Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

1979. november 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A kongresszusra készülve A beszámolók többsége már vitatásra érett Feladatra készen a szerencsi járás* pártalapszervezetei r' Uj termék - exportra A DIGEP kisérleli és prototípus üzemében készül szovjet megrendelésre a DSOT-63-V1 típusú érnégyesitö - telefonkábel-sodrógép. A készülő új terméken Varga Pál lakatos, a szálérzékelö műszer beállítását végzi. Fotó: Fojtán László Jogsegélyszolgálat a Borsodi Hőerőműben Türelemmel, jó tanáccsal.. A XII. kongresszusra tör­ténő szervezeti, technikai ké­szülődés első nagy lépese a Párlalapszervezelekben a be­számoló taggyűlések előkészí­tése es lebonyolítása. Part- Vezetőségi tagok, pártbizott­ságok. pártcsoportok és a függetlenített apparátus ve­zetői, politikai munkatársai e napokban, — a mindennapi teendők mellett: —, az egyik legfontosabb munkának tart­ják, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakról vala­mennyi alapszervezet és párt- szerv olyan mérleget, olyan beszámolót készítsen, amely hűen tükrözi az elmúlt évek tevékenységei: mindazt, amely az alapszervezet, a Pártbizottság területén, ha­táskörében. gazdasági, politi­kai, közéleti, társadalompoli­tikai vonatkozásban történt, hűen, az eredmények és hiá­nyosságok pontos ismereté­ben, és figyelembevételével kell értékelni. Csak így le­het megvonni a mérleget ar­ról, hogyan sikerült a XI. kongresszus határozatait a területen megvalósítani, s mit kell lenni, hogy a .jelent­kező hibák, hiányosságok mi­előbb megszűnjenek, s a po­litikai irányító, felvilágosító, mozgósító munka a jövőben még eredményesebb legyen. Valóban kollektív módszerekkel A Szerencsi járási Pártbi­zottság hatókörében, a járás ipari, mezőgazdasági üzemei­ben. hivatalaiban 113 part- álapszervézet elemzi néhány hét múlva: mit tettek és melyek' a további teendők. A terület gazdasági-földraj­zi vonatkozásban heterogén jellege, s az a tény, hogy lei- száz Ipari. 18 termelőszövet­kezeti, több hivatali, keres­kedelmi és községi alapszer­vezel értékeli munkáját, s a járási pártbizottságnak ennyi alapszervezet tevé­kenységét kell minősíteni, eleve jelzi, hogy feladatuk bonyolult, s ebben az idő­szakban valóban állandó, éjjel-nappali munkál kíván. — Ennek tudatában ké­szültünk fel és cselekszünk. j Én is. tiles elvtárs is, a eso- i portok vezetői, a munkntár- I suk. a vb-lagok és a párt- bizottság tagjai is a felkészü­léssel és a felkészítéssel töl­tik a legtöbb időt. — mondja Imii Gyula, a járási párt- bizottság első (Ilkára, ami­kor vele és Éles Gábor páiT- j bizottsági titkárral a közelgő I legfontosabb feladatokról, a „készültségi" helyzetről be- | szélgétünk. — Időben, a központi út­mutatónak megfelelően el­kezdtük a beszélgetést az alapszervezetek, a pártbizott­ságok titkáraival a káder-és szervezeti kérdésekről. A pártbizottság munkatársai a hozzájuk tartozó pártszerve­zetekben azóta rendszeresen több időt töltenek, mint ko­rábban. Az első alapelvünk ugyanis az volt. hogy minden titkárral, vezetőségi taggal és párttaggal elbeszélgethessünk, biztosíthassuk a kollektivi­tást. az.t. hogy a két kong­resszus közöt ti munkáról al­kotott vélemény valóban kol­lektív legyen. Hiszen csak így lehet valós. Márpedig ez a legfontosabb követelmény. E módszerhez csatlakoztat­ható még, hogy a pártbizott­sághoz közvetlenül tartozó 35 alapszervezel et a végre­hajtó bizottság beszámoltat­ta, illetve beszámoltatja a végzett munkáról, s véle­ményt alkot a pártszervezet tevékenységéről, minősíti a vezetőség, személy szerint a titkár'munkáját. S ezt teszik természetesen a nagyközségi, az üzemi pártbizottságok is. Eredmények és hiányosságok Átnéztük jó néhány alap- szervezet munkájának érté­kelését. a vb megállapításait. Elismerés, hiányosságok, fi­gyelmeztetés a hiányok meg­szüntetésére. Amilyen az élet, a valóság. Íme néhány mon­dat a Bekecs községi alap­szervezet tevékenységének értékeléséről: ...... A párl­a lapszervezet munkája fej­lődött. Helyesen határozták meg a tennivalókat, amelyek a község életének fejlődését biztosítják. Jól együttműköd­tek a községben tevékeny­kedő szervekkel és szerveze­tekkel. Szervezeti életük rendsze­resnek mondható, de tovább kell javítani a párttagok rendezvényeken való megje­lenéséi. (80—90 százalékos.) A párttagok aktivitása a tag* gyűléseken kielégítő (15—80 százalék.) Az igazolatlan hi­ányzások megszüntetésére, a pártmegbízatásokra, a párl- okiatásban való aktív részvé­telre nagyobb gondol kell fordítani... Ügy ítéljük meg: a munka tervszerűbbé téte­lével az alapszervezet mun­kája tovább fejlődött. Javult a szervezeti élet. a fegye­lem. ... A titkár elvtársnő feladatát ellátta-'. ... I Ivé­nek. — természetesen ahol szükséges, részletesek, név­re szólóak, ezek a minősí­tések, — Ilyen alaposságra, illet­ve még részletesebb, elem­zőbb értékelések készítésére inspiráltuk és inspiráljuk az. alansvervezeleket. a pártbi­zottságokat a mostani értéke­lő beszámolók készítésénél —, mondja lmri Gyula, s mind­járt fel is sóról néhány alap­szervezetet. ahol a beszámo­lót a vezetőség már el is fo­gadta, természetesen, több­szöri, alapos átdolgozás után. (November 1-én. a beszélge­tés időpontjában a beszámo­lók 17 százaléka már készen várta a közelgő taggyűlést.) — Amire leginkább kér­jük, buzdítjuk a párlveze- tőségeket, az a „sok konk­rétum — kevés körítés" elv. Természetesen az elméleti, alapvető politikai tézisek, az e téren jelentkezett gondok, tennivalók ott kell szerepel­jenek a beszámolóban: a vi­tában. Azonban a lényeg, hogy ez is és az is, ami az alapszervezet közvetlen kör­nyezetében gazdasági, rólátá- si. társadalompolitikai, kul­turális téren történt, törté­nik, vagy hibásan történt, konkrét legyen. Ha hiányos­ságról van szó. keresse a tag­gyűlés. és találja meg az okot és ezek alapján a te­endőket ... A politika ne ön­magáért legyen. Ezt szoktuk ismételni valamennyi beszél­getésünk során, s most is ez az alápelv. Az általunk is­mert eddigi beszámolók sze­rintünk konkrétak, jók. És természetesen ott szerepel bennük summázva: mit si­került megoldani a XI. kong­resszus megszabta feladatok­ból. az, ötéves terv meg­szabta munkából, s az is, hogy alaposan tanulmányoz­va a XII. kongresszus anya­gát. dolgozzák majd ki a jö­vő évek konkrét teendőit. De ez már a jövő hónapok fel­adata. — És az alapszervezetek jelenlegi és holnapi káder­helyzete? — A szükségesnek megfe­lelő. az élet. a feladatok meg­követelte nagyságrendű cse­rére. frissítésre készültek fel az alapszervezelek. Több fia­tal és nő kerül a tervek és jelek szerint majd az új ve­zetőségekbe. Több alapszer­vezetben csökken a vezető­ségi tagok száma, összlét­számúban viszont nem. mert két új alapszervezet létre­jöttével 117 pártszervezetünk lesz. s 503 lesz a vezetőségi tagok száma, a jelenlegi 500 helyett. A kongresszusi felkészülé­sek sorában beszélgettünk még a járásban széles kör­ben kibontakozott és eredmé­nyes kongresszusi- munka- verseny röl és a járási párt- értekezlet beszámolójáról is. Ez is nagy gonddal, a lehe­lő legszélesebb kollektív munkával készült. Néhány nap múlva kerül vitatás­ra a végrehajtó bizottság elé. Barcsa Sándor A hozzá nem értő bizony meglehetősen nehezen, illet­ve egyáltalán nem ismeri ki magát a paragrafusok, ren­delkezések sűrűjében. Külö­nösen a fizikai munkások voltak gondban, ha hatóság, bíróság előtt kellett érdekü­ket képviselni. Ha nem akart az illető ide-oda futkosni, ami iáőbe, olykor napokba tellett, .akkor kénytelen volt szakemberhez fordulni. És persze fizetni a jogi tanács­adásért ... Érezve a helyzet tartha­tatlanságát, született meg az a minisztertanácsi határozat, amely 1975. január elsejétől ötven vállalatnál írta elő a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat létrehozását A kedve­ző tapasztalatok birtokában aztán a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa úgy rendel­kezett. hogy 1977. január el­sejétől az „A"- és ,.B"-ka- tegóriájú ipari, közlekedési, építőipari, mezőgazdasági vállalatoknál és a hatszaz dolgozónál többet foglalkozó tató ipari szövetkezeteknél is vezessék be az ingyenes jogtanácsadást. Az idén meg­jelent SZÖT-határozat pedig már arról beszél, hogy min­den olyan gazdasági egy­ségben. intézményben létre leltei; hozni a jogsegélyszol­gálatot, ahol erre adottak az anyagi, tárgyi, személyi fel­tételek. A Borsodi Hőerőmű Vál­lalatnál hároméves múltja van a szakszervezet e legátfo­góbb érdekképviseleti tevé­kenységének. A megalakítás az akkori műszaki-fejleszté­si főosztályvezetőnek, dr. Hódy Imrének a nevéhez fűződik. Ma már nyugdíjas­ként végzi ezt a munkát az eredetileg jogász végzettségű ember, s látva a vitathatat­lan eredményt, szívesen csi­nálja. — Az első esztendőben a dolgozók hél százaléka ke­reseti meg ügyes-bajos prob­lémájával —; mondja dr.- Hó ily Imre —. Most, a har­madik évben azonban már tv létszám tizenkét százaléka igényli a jogi védelmet. A munkások ugyanis [elismer­ték a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat nyújtotta' lehe­tőségeket. azt igénylik és nagyra értékelik. Ma már számós olyan üggyel is. fel­keresnek, amelyből csal; azért nem lesz jogilag meg­fogalmazható esek mert fi­gyelmes odahallgatással, jó tanáccsal, türelemre inléssel tisztázni lehet a félreértése­ket. A vállalatnál hetente két alkalommal, kedden és csü­törtökön tartanak fogadóna­pot. A jogsegélyszolgálatot felkeresők között éppúgy megtalálhatók az ipari tanu­lók, ahogy a nyugdíjasok. Az ügyek átfogják az élet min­den területét: az építési en­gedélytől a végrendeletig, az ajándékozástól a házassági bontóperig. — Ha valamiféle rangsort -kellene összeállítanom —né­zi az „aktákat” dr. Hódy Imre —, akkor a családjogi vitákat tenném az első hely­re. Ezek között fellelhetők a gyermek- és házastársi tar­tásra, a gyámügyre, vala­mint a bontóperi kérdésekre vonatkozók egyaránt. A mun­kajogi, a társadalombiztosí­tási ügyekben is sokan igénylik a tanácsunkat, in­A Magynr Szénbányászati Tröszt által meghirdetett 1979. évi munkaversenyre 28 akna. 57 írontfejlési. 73 élő­vé jási és 11 külfejtési bri­gád küldte be pályázatát. Az I—IX. hónapi teljesítménye­ket. figyelembe véve a -bor­sodi bányászkolleklivák az alábbi helyezéseket érték el az iparági versenyben. Az aknák közötti verseny­ben a komplex értékelés alap­ján első a királdi akna 113.9 százalékos termelési. 145 szá­zalékos vágathajtási és 107.4 százalékos összüzemi teljesít­ménnyel. melyért összesen 1536 pontot kapott. LyuUó- bánya a hetedik helyet sze­rezte meg 743 ponttal. 113.4 százalékos termelési. 110.2 százalékos vágatha.jtási és 108.5 százalékos összüzemi t e 1 j es i t m én nyel. Kilencedik az alberttelepi függőleges ak­na 586 ponttal. 109.9 száza­lékos termelési. 97.7 százalé­kos vágathajlási és .109,2 százalékos összüzemi teljesít­ménnyel. A 10. helyen a fe­ketevölgyi akna végzett 548 ponttal 107.5 százalékos ter­melési. 76.8 százalékos vágat- hajtási és 107.4 százalékos összüzemi teljesítménnyel. tézkedésünket. A munka­módszerünk idővel tökélete­sedik. s ma már biztosítani tudjuk dolgozóink magasabb színtű érdekvédelmét a bí­róságok, a hatóságok előli. Az ügyfelek fele fizikai munkás, akik egyre inkább levetkőzik kezdeti idegenke­désüket. Csökken az elrontott ügyekkel a jogsegélyszolgá­lathoz fordulók szánta, ami azt mutatja, hogy az embe­rek előrelátó módon kikérik a dolgaikhoz szükséges jogi tanácsot. Hasznos együttmű­ködés alakult ki a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat es a tanácsi szervek között, s igy mind ritkábban kell a dolgo­zóknak munkaidőben felke­resniük ügyintézés céljából a Kazincbarcikai városi Taná­csot. Az is a fejlődés jele, hogy a vállalat területén dol­gozó „idegen-’ munkások is egyre többen fordulnak gondjukkal, bajukkal a jogi szakemberhez. A jogsegélyszolgálat hoz­zájárul a jó munkahelyi lég­kör kialakulásához. (kel aj) A . komplex gépesítésű frontfejtési brigádok verse­nyében az ormiisi Nagy Ist­ván brigádja a második, a lyukói Pataki Sándor bri­gádja a 4.. a Szeles-aknai Pongo Bertalan brigádja a 6., míg a Putnok-aknai Szemere Zoltán brigádja a 10. helyet szerezte meg. A gépi jövesz- tésú. egyedi biztositású front- lejtési brigádok közül a lyu­kúi Kreban Béla brigádja a 2.. az alberttelepi Bcíió Fe­renc brigádja u 6. és a ki­ráldi Pál.fi Ferenc brigádja.a 10. helyen végzett. A vágathajtó brigádok versenyében harmadik lett a lyukói Klibert Béla brigád­ja. Hetedik az ormosi Sol­tész Janos csapata, nyolca­dik a lvukói. Fiilöp András, míg a tizenegyedik az albert­telepi Kovács László kollek­tívája lett. A hagyományos technológiájú vágathajtó bri­gádok közül Hegedűs Géza Ormosbánván a 8. helyet './o’-ezte meg. Év végéig még sok lehe­tőség \‘an arra hogy az ak­nák. illetve brigádok javít­sanak a helyezéseiken. XÍ A. Vastól Csaba, a 100-as számú Pataki István Szakmunkásképző In­tézet első éves gépszerelő tanulója a Diósgyőri Gépgyár tanmű­helyében szakmai gyakorlaton esztergagép ékszijtárcsáját szereli tárcsalehúzó segítségével. A Sátoraljaújhelyi Tisza Bútoripari Vállalat 2. sz. Gyáregységében a dolgozó kollektívák az MSZMP XII kongresszusának és hazául felszabadnia sá n a k tisztele­tére felajánlották, hogy a viszonylag alacsony árszintű Varia és Klára típusú búto fokból 200—200 garnitúrá­val többet adnak át a keres­kedelemnek. Ezek a bútorok nemcsak jó minőségük, ha­nem alacsony áruk miatt is igen keresettek, így a gyúr többlettermelése nem elfek­vő készletet jelent, hanem valóságos igényeket elégít ki Első a királdi akna Borsodi bányászkollektívák helyezései Négyszáz prnitúrával ib \ C'. . I . .01.1 ioi’l ill/lll’í rPíuf

Next

/
Oldalképek
Tartalom