Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

1979. október 30., kedd 'ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A gazdálkodás gyenge pontja Az idei népgazdasági terv célul tűzte a készletek jelen­tős csökkentését. A. korábbi években ugyanis olyan hatal­mas méretű emelkedés kö­vetkezett be a legtöbb ága­zatban, amely már-már ter­melési és értékesítési zava­rokat okozott egyes vállala­tok gazdálkodásában, de népgazdasági szinten is ked­vezőtlenül hatolt. Különösen riasztó volt a múlt évi hely­zet. Tavaly például, a for­góeszközhitelek állománya több' mint Ki milliárd forint­tal — mintegy tizenkét szá­zalékkal — emelkedett. (Egy év vél korábban a forgóesz­közhitei országos szinten még csak másfél milliárd forint volt.) A hitelek nagyarányú -növekedése mögött minde­nekelőtt a készletek jelentős emelkedése húzódott meg. Ez pedig abból adódott, hogy a vállalatok az anyagbeszer­zéskor nem a termelés való­di szükségletével számoltak. A legnagyobb készletek a gép- és vegyiparban, vala­mint a könnyűiparban hal­mozódtak fel. A készletnövekedésnek szá­mos oka volt és van jelen­leg is. Ezek közül az egyik legdöntőbb, hogy a vállala­tok általában több készletet, elsősorban anyagot szerez­nek be, mint amennyit a ter­melés megkívánna. Vagyis beszerzési oldalról kötik le erőforrásaik túlnvomó ré­szét. A készletemelkedés okai­nak elemzésekor viszont azt is látni kell, hogy a válla­latok esetenként kényszer- helyzetben vannak, hiszen közismert, hogy ma még túl­ságosan hosszú a beszerzési, illetve az utánpótlási idő mind a belföldi vásárlások­nál, mind pedig az import vonatkozásában. ' Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a szállítás ütemtelenül, rend- s^érTélénül történik, a köo-' perációs felek nagyon sok­szor késnek a megrendelé­sek teljesítésével. Egyszóval, eléggé laza még nálunk a szállítási, szerződéses fegye­lem. Ezért sem alakulhat ki magas fokú munkamegosztás a termelők közölt, ami pe­dig a modern termelés egyik alapvető feltétele minden or­szág gazdaságában. Ilyen körülmények között a vállalatok jó előre igye­keznek biztosítani a termelési és értékesítési feladataik el­látásához szükséges készletet, még azon az áron is, hogy vállalják a többletterheket. Ez a helyzet azonban tart­hatatlan; nem engedhető meg a készletek túlzott felhalmo­zása, hiszen ez milliárdokal von el a termelésből, ami egyaránt sújtja a vállalato­kat és a népgazdaságot. Az állam részéről számos intézkedés történt a készlet- növekedés megakadályozásá­ra. A bank például megszi­gorította a forgóeszközhitele­zés feltételeit. Ezzel azt kí­vánja elérni, hogy az indo­kolatlanul ■ megnövekedett készletek mobilizálódási fo­lyamata meginduljon. A for­góeszközhitelek folyósításakor az illetékes pénzügyi szervek fokozottabban megkövetelik, hogy az érintett vállalatoka korábbi években feleslegesen felhalmozott készleteiket fel­számolják. és' így kisebb esz­köznövekedéssel oldják meg termelési feladataikat. Ahol pedig a forgóeszközök tartós emelkedése következett be, a hitelnyújtás feltétele ennek saját forrásokból való finan­szírozása. Valamennyi intéz­kedés arra serkenti a válla­latokat. hogy csak annyit és olyan választékban termelje­nek. amennyit gazdaságosan értékesíteni tudnak, s hogy termelésüket az ésszerűen legkisebb készletállománnyal végezzék. Bizonyos jelek arra mulat­nak, hogy 1979 első felében a vállalati készletek — el­sősorban a kereskedelemben és az iparban — számottevő­en csökkentek. A javulás azonban nem eléggé általá­nos, nem eléggé erőteljes, mert a készletállomány nö­vekedési üteme még mindig meghaladja a tervezettet. 1-Iogy mit hoz a jövő, dön­tően a vállalatok magatar­tásától, munkájától függ. Például a kohó- és gépipar­ban az idén legalább két szá­zalékkal lenne kívánatos nö­velni a készletek forgási se­bességét. Hogy ezt elérik-e vagy sem, nehéz lenne most mégmondani. Min d en esetre az első három negyedév nem hozta a várt: eredményt. Számottevő előrehaladást a készletgazdálkodásban csak gyökeres szemléletbeli válto­zás esetén remélhetünk. Azt nem vitatjuk, hogy a válla­latok bizonyos esetekben kül­ső, tőlük független tényezők (szállítási késedelem, laza szerződési fegyelem stb.) mi­att, időnként kénytelenek a szükségesnél nagyobb készle­teket raktározni. A készlet- gazdálkodás ügye. azonban mégiscsak a gazdálkodó egy­ségek magatartásán áll vagy bukik. Ha mind több helyen tudatosan és tervszerűen alakítják a készleteket, s ezt a munkát a vállalati terv, a vállalati gazdálkodás szerves részének tekintik, ha korsze­rű információs és nyilván­tartási rendszert alakítanak ki, ha további ésszerűsítést vezetnek be a belső válla­lati készletgazdálkodásban, népgazdasági szinten is le­mérhető kedvező hatásról tudunk legközelebb számot adni. I.ovas Lajos „Talajjavító” csövek Vizenyős nyiroktalajaink környékén jó lenne mind gyakrabban látni a ' ’ űinkhöz hasonló „cső csendéletet”. Ezek ugyanis a dré­nezéshez, nzciz a talaj alatti vízelvezetéshez használt dréncsövek. Sárospatak környékén például, az ilyen „talajjavító" csövekkel behálózott eddig müvelhctetlen határrész, most hektáronként 60 •lázsa kukoricával fizetett. Korszerűsíteni hell Az építőanyag-iparban az utóbbi években benyújtott újítások száma lényegében nem változott, de a haszno­sított javaslatokkal elérhető megtakarítás értéke évente 8—10 százalékkal növekedett. A fejlődés meggyorsítása ér­dekében tartott országos ta­nácskozást hétfőn a Techni­ka Házában az építőanyag- ipar nyolc iparágából löbb száz vállalat újítási szakem­bere és szakszervezeti tiszt­ségviselője. A tanácskozások állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell a válla­lati újítási szabályzatukat. A perkupái bányában Perkupán működik hazánk egyetlen anhidritbányája. Az értékes ásványi anyagot ta­lajjavításra használja a me­zőgazdaság. Ebben az évben 35 ezer tonna anhidritet hoz­tak a külszínre az 56 méter hosszú, 18 méter széles és 35 méter magas kamrafejtésböl. Fotó: Laczó József oi csak a negyedik vetés fizet A szemközt jövő, nagy kerek, így szemre is kemény káposztdfejekkel púposra ra­kott tehergépkocsik és trak­tor vontatta pótkocsik jelzik, hogy közeledünk célunkhoz, a putnoki Egyetértés Tsz-hez. Évtizedek óla ez a vidék termi a megye káposzlaszük- ségletének zömét. Ha itt gyengén terem ez a „folt há­tán folt” növény, akkor baj van, ha bőségesen fizet a héti meg a putnoki határ, akkor... Akkor bizony a termelő szidja a felvásárlót, s esküszik, hogy jövőre nem bajlódik a káposztával. Em­lékszem, így volt ez tavaly ilyenkor is, amikor több mint 400 vagonnal termett az Egyetértés Tsz-ben. s ju­hok legelték az útmenti táb­lák szép káposztafejeit. Pe­dig már forint alatt is ad­ták kilóját. (Igaz, a miskol­ci piacon ennek többszörösé­ért is vettem, a jó savanyí­tott kilójáért pedig néha 12 forintot is fizettem.) — Most „ára” van a ká­posztának — tudom meg az egyik defekt miatt veszteglő szállítmánynál. — A tava­lyinál kevesebb terniett, Mis­kolc fogad minden mennyi­séget. * Farkas Pál, a ' tsz elnöke kissé kesernyés mosollyal erősíti meg, hogy úgy van, ahogy azt útközben hallot­tam. A nyáriból csak 30, a téli káposztából vagy 220 va­gonnal termett, s a múlt évi 80 fillér, 1 forint helyett, most 2,47-ért viszik kilóját. És a kesernyés mosoly okát is megtudom. Az idén főző­tökből volt bőséges a ter­més, azt kell a tehenekkel etetni. A paradicsom és a paprika pedig kész ráfizetés volt. A víz és a késő tavaszi fagy késleltette a termesztést, szeptember 16-ról 17-re vir­radóra pedig az itt szinte „menetrend szerinti” korai fagy a termés legalább 30 százalékát elvitte. Jobban jártak volna, ha akkoriban palántaként értékesítik a paprikát. Talán valamit el­lensúlyoz, hogy itt termett meg a megye cékla, és fe- keteretek-szükségletének zö­me. 20, illetve 3 vagon és még 8 vagonnyi sütőtök is. * — Hiába szereljük, termel­jük régen, s azt hiszem, hoz­záértéssel, nagy szorgalom­mal « zöldségféléket, de ki kell. mondanom, hogy nem a haszonért, hanem becsületből tesszük. Aztán, szinte a zöldség vé­delmében. gyorsan hozzáte­szi az elnök, hogy az. idén a búza okozza az igazi, nagy gondot. Itt. ahol a jó es rossz földek átlagában, nagy terü­leten már állandósult a 40 mázsa feletti termés, a ter­mészeti csapások, főleg a víz­károk 600 hektáron pusztítot­ták ki a búzát. — Ä legnagyobb baj, hogy újbóli vetésekkel a nagy ki­esés zömét még csak pótolni sem. igen tudtuk. Még június 10-ike után k vetettünk. VoU olyan területünk, ahol há­rom vei és pusztult ki, s csak a negyedik fizetett. Az is csak egy kevéske, silónak való édes cirokkal. * Később, amikor a többi, az idén halasabb növényféléről beszél, már ismét mosolyog­va jegyzi meg. hogy azért a - burgonya „födél nélkül” is 200 mázsa, a kukorica, itt a legmostohább északon 50 mázsa körül termett. És a 350 hektárnyi napraforgó 14 má­zsás átlagtermésével is elé­gedettek. Mert idelenn, a Sa­jó völgyében 20 mázsánál is többet fizetett egy hektár, s az alsószuhai részen, ahol az erodált dombokon, más nö­vény a vetőmagot is alig adja vissza, ez az olajos nö­vény 11—12 mázsával vala­mi hasznot is hozott. Enyhít a gondokon, s a holnapra nézve is biztató, hogy a tehenészetben (nem szakosított telep) tehenen­ként 3500 liter körüli lesz az éves. tejtermelés, s ez jelen­tős tejprémiumot jelent. A juhászaiban pedig, ahol a ta­vasz rosszul, máig is érthe­tetlen bárányelhullással kez­dődött, most reményteli a helyzet. — Naponta százával „pe­reg” a bárány — mondja örömmel Farkas Pál. — De­cemberig mintegy három és fél ezer kisbárányra számí­tunk. Az év végére együtt lesz az ötezer anya, illetve anyának való jerke toklyó. Saját szaporulatból az idén már meghagytunk 1200 da­rabot pótlásra és fejlesztésre, s most majd. újabb 1200 te- nyészbáránnyal népesítjük be a Pulitokon felépített új ho- dályt. * A jövő esztendőt alapozó őszi munkák is nagyon biz­tatóan haladnak. Igaz, ara­tás óta október 21-ike volt az első olyan vasárnap, ami­kor a három műszakban dol­gozó gépek pihenőt, munka­szünetet tartottak. De addig­ra földbe került a közel 1600 hektárnyi, a tavalyinál jóval több őszi vetés, zömében bú­za, s 100 hektárnyi őszi ár­pa. És milyen érdekes. Szid­tuk a tavaszt, mert a viz miatt egyes táblákat négy­szer is vetni kellett vala­micske kis termésért; az aszályos őszre pedig itt nincs panasz. Másutt gépeket tör­tek. munkát késleltettek a csontkeményre száradt tala­jok, itt pedig dicsérik a szá­raz őszt. — Tudom, sokan cl sem hiszik-. — mondja az elnök —. de itt akkor van jó világ, ha nyár végén, ősz elején nem esik az cső. Csak ilyen­kor válnak jól művelhetövé a völgyi hordaléktalajaink, sőt nyirkos domboldalaink is. Ezért tudtunk jó magágyba, idejében elvetni, és a mély­szántásokból is alig van va­lami hálta. ♦*. ».) A párttaggyülések napirendjén II Malmi liláidon védelme a Mákvölgyi Báofaíraita A Mákvölgyi Bányaüzem pártalapszervezetei kétéven­ként tűzik napirendjükre az üzemi társadalmi tulajdon védelmének helyzetét. Az üzemben tevékenykedő ren­dészeti csoportokat a terme­lési tanácskozásokon válasz­tották meg, így a dolgozóktól és a pártszervezetektől kap­tak bizalmat munkájuk el­végzéséhez. A taggyűléseken megálla­pították, hogy a személyi tu­lajdon ellen vétőket maguk a dolgozók is igyekeznek le­leplezni. Ez a szigorúság és éberség azonban sokkal eny­hébb, ha a közös tulajdont kell védelmezni. Pedig a tár­sadalmi tulajdon dézsmálói ellen az aknák dolgozói te­hetnek a legtöbbet! Az üzeni öt rendészeti cso­portjának munkáját nehezíti, hogy az üzemhez tartozó ob­jektumok társadalmi tulajdon védelmi szempontból hét kü­lönböző egységre oszlanak. Ezek egymástól 12—15 kilo­méter távolságra helyezked­nek el. Az üzemrészek több­sége zárt, de vannak nyitott területek is. Legnagyobb a veszély a bányászlakások építési területén, hiszen itt már számos család él. nehéz a mozgások ellenőrzése. A fontosabb, értékesebb építési anyagokat azonban jól zár­ható helyen tárolják. Az elmúlt évben különbö­ző cselekmények okozta kár értéke kis híján 40 ezer l'o- rint volt. Ugyancsak az el­múlt évben több helyen vé­geztek célvizsgálatokat, me­lyek közü) a vasúti kocsiállás költségeinek vizsgálata volt az egyik legjelentősebb. Az üzem kocsiállás címén 1978- ban több mint 400 ezer fo­rint bírságot fizetett ki. A felmérések során megállapí­tották, hogy a magas bírság­oka a rossz szei'vezés volt. Az intézkedések után mini­málisra csökkent a birság. érdemes volt tehát felhívni erre a figyelmet. A taggyűléseken elhang­zott. hogy jelenleg is gondót okoz a hanyagság. Edelény- bö] és Rudolftelepről ellop­tak egy-egy búvárszivattyúi, melynek nem csekély az ér­teke. Rudolflelepen a bányá­ból való kiszállítás után két hétig a körbuktatón hányó­dott a szivattyú és senkinek nem tűnt fel a hanyagság! A szivattyú zárt elhelyezései biztosítani kellett volna! Olyan eset is előfordult, ami­kor a maróhenger vezetője a villamos kábelt szétgzag- gatta a géppel. Még mindig előfordulnak öltözői lopások, mert az uta­sítások ellenére a szekré­nyekben nagyobb összegeket tárolnak a dolgozók. Sajnos, az öltözőhelyiségek nincsenek mindenkor zárva! Ebben az évben az üzem területén tíz esetben fordult elő lopás. Edelényből például elloptak húsz görgőt, melyek értéke 10 542 forint. A felje­lentés megtörtént. Az albert- telepi I-es akna viliamosmú- helyében a hanyagság okozott tízezer forintos veszteséget. A munkásszállóban az is meg­történt, hogy a karbidlámpái égve betették a szekrénybe, melynek következtében több mint hétezer forintos tűzkár keletkezett. A paritaggyüléseken a ren­dészet beszámolójának meg­hallgatása után úgy foglal­tak állást, hogy naponként szükség van a dolgozók éber­ségére, figyelmességére! A társadalmi tulajdon védelme mindenkinek állampolgári kötelessége! Nagy János Fiatal Északiak tanácskozása Az ifjúságpolitikai határo­zat, valamint az ifjúsági tör­vény alapján, minden évben megrendezik a Borsodi Ve­gyikombinátban a főiskolát és egyetemet végzett fiatalok tanácskozását. Tegnap, a kombinát Billattárói hétvégi pihenőházában került sor er­re a tanácskozásra, amelyen összegezték az ifjúságpoliti­kai határozat és az ifjúsági törvény végrehajtásának ed­digi helyi tapasztalatait. A kombinátban dolgozó fiatal műszakiak rendkívül alapos tájékoztatást kaplak a válla­lat vezetőitől a távlati fej­lesztés lehetőségeiről. Elő­adás hangzott el például a bér- és jövedelempolitikáról, a nyereség alakulásáról, a létszámgazdálkodás helyzeté­ről, a kombinát általános közgazdasági tevékenységéről. Természetesen szó esett ar­ról is, hogy a nagy vegyipari vállalat milyen perspektívát kínál a fiatal műszakiaknak, biztosítják-e például a tanu­lás. a szakmai továbbfejlődés lehetőségét, A tanácskozáson tájékoz­tató hangzott el a fiatal mű­szakiak és közgazdászok ta­nácsának tevékenységéről, szerepéről, . feladatairól a KISZ gazdasági épitömunká- jában, majd ezt követően ke­rült sor az FMKT vezetősé­gének megválasztására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom