Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. november 3., szombat Bőséges a kínálat rr ff l> | • ioqi • • Ünnepség Fehér tiszta pamuttextil 20 Ft/kg Színes tiszta pamuttextil 10 Ft/kg Fehér mosatlan pamuttextil 10 Ft/kg Színes mosatlan pamuttextil 5 Ft/kg Szovjet filmek fesztiválja A hetvenedik életévéhez közeledő író számot vet ed­digi életével. Új regényének hőséül egy írót választ, aki hetvenedik életévéhez köze­ledve számot vet életével. Az írót a valóságban Nemes Györgynek, a regényben Szemes Gyulának hívják, s mint az egyik fejezetben megmagyarázza, az azonos­ságot teljes egészében vál­lalja. Nemes György a felszaba- duláslcor volt 35 esztendős. Eddigi életének erről az „el­ső félidejéről” szól A fél múlt című új regénye. . Az író sokoldalú közéleti ember. Az Élet és Irodalom főszer­kesztőjeként ment nyugdíjba, életpályáját közgazdasági új­ságíróként kezdte, verseket is írt, a hatvanas évek ele­jétől több regénye, novellás- kötete jelent meg. A felsza­badulást követően többféle közéleti tisztséget is betöl­tött. s mind e megbízatások, mind szerkesztői tevékenysé­ge késleltette írói kibonta­kozását. Ezt tudjuk művei­ből, azok megjelenéséből, munkásságának ismeretéből, valamint a most megjelent regényében olvasható önval­lomásából. A fél múlt nemcsak az író életének fél múltja, hanem mivel éppen az 1910-től 1945 januárjáig terjedő időszakot íveli át, a magyar történe­lem egy igen jelentős, két világháborúval is terhelt időszakának története is, és nem kevés jellemző vonása kortársai ezreinek, vagy tíz­ezreinek élettörténetébe azo­nosítható be. Éppen ennél a vonásánál fogva, hogy a haj­danvolt szellemi proletariá­tus egy tagjának 35 eszten­dején keresztül ennek a ke­vésszer emlegetett társadal­mi rétegnek igen sok tagját, széles tömegeit érezzük Sze­mes Gyula históriája mö­gött, túlemelkedik ez a mű az egyszerű életíráson, öre­gedő írók elkerülhetetlen visszatekintésén. Amikor Ne­mes György számvetést ké­szít önmaga fél múltjáról, egyben korosztályának szám­vetését is elkészíti, megmu­tatja, miként él ez az első világháború előéveiben szü­letett és a Horthy-Magyar- országon felnevelkedett, de abból gyakorlatilag kitaszí­tott társadalmi réteg, milyen küzdelmek árán biztosította nem felemelkedését, hanem egyszerűen puszta létét. Az író Debrecenben szüle­tett. Jóllehet családi köre, származása nem éppen a ké­sőbbi meghatározás szerinti fajtiszta magyarsághoz kö­tötte, de Debrecen levegőjét szívta magába elsőként, Deb­recen kultúrája, a debreceni környezet, egykori tanárai határozták meg egész életét, további sorsát. Budapestre kerülve megismerkedett a numerus clausus sújtotta egyetemi hallgatók csupa nehézség életével, majd szel­lemi ínségmunkás lett, köz- gazdasági egyetemi végzett­ségét arra kellett pazarolnia, hogy zuglapok szerkesztőinek közgazdasági információkat szállítson. Filléres gondok között élt, mindvégig, amíg a II. világháború idején a legelső büntetőszázadok egyi­kével a Don mellé nem ke­rült. Végigélte a frontáttö­rést, sok hetes gyalogos bo­lyongás után jutott vissza Magyarországra és rendkívül sok küzdelem között érte meg a felszabadulást. Sok gonddal teli életét egy szép szerelem színesítette meg, amely — immár negyven­éves — házassággal folytató­dott és a felszabadulást már harmadmagával érhette meg. A regényt olvasva a kor­társ olvasó lépten-nyomon azon kapja magát, hogy is­merős dolgokkal találkozik újra. Ismerős olyan értelem­ben, hogy a mai hatvanéve­seknek, vagy ötvenegynéhány éveseknek ez a korszak már jól ismerős. És akik hasonló szegényen küszködtek Horthy világában — akiket, ha nem is sújtott annyira az üldöz­tetés, mint az írót, de nem üvöltöttek együtt az üldözők­kel —, ha pontosan npm is, de tartalmilag azonos módon élték át az ábrázolt évtize­deket. Nemes György regé­nyének nagy erénye, hogy az egyéni életutat jóllehet nagyon is szubjektíve ábrá­zolja, egy kor történetévé tudja emelni, s az olvasó az ismerős fordulatok ellenére is feszüli izgalommal várja a regény hősének további sorsát. Ukrajna hómezöinek katasztrófáiról igen sokat ol­vastunk. s az olvasók néni kis hányada szenvedő tanú­ként igazolhatja a leírások hitelességét. Nemes György hómezei bolyongása mégis újnak hatott, , az egész uk­rajnai megpróbáltatását ér­deklődő figyelemmel olvas­tuk. csakúgy, mint előző éveinek számvetését. Átsü­tött az íráson a személyes élmény és a nagy tehetségű író-szerkesztő tálentuma, amely a nehéz időkről szóló, egyáltalán nem derűs, vas­kos, 500 oldalas regényt le­nyűgöző olvasmánnyá tette. Egyéni életírás Nemes György A fél múlt című re­génye, de olyan egyéni val­lomás, amelyben az ország­nak egy egész korszaka tük­röződik. Hihetőleg, nem pon­tosan első félideje az itt tár­gyalt harmincöt esztendő Ne­mes György életének. Ügy tűnik sűrűn megjelenő pub­likációinak ismeretében, hogy igen sok mondanivalója van. Nagyobb lélegzetű regényei mellett jegyzetekre, gyors hírlapi reagálásokra, míves novellákra is futja erejéből, tehetségéből. Üj regényének a címe — A fél múlt — le­gyen inkább írói szerénység, de ne valóban az élet fele. Mert az 1945 óta eltelt idő­ből is érdekes lenne megis­merni a regénybeli Szemes Gyula író-hírlapíró, volt fő- szerkesztő további évtizedeit. Benedek Miklós Mezőcsáton (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet film ünnepén megtisztelő kötelességünk em­lítést tenni arról is. hogy a szovjet filmművészet az el­múlt évtizedekben felbecsül­hetetlen értékű eszmei és művészi segítséget nyújtott a magyar filmművészet kibon­takoztatásához ... Hazánkban évenként negy- ven-ötven új szovjet fil­met tekinthet meg moziked­velő közönségünk. A szovjet filmek látogatottsága az utób­bi öt évben 7,5 millióról II millióra emelkedett. Me­gyénkben a nézőszám meg­haladja az évi háromnegyed' milliót. A szovjet filmek fesztivál­jának idei bemutatóit a köny- nyedebb hangvétel és az emberközelség jellemzi... Az új filmek mellett megyénk mozit kedvelő közönsége több régebbi nagy sikerű alkotást is megtekinthet a közeli he­tekben. Ezek közé tartozik a mai ünnepi megnyitón bemu­tatásra kerülő Viharos alko­nyat, című film. Joszif Hej- fic kétszeres állami díjas rendező alkotása. A film 1936-ban készült, cselekmé­nye 1917 novemberében ját­szódik. A film főhősét Pola- zsájev professzort az 1966- ban elhunyt világhírű mű­vész, Nyikolaj Cserkaszov játssza. Tisztelettel és elismeréssel adózunk a nagy forradalom egyik szülöttének, a már 60. születésnapját is megért szovjet filmnek, a tiszta, em­berséges, szocialista filmmű­vészetnek. Az ünnepi beszédet köve­tően díszelőadásként mutat­ták be a mezőcsáti Dózsa Filmszínházban a Viharos al­konyat című szovjet filmet. Három szerzői est A Miskolci városi Könyv­tár az őszi könyvhetek ren­dezvényeként november 9-én. este 6 órakor a József Attila Könyvtárban Ördögit Szil­veszter szerzői estjét rendezi meg. Az írót Papp Lajos költő, a Napjaink főszer­kesztője mutatja be. Novem­ber 12-én Ladányi Mihály költői estjére várják az olva­sókat délután 5 órakor a pe­recesi fiúkollégiumba, este | 7 órára pedig a diósgyőri j Petőfi Sándor Fiókkönyvtár­ba (Blaha Lujza utca 32.). Közreműködik Blaskó Péter színművész. Végül november 26-án, este 6 órai kezdettel a I József Attila Könyvtárban Papp Lajos költői estjét ren­dezik meg, ezen Zoltán Sára színművész rfiűködi'k közre. Fölöslegessé vált pamuttextil alapanyagú, elhasznált ruhadarabokat, magas ártérítés mellett megvásárolják a MÉH-telepek és -átvevőhelyek Hagyományosan vissza­térő szép őszi művészeti ünnepünk, a szovjet filmek fesztiválja az idén is nagy bőségben kínálja a szovjet filmművészet legújabb és korábbi években készült remekeit. Olvasóink közül bizonyára igen sokan látták már a csütörtök óta pergő műveket. Az alábbiakban néhány, a szovjet filmek fesztiválja alkalmából lát­ható műre hívjuk fel — egy-egy kép segítségével a figyelmet. A képen: Az Auróra cirkáló, Jurij Vi- sinszkij alkotása — mint címéből sejthető — világ- történelmi jelentőségű ese­ményt idéz. A szovjet film hőskorából származó alko­tás a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom híres ágyúlövését, a fegyveres felkelésre jelt adó Auróra- ágyú tüzének napjait idézi meg a mai mozik vásznára. Egy hős asszonyról szóló igaz. történet a Születésnap, Jurij lljenko alkotása. Ez az asszony a forradalom és a második világháború közötti évtizedekben 48 különböző nemzetiségű gyermeket nevelt fel. lihail Jersov rendezte a nagyszabású filmeposzt, amely i .aningrád 90C napos ostroma hőseinek állít emléket. A ko- , rábbi Blokád című film folytatása a most látható kétrészes, ■ A blokád íolytatása című film. ■ Az ú! szovjet filmművészet egyik legkimagaslóbb egyéni­sége, Grigorij Csuhraj éppen húsz éve fogalmazta filmre néhány kisember sorsának alakulását a második világhá­ború front mögötti életében. A Ballada a katonáról azóta nz egyetemes filmművészet egyik legkimagaslóbb értéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom