Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. október 3„ szerda Ma kezdődik Múzeumi és műemléki hónap 1979 Ma délelőtt II órakor á miskolci Herman Ottó Mú­zeumban ünnepélyes keretek között nyitja meg Borsos Árpád, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője az idei múzeumi és műemléki hónapot; kiadja a XVIII. Isivánffy Gyula, nép­rajzi és honismereti gyűjtő- pályázat dijait, egy órával később: Id órakor pedig megnyílik a Papszer utcai múzeumépületben az „...azok a gyerekek’’ című, a , századeleji mezőkövesdi gyermekéletel bemutató idő­szakúi kiállítás. amelyhez dr. Gunda Béla egyetemi ta­nár tart bevezetőt. Jóllehet, már vasárnap és héttőn vol­tak kisebb rendezvények, az 1979-es múzeumi és műem­léki hónap Borsod megyei esem én.'sorozata hivatalosan ezzel a kel aktussal indul. Iá! lehel gondolkodni azon, vajon szükség van-c egyál­talán napjainkban múzeumi és műemléki hónapok szer­vezésűre. rendezésére, hiszen a múzeumok és a társada­lom közötti kapcsolat, a mű­emlékek ügyének napiren­den tartása hazánkban — szerencsére— már reges-ré­gen nem kampány feladat, nem korlátozódik rövidebb- hosszabb időszakokra, hanem folyamatosan jelen van. A múzeumok — nem utolsó­sorban a közművelődési párt- határozat. 'megjqlenése óta—_ egyre inkább közel kerülnek a legszeiesebb tömegekhez, a múzeumi tudományos tevé­kenység mellett min’d na­gyobb hangsúlyt kap a köz­művelődési szerep és mú­zeumaink »ezt á nemes fel­adatot igen sokszínűén, ta­lálékonyan, sokféle megköze- . Ütéssel. nem utolsósorban eredményesen látják el. Ter­mészetesen nem mondható még napjainkban, hogy á társadalom minden rétege és azon beiül az emberek dön­tő többsége rendszeresen jár múzeumokba, múzeumi ren­dezvényekre, de összehason­líthatatlanul nagyobb a tö- megérdeklödós, mint akár csak egy évvel ezelőtt is volt. A sokféle közművelő­dési hatóerők között ebben talán legjelentékenyebb ma­guknak a múzeumoknak a tevékenysége. Megerősödött a múzeumok kapcsolata a tanintézetekkel és .örvendetesen szélesedik, ha még nincs is kielégítő mértékben kiaknázva ez a terület, á szocialista brigá­dokkal, üzemekkel. Megta­lálták a múzeumok azokat a módozatokat, ahogyan a ta­nulók részére a kiállítások puszta megtekintésén túl ér­dekessé tehetik a múzeumi munka!, bevezetik őket a gyűj termény kezelésbe, a res­taurátori műhelyekbe, egyéb belső, nem a nagyközönség­nek szánt tevékenységek is­meretébe, Hasonló módon kapcsolódnak a felnőtt dol­gozókhoz,1 brigádokhoz is, akiknek a számára külön is tartanak a múzeumon kívül kiállításokat, előadásokat, s egyéb módon i.s építik a hi­dat a múzeumok és az üze­mi dolgozók között. Ez’ a munka folyamatos, nem kor­látozódik a múzeumi hónap- ■ ra, legfeljebb ebben az idő­szakban, októberben, talán sürilettebben jelentkezik az ilyenfajta törekvés, 'mintegy az egész éves tudományos- közművelödési munka esz- szenciá,iáként. A műemlékek iránti figye­lem sajnos, kevesebb ered- ’ mennyei jár. mint a már említett múzeumi munka. El­sősorban azért, mert a mű­emlékek karbantartása. a műemlékek felújítása rend­kívül költségigényes, szak­ember-igényes. az erre for­dítható anyagiak pedig meg­lehetősen szűkösek. A megyé­ben levő műemlékek védel­me, állagának megóvása azonban nem kizárólag anya­gi kérdés és nemcsak a mű­emléki bizottságnak a fel­adata. Igen sok közülel gon­dozásában. kezelésében ta­lálhatók műemlékek, műem­lék jellegű létesítmények, az azokról való gondoskodás ugyancsak folyamatos fel­adat. A megyében levő né­hány kiemelkedően értékes műemlékünk állapota. az azok felújítása és hasznosí­tása körüli huzavona legyen a múzeumi hónapban is va­lamiféle intő példa, amely a gyorsabb, hatékonyabb eser lekvésre, a több és jobb megértésre sarkall. A Borsod megyei múzeu­mi és műemléki hónap, mint az egész év tevékenysége, a tudományos murikénak a közművelődési tevékenység­be történő mind hatéko­nyabb beépülését célozza. Ennek jegyében állt össze a program, a sokféle kiállítás, előadássorozat és 'egyéb ren­dezvény terve. Ez ennek a hónapnak az egyik Ijő jel­lemző vonása. A másik -a természettudománynálc a Bprsod megyei múzeumi te­vékenység széles körű család­jába történő ..beavatása”. Ismeretes, korábban ír­tunk róla, hogy a Herman Ottó Múzeum természettudo­mányi munkássága sajnála­tos módon évtizedeken ál szünetelt, míg most-a közel­múltban megfelelő szakem­ber idelielyezésével ez a munka újraéledhetett. A mú­zeum — gyűjtőterületének faunáját: és flóráját figye­lembe véve — megszervezi a természettudományi mun­ka mellett a -különböző gyűj­tőköröket és az intézmény­nek már meglevő gyűjtemé­nyei hamarosan — az új , épület elfoglalása idején —- a közönség által is megte­kinthetők lesznek. Erre a természettudományos mun­kára való felkészülést jelzi az is. hogy a múzeumi hó­nap központi tanácskozása ezúttal tér mészé ttudom á n y jellegű lesz: október 18-ái e tudomány kör ben hangzir el több előadás. * s í Nem feladata ennek ! cikknek a múzeumi és mű emléki hónap részletes prog- romjának ismertetése. Rész­ben már vázoltuk, részben a kiemelkedő eseményekre kü­lön is felhívjuk majdan a figyelmet. De itt sem mu­lasztjuk el olvasóink figyel­mét arra felhívni, hogy az elkövetkező hetekben Mis­kolcon és Borsod megyében sűrített módon találkozhat­nak a különböző múzeumi tu do ifiá n y ág a kka 1. régésze t i. néprajzi, helytörténeti, iro­dalomtörténeti. művészettör­téneti előadásokkal.- kiállttá- _ sokkal, a múzeumok ínég ’ bővebben kínálják a megis­merés, az önművelés lehető­ségeit, amivel ugyan egész évben élünk, de ilyenkor fo­kozottabb figyelemmel és ér­deklődéssel kísérjük. A múzeumi és , műemléki hónap 1979-es időszakának borsodi jelentkezését ezekkel a gondolatokkal köszöntjük, és .ajánljuk minden érdek­lődő szíves figyelmébe. * Benedek Miklós fa Karaianiiszt kapcsolatainak sokoldalú fej­lesztéséért. Nemzetközi kérdésekről szólva az SZKP KB főtit­kára rámutatott, hogy az európai országok a 70-es években rendkívül sokat let­tek , az, enyhülésért. Mint mondotta, ugyanezt a célt. szolgálja a szovjet—amerikai SALT—II. szerződés aláírá­sa is. A görög miniszterelnök tangsúlyozla. hogy országa jckeszeretö külpolitikát foly­tat, és kész elősegíteni a nem­zetközi feszültség enyhítését es a béke megszilárdítását. leszéde ba elleni támadásokra he­lyezve. Carter eLnök beszéde, amint várható volt, vegyes visszhangot keltett az ameri­kai törvényhozási körökben. Annyit mindenesetre sikerült elérnie, hogy elmozdul a holtpontról a SALT-—II. ügyé: Frank Church szenátor kedd reggeli nyilatkozatában kö­zölte. hogy az általa vezetett külügyi bizottság folytatja a szerződéssel kapcsolatos munkát és reméli, hogy a SALT-ről még az idén sza­vazhat a szenátus, Church ugyanakkor az NBC-tv-ben arról beszéli: a . szenátus többségét nem elégíti ki. Carter beszéde. A SALT—II. végleges jóváhagyásának elő-, feltétele, hogy az elnök biz­tosítékokat adjon a szená­tusnak: a kubai szovjet egy­ség immár pem rendelkezik harci kapacitással. Henry Kissinger vott kül­ügyminiszter óvatosan bírál­ta a kormány politikáját. Szerinte nemcsak katonai konfrontációra van lehetőség a Szovjetunióval, hanem az -.Egyesült Államok más, a í többi között gazdasági esz­közökkel is nyomást gyako­rolhatott volna a Szovjetuni­óra. pvedév kezűin í-befl szik színessé, tartalmassá a rendezvénysorozatot. „A ve­szélyforrások új ra termelőd­nek” címmel vándorkiállí- — • -«nHexnék. amelynek Még október eltó leleben összehívják Borsodban a szülők fórumát. Nem elő­ször, s minden bizonnyal nem utoljára. így. egy-eg.y új tanév indulóján mindig akad olyan téma, amelyben jó lenne eszmét cserélni, kö­zös nevezőre jutni az isko­láért felelős állami szervek­nek. és a gyerekek fejlődé­sében érdekelt szülőknek. Különösen mostanában, .ami­kor a tanévkezdésekkel ’szin­te menetrendszerűen egy túl­járnak a tantervi változások is. Bizony-bizony, a legjobb szándék ellenére, a legna­gyobb segítőkészség mellett ifi többnyire fejet rúzogaló, topurgáíjra szorul a mai fel­nőtt, s hovatovább odaju­tunk. Hogy a gyerek- ma­gyarázza a példát... ’ Nemcsak illő. jogos is hát feltenni a kérdést (a már említett szülők , fórumán azonban remélhetőleg nem­csak felteszik, hanem választ is adnak rá)mit vár az ál­lami vezetés a szülőktől? Így, most, rögtönözve, per­sze rövid lehet a válasz: megértő türelmet, összhan-, got a nevelésben, a munka-* ra nevelésben is! Ám. 'ezút­tal I« jogos lehet a kérdés , — a Hazafias Népfront me- ’ gyei elnöksége mellett mű­ködő Pedagógiai Társadalmi Bizottság ülésén föl i.s tet­ték —: a szülői munkaközös­Mindenkihez eljutni ségi elnökök miként tudják* továbbvinni az elhangzotta­kat? És egyáltalán: milyen széles körhöz jutnak el azok a gondolatok, amelyek az egyre tartalmasabb szülői munkaközösségi tevékenység­ben, a szülői értekezleteken elhangzanak? Ez utóbbi kérdést is a gyakorlat szülte. Még az .ál­talános iskolákban i.s (ahol pedig az óvodához hasonló­an. igen • aktívak ■ és látoga­tottak a szüló'i értekezletek) tapasztalat, hogy a felsőbb osztályok felé haladva mind kevesebben érdeklődnek gyermekük tanulmányi elő­menetele és magatartása után. A szülők aktivitása a pályaválasztási időszakban nő meg újra.’ Pe természe­tes-e ez a hullámzás? A Pe­dagógiai Társadalmi Bizott­ság , tapasztalatai szerint: nem." Épp’ a középiskolákban mostanában megtartott, vagy az elmúlt két évben a kol­légiumban lakó gyermekek szüleinek pedagógiai segíté­sére szervezett szülői tanács­kozások , tapasztalatai is ezt bizonyítják. Miként járható útnak tűnik a középfokú in­tézetekben megrendezett táj­szülői értekezletek folytatá­sa is. A már említett tisztes tes­tület múlt héten megtartott ülésén kérdezte az egyik résztvevő: hogyan juthatunk el a passzív szülőkig, rá tud- juk-e bírni őket arra, hogy érdekközösséget vállai junak az iskolával? A válasz — így papíron — egyszerűt a szülői munkaközösségek és a választmányok erejét a ne­velésben kell még fokozot­tabban kamatoztatni. Ehhez a feltételek és a kiindulás adottak. Az a sokat emlege­tett társadalfni figyelem, a n é p f ro n tmozga 1 o m bh h (a szülői munkaközösségek lar- taími munkájának segítése a Hazafias Népfront feladata) már jó ideje nemcsak az anyagi alapok bővítésében, társadalmi munkában nyil­vánul meg. de mindinkább kiterjed a nevelésre is. No­ha. a lehetőségeket koránt­sem aknáztuk- még ki! Mind­ezt így fogalmazták meg: „Sokat , kell még tenni mind az iskolának, mind a Haza­fias Népfrontnak, hogy a szülők szemléletét a neveles tartalmi részére is irányít­suk és a szülői munkaközös­Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Rudolf Rohlieek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyette­se, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökei október l-én és 2-án Budapesten tárgyallak.* A tárgyaláson meghatá­rozták a kel ország kor­mányfőinek ez év augusztu­si találkozóján kijelölt fel­adatok végrehajtása érdeké­ben szükséges intézkedése­kéi. Áttekintették az 1931— 1085.' évi gépipari termelési együttműködés előkészítésér ‘nek helyzetét ’ és vélemény­cserét folytatlak az együtt­működés aktuális kérdései­ről. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a terme­lési szakosítás és kooperáció további bővítésére, a gép­iparban és a két népgazda­ság többi ágazatában, a har­madik piaci együttműködés előkészítésével kapcsolatos feladatokra, valamint a két ország gazdasági együttmű­ködése t!)ífO-ig szóló hosszú távú programjának kidolgo­zására. A megbeszéléseken részt vett Vaclav Moravec, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. Rudolf Rohlieek kedden elutazott búzánkból. A pápa az EMSZ-bsn ség hatékony segítőtársa le­gyen az iskolai nevelés­nek ... A, nevelőmunkában nagy segítséget nyújtanak a szocialista brigádok, ame­lyek az úttörőraj-foglalkozá- sokban segítenek a pályavá­lasztás előkészítésében, a kö­zösen végzett társadalmi’ munkában, a szakköri mun­ka vezetésében, tanulmányi kirándulásokon és más al­kalmakkor. Az. iskolák nyL tottsága a társadalom irá­nyában növekedett...” Reális, objektív vélekedés ez — s egyben biztató is. De az a már emlegetett kér-, dés még mindig jogos: mi­lyen széles az a kör. amely­hez eljutnak az iskola kérő szavai? És nyilvánvalóan a kör szélesítésében a nép- frontmozgalomra (a községi szervezetekre) húrul .jelentős feladat. Azaz. „megkülönböz.. teteit figyelmet kell arra fordítani, hogy a helyi HNF- bizottságok még alkalmasab­bá váljanak a helyi, a leg­jobb értelemben vett okta­táspolitika .segítésére, kiala­kítására. Szoros és hatékony kapcsolatot alakítsanak ki mind a helyi tanáccsal é.s annak &í oktatást segítő bi­li. János Pál pápa kedden felszólalt az ENSZ-közgyű- lés politikai vitájában. Be­szédében sikraszállt az át­fogó közel-keleti rendezé­sért, é.s ■ szorgalmazta, hogy Jeruzsálem nemzetközileg szavatolt különleges státuszt kapjon. A pápa szorgalmazta a fegyverkezési hajsza be­szüntetéséi és az emberi jo­gok tiszteletben tartusát. Hétfőn több közgyűlési bi­zottság befejezte napirend­jének megtárgyalását. A po­litikai bizottságban október l(i-án kezdődik a vita a le­szerelésről. A harmadik bir zottságban folytatódott a vi­ta a faji megkülönböztetés elleni harcról. r Gyorslista a.- október l-en megtartott ,;Nyti cnirnysáuici h lottón'* i c n ti k i v ü 1 í jutalomsorsolás ró 1, melyen ti .'iü. heti szelvények vettek részt. A gyors listában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A: vásárlási Utalvány (1000 Fi) R: Lada 1200 tip. jszcjncI.YKcp- kuesira utalvány C: szerencse utalvány CM} 000 Ft) 1 D: vásárlási utalvány (10 000 FII E: vásárlási utalvány (9000 Ft) F: vásárlási utalvány i'iUUjÖ Ft) G: vasáriasi utalvány (jU00 H: vásárlási utalvány (80UU Ft) 1: vásárlási utalvány (2UUU Ft) .\. nyertes -szelvényeket if/!). október 25-ifí kell a toló-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján/ a Sportfoga­dási és Lotto Igazgatóság címe­re (J875 Budapest. V. Müniiich Fcrepe u, 15.) eljuttatni. A gyorsllstá közvetlenül a sor­solás utón készült, a/ esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 5 397 118 1 5 3ÖÜ 116 I fi 721 014 I 5 990 «44 1 5 424 201 H b 586 Uüü I 5 77{1 980 H «1 80.7 994 1 5 451 184 I 5 613 082 I fi 801 003 I 859 960 I 5 478 167 I 5 640 065 I 5 828 946 I. 61 386 918 I 61 521 858 1. 68 518 600 1 68 545 583 I 64 516 971 1 Sikeres volt Véget ért a Hungaroton langiemez-hetek kéthetes endezvénysorozata. A nem­zetközi hanglemezpiacon szá- |nos elismerést aratott ma- lyar művészlemez^k hazai lépszerűsitését szolgálta az jseménysorozal. Több tízezer langlemez fogyott el ez al­jalommal is. zo Óságaival, mind pedig a helyi iskolavezetéssel”. En­nek a munkának az erősíté­se jótékonyan éreztetheti ha­jasát a . szülői munkaközös­ségek tevékenységében, de a népfrontmozgalomban is. Jó példák már vannak: Lenin- városban, Mezöcsáton. Sá­rospatakon. Szerencsen vagy éppen Özdon. ahol a szülői munkaközösség egészének munkáját ismerik el a „Tár­sadalmi Munkáért” arany- plakettel. fontos pedagógiai tu n ács kozás o k a;t rendeztek, napirendre tűztek oktatáspo­litikai kérdéseket. Gyakor­latban tényekkel is igazoló­dott ezeken a helyeken a szükséges és megkapott tár­sadalmi figyelem. Tovább menve:’ erősödött az a kívá­nalom, hogy a szülök — úgy is mint a társadalom tagjai — vállalják’ az isko­lával való érdekközösséget. Ha úgy - tetszik, szélesedett az a bizonyos kör! A hatósugár kiszélesítésé­hez mái lehetőségei is 'van­nak a .néofrontmozgalomnak Többek között az is. hogy jelentős, a neveléssel foglal­kozó tanácskozásaira, a kü­lönböző tapasztalatcserékre nemcsak u szülői munkakö­zösségi elnökökét, hanem az os ztál v főnök i m u n kaközössé- gek vezetőit is nieg kíván­ják hívni. ílsutorás Annamária Munkás (ilumapok A Valentino Az idei munkás filmnapok egyik új bemutatója a Jeles András rendezte A kis Va­lentino című film, amelyet az. érdeklődő közönség októ­ber ,4-én, csütörtökön dél­után 3 órai kezdette! láthat a Diósgyőri Vasas Művelő­dési Központban. A vetítést követően közönség-—alkotó találkozót tartanak, amelyre • J el es Andrást, a film íróját és, ' rendezőjét, valamint Opoczki Jánost, a főszerep­lőt várják. Szépen berendezlek Zemplén két városa és a sátoraljaújhelyi járás közö­sen létrehozta és fenntartja a Társadalmi és Családi Ün­nepségeket Szervező Irodát. Az intézmény számára Sá­rospatakon a tanácsháza szomszédságában egy régi ház átépítésével öt helyiség­ből álló hivatali alakítottak ki. Így mostantól kezdve a kellemesen berendezett új irodában fogadhatják az iro­da dolgozói a sokrétű szol­gáltatásuk iránt érdeklődő­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom