Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG «*. 1979. szeptember 8., szombat Nézőtéri meditáció a filmklubban Bunuel kegyetlen bája Egy hetU’J ezelőtt láthat­tuk a prerniermozikban és méltathattuk: a lapban Luis Bunuel, a must hetvenkilenc éves. spanyo/ származású,.de ez egyetemes filmművészet­hez mindén memzeti megje­lölést nélkül az élvonalba tartozó rendfező legutolsó filmjei. .4 vugy titokzatos lár­mát. most. psóiig m filmklu- btk halözatabam pereg egy kórából filmje: .4 burzsoázia (ii Aktét bája. Ez a film 1971-ben kiészüit. Érdemes megjegyezni. hogy még eb­ben hónapban, ugyancsak a filivskkubok&an Ojjra talál - kozha\unk Bunuel 'filmjével, ez aikA’ornmaE ...4 .szabadság fantomba" című alkotása lát­ható m<^.iri. Do térjünk visz- s za A burzsoázia diszkrét bájához. Kegyelten ké'pfl •rajzol a vagypolgáríiagról Htanuel. A lörténe; elönerét^m egy szü- kebb társaság áll — két francia csaját!, az ,egyikben egy fiatal .sógetrr»ö is van, meg egy latonr-amprikai, meg nem neve-zeitl ouszng (Mj- •rsnda?) Párizsiban. élő nagy­követe — megtestesítve a nagypolgári gvndalkodasl, a nagypolgári élet forr mát. Szer­tartásosan lát ogat jálk egy­mást. renókiviül kínosan ügyelnek az ilieimire, környe­zetük csupa luxus, és mel­lesleg kábítószer-csempészés­sel is loglalkozniak. A lát­szatra mindig vigyáznák. Be­lülről azonban nyugtalanítja ókét valami. Éppen ezért ál­maik roppant nyomasztók, za varosak. jól lernet, élet ü k minden zökkenő nélküli, s ö k f eltart oztait hatatlanul, igen céltudatosa n haladnak mindig csak előre. Ezt jelzi a filmben sokszor visszatérő motívum: mar-már giccses- r.ek ható. ragyogóan kék. fe­hér bárány fefbökkel tarkí­tott ég alatt. a zöld fű és a mezei virágok színorgiájában kígyózó vékony betonúton megy ez a társaság délce­gen. illedelmesen a maga. megingathat at lanmágának tu­datában. előre. Bármi törté­nik velük, bármilyen kelle­metlenségről hallatpak. vagy álmaikban végigétSik mind­azt. aminek történnie kelle­ne velük, beleértve letartóz­tatásukat. sőt kiirtásukat is. ecy-egy ilyen álomkép után. meg a film utolsó kockáin is ennek a ..bájos'' kis bur­ásod együttesnek a diszkrét menetelése zavartalanul to­vább tart. Már a múlt héten, A vágy titokzatos tárgyánál is meg­csodálhattuk Bunuel szer­kesztési módszeréi, ahogyan a tulajdonképpen nagyon egyszerű történetet, ■ néhány közbeveteti momentum mai. disszonáns mozzanattal, azon­nal más akusztikával veszi körül. Alapjában ebben a filmben is ezt az alkotói rendszert fedezhetjük lel, amikor meglepetésszerűen vágnak be a nagypolgári kör­nyezet diszkrét életébe az oda nem illő szereplők, je­lenségek. mozzanatok. Ami­kor például a hölgyek az elegáns kávéházban nem kapnak teát. mert elfogyott, később nem kapnak kávét, sőt vizel sem. viszont . a szomszéd asztaltól hozzájuk lép egy fiatal főhadnagy, hogy elmesélje gyermekkorá­nak egyik élményéi, neveze­tesen. miként mérgezte meg az apját. Vagy a társasághoz tartozó püspök, aki a hal­doklótól az utolsó gyónás­ban megtudja, hogy az volt szüleinek gyilkosa hajdan, a feloidozás után egyszerűen agyonlövi a haldoklót. Mind­ez belefér e társaság illem- szabályaiba. Csak az álom­ban gyötrő jelenetek, azok nem. Azok már nem illesz­kednek'az ö illemszabálya­ikhoz. Azok már szétfeszí­tik a diszkrét báj minden; eltakaró leplét. S ott olvas­ható ki a képsorokból o filmalkotó tolmácsolta tár­sadalmi elilclletés. De Bu­nuel ezeket a képsorokat is nagyszerűen kapcsolja be a történésbe, mert például amikor a mirandai nagykö­vet azt álmodja, hogy egy vacsorán, míg ö bujkál az asztal alatt és ürücombot majszol, a többieket a ge­rillák halomra lövik, ami­kor verejtékezve felébred, rájön, hogy tulajdonképpen éhes. a hűtőszekrényhez megy és jóízűen falatozni kezd. A burzsoázia diszkrét bá­ja lehetséges, hogy nem tö­megfilm. De a magvas, ér­tékes filmalkotásokra vá­gyóknak valóban nem min­dennapi csemege. Sokáig adós volt a magyar filmfor­galmazás Bunuel filmjeivel. Jó, hogy most, ha ilyen sű­rített módon is, de azok is megismerhetik munkásságát, akik a korábban nálunk lát­ható munkái alapján — ko­ruknál fogva — ezt nem te­hették. Benedek Miklós Szovjet vendégrendezők •Színházainkban szovjet vendégrendezök klasszikus orosz és mai szovjet szerzők műveit állítják színpadra ezekben a betekben. Meg­érkezett a Miskolci Nemzeti Színházba Irene Bucsene, a l Litván SZSZK Állami Aka­démiai Színházának rende­zője: Saulis Sallenie litván szerző, „Sicc halál” című költői játékát állítja -szín­padra. Az Express Utazási Iroda szervezésében 8 napos társasuiazást indítunk a-ntobusszal, Romania—Bulgária—Isztambul útvonalon Időpont: 1979. október 19—26. Irányár: 4600 Ft + költőpénz -j- útlevclknltség Jelentkezési határidő: 1979. szeptember 13-Hf Jelentkezés: EXPRESS UTAZÁSI IRODA Miskolc, Széchenyi üt 103. Telefon: 17-00R EXPRESS UTAZÁSI IRODA Sáloraljaújhely, Kossuth tér 22. Telefon: 16-21 EXPRESS UTAZÁSI IRODA Özd, József A. u. 12. Telefon: 18-42 A Nehézipari Műszaki Egyetem a negyedik évtized küszöbén r Irta: dr. Terplán Zénó tanszékvezető egyetemi tanár, az Egyetemtörténeti Bizottság elnöke Amikor 1979 őszén ismét bencpesül a Nehézipari Mű­szaki Egyelem (röviden az NME), es ima sor kerül a hagyományok évnyitóra Mis­kolcon, dr. Czibere Tibor akadémikus, az NME rekto­ra nemcsak az új 1. évese­ket üdvözli majd, hanem megemlékezik arról, hogy az NME immár három évtize­des miskolci múlttal rendel­kezik, es megkezdi á 31. tan­évéi ! 1949 nyarán iktatta tör­vénybe pz. országgyűlés ha­zánk második, új műszaki egyetemének alapítását bá­nva-, kohó- és gépészmér­nöki karokkal. Már 1949 őszén megkezdődött az ok­tatás provizóriumban, a mai Földes Ferenc Gimnázium ..falai között. 1950 tavaszán volt az első kapavágás az NME mai helyén, az akkor még nagyon is városon kí­vül fekvő Dudujka völgyé­ben. 1951-ben már két he­lyen folyt az oktatás: a bel­város több épületében és Egyetemvárosban, a hosszú rajztermi szárnyban. 1932- ben — amikor a Kohómér­nöki Kar szaktanszékei Sop­ronból Miskolcra költöztek — az egyetem Miskolcon már teljesen az Egyetemvá­rosban működött. Szervezeti szempontból még az 1959-es esztendő emelhető ki, mert az NME tízéves jubileumára meg­épült annyi épület, hogy — ha szűkösen is, de — az ala­pító törvény, megerősítésével megvalósulhatott az NME teljes oktatási egysége, a Bá­nyamérnök! Kar szaktanszé­keinek Sopronból Miskolcra költözésével. Ugyanakkor a Gépészmérnöki Karon telje­sen újonnan létesített szak­tanszékek személyi problé­mái is erre az időpontra ol­dódtak meg, úgyhogy az el­ső évtized vajúdó, hőskora után, nyugodtabb egyetemi évek következhettek. Valóban, a második évti­zed jellemzője az volt, hogy a tanulmányi épületek hi­ányzó részei (központi épü­let, nagyelőadó, műhelycsar­nok), egy 14 szintes, korsze­rű kollégium, a menza és a központi könyvtár megépül­hetett, megvalósult továbbá a 6()-as évek átfogó oktatá­si reformja az NME-n is. Az első évtizedről „Jubi­leumra készül a Nehézipari Műszaki Egyetem” címen az Észak-Magyarország 1959. évi 197. sz.-ban. a második évtizedről „Húszéves áz egyetem” az’1969. évi 215— 218. számaiban számolt bee sorok írója, úgyhogy a kö­vetkezőkben elegendő, ha az elmúlt harmadik évtized né­hány kiemelkedő eseményé­ről, jellémző adatáról ad Számot. 1. Az egyetem életében két lényeges szervezeti változást hozott létre az Oktatási Mi­nisztérium jogelődje. 1969- től a dunaújvárosi volt Fel­sőfokú Kohóipari Techni­kum az NME Kohó- és Fém­ipari Főiskolai Karaként, 1970-től a kazincbarcikai volt Felsőfokú Vegyipari Gépé­szeti Technikum az NME Vegyipari Automatizálási Fő­iskolai Karaként működött tovább. Az elmúlt évtized­ben tehát az NME-nek há­rom miskolci egyetemi kara és két (dunaújvárosi, ill. ka­zincbarcikai) főiskolai kara működött, s így az NME nemcsak tartalmilag, hanem formailag is átlépte Miskolc város határait. 2. Miskolcon az egész év­tizedre jellemző annak az újabb, tanulmányi reform­nak a végrehajtása, amely lényegében a 70-es évek ele­jén kezdődött, és teljesen még ma sem fejeződött be. E tanulmányi reformnak egyik lényeges célja az volt. hogy az oktatás egésze köze­•lebb kerüljön a hazai bá­nya-, kuho- es gépipar táv­lati, megulüanűo leiadaiui- huz, másrészt a heu óraszá­muk ésszerű csökkentesével lehetővé tegye a hallgató­ság sokoldalú művelődésé­nek lehetőségét. Ez a re­form tovább erősítette, a ha­tékony. kiscsoportos okta­tást, ami egyben a nevelés számos újabb formáját telte lehetővé. A reform elsősor­ban a nappali tagozaton va­lósult meg. Elkészüllek a tantervek, a tantárgyuk programjai, és jelenleg fo­lyamatban van az ezeknek megfelelő új. átdolgozott egyetemi jegyzetsorozat, ese­tenként tankönyv írásának, kiadásának befejezése. A le­velező tagozaton a Gépész- mérnöki Kai' kétlépcsős ok- tatási kísérlete folyik, éppen a főiskolák, ill. a főiskolai és az egyetemi karok egy­másra épülésének megoldá­sára. 3. Az elmúlt években az NME tovább fejlesztette azt a feladatát, hogy volt, vég­zett liaugalóival is foglalkoz­zék. Erősödlek az okleveles bánya-, kohó- és gépészmér­nökök számára szervezett különféle tárgykörű szakok két tanéves levelező tagoza­tú formái. Ugyanakkor si­keresek voltak azok a mér­nöktovábbképző tanfolya­mok is, amelyeket az egye­tem. az .ipari ágazatok kí­vánságának megfelelően, ál­talában egyhetes, bentlaká­sos formában valósított meg egyetemi, ipari (sőt egyes esetekben külföldi) előadók­kal. A továbbképzés lazább formája az egyetemi doktori cím megszerzésének folya­mata. amely mindig vala­melyik egyetemi tanszékhez kötődik. De megnőttek az egyetem feladatai a Tudo­mányos Minősítő Bizottság munkájának végrehajtását il­letően is. Es a volt hallga­tókkal való kapcsolatot erő­sítik az elmúlt évtizedben s za k ma i szemináriumokká szervezett 10, 20 és 25 éves találkozók. 4. A tanszékek az elmúlt tíz évben sok ipari felada­tot oldottak meg az ipar szá­mára. Ezek legtöbbje szoro­san összefonódott tudomá­nyos kutatási feladatok meg­oldásával akár úgy, hogy az ipar eleve azért fordult adott tanszékhez, mert a tanszék tudományos felké­szültsége volt országosan egyedül képes az adott prob­léma megoldására, vagy úgy. hogy az ipari megbízás meg­oldása során volt szükség olyan elméleti vagy gyakor­lati kutatások elvégzésére, amelyek további tudományos munkák alapjaivá váltak. Éppen az évnyitóra jelenik meg az NME Közleményei­nek az a jubileumi kötete „Az NME tudományos ered­ményei 1949—79”. címen, amelyben az NME egyetemi tanszékei foglalják össze az elmúlt évtizedek legjelentő­sebb, megvalósult tudomá­nyos eredményeit. Ebből ki­tűnik, hogy az NME milyen sok országos vagy helyi ku­tatási feladatot oldott meg a népgazdaság javára, számos esetben tanszékek vagy ha­zai társtanszékek, társintéz­mények (sőt egyes esetekben nemzetközi) • kooperációjá­ban. 5. A tudományos kutató­munkában és az oktatásban teljesen polgárjogot nyert a számítástechnika az NME-n is az elmúlt évtizedben. A Matematikai Tanszék 1974-től intézetté bővült két tanszék­kel: az Analízis, illetve a Számítástechnikai Tanszékek­kel. A Számítástechnikai Tan­szék latja el az egész egye­tem nagyobb számítógépes igényeit, de ma már szinte mindegyik egyetemi tanszék rendelkezik kisebb, asztali sza m i tógépekkel. Maga a számítógép egysé­ges „nyelvezete” a hazai cs a nemzetközi információcse­re lényeges eszköze. Hason­lóan jelentős az az átmenet is az elmúlt években, amit az öl mértékegységre ndszer- rc történő fokozatos áttérés jelentett a legtöbb tantárgy oktatásában, az új egyetemi jegyzetekben, tan- és szak­könyvekben. 6. A nyugodt egyetemi élet fejlődései mutatja, hogy áz elmúlt évtizedben számos szocialista együttműködési sikerült az NME-nek kötnie elsősorban az egyetemi ka­rok jellegének megfelelő szakminisztériumokkal, or­szágos intézményekkel.’ De ugyanilyen eredményes és hasznos, hogy a szocialista országok beli társegyetemek baráti szerződései újabbak­kal bővültek, és így ma (a szerződések megkötési idejé­nek sorrendjében) Freiberg, Magd'- g. Krakkó. Harkov, Kassa, Moszkva, Oszlrava, Szófia. Lima. Szarajevó, Rzseszóv és Esdánov mű­szaki egyetemeivel (főisko­láival, akadémiáival) folya­matos az együttműködés. 7. 1974 őszén ünnepelte meg az NME miskolci fenn­állásának 25 éves jubileu­mát. Erre az alkalomra az NME tanszékei összeállítot­ták saját történeteiket. Ezek a rövidebb-hosszabb (a bá­nva- és kohómérnöki szak­tanszékek legtöbbje — a jog­folytonosság folytán — egy vagy két évszázadra is visz- szanyúló) értékes összefog­lalók az NME külön meg­jelent emlékkönyvében, a Közlemények 21. kötetében olvashatók. 8. Az egyetemnek nta 35 tanszéke van Miskolcon, 8 Dunaújvárosban és 9 Ka­zincbarcikán. A hallgatók száma kb. 4,5 ezer (ebből 3 ezer Miskolcon). 1953 óta az NME kb. 16 ezer oklevelet adott ki. Az NME oktatói­nak. többi dolgozójának szá­ma kb. 2 ezer (ebből Mis­kolcon dolgozik 1500, az ok­tatói testület ennek egyhar- mada). A miskolci oktatói testületben jelenleg négyen akadémikusok, 11-en a tu­dományok doktorai, 63-an a tudományok kandidátusai és 165-en egyetemi doktorok. Óvoda, Ha elfelejtenénk a nap­tári, akkor is tudnánk; szep­tember eleje van: a telefo­nokból, a bennünket felke­reső — sokszor végső ments­várként felkereső — pana­szosoktól. Évről évre ilyen tájban óvodai felvételek mi­att fordulnak hozzánk anyu­kák és apukák, akiknek gyermekét „elutasították” ... Mostanában talán a szoká­sosnál is többször csörög óvodaügyben a telefon, s többen kopogtatnak valame­lyik szerkesztőségi szoba aj­taján. Az igazság az, hogy számítoltunk rá: tudjuk ugyanis, hogy idén szeptem­berben ott is szorít a cipő. akarom mondani, az óvodai férőhelyszám, ahol eddig so­ha ... Mi persze senkii sent tu­dunk felvenni, legfeljebb ta­nácsol adhatunk — felleb­bezzenek és...,és mcghall­9. Azzal, hogy „öregebb" lett a miskolci egyetem, egy­ben a „hagyománytisztelet” is finomodott. Ennek hiva­talos keretet is adott az Ok­tatási Minisztérium és a KISZ KB 1974-ben minden egyetemen — így a miskol­ci n is —Egye te,mlörténeti Bi­zottságul alakított. kettős céllal. Egyrészt feladata a tárgyi emlékek gyűjtése, másrészt az egyelem múlt­beli, kiemelkedő eseményeit fel kell használni a felnö­vekvő mindenkori egyetemi hallgatóság szakma és egye­tem iránti szereidére. A/. ETB számos feladatot oldott meg e cél érdekében kiállí­tások rendezésével, szakma­történeti emlékek gyűjtésé­vel. neves elhunyt professzo­rai munkásságának bemuta­tásával, és más megvalósult javaslattételekkel. A 30-a dó le jubileumra kiállítást rendez az egyetemi hallgatóság éle­iének emlékeiből ..Az. egye­temi diákhagyományok Mis­kolcon 1949—79” címen. Számtalan érdekes, értékes, már-már elfelejtett emlék­tárgy látható majd az NME központi könyvtárában szep­tember 12-én megnyíló ki­állításon. Be lehetne, még számolni az elmúlt évtized sok más eseményéről, eredményeiről és a pillanatnyi gondokról. Ezek felsorolása helyett in­kább ajmak a gondolatnak a kiemelése fontos, hogy az egyetem mint universilas magislrorum el scularium (a tanárok és .tanulók egyete­messége) szeretettel várja a következő évtizedben is da­lai közé azokat a fiatalokat, akiknek van kedvük e nép- gazdasági szempontból na­gyon fontos, a bánya-, kohó- és gépészmérnöki szép pálya alapjainak elsajátítására. A több éves képzési idd a ta­nulás mellett az ifjúság sok más emlékével együtt itt is gyorsan elmúlik. Mindhárom egyetemi kar hallgatóinak számos kedves hagyománya között a végzősök évente emlékgyűrűt avatnak. A gyürüavató diákdal néhány sorával zárható le ez a visz- szaemlákezés is: „Az öt év — bar busszá voll — ágy elrepült. Szemünk a gyűrűre réved. Csillogó kövén ég három betűt ‘falán nincs boldogabb nálunk. Szemünkből mégis egy könnycsepp lehull, Mert elrepül az ifjúságunk!” óvoda!... gátjuk őket. Ami persze egyáltalán nem jelenti a/t, hogy érzéketlenek vagyunk a szülők gondja, problémája iránt. Sül! Az együttérzésen túlmenően mi is jelezzük az illetékeseknek — méltány­talan volt az elbírálás. De a felvétel — ismételjük — nem a mi asztalunk! Ne is várják, ne is kérjék tőlünk! Mi csak annyit tudunk ten­ni, de azt meg is tesszük (!), hogy óvodaügyben szétné­zünk Miskolcon is, p me­gyében is.. A héten már meg­kezdtük a „nyomozást” — a jövő héten közreadjuk ta­pasztalatainkat. A fellebbe­zéseket ugyanis e hét végé­ig fogadják el. s felelőtlen­ség lenne részünkről, ha nem a teljes képet (amibe az intézkedések is beletar­toznak!) tárnánk az olvasók, az érdekellek elé. (cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom