Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

- t.r 1979, sieptember 8„ szombat •'s ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szeptember 6-án, csütörtö­kön Miskolcon az SZMT ■székhazában a Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsa értekezletre hívta . össze a gazdasági vezetőkét, a szak- szervezeti funkcionáriusokat, a munkavédelmi és újítási felelősöket. Dr. Balogh And­rás, az SZMT titkára tar­tott előadást az 1879. első félévi gazdasági' munkáról, a feladatokról, a munkásvéde­lem alakulásáról, és az újí- tómozgalomról. A tanácsko­záson részt vett dr. Zsiga Já­nos, az Országos Találmányi Hivatal osztályvezetője, aki felszólalásában az újítások­kal kapcsolatos időszerű kér­désekről beszélt. Az első fél év — illetve ni a már 8 hónap — tükrében az áttekintés megállapította, hogy az MSZMP Központi» Bizottságának ez év június 28-én hozott határozatából adódó feladatok megyénkben eredményesen valósulnak meg a gazdasági élet minden területén. A vállalatok és szövetkezetek az előirányza­tot meghaladó, mértékben nö­velték termelésüket. A nép- gazdasági terv 4 százalékos termelésnövekedést tartalma­zott, a megyei ipar termelése 8,5 százalékos növekedést ért el. A vegyiparban már dol­gozik a polipropilént; előállí­tó üzem. Kedvezően alakult a vegyipari és a kohászati termékek exportja, amely utóbbi 53 százalékkal emel­kedett. A beruházási tervek teljesítése is megfelelő volt. Elkezdődött, a BVK íozgén- és klórhangyasavas metilészter- üzem kivitelezése, és a Bor­sodi Szénbányáknál a fejtés- gépesítés, Az építőipar is helytállt, az első fél évben Bili lakást adott át. A me­zőgazdaságban a rossz idő­járás miatt, jelentős veszte­ségek keletkeztek. Az idén kalászosokból ti százalékkal kevesebb területről takarítot­ták be a termést. A lakosság készpénzbevétele az év első hat hónapjában 7 százalék­kal nőtt, a bérjellegű bevé­telek , 4,2 százalékkal emel­kedtek. Nőtt a kiskereske­delmi forgalom is. A táppénzes állományban levők száma mérséklődött. A kedvező tendencia ellenére is naponta, a megyében 18 100 • dolgozó volt táppénzen, amely annyit jelent, mintha az LKM vagy a Borsodi Szénbányák teljes állományú létszáma táppénzen lett vol­na. Az, első fél évben tovább javultak a munkakörülmé­nyek. és a szociális ellátás. Javult a fegyelem, a balese­tek megelőzése érdekében tett intézkedés. A munkavé­delmi feladatok megoldása folyamatossá vált. Nagy gon­dot jelent viszont az, hogy emelkedett, különösen a vegyiparban a halálos bal­esetek száma. A tanácskozás előadója ez­után ismertette, hogy Bor­sod megye dolgozói munkás- gyűléseken, szocialista bri­gád vezetői tanácskozásokon teltek pótfelajánlásokat az MSZMP XII. kongresszusá­nak. és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tiszte­letére. Az SZMT nevében üdvözölte azokat; a vállalato­kat, szövetkezeti, kereskedel­mi, szolgáltatóipari és közle­kedési dolgozókat, akik el­sőként tették meg értékes felajánlásaikat. Ezek legtöbb­je a legfontosabb gazdasági feladataink megoldására irá­nyulnak, mert előtérbe ke- riilt a gazdaságosság, a jöve­delmezőség, a minőség javí­tása, a termelékenység növe­lése, a hatékonyság fokozása, az export növelése, a tőkés import csökkentése. A továbbiakban az újító- mozgalom kiszélesítéséről ta­nácskoztak. Az volt a meg­ítélés. hogy általában kevés figyelem irányult az újító­mozgalomban levő lehetősé­gek tervszerű hasznosítására. A vállalati felajánlásokban mindössze néhány gyár lelt erre vállalást. Az. újítómoz­galom elválaszthatatlan a szocialista munkaversenytől és annak szerves részét ké­pezi. A jelenlevőknek arra hívták fel a figyelmét, hogy a 30 éves újílómozgalommal úgy foglalkozzanak, hogy elő­segítse a műszaki fejlesztést, a munkaszervezést, a takaré­kosságot, az ésszerűbb gaz­dálkodást. A tanácskozáson elhatározták, hogy az év vé­gén, decemberben megyei újítási kiállítást rendeznek Miskolcon, a város felszaba­dulásának tiszteletére. Azt is kérték, hogy a szocialista brigádok további fontos fel­adatuknak tartsák, az „Egy brigád — egy hasznosított újí­tás” mozgalom kiszélesítését. A vitában felszólalók is­mertették vállalataik idei eredményeit, szóltak a gon­dokról is. Széles teret kapott az újítómozgalommal kapcso­latos feladat és probléma. A VI. ötéves terv kezdetén a 'vállalati újítási szabályzato­kat át kell dolgozni; és ezt a munkálatot már most el kell kezdeni. Szóba került, hogy javítani kell az ösztön­zési rendszeren, módosítani kell egyes szabályzókat, csök­kenteni kell az eszmei díja­zást. A propagandamunka kapcsán megemlítették, hogy az Újítók Lapja visszakerült az Országos Találmányi Hi­vatal irányításába. Hangsú­lyozták a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal együttműködési szerződésének jelentőségét, amely számos eredményt produkált. így a, többi között, amíg az ország­ban az újítómozgalomban stagnálás állt be 1978-ban, addig Borsod megyében olyan sikerek születtek, amelyek meghaladták az országos ál­lagot. s,^s A A csillagfürt csillaga A vendégek a TVK-bcin a műanyaggyártó gépsonal ismerkednek Felavatták az új Tiszai Hőerőművet Dr. Simon Pál ad Hl Ä jövő növénye Tanárunk nagy pátosszal kezdte: — Mondjatok vala­mit, ami tőle gazdaságosabb. Mondjatok, olyat, ami a siral­mas északi adottságokat, nála jobban bírja. Nem tudtok, ugye? Mert igazán a mi tá­junkat szereti. Ezért mon­dom én; jövőnk reménye en­nek a növénynek jövője. Hallgattunk, meghajtottuk a fejünket az okos, adatok­kal igazolt tények előtt, El­néztük a .túlfűtött hangot is, hiszen a tanár úrnál ez meg­szokott dolog volt, semmi nem izgatta jobban, mint egy-egy új módszer, vagy kultúra, ami a táj boldogu­lását segíthette. Igaz, ennek már hét éve volt, s még hány előttünk végzett évfolyamnak hirdette ugyanezt? Ezek után ár,üljük el á jövő növényé­nek a névét, amelyet fel-fel- kap a hír, hogy próbálkoz­nak termesztésével, s azután csend lesz megint. Ennek a növénynek csilíagfürt a ne­ve. Már eleve izgalommal mentem el arra a tanácsko­zásra, amelyet a gönci Kos­suth Termelőszövetkezetben rendeztek, hiszen a téma a csillagfürt volt. Hosszú, el­vesztegetett évek után, végre úgy tűnik, hogy felemelkedö- ben van a csillagfürt csilla­ga. Hat év alatt minisztéri­umi elvárás szerint 240 ezer hektárra kell felemelni a növény vetésterületéi;. Ezek után már nem vedőbeszéd- líént, hanem feladatként, a jobb megismeréseként, hadd elevenítsem fel a csilíagfürt taimesztésének előnyét. Hazánkban 2,8 millió hek­tár savanyú kémhatású talaj van. Ennek fele mindenkép­pen javításra szorulna, s ezért mindenképpen javasol­ható a növény termesztése. A csillagfürt beltartalmilag a szójababbal is felveszi a ver­senyt. Fehérjetartalma magas, ha területe eléri a tervezett méreteket, akkor a különböző tápokban az eddig nélkülöz­hetetlen szója egyharmadát ki tudja szorítani. Ez 70 mil­lió dollár megtakarítását te­szi lehetővé. Közvetett, hasz­na, hogy azokon a területe­ken. ahol eddig 18 mázsa szó­ját termeltünk hektáronként, leálltlatunk ennek vetésével, s helyét elfoglalhatja- a 80 mázsás hozammal fizető ku­korica. Termesztése mindenkinek érdeke. Furcsa, de szeren­csés helyzet. A népgazdasági érdek, már kezdetben egybe­esik az üzemi érdekkel. Ugyanis nipcs külön gépigé­nye, nem igényel külön rá­fordítást. Közepes évben 15 —120 mázsa között* hektáron­kénti terméssel fizet. Ára je­lenleg 600 forint, költségvon­zata jó. hiszen tíz mázsa ter­ményért előállítható. (Záró­jelben megjegyezve: Göncön már fizetett; 22 mázsás ter­méssel, s 900 ezer forint ár­bevételt jelentett.) Rendkívü­li elővetemény. Mintegy 120 kilogramm nitrogén haló- anyagot hagy maga után a talajban, amely 250 kilo­gramm műtrágyának felel meg. Az energia-, s költség­takarékosság korában ez sem megvetendő szempont. Gondolom, ennyi tengernyi' jó után automatikusan fel­merül az olvasóban: hogy mi akkor benne a rossz. Vala­minek kell lenni, hiszen üze­meink nem lehetnek annyira tehetetlenek, hogy ilyen ked­vező lehetőséget kihagyja­nak. Nos, a tanácskozáson, amelyet a termesztésben il­letékes szervek" közösen szer­veztek, ez is elhangzott. Az idegenkedés két legnagyobb oka: a jó gyomirtó vegyszer hiánya, s akármilyen furcsa is; a vetőmaghiány. Megyénk­ben talán ezért foglalkoznak tízezer hektár helyett mind­össze 120 hektáron a csillag- fürt termesztésével, mert na­gyobb terület vetésére egy­szerűen nincs lehetőség. Igaz, ez a 120 hektár a vetőmag- termesztést. szolgálja. Ritka növény az, amely­ben gazdasági törekvéseink szinte mindegyike megteste­sül. Hiszen a devizamegtaka- látástól kezdve, az alacsony költségig, a magas fehérje­hozamig, az exportlehetősé­gig — s az egész minden be­ruházás nélkül, szinte in­gyen —, a csilíagfürt; ter­mesztésében megtalálható. Végre megnyugtató , ígéretét kaptak a termelők, hogy a vetőmagigényeket három éven belül teljesen rendezik. Ügy tűnik a kísérletek alap­ján, hogy a vegyszerrel sem lesz probléma. És ezek után neki lehet kezdeni, s talán a csilíagfürt is elfoglalja az őt megillető, méltó helyet. — kármán — ffat^e firs oz i. ttokdróf) h«-a»niosatrb ideije kifogásta­lanul termel, s népgazdasá­gunk számára elengedhetet­lenül szükséges energiát biz­tosít. A ntrrrrszfer s IbváliÖiak­ban arról beszélt, hogy Bor­sodban különösen az elmúlt két évtized alatt a szocialista ipar fejlesztése tervszerűen, sikeresen haladt. Utalt rá, hogy a Leninvárosban terve­zett három nagy nehézipari beruházásra — a Tiszai Hő­erőmű, a Tiszai Kőolajfino- mító megvalósítására, továb­bá a Tiszai Vegyikombinát bővítésére, és nem utolsósor­ban Len in város fejlesztésére a magyar népgazdaság 1971 és 1979 között mintegy 30 milliárd forintot költött. — A Gazdasági Bizottság 1971-ben hagyta jóvá a Ti­szai Hőerőmű beruházási ja­vaslatát — folytatta beszé­dét dr. Simon Pál. — Ennek keretében négy, egyenként 215 megawatt, teljesítményű blokkból álló hőerőmű Le- ninváros és az olajfinomító hőigényének, valamint az ipari vízszükséglet kielégíté­sére szolgáló régi erőmű át­alakítását. a sajószögedi vil­lamos alállomás bővítését és a v i Uamos vezeték-rendszer építését tűzték ki célul. — A Tiszai Hőerőmű, amely a hazai villamosener­. gia-rendszerünkön belül az egyik legkorszerűbb létesít­ménynek számít, a tervezett költségnél kisebb összegért épült fel, s ez mintegy 100 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Az erőmű 1977-től folyamatosan üzembe helyezett blokkjaival az elmúlt esztendőben már hárommilliárd kilowattóra villamos energiát termelt, az kién pedig 4,5 milliárd kilo­wattóra teljesítménnyel járul hozzá az ország energiaigé­nyének kielégítéséhez. — Az erőmű építése során dicséretes munkát végzett az Erőmű Beruházási Vállalat és a Tiszai Erőmű Vállalat egész kollektívája. A beru­házás megvalósításában mint­egy hetven hazai és külföldi vállalat vett részt. Ez alka­lommal külön is köszönetét mondunk a Hőtechnika, a Vertesz. az Április 4. Gép­ipari Müvek, a Láng Gép­gyár, a Ganz Villamossági Müvek, s a Ganz-MÁVAG munkásainak, műszaki dol­gozóinak, akik a beruházás­ból oroszlánrészt vállaltak. Az erőmű építésébe bekap­csolódtak a szocialista orszá­gok is, mindenekelőtt Cseh­szlovákia, amely a komplett kazánberendezéseket és nagynyomású csővezetékeket szállította és szerelte. Részt vállaltak továbbá a munká­ban szovjet, lengyel és NDK- beli vállalatok is. A miniszter beszédében köszönetét mondott a megyei és a Leninvárosi Pártbizott­ságnak, amely a beruházás tervezésétől egészen a meg­valósulásig nagy fontosságú gazdaságpolitikai felad:) t nak tekintette az erőmű határ­időre történő megépítését. A Tiszai Erőmű Vállalat üzemi pártbizottsága pedig a mun­kások legjobbjait, csaknem 400 párttagot, mozgósított a nagy erőfeszítéseket igénylő feladatok teljesítésére. Kü­lön szólott a KlSZ-védnök- ségi munka sikeréről. A fia­talok nemcsak a gazdasági célkitűzéseket teljesítették, hanem hozzájárultak a moz­galmi élet fejlesztéséhez is, amely jól szolgálta a beru­házáson dolgozó fiatalok er­kölcsi nevelését, szocialisla ludat formálását. — Bízom benne, hogy a 'Tiszai Erőmű Vállalat dol­gozói a töltik megszokott lel­kiismeretességgel végzik majd üzemeltetési feladatai­kat. s munkájukkal hozzájá­rulnak az ország energiael­látásához — mondotta befe­jezésül a miniszter. Az ünnepség további ré­szében dr. Simon Pál kor­mánykitüntetéseket adott: át az. erőmű tervezésében, épí­tésében és szereléseben ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tó dolgozóknak. A Munka. Érdemrend arany fokozatát kapta: Tápai József, az Erő­mű Beruházási Vállalat fő­mérnöke és Zagyvái Béla. a Tiszai Erőmű Vállalat igaz­gatója. A Munl;a Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben heten részesültek. köztük Wirtz László műszaki gazda­sági tanácsadó, a Tiszai Erő­mű üzemi pártbizottságának titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozatát tizenhármán kapták meg, közöttük Kiss Jenő és Üveges András, a Tiszai Erőmű Vállalat mű­vezetői. Magas KISZ- és szakszervezeti kitüntetéssel jutalmazták több más dolgo­zó munkáját is. Sokan kap­tak miniszteri, illetve válla­lati kitüntetéseket. Az. ava­tás alkalmával adták át a Kiváló KISZ-szervezet ki­tüntető címet, illetve zász­lót. amelyet a KISZ Köz­ponti Bizottsága udománvo- zott a Tiszai Erőmű Válla­lat KISZ-bizottságának. i.. r,. Fotó: I.ur/ö József Szakmunkások lehelnek A szakmunkás-utánpótlás biztosításával rendkívül so­kat törődnek a Diósgyőri Gépgyárban is. Többek kö­zött szeretnék, ha minél több betanított munkás megsze­rezné valamilyen szakmában az oklevelet. A gyár oktatási osztálya most .olyan tanfolya­mokat szervez, amelyek szak­munkásvizsgára készítenek elő. A szeptember.hónapban induló tanfolyamokra azok­nak a dolgozóknak a jeleni-; kezeséi várják, akik a 8 ál­talános iskolát elvégezték. 20. életévüket betöltötték és már legalább két és fél éves gya­korlatuk van például a for­gácsoló. az esztergályos, a marós, a köszörűs szakmák­ban. Tanácskozás az SZMT-ben Napirenden 8 termelés, a miarasay is a; íijiüzgÉiit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom