Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

STepíember 23., rasömcrp ' ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 «mumm« ^ GÓCPONTOK ml lapunkban tudóst lőttünk róla, megyénk, országgyűlési képviselői leg­utóbbi ülésü­kön az egész­ségügyi törvény végrehajtá­sának tapasztalatairól tár­gyallak. A törvény eddigi végrehajtásának hogyanját vizsgálgatva. magától értető­dően megyénk egészének egészségügyi helyzete került szóba — és írásba! — rend­kívül részletességgel. Es őszinteséggel persze, mert csupán a tények, a jelensé­gek pontos ismeretében, ezek ■figyelembevételével léphe­tünk tovább. Megyénk egész- légügyi helyzetéről' már ko- | rabban, más alkalommal is részletesen szóltunk. Az eredmények hosszan sorjáz­ható listája helyett marad­junk most inkább ama bizo- (jivos gócpontoknál, melyek­éről a képviselőcsoport ülésén jmegyénk főorvosa és a jelen Pevő, más orvosok is minden tkertelés nélkül szóltak. Mennyi az ember garan- -eiális ideje? Mindenekelőtt «tudnivaló, hogy az alant sor­jázó embercsoportokról, je­lenségekről a sorrendiség vé­letlenül alakult ügy. amiként .(alakult. Aszerint, ahogyan a 'képviselők kérdéseire, észre­vételeibe magas rangú egész­ségügyi dolgozók válaszoltak. Vegyük a cigány lakosságot. Marosak azért is. mert velük mostanában ismételten sokat foglalkozunk a legkülönfé­lébb fórumokon. Nyilvánvaló, . hogy sem az országgyűlési képviselők nem fogadták új­ként. sein olvasóink nem fo­gadják meglepetésként: sok a gond, a probléma ebben a kérdésben; Tudjuk, tapasz­taljuk. Mégis, most az egész­ségügy vonaláról — az or­vostól — hallva talán még inkább megerősödött .vala­mennyiünkben az érzés: az eddiginél is "többet kell ten­nünk ennek a súlyos gond­nak legalább enyhítéséért. Ismeretes, hogy lélekszámúk mindinkább növekszik. Ózd- nak már körülbelül 15 szá­zalékát alkotják, több járá­sunkban ugyancsak túl van­nak a tiz százalékon. Tud­juk azt is, hogy sokan közü­lük tisztességesen dolgoznak, ügy élnek, mint bárki más. Mi magunk is gyakorta ir­tunk már ilyen családokról, sőt egész utcákról, mint pél­dául a közelmúltban Hidvég- ardó esetében. Tudjuk, hogy megyénkben egy sor helyen nincs úgynevezett cigány­kérdés. Nem1 azért, mert ci­gány nincs, liánéin mert: dol­goznak, becsülettel átváltot­tak arra az életformára, ame­lyet csakis a rendszeres mun­ka biztosíthat. De nagy részük nem vál­tott át. Vagy inkább: még nem váltott át. Testalkatuk általában vékony, gyenge fi­zikumú. Jó lenne tehát köny- n.vebb munkál: biztosítani számukra.,A könnyebb mun­kát általában a gépek, a kap­csolók. a berendezések jel­zik. Legalábbis a fizikailag .könnyebb munkál. De ehhez tanulni kellene. Mindenek­előtt írni—olvasni kellene megtanulni és olt lenni a vágynak is a tudás, a ma­gasabb ismeret megszerzésé­re. Persze, hogy vannak jó példák! Vannak. De tudo­másul kell vennünk, hogy kevés a példa. Tudomásul kell vennünk, hogy a mun­kát vállalóik nagyobb része is csupán a nehéz fizikái munkával keresi kenyerét, gyorsan tönkremegy es 40 —50 év közölt már nyugdí­jas, vagy szociális segélyt kap. A gyerekáldás ezekben a családokban magas. Álla­munk pedig a sokgyerekfe családokat lamugatja. De mi van azokkal a csa­ladokkal. emberekkel, akik egyáltalán nem vállalnak munkát, sehol sem dolgoz­nak? Ezekkel ugyancsak gyakorta foglalkozik számos forum, bár nem egészség- ügyi vonatkozásban. Mert ez már nem egészségügy. Bár gónepontnák nagyon is az. A csoport ülésén a problé­makörről a Vöröskereszt me­gyei titkárát is kérdezték: mit tudnak tenni? Valamit tudnak. Igyekeznek. Felvilá­gosítással. meggyőzéssel, ám­bár az aktívák közül csak az igen bátor emberek mer­nek a helyszínre menni — kifejteni fölösleges — mi­lyen okok miatt. De azért mennek, azért tesznek. Ugyanezt mondhatnák el a ta­nácstagok. a népfrontaklívák és még sokan mások, akik mégis, csak azért is próbálnak tenni. Nehéz munka, nagyon nehéz, de nem szabad abba­hagyni. mert akkor később még nehezebb lesz. Van egy másik embercso­port is. amely éppen az el­lenkezője az iméntinek. Se­hogyan másként nem illik a sorba, csupán az ellenponto­zás kedvéért. Az ingázókról van szó. Azokról, akik az előbbi típussal — ha egyál­talán helyénvaló ilyen esel- ben valamiféle kategorizálás — ellentétben erejükön felül dolgoznak. Mindennap utazás a munkahelyre, majd vissza. A munkahely: bánya, kohá­szat. vasgyár, építőipar álta­lában. ugyancsak nehéz fizi­kai munka. Majd szabad- szombaton, vasárnap. de tavaszló az őszi sötétedésig, mindennap: a háztáji, a hízóbikák, a disznók, a gyü­mölcsös. a szőlő, miegymás. Valamicske súlyos étel, vala­micske kábult alvás, majd szól a vekker. Fel! A pénzecske persze gyűlik. Épül a ház is. megvan a vaskerítés — olyan, mint a szomszédé — van már kocsi is, el lehel menni vele a fa­lu végére az anyóshoz, az el­adólány nevén már megvan a telek valamely üdülőtele­pen. esetleg el is lehetne menni rá, de szól a vekker. Fel! Korán elhasználódnak ezek az emberek, mert erejükön fölül dolgoznak., hajtják ma­gukat. 40—50 év között ki­készülnek. Az. egészségügy­nek számítani kell rájuk. Kell biztosítani számukra a megfelelő ellátást, kezelést, esetleg kórházi férőhelyet. Akárcsak azoknak is, akik szellemi munkával űzik ugyanezt. A másod-, a har­madállásokkal. az ilyen, az olyan különmunkákkal. Ezek­re is számítania kell az egészségügynek. Meg az alkoholistákra is. Az ugyancsak meglevő, nem­igen csökkenő gócpontra. Épülnek az intézetek milli­ókért, fenntartjuk ezeket ugyancsak milliókért, > szak­orvosok után vadászunk, fel­szerelést kérünk, követelünk, hogy ezek a betegek — mert betegek ugye? — meggyó­gyuljanak. De a különböző gyógyintézetekben, például az élmeinlézetekben vajon mennyire csökken a számuk? Csökken? Talán furcsa hal­lani,- olvasni, hogy alkohol, meg -elmeintézet. Es nagyon összetartozik a két fogalom! Ezt is tudomásul kell ven­nünk. Az orvos lényekét kö­zöl. A következtetések levo­nása mindahányunk dolga lenne. Levonjuk? Emberek! Levonjuk? Mégis: mennyi lehet az ember garanciális ideje? Maradjunk a 30—50 év kö­zött? A szennyezés esetei; liléi­vé ezek közül néhány, mivel a lista hosszú lenne. A zaj­ártalom következményeként a hallásesökkenés száma az utóbbi években minden ipar­ágban növekedett. A levegő­szennyezés a megengedettnek — mármint jelenlegi tudá­sunk szeri nli .megengedett­nek — többszöröse Özdon, Kazincbarcikán. Lenin város­ban. (Len in városban a régi erőmű csillagászati szamok­ban mérhető szennyezésének csökkenésére megvan a re­mény. A megyei tanács vb legutóbbi ülésén — mint hí­rül adtuk — 75 millió forin­tot szavazott meg erre a célra, segítségül a szennye­zés megszüntetéséi, szolgáló, mintegy 300 millió forintos beruházáshoz.) A képviselők érdeklődtek a Sajóbábonvi Vegyiművek légszennyezéséről is. Tavaly lapunkban is többször fog­lalkoztunk ezzel a témával. A múlt év márciusának ne­gyedik és ötödik napján * rendkívül erős szennyeződés — bűz — volt érezhető a környéken, még Miskolc bi­zonyos részeiben is. Sokan a kohászatra gyanakodtak, de kiderült —a KÖJÁL mérései alapján —, hogy Sajóbábony- ból ered, ahol új növényvé­dő szer gyártását kezdték meg. Azóta is előfordul, hogy az ott élő emberek éj­jel könnyező szemmel éb­rednek a bűztől. Amit eddig tudunk: a gyártás során nem keletkezik bűz, de a szennye­ző anyag a vízbe jutva fel­oldódik és irgalmatlanul bü- dösil. Semmiképpen sem lenne megoldás, ha ezt az anyagot zárt csatornarend­szerrel a Sajóba vinnék, ugyanis akkor Miskolc ré­szesülne az áldásból, pedig ilt van már éppen elég ilyen- olyan szagot árasztó üzem. A Köjál azóta is pontosan mér. A gyártás ideiglenes jellegű. Ha nem sikerül meg­felelő technológiát kidolgoz­ni. a gyártást nem engedé­lyezik véglegesre. A fluorról, mint népbeteg­ségünknek, a fogszuvasodás­nak megelőzését szolgáló, egyik szerről ugyancsak el­hangzott kérdés. Az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője válaszában el­mondotta. hogy ezzel a kér­déssel már évek óla foglal­koznak. Az egyik elképzelés szerint az ivóvízbe kellene adagolni, csakhogy ennek a felmérhetetlen anyagi kiha­tásán túl életveszélyes követ­kezményei is lehetnének. (Az adagoló rendszer hibája miatt. És adagoló rendszert, valamint kontroll-rendszert is kellene építeni minden egyes vízműhöz.) A sóba is lehetne tenni, de a hibale­hetőség itt is fennáll. (Meny­nyi kell egy gyermeknek, mennyi egy felnőttnek?) El­fogadhatónak a tabletta tű­nik. Előírás szerint. Talán majd ez lesz a járható út. (És még egy járható út': a fogorvos, előtte pedig 'a fo­gak gondos ápolása.) Mi van a kullanccsal? A kullancs: van. Jó lenne már letudni, elfelejteni, de ián. Az egyik képviselő elmon­dotta, hogy a borsodi erdő- gazdaságban dolgozók közül az idén is, tavaly is meghalt eg.v-egy ember . kullancsesi- pés következtében. Betegek­ről is tudnak. Mégis komo­lyan . kell vennünk ezt a' ve­szélyt. mennyire jelenleg tudunk védekez­ni, megtesszük. Jövőre megkez­dik a gazdaság dolgozóinak vé­dőoltását. Tudni­való. hogy nem egy, hanem három oltásról van szó, és még így sem végleges a vé­dettség. A KÖJÁL már most kéri: mindenki jelenjen meg minden oltáson, különben a drága, külföldi gyógyszer is hatástalan. A gócpontok egy részét je­leztük a fentiekben. De ugye már a kullancs ellen is lehet valamelyest védekezni, a kü­lönböző szennyezések ellen is. Valami mód talán lehet .majd a túlhajszolt munka, vagy éppen a henyélés, az ingyenélés ellen is. De ezek már nem is annyira egész- segügj’i kérdések. UK) A falu szép nevénél talán csak maga a falu szebb. Könnyű persze szépnek lenni itt a csúcsos, erdőborította Szádvár alatt, a Melegoldal, az Óvár ölelésében. Aki ezt a falut látja, megjegyzi magának. Akként: újra eljön, hogy ismét lássa. Mégis: köny. nyű itt tényleg szépnek lenni? A kis faluk közé tartozik ez is, ámbár nem az úgynevezett aprófalvak közé, mi­vel jelenleg 1200 ember lakja. Csakhogy ez a falu csupán néhány kilométerre ta­lálható a már bemutatott — ismét és még reméljük sokszor bemutatható — Torna- kápolnától. Az út körülbelül olyan, mint oda. a hegyek legalább olyan szépek, a föld legalább olyan kemény munkát kö­vetel az itteniektől. Innen is vissza kell fordulni, mert tovább nincs út. Mégis! Va­lahogy másként alakult. A tanács elnökével. Haraszti Lászlóval — közigazgatásilag ugyancsak Színhez tar­tozik ez a falu is — mindenekelőtt egy új, mutatós, szép épület elölt állunk meg. Az óvoda. Még nem laknak benne, még nem foglalták cl a gyerekek, de pár hét múlva beköltöznek. Nehéz elszakadni et­től az épülettől, nézegetjük, körbejárjuk, mintha még soha sem láttunk volna köz­ségi óvodát, csakhogy egy ilyen — mégis kis faluban — nem is olyan egyszerű a megépítése. Hégóta kuporgatták már rá a pénzt, majd a megyei tanács is hozzá tet­te a maga lisztes összegét, így. megépül­hetett. Tudnivaló, hogy a megyei tanács csak akkor ad támogatást, ha biztosnak látszik a létesítmény elkészülte. Biztosnak, a már egybegyüjtött, felmutatható pénz révén, a várható társadalmi munka révén. Ez ilt mind adott, mind biztosított volt. Az óvoda, diófákkal szegélyezett udvarú, igen szép épület elkészült. A falu 35 óvo­dáskorú gyermeke közül 32 felvételét kér­tek ide. Az épület később bővíthető ötven személyesre, a kiszolgáló egységek már ekként készültek el. — Szükség lesz majd a bővítésre? Az elnök válasz helyett egy kis sétára invitál. Átmegyünk a sportpályán. Gon­dozott: futballpálya. Hát ez is van? Miért ne volna? Hiszen kell. vannak fiatalok! Arrább új utcákhoz érünk. Vadonatúj há­zakból álló utcasorokhoz. Csupán ebben az évben 19 ember kért építési engedélyt! — Ezek szerint a falu marad ... — Ez a falú mindig marad. Ez mindig lesz, legföljebb nem csupán ott. ahol ma van, hanem egy kissé terjeszkedik, arrább megy! Az elnök hiába takarná a büszkélkedést, úgyis érződik. De nem ts nagyon titkolja, nem takargatja. Bárkit elhoz a faluba, nézzen körül, beszélgessen. Azt úgysem kell mondania, hogy gyönyörű környezet­ben van, hiszen ezt mindenki láthatja, akinek szeme van. De láthatja az új ut­casorokat is — igaz, út még nincsen — ezekből megtudhatja, hogy az a falu. Szög­liget, bármennyire is elzárt, igenis létezik. Aztán még hozzámondhatja: az egyik fia­tal házaspár nemrég Kazincbarcikán ka­pott volna lakást — ott dolgozik a férj —, de nem kellett nekik, inkább itt építkez­nek. Meg azt: is hozzámondhalja, hogy a határőrök közül — nem titok ugyanis, hogy errefelé határőrök is járnak — igen szép számmal éppen innen választanak feleséget, és majdnem valamennyiük ep. pen ilt telepszik meg. Mert nemcsak a falu szép itt, ezek között a tiszta levegő­jű, friss szélű hegyek között.. Ügy látszik, az eladó lányok sem csak úgy lessék-lás- sék léteznek. Hanem nagyon is! — Miért maradnak itt az emberek? Mi­ért nem költöznek el? — Miért, miért? Ki tudná azt megmon­dani! Csak! Itt vannak, szeretik ezt a fa­lut, és a fiatalok sem félnek a munkától. El tudnak járni innen, de a földdel is dolgozhatnak. A boltok itt vannak, az el­látást mindenki megkapja. Miért menné­nek el, ha ilyen helyen élhetnek? A válasz nem egy embertől való, ha­nem többtől. A sportpályán túl, a pálin­kafőzőében levők is körülbelül ezeket fej­tegették. Lehet, hogy illetlenség, de a főzde ebben a faluban nem hagyható ki, mi­Szögliget vei itt Buku József vezető szerint a főzde [ valamivel előbb volt meg, mint a falu. Ha , mondjuk nem is előbb, de már igen-igen i rególa. Ezt a jelenlegit pedig vagy egy év- J vet ezelőtt építették meg, korszerűre, jó- i ra, mert igen szükséges. — Miért szükséges? i — Hogy-hogy miért? Rengeteg a szil- J vánk! Ide pedig nemcsak ez a falu jár, i hanem a környékbeliek is. Legközelebb j csak Szinpetriben vagy egy főzde, de az * sem üzemel. Itt pedig sorba állnak. Sokan , már meg is vádoltak, hogy kivételezek. De i minek, miért kivételeznék? Annyi a dől- { gunk, hogy alig győzzük! Mert ugye a pá- i linkát úgy a téli reggelente jól esik meg- j meghúzni, de addig igen sok baj van ve_ i le. Meg kell főzni. Tisztességes' minőség- * ben. Mi lenne, ha csak egyetlen egyszer , valamit elrontanék? Oda a becsület! — Van család Szögligeten, ahonnan nem főzetnek? i — Hát... nemigen találnék ilyet — Hanem milyet? i — Olyat például már inkább találnék, } hogy mondjuk kétszáz—háromszáz litert ■ főzetnek az idén. — Nem túlzás ez? • — Nem. Tavaly rossz volt a szilva, alig • adott valamit, de most a pihenés után már [ hihetetlenül sokat. Lekvárnak főzik, eset- i leg befőttnek, meg persze pálinkának. — Akinek annyi van, az mit kezd vele? i Eladja? — Hat a betegek igen. Azok eladják. A tanácselnök kissé kajánkodva hall-. 1 gatja a beszélgetést. Bizony, itt így megy. | Nem mondja, hogy helyes, hiszen az alko- ' hólizmus ellen küzdeni kell, dehát a szil- j vát is kár lenne veszni hagyni. így gon- i dolják. Egy-egy lakodalom alkalmával ter. J mészetes, hogy sokéves, néha tízéves pá- i Unkákat vesznek elő, és nem hiszi, hogy a mostanában úriaknál,divatos Napoleon- i konyak jobb izii lenne. Egyébként ezeken 1 a lakodalmakon itt igen sok mindent tud. f nak elővenni. Megszólnák őket, ha nem 1 úgy lepne. — A tsz-szel hogy voltak annak idején? i Mármint az alakuláskor... i — Hajjaj! Jobb nem gondolni rá! — Miért? i — Mert ép ott az elején tsz-elnök vol- | tani — mondja a mostani tanácselnök. — Igen? Es? — Hát, mit mondjak? Most is van olyan ! rokonom, akitől még ma is tartok egy ki. 1 esik Akkor még fiatal ember voltam, de j igencsak megijedtem, mivel baltával vár- ■ lak, mikor az állatokért, a felszerelésért [ mentünk. Különösen, amikor az egyik bal- i fás ember azt mondta, hogy neki papírja J van, nyugodtan elintézhet bennünket, úgy- i sem lesz semmi baja. Mármint a diliségé- 1 ról van papírja. En is azt néztem persze. í hogy hol az ajtó. Ki is jöttem baj nélkül. 1 — És most? — Hát. most már ők is nevetnek rajta. J Meg én is. A falu, amint látja, megvan. ! Jól megvan. Gyarapszik. Az óvoda mellett megyünk el ismét. A i szép, új óvoda mellett, mely különösen | nagy öröm most a falunak. Októberben i jöhetnek ide a gyerekek. Lévay Györgyi I’riska Tibor i Hatvanegy park Községei nk szépítésére, csinosítására megyénkben már évek óla mind nagyobb gondot fordítanak. A szépít­kezést azonban most már nem csupán a házak előtti kiskertek virágosítása, a por­ták gondozása jelzi — hiszen ezt mondhatni, ősidők óta mindenütt kedvvel teszik —, hanem a közterületeknek, vagy éppen a gaiys, elha­nyagolt részeknek, területek­nek a rendbe hozása is. Ezen­túl pedig az utcák fásítása, virágosítása is. Emlékezetes, hogy például a-z ózdi járásban pár évvel ezelőtt, mondhatni intézmé­nyesen láttak ehhez a mun­kához. Ott ma már gyakor­latilag minden községben, a legkisebb településen is lát­hatók a gondozott parkok, sok helyütt játszóterek is. Nemrégiben az edelényi já­rásban tűztek hasonló célt maguk ele. A járás párt-, allami, társadalmi szervei vezetőinek felhívására ver­senyt hirdettek, melynek cél­ja. hogy jövőre, a felszaba­dulás 35., a fanácsok meg­alakulásának 30. évfordulója, valamint a XII. pártkong­resszus tiszteletére vala­mennyi községben létesíte­nek jubileumi parkot, ahol pedig lehetséges, a gyerme­kek számára játszóteret. A szépitési akcióhoz tartozik az is. mely ugyancsak kedvező visszhangra talált, hogy min­den lakó legalább egy facse­metét ültessen. A parkok építését megkezdték. Várha­tó. hogy a jövő év augusz­tuséra a járás 61 községében megépítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom