Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
1979. október 30., kedd 'ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A gazdálkodás gyenge pontja Az idei népgazdasági terv célul tűzte a készletek jelentős csökkentését. A. korábbi években ugyanis olyan hatalmas méretű emelkedés következett be a legtöbb ágazatban, amely már-már termelési és értékesítési zavarokat okozott egyes vállalatok gazdálkodásában, de népgazdasági szinten is kedvezőtlenül hatolt. Különösen riasztó volt a múlt évi helyzet. Tavaly például, a forgóeszközhitelek állománya több' mint Ki milliárd forinttal — mintegy tizenkét százalékkal — emelkedett. (Egy év vél korábban a forgóeszközhitei országos szinten még csak másfél milliárd forint volt.) A hitelek nagyarányú -növekedése mögött mindenekelőtt a készletek jelentős emelkedése húzódott meg. Ez pedig abból adódott, hogy a vállalatok az anyagbeszerzéskor nem a termelés valódi szükségletével számoltak. A legnagyobb készletek a gép- és vegyiparban, valamint a könnyűiparban halmozódtak fel. A készletnövekedésnek számos oka volt és van jelenleg is. Ezek közül az egyik legdöntőbb, hogy a vállalatok általában több készletet, elsősorban anyagot szereznek be, mint amennyit a termelés megkívánna. Vagyis beszerzési oldalról kötik le erőforrásaik túlnvomó részét. A készletemelkedés okainak elemzésekor viszont azt is látni kell, hogy a vállalatok esetenként kényszer- helyzetben vannak, hiszen közismert, hogy ma még túlságosan hosszú a beszerzési, illetve az utánpótlási idő mind a belföldi vásárlásoknál, mind pedig az import vonatkozásában. ' Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a szállítás ütemtelenül, rend- s^érTélénül történik, a köo-' perációs felek nagyon sokszor késnek a megrendelések teljesítésével. Egyszóval, eléggé laza még nálunk a szállítási, szerződéses fegyelem. Ezért sem alakulhat ki magas fokú munkamegosztás a termelők közölt, ami pedig a modern termelés egyik alapvető feltétele minden ország gazdaságában. Ilyen körülmények között a vállalatok jó előre igyekeznek biztosítani a termelési és értékesítési feladataik ellátásához szükséges készletet, még azon az áron is, hogy vállalják a többletterheket. Ez a helyzet azonban tarthatatlan; nem engedhető meg a készletek túlzott felhalmozása, hiszen ez milliárdokal von el a termelésből, ami egyaránt sújtja a vállalatokat és a népgazdaságot. Az állam részéről számos intézkedés történt a készlet- növekedés megakadályozására. A bank például megszigorította a forgóeszközhitelezés feltételeit. Ezzel azt kívánja elérni, hogy az indokolatlanul ■ megnövekedett készletek mobilizálódási folyamata meginduljon. A forgóeszközhitelek folyósításakor az illetékes pénzügyi szervek fokozottabban megkövetelik, hogy az érintett vállalatoka korábbi években feleslegesen felhalmozott készleteiket felszámolják. és' így kisebb eszköznövekedéssel oldják meg termelési feladataikat. Ahol pedig a forgóeszközök tartós emelkedése következett be, a hitelnyújtás feltétele ennek saját forrásokból való finanszírozása. Valamennyi intézkedés arra serkenti a vállalatokat. hogy csak annyit és olyan választékban termeljenek. amennyit gazdaságosan értékesíteni tudnak, s hogy termelésüket az ésszerűen legkisebb készletállománnyal végezzék. Bizonyos jelek arra mulatnak, hogy 1979 első felében a vállalati készletek — elsősorban a kereskedelemben és az iparban — számottevően csökkentek. A javulás azonban nem eléggé általános, nem eléggé erőteljes, mert a készletállomány növekedési üteme még mindig meghaladja a tervezettet. 1-Iogy mit hoz a jövő, döntően a vállalatok magatartásától, munkájától függ. Például a kohó- és gépiparban az idén legalább két százalékkal lenne kívánatos növelni a készletek forgási sebességét. Hogy ezt elérik-e vagy sem, nehéz lenne most mégmondani. Min d en esetre az első három negyedév nem hozta a várt: eredményt. Számottevő előrehaladást a készletgazdálkodásban csak gyökeres szemléletbeli változás esetén remélhetünk. Azt nem vitatjuk, hogy a vállalatok bizonyos esetekben külső, tőlük független tényezők (szállítási késedelem, laza szerződési fegyelem stb.) miatt, időnként kénytelenek a szükségesnél nagyobb készleteket raktározni. A készlet- gazdálkodás ügye. azonban mégiscsak a gazdálkodó egységek magatartásán áll vagy bukik. Ha mind több helyen tudatosan és tervszerűen alakítják a készleteket, s ezt a munkát a vállalati terv, a vállalati gazdálkodás szerves részének tekintik, ha korszerű információs és nyilvántartási rendszert alakítanak ki, ha további ésszerűsítést vezetnek be a belső vállalati készletgazdálkodásban, népgazdasági szinten is lemérhető kedvező hatásról tudunk legközelebb számot adni. I.ovas Lajos „Talajjavító” csövek Vizenyős nyiroktalajaink környékén jó lenne mind gyakrabban látni a ' ’ űinkhöz hasonló „cső csendéletet”. Ezek ugyanis a drénezéshez, nzciz a talaj alatti vízelvezetéshez használt dréncsövek. Sárospatak környékén például, az ilyen „talajjavító" csövekkel behálózott eddig müvelhctetlen határrész, most hektáronként 60 •lázsa kukoricával fizetett. Korszerűsíteni hell Az építőanyag-iparban az utóbbi években benyújtott újítások száma lényegében nem változott, de a hasznosított javaslatokkal elérhető megtakarítás értéke évente 8—10 százalékkal növekedett. A fejlődés meggyorsítása érdekében tartott országos tanácskozást hétfőn a Technika Házában az építőanyag- ipar nyolc iparágából löbb száz vállalat újítási szakembere és szakszervezeti tisztségviselője. A tanácskozások állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell a vállalati újítási szabályzatukat. A perkupái bányában Perkupán működik hazánk egyetlen anhidritbányája. Az értékes ásványi anyagot talajjavításra használja a mezőgazdaság. Ebben az évben 35 ezer tonna anhidritet hoztak a külszínre az 56 méter hosszú, 18 méter széles és 35 méter magas kamrafejtésböl. Fotó: Laczó József oi csak a negyedik vetés fizet A szemközt jövő, nagy kerek, így szemre is kemény káposztdfejekkel púposra rakott tehergépkocsik és traktor vontatta pótkocsik jelzik, hogy közeledünk célunkhoz, a putnoki Egyetértés Tsz-hez. Évtizedek óla ez a vidék termi a megye káposzlaszük- ségletének zömét. Ha itt gyengén terem ez a „folt hátán folt” növény, akkor baj van, ha bőségesen fizet a héti meg a putnoki határ, akkor... Akkor bizony a termelő szidja a felvásárlót, s esküszik, hogy jövőre nem bajlódik a káposztával. Emlékszem, így volt ez tavaly ilyenkor is, amikor több mint 400 vagonnal termett az Egyetértés Tsz-ben. s juhok legelték az útmenti táblák szép káposztafejeit. Pedig már forint alatt is adták kilóját. (Igaz, a miskolci piacon ennek többszöröséért is vettem, a jó savanyított kilójáért pedig néha 12 forintot is fizettem.) — Most „ára” van a káposztának — tudom meg az egyik defekt miatt veszteglő szállítmánynál. — A tavalyinál kevesebb terniett, Miskolc fogad minden mennyiséget. * Farkas Pál, a ' tsz elnöke kissé kesernyés mosollyal erősíti meg, hogy úgy van, ahogy azt útközben hallottam. A nyáriból csak 30, a téli káposztából vagy 220 vagonnal termett, s a múlt évi 80 fillér, 1 forint helyett, most 2,47-ért viszik kilóját. És a kesernyés mosoly okát is megtudom. Az idén főzőtökből volt bőséges a termés, azt kell a tehenekkel etetni. A paradicsom és a paprika pedig kész ráfizetés volt. A víz és a késő tavaszi fagy késleltette a termesztést, szeptember 16-ról 17-re virradóra pedig az itt szinte „menetrend szerinti” korai fagy a termés legalább 30 százalékát elvitte. Jobban jártak volna, ha akkoriban palántaként értékesítik a paprikát. Talán valamit ellensúlyoz, hogy itt termett meg a megye cékla, és fe- keteretek-szükségletének zöme. 20, illetve 3 vagon és még 8 vagonnyi sütőtök is. * — Hiába szereljük, termeljük régen, s azt hiszem, hozzáértéssel, nagy szorgalommal « zöldségféléket, de ki kell. mondanom, hogy nem a haszonért, hanem becsületből tesszük. Aztán, szinte a zöldség védelmében. gyorsan hozzáteszi az elnök, hogy az. idén a búza okozza az igazi, nagy gondot. Itt. ahol a jó es rossz földek átlagában, nagy területen már állandósult a 40 mázsa feletti termés, a természeti csapások, főleg a vízkárok 600 hektáron pusztították ki a búzát. — Ä legnagyobb baj, hogy újbóli vetésekkel a nagy kiesés zömét még csak pótolni sem. igen tudtuk. Még június 10-ike után k vetettünk. VoU olyan területünk, ahol három vei és pusztult ki, s csak a negyedik fizetett. Az is csak egy kevéske, silónak való édes cirokkal. * Később, amikor a többi, az idén halasabb növényféléről beszél, már ismét mosolyogva jegyzi meg. hogy azért a - burgonya „födél nélkül” is 200 mázsa, a kukorica, itt a legmostohább északon 50 mázsa körül termett. És a 350 hektárnyi napraforgó 14 mázsás átlagtermésével is elégedettek. Mert idelenn, a Sajó völgyében 20 mázsánál is többet fizetett egy hektár, s az alsószuhai részen, ahol az erodált dombokon, más növény a vetőmagot is alig adja vissza, ez az olajos növény 11—12 mázsával valami hasznot is hozott. Enyhít a gondokon, s a holnapra nézve is biztató, hogy a tehenészetben (nem szakosított telep) tehenenként 3500 liter körüli lesz az éves. tejtermelés, s ez jelentős tejprémiumot jelent. A juhászaiban pedig, ahol a tavasz rosszul, máig is érthetetlen bárányelhullással kezdődött, most reményteli a helyzet. — Naponta százával „pereg” a bárány — mondja örömmel Farkas Pál. — Decemberig mintegy három és fél ezer kisbárányra számítunk. Az év végére együtt lesz az ötezer anya, illetve anyának való jerke toklyó. Saját szaporulatból az idén már meghagytunk 1200 darabot pótlásra és fejlesztésre, s most majd. újabb 1200 te- nyészbáránnyal népesítjük be a Pulitokon felépített új ho- dályt. * A jövő esztendőt alapozó őszi munkák is nagyon biztatóan haladnak. Igaz, aratás óta október 21-ike volt az első olyan vasárnap, amikor a három műszakban dolgozó gépek pihenőt, munkaszünetet tartottak. De addigra földbe került a közel 1600 hektárnyi, a tavalyinál jóval több őszi vetés, zömében búza, s 100 hektárnyi őszi árpa. És milyen érdekes. Szidtuk a tavaszt, mert a viz miatt egyes táblákat négyszer is vetni kellett valamicske kis termésért; az aszályos őszre pedig itt nincs panasz. Másutt gépeket törtek. munkát késleltettek a csontkeményre száradt talajok, itt pedig dicsérik a száraz őszt. — Tudom, sokan cl sem hiszik-. — mondja az elnök —. de itt akkor van jó világ, ha nyár végén, ősz elején nem esik az cső. Csak ilyenkor válnak jól művelhetövé a völgyi hordaléktalajaink, sőt nyirkos domboldalaink is. Ezért tudtunk jó magágyba, idejében elvetni, és a mélyszántásokból is alig van valami hálta. ♦*. ».) A párttaggyülések napirendjén II Malmi liláidon védelme a Mákvölgyi Báofaíraita A Mákvölgyi Bányaüzem pártalapszervezetei kétévenként tűzik napirendjükre az üzemi társadalmi tulajdon védelmének helyzetét. Az üzemben tevékenykedő rendészeti csoportokat a termelési tanácskozásokon választották meg, így a dolgozóktól és a pártszervezetektől kaptak bizalmat munkájuk elvégzéséhez. A taggyűléseken megállapították, hogy a személyi tulajdon ellen vétőket maguk a dolgozók is igyekeznek leleplezni. Ez a szigorúság és éberség azonban sokkal enyhébb, ha a közös tulajdont kell védelmezni. Pedig a társadalmi tulajdon dézsmálói ellen az aknák dolgozói tehetnek a legtöbbet! Az üzeni öt rendészeti csoportjának munkáját nehezíti, hogy az üzemhez tartozó objektumok társadalmi tulajdon védelmi szempontból hét különböző egységre oszlanak. Ezek egymástól 12—15 kilométer távolságra helyezkednek el. Az üzemrészek többsége zárt, de vannak nyitott területek is. Legnagyobb a veszély a bányászlakások építési területén, hiszen itt már számos család él. nehéz a mozgások ellenőrzése. A fontosabb, értékesebb építési anyagokat azonban jól zárható helyen tárolják. Az elmúlt évben különböző cselekmények okozta kár értéke kis híján 40 ezer l'o- rint volt. Ugyancsak az elmúlt évben több helyen végeztek célvizsgálatokat, melyek közü) a vasúti kocsiállás költségeinek vizsgálata volt az egyik legjelentősebb. Az üzem kocsiállás címén 1978- ban több mint 400 ezer forint bírságot fizetett ki. A felmérések során megállapították, hogy a magas bírságoka a rossz szei'vezés volt. Az intézkedések után minimálisra csökkent a birság. érdemes volt tehát felhívni erre a figyelmet. A taggyűléseken elhangzott. hogy jelenleg is gondót okoz a hanyagság. Edelény- bö] és Rudolftelepről elloptak egy-egy búvárszivattyúi, melynek nem csekély az érteke. Rudolflelepen a bányából való kiszállítás után két hétig a körbuktatón hányódott a szivattyú és senkinek nem tűnt fel a hanyagság! A szivattyú zárt elhelyezései biztosítani kellett volna! Olyan eset is előfordult, amikor a maróhenger vezetője a villamos kábelt szétgzag- gatta a géppel. Még mindig előfordulnak öltözői lopások, mert az utasítások ellenére a szekrényekben nagyobb összegeket tárolnak a dolgozók. Sajnos, az öltözőhelyiségek nincsenek mindenkor zárva! Ebben az évben az üzem területén tíz esetben fordult elő lopás. Edelényből például elloptak húsz görgőt, melyek értéke 10 542 forint. A feljelentés megtörtént. Az albert- telepi I-es akna viliamosmú- helyében a hanyagság okozott tízezer forintos veszteséget. A munkásszállóban az is megtörtént, hogy a karbidlámpái égve betették a szekrénybe, melynek következtében több mint hétezer forintos tűzkár keletkezett. A paritaggyüléseken a rendészet beszámolójának meghallgatása után úgy foglaltak állást, hogy naponként szükség van a dolgozók éberségére, figyelmességére! A társadalmi tulajdon védelme mindenkinek állampolgári kötelessége! Nagy János Fiatal Északiak tanácskozása Az ifjúságpolitikai határozat, valamint az ifjúsági törvény alapján, minden évben megrendezik a Borsodi Vegyikombinátban a főiskolát és egyetemet végzett fiatalok tanácskozását. Tegnap, a kombinát Billattárói hétvégi pihenőházában került sor erre a tanácskozásra, amelyen összegezték az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény végrehajtásának eddigi helyi tapasztalatait. A kombinátban dolgozó fiatal műszakiak rendkívül alapos tájékoztatást kaplak a vállalat vezetőitől a távlati fejlesztés lehetőségeiről. Előadás hangzott el például a bér- és jövedelempolitikáról, a nyereség alakulásáról, a létszámgazdálkodás helyzetéről, a kombinát általános közgazdasági tevékenységéről. Természetesen szó esett arról is, hogy a nagy vegyipari vállalat milyen perspektívát kínál a fiatal műszakiaknak, biztosítják-e például a tanulás. a szakmai továbbfejlődés lehetőségét, A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának tevékenységéről, szerepéről, . feladatairól a KISZ gazdasági épitömunká- jában, majd ezt követően került sor az FMKT vezetőségének megválasztására.
