Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

1979, október 3., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ß kormány a közelmúlt­ban határozatul húzott a 'közkiadások mérsék­lésére. Ez a döntés Borsod megye tanácsainak, intézményeinek gazdálkodását is érinti. A megyében j 77 tanács irányításával, mintegy 1400 intézmény nyújt a la­kosság számára kommunális, egészségügyi, szociális, okta­tási es közművelődési szol­gáltatásokat. Ezek költségeit a megyei es helyi tanácsok költségvetéséből kel] fedezni. Többek közölt a költségve­tésből fizetjük ki a 70 000 da­rab közvilágítási lámpahely áramdíjál, a 4,5 millió négy. zelmeler park karbantartási költségeit. A kórházakban'az elmúlt évben is 130 000 be­teget ápoltak, gyógyítottak, a szak- és körzeti orvosi ren­delőkben a. 1 millió beteget kezeltek, ; óvodákban közel iái 000 gyermekei gondozlak. Az általános . iskolákban 95 000 gyermeket készítenek fel a termelőmunkára! vagy magasabb szintű tanulásra, a középiskolákban, szakmun­kásképző intézetekben f'plyo oktatás, és még számos más jellegű tevékenységek széles skáláját látják el a lakosság érdekében, melyek megyénk, ben évente közel 4 milliárd forint pénzfelhasználási ered­ményeznek. Az ezekre fordí­tott kiadások évről évre nő­nek. Az V. ötéves tervben tervezett. 7.6 százalék he­lyeit 11.2 százalékos a költ­ségvetési előirányzat átlagos növekedési üteme. Ebben a jelentős előirányzat-növeke­désben szerepet játszik az is, hogy minden állampolgár számára ingyenessé vált tíz egészségügyi ellátás, tehát az állam, illetve a tanácsok át­vállalták a lakosságtól eze­ket a terheket. Tervezettét meghaladóan fejlesztettük a lakosság igényeivel összhang, ban a gyermeki ntéznienyi hálózatot., s ez is évente mintegy 10—15 millió forint többletterhet jelent a, költ­ségvetés számára. Erőtelje­sen korszerűsítettük az úthá­lózatot. sokszor anyagi erő­forrásainkat nem kímélve láttuk el korszerű műszerek­kel az egészségügyi intézmé­nyeket, . szemléltetőeszközök­kel az oktatási intézménye­ket. újítottuk fel az állami épületeket! Az említett társadalmi köz­kiadások tervezettet lényege, sen meghaladó növekedése jelentősen megterheli me­gyénk költségvetésiét, ezen keresztül a népgazdaságét is, ezért a kormány döntése alapján a közkiadások ter­vezett előirányzatából orszá­gosan 1,5 milliárd forintot, megyénkben 20 millió forin­tot meg kell takarítani. Jogos és érthető a kor­mánynak ez a döntése, hi­szen a költségvetés a nemze­ti jövedelem fogyasztója. A közkiadásokra fordítandó.elő­irányzatokat csak olyan ütem­ben lehet • növelni, amilyen arányban képzóldik, illetve növekszik a nemzeti jövede­lem. Márpedig a kiadások üteme a tervezóttel megha­ladóan, míg a nemzeti .jöve­delem csak a tervezeti szán­ton nőtt évről évre. Így te­hát az igényeket mérsékelni kell,, a nem kívánatos fejlő­dést fékezni szükséges a nép­gazdaság teherbíró képessé-' gcvel összhangban. Nagy súly) helyezünk ennek elle­nére arra hogy az alapvető lakossági szükségletnek te­kintendő kórházi, körzeti or. vosi ellátás, a bölcsődék, óvódák, általános iskolák költségvetései ne .csökkenje­nek, ezeknél az eddigi fejlő­dést mindenképpen biztosíta­ni szükséges. A közkiadások növekedése mögött, néha ésszerűtlen, kellően meg nem fontolt kö­telezettségvállalások is meg­húzódnak. Az elrendelt köte­lező megi: karitas kikénysze­ríti a gazdálkodó szervek ve­zetőitől a mértéktartó, körül­tekintő intézkedéseket, ame­lyekkel elérhető, hogy jelen­tősebb megrázkódtatás néJ- , kiil is megoldhatók legyenek ' a tervezett szakmai leiada­tok. Ézprt fontos minden ta­nácsnak. intézménynek, még az alapellátást: végzőknek is. az. ésszerű takarékosság messzemenő alkalmazása. A takarékosság talán elcsépelt , fogalomnak tűnhet. Mégis szükséges, hogy ezt a tógái­mat jelentőségének megfele­lő funkciójába helyezzük. Az energiával' például nein akkor takarékoskodunk, ha nem .fűtünk, miközben az adott: helyiségben tartózko-; dók egészsége ezt egyébként < megkövetelne, de takarékos­ság. ha az ablakok, ajtók jól záródnak, hogy ne az utcát fii lsük. Csak az. ezekhez ha­sonló gazdálkodási magatar-1; lás eredményeként elérhető,1 sokszor talán jelentéktelen-, nők is tűnő, de mindenütt alkalmazva már jelentős nagyságrendű megtakarítási 'tekinthetjük ésszerűnek. Nél. kiilözhetetlen. hogy minden költségvetésből gazdálkodó tanács. intézmény, illetve ezek minden dolgozója és sok vonatkozásban a lakosság' is. tartós feladatának ' tekintse az ésszerű takarékosságul es a napi munkában folyama­tosan tarja fel. érvényesítse ennek lehetőségeit. A párt-, a kormány, a megyei tanács mindezekhez nemcsak egyet­értést vár az e teriileten dol- gozóklól és a lakosságtól, ha­nem értelmes kezdeményezé­seket is kér. Milyen tartalékai lehetnek a takarékosságnak? Több tízmillió forintul for­dítanak .évente a helyi taná­csok a parkok gondozásárai csinosítására. Elszomorító látvány a gondatlanság, fele­lőtlenség miatli paikpuszti- tasg.a virágot letépik, a la­kai. bokrokat rongálják. A lakosság határozottabb leílé- pese is szükséges a park- rongálókkal, a társadalmi tu­lajdont károsítókkal szem­ben. Tettenérés esetén az okozott kár megtériltetésére is sor kerülhet. Évről évre növekszik az intézmények dolgozóillák lét­száma, s nein mindig indo­koltan. Ezért is tapasztalható helyenként „kapun belüli munkanélküliség”. A szakmai feladatok mindenre kiterjedő áttekintésével felderíthetők ezek a „felesleges? állásuk és megszüntethetek. Tapasz­talható párhuzamosan végi zeit •tevékenység is, például általános iskolákban, műve­lődési otthonukban is' mű­ködnek szakkörök. Helyen­ként — ha ehhez a teltételek adottak — megoldható ez úgy is, hogy egy intézmény foglalkozzon a feladattal, de nagyobb hatékonysággal. Ta­pasztalható középiskolákban U isi éts zám ú ta n ul ócsoportok .számára szervezett fakultatív oktatás. Ezek a tanuiócsopcuv tok szakmailag is elfogadha­tó nagyságrendben összevon­hatok. ezáltal isinél megta­karítás érhető el. Szamos lehetőség kínálko­zni az energiatakarékosság térén is. A jól záródó abla­kokkal. ajtókkal ellátott he­lyiségekben. jól karbantartott fűtésrendszer mellett, nincs szükség külön elektromos hősugárzokra. Csökkenthetők a különböző' kiadványok is. mind ! mennyise!.’ben. mind terjedelemben. Jelentős ösz- szegti tiszteleldi.i és mennyi ségü papír takarítható meg ezáltal. A saját kiadványok indokolatlan ingyenességét megszüntetve, az előállítás költségéi' mérsékelhetők. Gya­kori jelenség, hogy nagy ér­tékű műszereket, egy eb ké­szülékeket kellő szakértelem nélkül beszereznek, azokat nem hasznosítják, elfekvő készletté válnak, miközben a népgazdaság más területéről ezeket elvonták. Nem leltét- lenül tonlos a lakosság által is vásárolt tartus fogyasztási cikkek: bútorok, televíziók, hűtőgépek stb. szükségesnél nagyobb gyakoriságú vásár­lása. Mérsékelhető az iroda­bútorok — főleg a lu.xusjel- legüek — cseréje, különösen akkor, ha kisebb meghibáso­dásuk gazdaságosán is javít­hatók. Talán elcsépeltnek tűnik, de a telefonközpontok túlterhelése is csökkenthető, ha röviden, tömören megfo­galmazva beszélünk és a te- lefonkészülékeket csak ti percen belüli időtartamra használjuk, semmi esetre sem magáncélra, hanem hivatalos ügyben. Elszaporodtak a kü­lönböző magas költségigényű rendezvények, konferenciák, értekezletek is. Ezek egy ré­szének elhagyásával ismét jelentős költségek takarítha­tok meg. 'Még folytathatnánk a megtakarítást eredményező döntések e.s cselekvések fel­sorolásai, azonban azt acélt, hogy az ésszerű takarékos- síig alkalmazásához ízelítőt adjunk, t,alán a■ felsorolt pél­dákkal is sikerült elérni. Ezenkívül számos inas úton- rnódon is komoly, eredmé­nyek születhetnek. A cél nem lehet a mindenáron való ta­karékosság, hanem az éssze­rű gazdálkodás érvényesíté­se: azt kell mérlegelni min­dig. hogy a szakmai progra­mok (gyógyítás, betegellátás, oktatás stb.i. hogyan oldha­tók meg mennyiségük és a minőségük .serehYie nélkül. A feladatok rninősége és nieny- nv iségc nemcsak újabb és újabb állami hozzájárulással és pénz rá ford it ássál növel­hető. hanem a körültekintő gazdasági döntések következ­ményeként elérhető megta­karításokkal felszabadítható pénzeszközökből is. Az Így megtakarított forintokkal az ellátásban helyenként meg­levő legfeszítőbb gondok mérsékelhetők, például javul­hat az intézményi étkeztetés, bővülhet a gyógyításhoz, ok­tatáshoz szükséges eszközök köre. A közpénzekkel való ész­szerűbb. takarékosabb gaz­dálkodáshoz. gyökeres változ­tatásra van szükség, mind szemleletben, mind a konk­rét végrehajtásban. Ez mind­nyájunk közügyé. Ezt nem lehet egy leszűkített időre értelmezni, hanem' hosszabb távon kell alkalmazni; vé­révé kell válnia minden gaz- dálkddással foglalkozó, az eszközöket használó, igénybe vevő dolgozónak, vezetőnek, beosztottnak egyaránt. Ke­resni kell a jobb. célraveze­tőbb gazdálkodási módszere­kéi, hogy ne csak egyszeri pénzelvonással járó „kény­szertakarékosság” legyen a Minisztertanács említett in- lézkedése, hanem tartósan javítható legyen a gazdálko­dás. N agyobb felelősséggel kell tehál a társadalmi kö '.kiadásuk k a 1 gazdál­kodni. Az ellenőrzése­ivel végzőknek pedig sokkal határozottabban kell feltárni :i meg fellelhető pazarláso­kat. A magukról megfeled­kező. a közpénzeket nem a gondos gazda lelkiismeretes­ségével kezelőkkel szemben az eddiginél következeteseb­ben keli eljárni. <ir. Pusztai Béla, a megyét tanaes általános elnökhelyettese Melyiket a kettő közül Képünkön: modern védőbevonattal kezelt faházak Lakk iayy lazái? Üdülőtájainkon egyre több fáház nő ki a föld­ből. ’ ezek kétségtelen elő­livel miatti olcsók, gyorsan felépíthetők, hitelre is kap­hatók. jó hőszigetelő tulaj­donságnak .stb. A fa az egyik legősibb építőanyag, de élettartama nem túlsá­gosán hosszú. Régebben olajfestékkel védték, amely megnövelte ugyan élettar­tamát. ám átlátszatlanul el­takarta magát a fát. , A szabadban álló fa- szerkezeteket elsősorban az időjárási hatások támad­ják: a napfény hő- és ult­raibolya sugárzása, a víz es a fagy. Védekezésül ha­zánkban lóként az átlát­szó lakkok terjedlek el. A lakkozott fa a szabadban i.s megtartja természetes szép. söget. e.s rövid ideig véd a környezet ártalmai ellen is. A lakkrétegben azonban hajszál repedések keletkez­nek. így a viz a lakk ala íjuthgít. éts megindul — gombák hatására — a fa megszíirkülése, amely egy­re terjed és néhány év alatt az egész felület tönk­remehet. A sérülj, felület újriüakkozássa! nem állít­ható helyre, és az 1—2 évenkénti karbantartó lak­kozás \ sem ajánlatos: a lakkréleg megvastagodik, es ez növeli repedékssnységét. N vugal-Európában és Csehszlovákiában nem lak­kozzák a faépülelek külső felületét. A fafelület matt vagy selyemfényű, de aló­la kitetszik a fa természe­tes rajzolata' és általában a sötélebb színek uralkod­nak. Ezek a lakknál tgrió- sabb. színes bevonatok, az úgynevezett lázárok, gúny­ba. és rovarkar ellen al­kalmas hatóanyagokul tar­talmaznak es színanyagaik kiszűrik az ibolyántúli su­garakat. Hagyják a lat „lé­legezni”. és a felületien sem alkotnak légmentesen záró rétegei. Bes/Ávódnuk a fa pórusaiba. Így a la hó hatására bekövetkező mozgásakor a bevonat •nem pattogzik le. nem re­pedezik meg. E.s mivel a, lázárok nem fedőfestékek, alóluk áttetszik a fa ter­mészeti« rajzolata. A lá­zárokká! kezelt1 világos fe­nyőfa valamilyen más. spi­nes fához lesz hasonló, pél­dául a vörösesbarna ma­hagónihoz. a fekete ében­fához. vagy a mélybarna palisanderhez. Igazi nozgalmi éld - ittnáipt Beesöppentem egy KISZ- bizottsagi ülésre: a földes Ferenc Gimnázium KltiZ- bizottsága szeptember 17-én tartotta első „hivatalos” ülé­sét. Azért lettem idézőjelbe a hivatalos szol. meri az is­kolai K ISü-szervezet már a tanév*-első napján megkezd­te — folytatta — munká­ját. Az első ülést, nemcsak a tervezésnek ' szentelték, ha­nem értékelték az eddigi programokat is. Farkas László, a gimnáziu­mi KlSZ-bizotlság titkára: — Szeptember elején tájé­koztató évíolyamgyülést tar­tottunk az első osztályosuk­nak. Bemutatkozott az isko­lai és az alapszervezeti ve­zetőség, elmondtuk az első­söknek elvárásainkat és is­mertettük a tagfelvétel kö­vetelményeit. Sikerült felkel­tenünk az érdeklődésüket, hiszen a Kilián-körbé — melynek látogatása a felvé­tel alapvető követelménye — az elsősök teljes létszámmal jelentkeztek. Megtartottuk az „Edzett ifjúságért’’ akció nyitónapját is. az iskola majd minden tanulója részt vett a különféle sportágakban meg­rendezett versenyeken. A bizottság tagjai megvi­tatták es elfogadták az. 1979 80. évi ’ akcióprogramot, amely minden eddiginél job­ban hangsúlyozza a .ió tanu­lás fontosságát. A program szerint a gimnázium tanulói részt vésznek az iskolai ok­tatást és a pedagógusok munkáját segítő KISZ Ra­dar-akcióban. Indítanak ta­nulmányi versenyt is az osz­tály diákbizottságok szerve­zésében. — Kellenek a klubprogra­mok isi — mondja Farkas .Piroska kulturális felelős. — Nágy szerepet töltenek be az önképzésben az önkent vál­lalt előadások, a többieket jobban érdekli egy-egy té­ma. ha diáktársuk . ismerteti. — A vállalások között sze­repel az őszi társadalmi mun­ka is — folytatta Farkas László. — Söl. fejlesztjük az uttörópat romi löst. Városunk­ban egyedülálló módon, elö- adásokan készítjük fel a le­endő ifjuvezetőket. Az elsősök már most vállalták, hogy szorosabbra fűzik u K1S/.- szervezel és a patronált út­törőcsapatuk kapcsolatai. Meghívjuk a pajtásokat ren­dezvényeinkre is. Színes es érdekes esemé­nyeket kínál a bizottság programtervezete. A ..Korok — 'Múzeumuk" akcióban alapszervezeti kiránduláso­kat terveznek hazánk mű­emlékekben gazdag tájaira. Folytatják az immár hagyo­mányos ...4 Földesből indul­tuk’’ sorozatot, melynek ke­reteben az alma mater hí­ressé lett volt diákjait hív­jak meg egy kis beszélge­tésre, élménybeszámolóra. Kiállításokat rendeznek majd nemzeti ünnepeink alkalmá­ból. — Nem hanyagoljuk cl a politikai képzést sem. Lesz Kilian-kör. aktivisták köre és politikai vitakör. Ismertetjük az új rendszerű akcióév be- i lieft ilása során felmerült fel­adatokat es követelményeket is. — Kissé nehéz megszokni az új rendszert, de vitatha­tatlanul könnyebbséget je­lent. hogy szeptembertől szeptemberig tart egy akció- év: így az iskolai menetrend és a KlSZ-munka sokkal •szorosabban összekapcsoló­dik — mondja Barna Ist­ván. nevelési igazgatóhelyet­tes. aki szinte minden ide-- jói a • KISZ-szervezet pát vo­nalasára fordítja. — A gye­rekek mindent meglesznek, hogy aktívabb, érdekesebb legyen a mozgalmi munka, mint eddig bármikor. Min­denkivel vitába szállnak, ha úgy érzik, nekik vannak jobb ötleteik. Az. önkor­mányzat nálunk nem üres frázis, hanem valóság, amit nem szabad csonkítani, csjik meg létezőbbé és hatéko­nyabbá tenni. G. A. Tisztasági őrség mozgalom Kellemes benyomás éri azukjit, akik felkeresik Mis­kolcon az. .Was-,déli lakótele­pen az Osz.ip István üt 14. számú lakóépületet, vagy az Engels Utca 5. szánni házat. Példás rend. tisztaság' van a lépcsöházakbun, / a falakat cserepes virágokkal díszítet­ték. Mindezekért a házfel- ~ ügyelőket és az épületek la­kóit illeti a dicséret, miután igyekeznek megóvni a ren% del, a tisztaságot, otthonossá .tenni a környezetet. De sz.ol- ui kell arról is. hogy ezeken a* helyeken munkalkodnak azok az. általános iskolások­ból álló tisztasági őrségek, amelyek az. országban először itt alakultak meg a közel­in ül t ban. Munka Ikociásuk nagymértékben elősegíti 'a szemet gyönyörködtető, iga­zan kellemes közérzetet. Az Ose.ip István utca 14. é* az Engels utca 5. számú lép- esöház.ak valóban tiszták. E két épületben a városi tanács i által készített rjicsérőtáblát is kifüggesztenék. A kis úttö­rők és kisdobosok tevékeny­ségükért mar egy játszóteret is kaptak, amely a lakosság társadalmi összefogásával ké­szült el a lakótelepén. A mozgalom kezd kiszélesedni, hiszen a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága felhívására , mind többen csatlakoznak a tisztasági őr­ség mozgalomhoz, a varos szinte minden részen. Az ak­tívák kifejezték szándékukat, hogy lakóbizottságuk terüle­ten az Avas-délihez hason­ló tisztasági őrségeket szerveznek. A mozgalom elő­segítésére szervezési és mód­szertani tanácsadást tartanak a miskolci Ifjúsági Házban minden hétfőn délután 5 és 6 óra kökön az érdeklődők­nek. Havasi Pál, a miskolci 73-as .számú lakóbizuftság elnöke I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom