Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. szeptember 6., csütörtök Filmlevél Mese habbal Kemepyik Zsigmondot ko­ronként újra és újra Tel le­előzzük, s müveit akar csak felületesen is ismerve, ez. egészen természetes. Remél­jük, a magyar színpadon is előbb-ulóbb megérdemelt sikert arat. Ebben is nagyon sokat segíthet Bácskái Lauró István most bemutatóit Me­se habbal című új magyar filmje. Bevezetőül talán annyit, hogy valamennyi alkotó (Maár Gyula és Kardos G. György forgatókönyvírók me­re elsőkéni említendő) nagy invencióval /és mesterségbeli tudással nyúlt az 1933-ban született regényhez: kitűnő sffiusérzékkel találták meg azokat a sajátos filmes esz­közöket. melyeket felhasz­nálva egy — különös képi világé víziónak lehet része­se a néző. Az író egyik méltalója ír­ja Remenyikröl: Szenvedé­lyesen gyűlölte a polgárt. A hava. tekinté'ytisztelő és al- kalomadtán azért nekivadu­ló kispolgár meg éppen nem állhátotl meg előtte. Egy­szer sem mulasztotta el az alkalmat, hogy tengelyt ne akasszon a „társadalom tá­maszaival". Ez a néhány mondat akar mól tója, vagy rövid össze- . foglalója is lehetne a Mese habbal című filmnek. Kőhő­se — vagyis a ..társadalom támasza” — Cassius Kor­nél minisztériumi kistiszt­viselő (Bodrogi Gyula játsz- ssza kitünően), aki békésen el kényelmes pesti lakásá­ban, jól neveli és szeretet­reméltó családja «őrében. A film készítői (Zsombolyai .lation képi világát külön el­ismerés illeti) különös talá­lékonysággal elevenítik meg ezt az idilli világot, melyből nem hiányoznak sem az an­gyal fejű kisgyerekek, sem a szelíd és negédes asszonyka, s természetesen ott vannak a kispolgári élet jól ismert kellékei is; a lehangolódott öreg zongora, a nagy ebédlő- asztal. giccses képek, s megannyi virág, melyeket esténként — szertartásszerű- en — öntöz a családfő. De szertartásosak az étkezések, az egesz családi és hivatali elel. A szertartásokhoz tar­tozik a reggeli borotválko­zás egy közeli fodrász- üzletben. Nos, itt érik Kor­nélt az első meglepetések. Mert a borbély ahelyett, hogy az időjárásról beszélne, nyugtalanító dolgokat emle­get. amelyeket hősünk egyre feMűHabban -hallgat, animál is inkább, mert közben nya­kán érzi a borbély éles szer­számát. A szituációval egy kicsit hosszabban is érdemes fog­lalkozni, hiszen a mester j mint önmaga elmondja — furcsa ,teóriáit a világ rom­lásáról. abban az intézetben szíttá fel. ahol hosszabb ide­ig ápolták. Egyszóval egy örült borbélynak a bolondok­házában rögeszméi támad­nak, s oly korban élünk, mi­kor ezek a rögeszmék reális veszéllyé válhatnak. Mindez! természetesen nem is sejti Cassius úr (mint ahogy a regény születésének idején is csak kevesen hit­lék, hogy mennyire valódi veszély lehel maid a fasiz­mus). akinek jelmondata, hogy azt kell lenni, amit mondanak. S a békés Kor­nélnak egyre szokatlanabb dolgokat mondanak, illetve egyre szokatlanabb dolgolcat kell tudomásul vennie. La­kását szinte megszáll iák a (nagymarosi rokonok és is­merősök. bizonytalan múltú és jelenő férfiak, akik je­lenlétével felborul a Cassi­us család rendje: minden egyre diszharmonikusabbá válik. De még ez sem bolv- dítja fel a kispolgár lelki nyugalmat: tudomásul veszi a lényeket, s ennek folytán újabb és újabb kalandokba bonyolódik. Egy naora még a nemzeti hős megtisztelő címét is viseli, a következő reggelen azonban szertefosz­lik nimbusza. A néző közben remekül szórakozna, ha nem erezné egyre inkább, hogy miként hatalmasodnak el a nemtélen erők. De a lígb egyre olvad, s alatta visszataszító dolgokat látunk. A mesének fegyver­ropogás tesz pontot a végé­re. maid kinagyítva látjuk Cassius Kornél kedves üveg- gömbjének édeskés mesétá- jaif. s immár groteszkü! csendül fel a családnak ko­rábban oly kedves schuberti dal: Árva a ház. A Cassius Kornélok vilá- , gá — Bóka László szavai­val élve — a káosz állapo­tába zuhant. Az író meg­érezte a közelgő fasizmus veszélyét, s a masa módián ábrázolta azt. A film alko­tóinak kezén még erőtel ie- sebbé váltak e korai furcsa és bo.rzongytn sebesek Ki­tűnő a Mese szerep­osztása is. Ponány Judit, nunai Tamás. Pécsi Ildikó, Ti ic Lajos. Garas Dezső. Briicze Ferenc. Csákáilyi László és Rákosi T ária ajándékoz meg bennünket esv-eev remekbe szabott ka­rakterfigurával. (gyarmati) Vitt Tibor: Körzős kéz. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem mű­helycsarnokának falán Alkalmazóit «ralika A Fiatal Művészek Stú­diójának őszi miskolci kiál­lításai immár hagyományos­nak tekinthetők. Az idén a stúdió alkalmazott grafiku­sainak kiállítását láthatjuk a Miskolci Galériában, szép- 1 tember V- töl 30-ig. A 7-ón, 1 délután 4 órakor tartandó megnyitón Töreky Ferenc, grafikusművész tart bevez.e- | tőt, majd a slúdió által ala­pított díjakat Chikán Bá­lint művészeti vezető adja át. Aldo Nicolaj vígjátéka a képernyőn Nemere László rendező irányításával megkezdődtek Aldo Nicolaj olasz író víg­játékának — Nem az ötö­dik volt. hanem a kilence­dik a címe — felvételei a Magyar Televíziónál. A víg­játék főhőse egy „lehetet­len'’ nő, Éva, aki a tenger­parton ismerkedik meg Brúnóval, akinek összetöri a kocsiját, végül sok kaland után börtönbe juttatja, de szabadulása utáin szerelem­mel várja. A kalandok azon­ban ekkor sem érnek véget. Szellemes, pergő dialógusok, végletes vígjátéki ' helyzetek jellemzik a komédiát. A szerzőt egyébként miskolci színpadról is jól ismerjük, s a televízió képernyőjén is löbb művével találkozhat­tunk már. „Kötelességünk a tudomány ápolása” Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága munkához lát A Magyar Tudományos Akadémia mintegy húsz év­vel ezelőtt kezdett hozzá an­nak a tervnek a realizálásá­hoz. hogy akadémiai intéz­mények ne csak Budapes­ten. hanem az ország más pontjain is működjenek. Megkezdődött a vidéki bi­zottságok szervezése. Először Szegeden alakult meg az MTA Szegedi, Akadémiai Bi­zottsága 19(51-ben, majd Pé­cséit 1989-ben, Veszprém­ben 1972-ben. Debrecenben 1970-ban, végül az idén a miskolci. Az Akadémiái Közlöny március végén telte közzé az MTA-elnökség 4/1979. .szá­mú határozatát a Miskolci Akadémiai Bizottság szer­vezésére. Ez a határozat megállapítja, hogy megéret­lek a feltélelek Észak-Ma- gyarország, azaz Borsod- Abaúj-Zemplén megye. Ké­vés megye, valamint:, Nóg- rád megye területére kitér - iedö feladatokkal akadémiai bizottság létesítésear. E bi­zottság létrehozásával a Ma­gyar Tudományos Akadémia vidéki bizottsági hálózatai­nak építése befejeződik'. Az MTA elnöksége megalakí­totta a 25 tagú Miskolci Akadémiai Bizottságot, amelynek elnőké Zambó Ja­nos akadémikus, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem tanszékvezető egyetemi ta­nára lett. a két alelnöki tisztet Szűcs László, a mű­szaki tudományok kandidá­tusa. az- egri Ho Sí Minh Tanárképző -Főiskola főigaz­gatója. valamint Bandur Ka­roly, a történelemtudomá­nyok kandidátusa, a Nógrád megyei Pártbizottságról töl­ti be. A bizottság titkára Terplán Zénó. a műszaki tudományok doktora, a Ne­hézipari Műszaki Egyelem tanszékvezető egyetemi ta­nára. A további huponegy tag a három megye külön­böző tudományágainak tu­dományos minősítésű rep­rezentánsait tömöríti. Mű­szaki. orvostudományi, me­zőgazdasági. társadalomtu­dományi. egyéb szakembe­rek. az iparból, és más gya­korlati területről, valamint a felsőoktatásból. a három megye megfelelő képvisele­tében. A Miskolci Akadémiai Bi­zottság' létrehozásával nagy­jából eayidőben , tárgyalta meg a Magvar Tudományos Akadémia elnöksége a már A magyar kultúrának mindig voltak nagy. kor­szakos tanárai, kik a kort megértve, a korhoz igazítva építették a szellem bejár-' ható útjait. Keresztury De­zső közülük való volt. Köl­tő, irodalomtörténész, kri­tikus, de mindenekelőtt az örök, mindeneket tanító: Volt szerkesztő — 1937— lí)44-ig a Pester Lloyd kul­turális'szerkesztője —. volt miniszter — 45—47-ig val­lás- és közoktatásügyi —. könyvtárvezető, az Akadé­mia főkönyvtárosa, majd a Széchényi Könyvtár szín­házi gyűjteményének osz­tályvezetője. De persze va­lamilyen formában mindig tanított. Így vall önmagáról: „Elhatározásom, hogy ta­nár leszek, nagy konsler. nációt váltott ki csalá­domból. .. Megvallom, en­gem nem a tanítás gyakor­lata, hanem a tanulás vágya vonzott: az irodalom, a történelem, a lélektan: az ember dolgai. Talán túlsá­gosan is sokminderi érde­keli.'’ 1927-ben szerezte meg a magyar—nemet szakos ta­nári diplomát. Tanul a bé­csi egyetemen, tagja az Eót\ős-kollégiumnak. 1929­Kultúránk tanára Keresztury Dezső 75. születésnapján löl he! éven át. a berlini egyetem magyar lektora. Mikor hazajön, az Eötvös- kollégiumban a magyar irodalom tanára. 45-t öl egyetemi magántanár és ugyanettől 1948-ig az Eöt- vös-kollégium igazgatója. A Nyugat második nem­zedékéhez szokás számítani. De nem jellemző rá ez a besorolás, önálló egyéniség, gondolkodó költő, analizáló és értelmező kritikus. Hor­váth , János nyomdokaiba lépve az ismertet új olda­láról megközelítő irodalom­történész. Elmélyültség. ár­nyalt fogalmazás, az anyag­ra vonatkozó másodlagos körülmények pontos feltá­rása. szerepük és értelmük megvilágítása — ez jellem­zi tanulmányait. Ezek az alkotó gondolkodás folya­matát képező esszék pedig mindig kötve vannak szü­letésük idejéhez — mi­közben tiszteli a tárgyat, nem aktualizál erőszakosan, csak szenvedélyesen érdekli a jelen. „Nem a távoli cé­lok, hanem inkább a közeli feladatok”. Pontosan fogal­mazva ' adta át. alapvető esztétikai igazságként ta­nítványainak Kant tételé­nek — „Szép az, ami érdek nélkül tetszik” — antilézi- ;ét. A szépség „Csak akkor rí. ha jelentése van. ha tö­rődnek vele, ha élményt ált ki. ha része az .emberi .“lelnek. Kant. híres megha­tározásának éppen az el­lenkezője igaz: érdek — oontosabban: érdekeltség, megérintetlség. hu tetszik: szenvedély — nélkül nincs szépség”. Ifjúkori verseit elégelje Pedig a költészet lényeges ••lerne éleiének. És nemcsak mint tudós értője Arany. Petőfi. Berzsenyi, Babits lí­rájának. hanem úgy is. mint alkotó. Hol érzékeny, tollpihe rebbenésii lírai dal. hol epikus szélességű, la- pasztalal-ismeret hordalé­kot hordozó ekloga fut ki tolla alól. Szereti, a kötött formákat, de a közlendő, a primer lírai élmény a fon­tos, nem a formai játék, így mindig egyszerűnek tű­nik a Kereszt,ury-vers-szer- kezet, mert világos, az él­ményt azonosítja az olvasó. De ez az egyszerűség: ter­mészetesség. A lényeget tu­dó magától értetődősége. Nem' is olyan régen — két éve sincs — a Gyulai Vár­színház nagy sikerrel mur tatta be „Nehéz méltóság”- címen Zrínyi-drámáját — a televízió jóvoltából az egész ország láthatta. Bizonysá­gául változó teremtő ked­vének. „Én mindig azt igye­keztem legjobb tudósom és erőm szerint elvégezni, amire úgy éreztem, köte­lességem volt vállalkozni” — vallotta magáról akkor is. és ehhez kívánunk neki sok erőt, egészséget mind­nyájunk gyönyörűségére és hasznára. Sz. M. korábhain életre hivott terü­leti bizottságok munkássá­gát és megállapította, hogy érdemes volt ezeket létre­hozni. Az eddigi munkásság ismeretében az elnökség megerősítette e bizottságok­nak, mint regionális fóru­moknak a létjogosultságát. Ugyanakkor szorgalmazta a bizottságok, valamint a he­lyi tanácsuk kapcsolatának közös szabályozását. Határo­zat született a vidéki bizott­ságok közös szervezési és működési szabályzatának ki­munkálására. Nem érdekte­len. hogy mit tekint az MTA elnöksége e bizottságok leg­főbb feladatainak. Ezekből három gondolatot emelünk ki: kisérjék figyelemmel és koordináljál; a területen je­lentkező különböző kutatási feladatukat, anélkül. hogy közvetlen kutatási tevékeny­séget folytatnának: a régió szellemi és anyagi adottsá­gainak ismeretében, azok mozgósításával kezdemé­nyezzél; a fontosnak Ítélt té­mák kutatását. kíséreljék meg a kutatás megfelelő in­tézményekhez leleoítésél. szorgalmazzák és vélemé­nyezzék annak megvalósítá­sát: a regionális jellegből adódóan a bizottság felada­tává válhat egy-cgy komp­lex inter diszeiplinális téma közvetlen gondozása. (E leg­utolsó feladat alatt a határ­közi kutatási esetekben va­ló közvetlen közreműködés értendő.) A Miskolci Akadémiai Bi­zottság elnökével és titkárá­val. Zambó János és Terp­lán Zénó professzorokkal te­kintettük át a Miskolci Aka­démiai Bizottság elölt álló feladatokat, a bizottság he­lyét és szerepét, valamint a napi teendőket. A bizottság szerepéről, feladatairól Zam­bó János professzor többek között ezeket mondotta: — A területi akadémiai bizottság szerepe tulajdon­képpen ugyanaz, mint a Ma­gyar Tudományos Akadémia szerepe országosan. A maga tevékenységi területén segí­ti. szervezi, irányítja a tu­dományos munkálkodást. Ez a közös 'vonás. A különbség, hogy minden terűiéinek más a profilja, ennélfogva min­den területi bizottság mun­kájában adódnak a közösek melleit eltérő vonások' is. A Miskolci Akadémiai • Bizott­ság előkészítési időszakában voltak, akik „megvádoltak” minket, hogy a mi bizottsá­gunk technokrata és egye­tem centrikus. Ezen változta­tott az MTA. s mi magunk is, de Eszali-M agyarország arculatából adódóan, tekin­tettel a nagy ipari bázisok- rn. a műszaki jelleg megha­tározó. Természetes és min­denkor hangsúlyozandó, hogy ez nem jelenti és nem je­lentheti a többi tudományág elhanyagol hatóságát, hátrább sorolásál. A bizottság tagjai olyan szakemberek, akik a terület fejlesztésével, ina rí. ' kulturális, egvéb beruházá­saival összefüggésben tud­nak valamit segíteni Az a feladatunk, hogy felkarol ink a területünkön működő le- hetséaes. elsősorban a fiatal kutatókéi, islápoljuk őke* munkájukban: tanáccsal szol sál 'link az inai', a tech­nika. a technológia 'é’leszr téséiiez. A lövő írjalak*1 ósá- nak kérdéseihez szól inni; hozzá. Természetesen nem­csak az. inarhan. hanem az. élet és tudomány más terü­letein is, és épp. ezt hivatott biztosítani a Miskolci Aka­démiai Bizottság sokcélú ússzetélel • TudjuK, hogy a legjobb szándékkal sem fog­ja ez a bizottság e világot megváltani. De Magyaror­szág fejlettségi 'fokán köte­lességünk a tudomány ápo­lása. Az emberi igények a szép iránti vágyódásban is jelentkeznek. Ugyanakkor valami újat is meg akarnak az emberek tudni, amit a tudomány elért. Kell hál va­lamilyen szervezel, amely elősegíti a megismerés irán­ti vágy célszerűbb kielégíté­séi. Ugyanakkor segíti, tá­mogatja. elöremozdilja a tu­domány eredményeinek gya­korlatba való át ültetését is. Az MTA Miskolci Akadé­miai ‘Bizottsága már élő szervezet, már munkához latoit. A tagok már koráb­ban megkapták a felkérő le­velekéi, hogy javaslataikat, észrevételeiket közöljék. Azonkívül megkereslek a három megye területén Fül tudományos minősítésű dol­gozói. adatlapokon bekérlek személyi adataikul, valamint publikációik • jegyzékéi. Erre részben felmérés, részben a további munka megszerve­zéséhez szükséges pontosabb tájékozódás végeit van szük­ség. Itt említendő, mint azt Terplán professzor többször is hangsúlyozta, hogy a hí-, zottság huszonölös tagsága nem zárja ki további szak­emberek bekapcsolódása! a munkába. Mint munkaszer­vezet. az akadémiai bizott­ság nyitott. Még ez év so­rán megtart iák alakuló ülé­süket, amelyen elfogadják •saját szervezel! és működé­si szabályzatukat, és meg­alakítják az és/ak-magyar- oiszági terület adottságainak és kívánalmainak megfelelő­en a szakbizottságokat. ame­lyekben való közreműködés­re kérik fel a már említett tudományos minősítésű dol­gozókat. Más bizottságok ta­pasztalatai alapján a'kiad­ványok megjelentetésének le­hetőségeit is megvizsgálják, fiatal kutatók számára <k- nácsokkal. iparvállalatokkal együttműködve pályázatokat ínnak ki. A vidéki akadé­miai bizottságoknak Debre­cen és Miskolc kivételével mindenütt van székhaza. A székház a klubélet lehetősé­geit is megteremti és az e munkában elengedhetetlen és felbecsülhetetlen. A bevezetőben már emlí­tett MTA-elnökségi határo­zatban is olvasható, hogy Borsod-A baú j-Zemplén me­gye a Miskolci Akadémiai Bizottság elhelyezésére egy körülbelül 809 négyzetméter­nyi alaotertiletü én- tc'et aiánlfilt fel. amely megfele­lő átalakítással alkalmas a bizottság céliaira, A lené­zést a közeli hetekben Kez­dik. Ez az épület a Sza­badság tér 3. szám alatti ház. ahol ielenleg a Hermán Ottó Múzeum Igazgatósága dolgozik, és annak kiköltö­zése után. amikor az a Fel­szabadítók út ián levő új «í'/ékbázfit el,!nsU'l'rit !m k p­»'íílhel sor az jbab»w? Msra. Arjflje is. ii’iií« a Akadémiai R*voli«ái» úí bávát elfoglalhat *a. a Nö- hézinan Műszaki Fovnim-n rektora enwetvmpn bi**n­*Í1 in n bizo'tfiáa eJhnhn»“ í^v a tartalmi m'mkpn;»»- fiss/pl várh-itó p1 p '■* > * i ó ülés lilán nem 1o«^ oVorUi™., Benedek Miklós Óvodai helyzet Patakon Az óvodai felvételek Sá­rospatakon is megtörténtek. A jelentkezések elbírálását széles körű társadalmi bi­zottság végezte, s bár a Hl. számú óvoda bővítése a ta­valyinál sokkal löbb gyer­mek felvételét tette lehéi vé. még így is sok kérelmet kénytelen volt elutasítani a bizottság. Az új tanévben összesen 887 gyermek járhat óvodába Sárospatakon. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom