mii- velődésiház-igazgató. eg.v tu­cat feladattal. Olyannal, amit csak nem tucatember képes csinálni. (Nem is panaszként mondta.) KÖRBEN, KÖRZETBEN Megvallom, amikor —■ kez­dő népművelő koromban — már sokadszor hallottam em­legetni a „hőskori módit”: „Mi bezzeg annak idején gyalog meg biciklivel men­tünk egyik faluból a másik­ba, mert még motorkerékpár se volt . . . ma meg kocsi nélkül ki se mozdulnak' a népművelők’... — bizony gondoltam magamban min­denféléket. Olyanokat is pél­dául, hogy hát ezen múlna az egész?! Éltől lenne igazán igazi a népművelés?! Gondoltam ezeket, de nem szóltam. Most jelenthetem: vannak még ma is kerékpá­rozó népművelők (igaz, ez a jármű már motorizált), itt van például a Pálházi Kör­zeti Művelődési Ház igazga­tója. Meg kell azonban mon­dani. hogy nagy szükség kényszeríti őt erre. Pálháza közös községi Tanácsához ugyanis hét társközség' tar- - tozik: Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta, Kovácsvágás, Fü- zérradvány, Filkeháza, Fü- zérkajata ... Amikor tehát azt olvassuk itt, egy írásos anyag­ban. hogy: „Elsődleges fel­adata a művelődési háznak a területünkön élő lakosság kulturális igényének felkel­tése és annak kielégítése, az ifjúság közösségi életre ne­velése. az amatőr mozgalom segítése, a honvédelmi neve- i lés és a tömegsportmozgalom / segítése” — akkor ezt úgy / kell értenünk, hogy: Pálhá­zán.. Kishután, Nagyhután, Vágáshután ... Mind a nyolc településen. Négy és fél ezren élnek e körzetben, a Hegyközben, ebből 1200-an Pálházán. A közművelődés statisztikai adatai nem zuhannak és nem ugranak, itt egyik évről a másikra. így hát mi sem „csalunk”, ha az elmúlt év számaiból — csak eligazító jelzésként — ideírunk néhá­nyat. A körzeti művelődési ház rendezvényein 1978-ban 28 ezren jelenlek meg. Eh­hez azonban hozzá kell ten­nünk, hogy a látogatók közel fele mozinéző volt... És a más szervek által a művelő­dés intézményeiben tartott rendezvények száma is há­romszorosa a „saját” ren­dezvényeknek. Amit nem azért jegyzőnk meg. mintha ez baj lenne. Az áfész. a téesz, az iskola vagy a ‘Ha­zafias Népfront rendezvényei ugyanis éppúgy gazdagíthat­ják az emberek szellemi éle­tét. mint a népművelők állal rendezett műsoros est. Apropó ,. . műsor. Mi is a „műsor” a körzeti művelő-, dési házban és intézményei­ben? A beszélgetésekből és a munkatervből hamar kiderül: formáiban ugyanaz — ami másutt. Klubok, szakkörök, művészeti csoportok, műso­ros estek .... FIATALOK A körzeti könyvtár veze­tője fiatal, a körzeti műve­lődési ht\zé is. Mindketten arról beszélnek, amikor a lá­togatók körét próbáljuk meg­határozni. hogy „elsősorban a fiatalok” ... Ifjúsági klub működik Pálházán. Füzérrad-- ványban. Küzérkajatán. Ko­vácsvágáson és Kishután, de ide kell számítanunk a vál­lalati bányászklubot is. ez szintén Pálházán ad progra­mot a fiataloknak. Progra­mom számok . . . Nézzük a félévi értékelést: .......24 TJT­é lö'adás volt uz ifjúsági klu­bokban és szakkörökben. II gyalogtúrát. -I kirándulást. 12 szellemi vetélkedőt és ti sportrendezvényt szervez­tek". Ezek a számuk, amiket persze az ember aztán ké- nyé-kedve szerint forgathat jóra vagy rosszra. Ami azon­ban le nem tagadható: a számok tények, a klubok él­nek, s eljárnak oda a fiata­lok. Az is igaz azonban — s ez a Pelercsák Oltóval való beszélgetésünkben sem ken- dözletett el —. hogy ezek a klu­bok— fiatalok — sem tud­nak kilépni önmagukból. Mert itt is előfordul, hogy a klubokban többnyire zenés esteket tartanak és akadozik a munkatervben leirt prog­ramok végrehajtása. Ez utób­binak az okai? Mint másutt: például az előre be nem kal­kulált „jő tv-műsor” vagy az előre ugyancsak meg nem rendelt „rossz időjárás” ... De. mint általában, itt is, minden közösségben megta­lálható a törzsgárda ... „KOPOGNI ÉS KÖSZÖNNI" Pelercsák Ottó, igazgató: — A felnőtt lakosságot sokkal nehezebb megmozgat­ni, mint a fiatalokat. Első­sorban a műsoros rendezvé­nyekre jönnek el. de akkor sem elég a plakát vagy meg­hívó, sokszor meg is kell ál­lítani őket az utcán, vagy be­kopogni egy-egy házba ... a személyes kontaktusnak —• minden településen — nagy a szerepe. Természetesen nem arról van szó. hogy teljes mértékben kimaradnák az ál­talunk szervezett közművelő­dési életből. Elsősorban szak­körökbe járnak — főleg a dí­szítőművészeti körbe — és megtaláljuk őket a vágáshu­tái nemzetiségi tánc-', vala­mint a nagyhutai nemzetiségi pávakörbon. Most szeretnénk itt. Pálházán is életre hívni egy hagyományőrző csopor­tot. ehhez a tanácstól is meikítpunk minden támoga­tást. A körzeti művelődési ház éves költségvetése 291 ezer forint. (Az ál'ész tízezerrel járul ehhez hozzá, s^az idén először a téesz is „beszállt"'" — húszezer forinttal). Pénz­ről beszélni egyébként közel olyan — mini számokat elő­szed e«“t ni közmüvelödésügy- ben. De hát nem szemérmes­ség kérdése ez. hanem a rea- litásé. — Ha valamit panaszolni is lehetne — mondja Peler­csák Ottó —. akkor megem­lítem, hogy megáll az ember ■ esze attól, amit a még cfcak nevet felvett kiszenekarok gázsi-ügyben művelnek. Itt van a papír... karácsonyra jön egy háromtagú zenekar, hat órát muzsikálnak a bálo- zóknak. Mit gondolsz, meny­nyiért? — 3800-ért... Van persze itt még más is. amiről positive vagy negative lehetne szólni, ide ezek már szél feszítenék a híradás ke­reteit. Végezetül tehát még annyit: a körzeti művelődési ház igazgatója az idén vég­zett . népművelő-könyvtáros szakon. Szakdolgozatát e té­mában írta: A közéleti ne­velés formái és módszerei' a Pálházi Körzeti Művelődési Házban. Az érdemjegyet már régen megkapta dolgozatára, á bekötött anyag azonban nem kerül a szekrény mélyé­re: mert aktuális munka- programot ad ma és a jövő­ben is. Érdemes lenne erről is külön szólni, de csak egy mondatot hadd idézzek még ide Pelercsák Ottótól: — Nem beszélek én az amatőr művészeti csoportok eilen, a látványos műsorok ellen, de szerintem ezeknél fontosabb az, hogy például a fiatalok megtanulják itt. a művelődés intézményeiben, hogy ha bemegyünk valaho­vá: előbb kopogtatni, majd köszönni illik... Ez az ele­je... Tcnagy József A sorrendben immár 18. alkalommal megrendezendő politikai „önyvnapokra meg­jelenik Lenin összes műié­inek 28. kötete, „Füzetek az imperializmusról” címmel. A benne található négy fakszi­mile Lenin kutatómunkájá­nak műhelytitkait, az anyag tanulmányozásában, a sta­tisztikai adatok rendszerezé­sében alkalmazott módsze­rét tükrözi, s a jegyzetekből, a vázlatokból az. is kitűnik, miképpen, született e müve az első fogalmazványoktól az egyes fejezetek tartalmának részletes tervéig. A mű kü­lönben „Az. imperializmus, mint a kapitalizmus legfel­sőbb ' löka” "ímií, 1918-ban irt tanulmányának előkészítő anyagait foglalja össze. A politikai köh.vvsercg- •szemlére főbb. napjaink idő­szerű kérdéseire válaszoló könyvvel is jelentkezett a Kossuth Könyvkiadó. Az NDK megalakulásának 80. évfor­dulója alkalmából jelentette meg „A Német Demokratikus Köztársaság a szocializmus útján” című kiadványt, amely á testvéri szocialista ország gazdasági,, politikai fejlődését ismerteti. A nagy érdeklődés tette szükségessé, hogy a „Mit kell tudni a Szovjetunióról?” című. a korábbi kiadásokban rövid idő alatt elfogyott köny­vet ötödször is megjelentes­sek. ezúttal jelentősen bőví­tett. s az utóbbi évek gazda­sági. társadalmi fejlődését is tükröző formában. Az „Olim­pia Moszkvában” című köny­vecskéből a sportesemények színhelyeivel, a létesítmé­nyekkel ismerkedhet meg az I oivaso. s közük a főbb ide­genforgalmi tudnivalókat is. A népszerű kézikönyv-soro­zat legújabb kötete a lakás­bérlők jogait és kötelességeit ismerteti az olvasókkal. Ugyancsak .haszonnal forgat­ható az immár nyolcadak esz­tendeje megjelenő „Évfordu­lók” című kötet, amely ez alkalommal a jövő ev kerek évfordulóiról, az irodalom, a művészet, a tudomány sok kiemelkedő alakjának mun­kásságáról emlékezik meg, mintegy 50 írásban. Ha halottak napján virág lennék, © bánatos lennék. Ha halottak napján krizantém- lennék, szomorú lennék. Ez a nap ugyanis az én halálom nap­ja is. Bizonyára így beszélne egy és több és száz és ezer és millió szál Chrysanthe­mum indicum. A sirásó az elemi iskolában osztálytár­sam volt. Akkor magasabb volt tőlem, erő­sebb. fürgébb és életrevalóbb. Ma még hoz­zám képest is görnyedt öregember, svájci­sapkát visel a fején, sókat iszik és állan­dóan filozofál. Egyébként a svájcisapka, az ital és a filozófia éntölem sem áll messze. Ö ásta meg apám sírját is. Most meg. ha­lottak napja előtt, tisztelellelenü) leül az egyik sírhant szélére, előveszi a .bütyköst a még nyáron is magán hordott nagyku- bátja zsebéből,, jól. húz belőle, kínál engem is, s egyáltalán nem tiszteli azt a lehető­séget, hogy most a sírok rendbehozatalá­val sok pénz! kereshetne. Mert most ül. iszik, és filozofál. Ebből, pedig soha nem lehetett megélni. Mármint sem az ülésből, sem az italból, sem a filozofálásból. Semmi különösebb dolgom nincs, csak állok fölöt­te és hallgatom. Ö pedig beszél: — Ha nem lenne ember a Földön, mii sem érne a villám. Nem sújtana halálra senki emberfiát, nem döntené tüzbe-romba a kéz-ész alkotásait, nem rémiszlené sírásra a gyerekekét, kereszt vetéses-rózsa füzére:: imára az öregasszonyokat. És fordítva is. Ha nem lenne villám, honnan lopta volna az Ember a tüzet, melynek világánál meg­találta az ércet, a tűz hőjével kiolvaszlotta belőle a fémekéi, a tűzben újrahevílve ki- kovácsolta szerszámait, amelybe aztán is­mét belecsap a villám és megöli a_ fém­készséggel munkálkodó embert. De a fém­ből készült szerszám, ha ki is hullik alko­tója. használója fezéből, megmarad, és va­laki más, egy másik ember veszi haszná­latba. és megalkotja vele á .villámhárítót. Amit az ember egyszer a természettől el­vesz és átalakít a maga hasznára és hasz­Kedveseink nálatára. azl sokáig, nagyon sokáig nem tudja a természet visszavenni. De egyszer azért visszuszerzi. Vagy apránként, vagy egyszerre mindazt, amit kölcsön ad az em­bernek. De vajon, mindent-e? Maradékta­lanul mindent visszavesz-e? A természet ad, mindennap, ad, és ugyanakkor vissza­vesz. mindennap visszavesz. Mini azt a tölgyfát, amit le is láttál, oil az,erdő aljá­ban, amit,a villám sújtott derékba, de azt már nem. tudod, hogy alaüu egy ember is volt. Azt is én temettem el .. Egykori osztálytársam ül uz egyik sír- hanl szélén, kortyolgat az üvegből, én pedig körülnézek abban a temetőben, amelyben őseim pihennek. Egy völgy tulajdonképpen az. egész. Egy egyre szélesedő völgy, amely kivezet a templomhoz, a templom harang- szavához. aztán az úthoz, amely egy másik völgy. Hegyek szorításában, mini eav óriá. sí ősanya két combja közé szorított tele­pülés ez. Az ősanya már légen meghall, de még mindig terem ... Annak idején — úgy mondták —. amikor uz első ember meghalt itt. el kellett dönteni az öregek, a bölcsek tanácsának, hol legyen a temet5. Eldöntötték. Tulajdonképpen nem az első barakkok építésétől kezdődik ennek a tele­pülésnek a története, hanem az első ember eltemetésétől, aki a bányában balt meg, amikor uz élet megteremtette a temetőt... — Mer! figyelj ide. János! A villám nem pazarolja roppant,harag.iát-erejét-tüzét vé­kony aügt'ákra. husángokra, cserjékre, bok­rokra Csak leginkább az idővel és a mos­toha időjárással dacoló, az igazi és a büsz­ke fákat hasítja szálirányban, sokszor ko­ronájától gyökeréig, vagy roppantja derék-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom