Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-07 / 209. szám
8PI1ÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Eszű lUEiunatt AZ MSZMP.BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 209. szám Ära: 1,20 forint I’cntck, 1979. szeptember 7. KÖZLEMÉNY Helmut Schmidt Más magyarországi íátogatásárólKádár János és Helmut Schmidt hivatalos tárgyalásait plenáris iilcs zárta le a Parlament Delcgációs termében. Jelen voltak a két tárgyalódelegáció tagjai és siakértöi. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista1 Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja 1979. szeptember 4—G. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János és Helmut Schmidt átfogó vélemény- cserét folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás keretében Helmut Schmidt szövetségi kancellár megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével. A szövetségi kancellárt fogadta Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A megbeszélések szívélyes légkörben és a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. A felek megelégedéssel üdvözölték a két ország kapcsolatainak jelentős fejlődését. amely az utóbbi években — különösen Kádár Jánosnak! a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának a Németországi Szövetségi Köztársaságban 1977-ben tett látogatása óla — minden területen végbement. Megállapították, hogy ez a fejlődés teljes összhangban van az 197J?. július 6-i közös nyilatkozat céljaival, amely továbbra is a két ország hosszú távú együttműködésének irányadó dokumentuma marad. A felek hangsúlyozták a két ország vezető államférfiul találkozóinak jelentőségét és megerősítették azt a szándékukat. hogy a jövőben is folytatják a magas szintű politikai véleménycserét. Üdvözölték a két ország törvényhozó testületéi között létrejött kanesolatf el vételt és unnak tervezett folytatását. Méltatták a 1 kormánytagok gyakoribb találkozóinak hasznosságát, helyeselték a riiagyar külkereskedelmi miniszter és a szövetségi gazdasági miniszter ez év végére előirányzott találkozóját. Megállapodtak, hogy a külügyminiszterek évenként konzultálnak egymással. Elégedetten állapították meg, hogy az ifjúsági csere, a szakszervezetek, sportszervezetek. szakmai szövetségek, más szervezetek és egyesületek együttműködése, valamint a turizmus és a két ország állampolgárainak közvetlen kapcsolatai az 1977. július 6-i közös nyilatkozat céljaival összhangban fejlődtek. Megerősítették azt a szándékukat. hogy ezt a fejlődést a jövőben is elősegítik. Különösen támogatják az utasforgalom további könnyítése lehetőségeinek folyamatos vizsgálatát. A felek ismételten hangsúlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének különös jelentőséget tulajdonítanak. Nagyra értékelték az ezen a téren elért pozitív eredményeket: az' árucsere bővülését, a sikeres megvalósítás stádiumában levő új kooperációs szerződések számának jelentős emelkedését, a harmadik piaci együttműködés fokozására irányuló törekvéseket. Ezzel összefüggésben méltatták a kormányközi gazdasági vegyes bizottság eredményes tevékenységét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesztésének elősegítése érdekében támogatják a kiegyensúlyozott árucserét és struktúrájának javítását, a termelési' eavütiműködési formák kialakítását, valamint a két ország vállalatai közölti kapcsolatok szélesítését, beleértve a közeoes és kisüzemeket is. M'v'álluoodtak. hofv a gazdasági vegyes bizottság a következő. 1980 tavaszán tartandó. ülésszakán megvizsgálja. milyen intézkedések szükségesek és lehetségesek a^ említett célok eléréséhez. A felek kifejezték érdekelt- • sémiiket a gazdasági együttműködés feltételeinek további javításában és elhatározták. Iiogv a kormányközi vegyes bizottság keretében rendszeres információcserét folytatnak a két ország népgazdaságának fejlődési tendenciájáról. Egyetértettek abban, hogy a jövedelmek, hozádé- kok és vagyonok kettős adóztatásának elkerüléséről 1977. július 18-án kötött egyezmény javítja a két ország vállalatai együttműködésének feltételeit. Üdvözölték, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara és a német gazdaság keleti bizottsága a közeljövőben együttműködési megállapodást köt. A felek újólag megerősítették, hogy elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést, s az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek. Hangsúlyozták a kulturális együttműködés jelentőségét a két ország kapcsolatainak hosszú távú fejlesztésében és azt a közös szándékukat, hogy fokozzák a kulturális cserét az 1977. július 6-i kulturális egyezmény alapján. Elhatározták, hogy a kulturális megállapodásban előirányzott v.egyes bizottságot 1980 elején összehívják, abból a célból, hogy megvizsgálja a kulturális csere továbbfejlesztésének lehetőségeit és közös elképzeléseket dolgozzon' ki. Méltatták az egymás országában már megvalósult, vagy tervezett reprezentatív kulturális rendezvényeket, mint értékes hozzájárulást a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. Üdvözölték, hogy 1980 januárjában Budapesten sor kerül a Németországi Szövetségi Köztársaság kulturális hetére. A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság egyezményei és megállapodásai elősegítik a kapcsolatok erőteljesebb fejlesztését. Elhatározták, hogy megvizsgálják a szerződéses alapok további kiépítésének lehetőségeit azokon a szakterületeken, amelyeken ez célszerűnek tűnik. Támogatják a szakértői konzultációk folytatását konzuli kérdésekről. abból a célból, hogy tovább javítsák a gyakorlati együttműködést ezen a téren. A nemzetközi kérdések megvitatása során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács lagja és Helmut Schmidt szövetségi kancellár különös figyelmet szentelt az enyhülés, a leszerelés. a fégvverzetlsorlá- tozás. a béke és biztonság kérdéseinek. Kifejezték szilárd meggyőződésüket. hogy a békés egymás mellett élés és az enyhü’és politikájának nincs ésszerű alternatívája. Ez alkalommal is méltatták a Szovjetunió, a. Lengyel Népköz társasán, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság szerződéseit. valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, ameb'ek megkötése jelentősen hozzájárult az európai envhöipsbez. Kifejezték meggyőződésüket. hogy az 1971. szeptember 3-i négyoldalú (Folytatás a 3. oldalon.) Heti iái- és iHiíisor (7. oldal) Ünnepi esemény síinheiye lesi ma délután Leninváros, felavatják a 860 megawatt teljesítményű Tiszai Erőmüvet. Az új létesítmény — amelynek építése 1972-ben keidödölt — határidőre elkészült. Az első két gépegységet 1977-ben helyezték üzembe, mig a harmadik és a negyedik blokk z múlt év második felében kezdte el a termelést. Az új erőmű tavaly már 3 milliárd kilowattóra villamos energiával járult hozzá az országos igények kielégítéséhez. Üzemavató Erdőbényén Tegnap délelőtt került sor az Országos Ere- és Ásványbányák Hegyaljai Müvei Er- dőbényei Kalcináíó Üzemének ünnepélyes átadására, amelyen a megjelenteket Hajdú Gyula, a mű vezetője üdvözölte, közöttük az elnökségben helyét foglaló dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei párt bizottság első titkárát, dr. Kapolyi László nehézipari miniszter- helyettest, dr. Kolcszár István rendőr vezérőrnagyot, a megyei pártbizottság tagját, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjét, Imri Gyulát, a járási pártbizottság titkárát, dr. Gagyi-Páljfy András Kossuth-dijast, az Országos Érc- és Ásványbányák igazgatóját. dr. Pocskodi Lajost, a járási hivatal elnökét. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes rövid ünnepi beszédében tolmácsolta a nehézipari miniszter, a minisztérium üdvözletét, majd köszöntötte mindazokat, akik részt vettek az új üzem kivitelezési munkálataiban. A miniszterhelyettes rámutatott arra, hogy a közel 110 millió forintos költséggel megvalósult új termelőüzem fontos feladatot tölthet be népgazdaságunk jelenlegi életében. Rámutatott arra, hogy hazánk nyersanyagszükségletének a felét importból szerezzük be, melynek csökkentése igen fontos feladat. Emellett arra kell törekedni, hogy az importkiváltás mellett exportfeladatok realizálására is sor kerülhessen a külkereskedelmi egyensúly elérése érdekében. Ez az új tizem mintegy kétmillió dollár import megtakarítására, kiváltására képes, ugyanakkor képes 1 millió dollár értékű exportfeladat realizálására is. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy az Országos Erc- és Ásványbányák a korszerű termelési szerkezet, a korszerű technológia és a korszerű termék megvalósítására törekedett ebben az esetben is. Így jött létre zz 20 ezer tonnás kapacitású erdőbényei kovaföld kalcináíó vizem, amely képes a hazai • es a külföldi megrendeléseknek is eleget tenni. A miniszterhelyettes a tolvaj-hegyaljai térség földtani képét '■megrajzoló különféle tudományos intézmények és kutató szervezetek tanuimá- nyai, mutatói alapján az illetékes minisztériumnak azt a véleményét hangsúlyozta, hogy e térség által kínált lehetőségekéi. a lehető legjobban kell kihasználni.— A magyar nyersanyág- iparhak — mondotta a. miniszterhelyettes — több funkciója is van egyszerre. Először is lényeges mennyiségi .és minőségi anyagot kell kiváltani importból, az előzőeknél sokkal többet keli szállítani exportra, ugyanakkor a kitermelt nyersanyagot általában mind magasabb feldolgozási szinten és fokon kell átadni a további feldolgozóknak. Ez az új (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Kcipolyi László nehézipari miniszterhelyettes, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, gyei partbizottság első titkára társaságában átvágja a nemzetiszinü üzemavató szalagot.
