Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 2 1979. szeptember 5., szerda m m m g « ■ M rr » r fr e Miskolc jevejcrsl Beiktatták lazgatáját nyugatnémet tárgyalások kezdi Kádár János pohárköszöntője (Folytatás az 1. oldalról) Két évvel ezelőtt, bonni találkozásunk üiküintávtiJ biztos/toliam Kancellár Ural, .hogy közvéleményünk, a magyar nép helyesli találko­zásunkat, egyetért kapcsola­taink fejlesztésével. Külön örülök annak, hogy ezt most személyesen is tapasz­talhatják. Kívánom, érezzék jól magukat Magyarorszá­gon. Megelégedéssel mondha­tom, hogy a Magyai’ Nép- köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcso­latai rendezettek. Együttmű­ködésünk bonni találkozá­sunk óta tovább. bővült. Ez a fejlődés teljes mértékben megfelel az 1977. július fi­án' aláírt közös nyilatkoza­tunknak és a helsinki záró­okmány szellemének, Jelentősen fejlődtek, sok­rétűvé váltak politikai kap­csolataink. A törvényhozó testületek közötti közvetlen érintkezés létrejöttén túl a magas szintű politikai talál­kozók egész sora valósult meg. . Meggyőződésem, hogy mostani jó légkörben folyó tárgyalásaink tovább erősí­tik ezt a folyamatot, népe­ink és' az enyhülés javára. A két ország kapcsolatai­ban különösen fontos helye és szelepe van a gazdasági együttműködésnek. Az e té­ren elért eredményeink nem csekélyek. Az árucsere év­ről évié dinamikusan fejlő­dik. Nőtt a kooperációk szá­ma. és tettünk már kezdeti lépéseket a harmadik piacon való együttműködésben is. Az árucsere kiegyensúlyozot­tabb fejlődésének biztosítá­sa. azonban további és kö­zös erőfeszítéseket követel. E cél eléréséhez új. ’az ed­digieknél hatékonyabb együttműködési formák ki­alakítására van szükség egy­más országaiban ugyanúgy, mint a harmadik piacokon. Meggyőződésünk, hogy ez kölcsönös érdek, és a ma még meglevő akadályok le­küzdhetők. Nagy jelentőségei tulajdo­nítunk tudományos és kul­turális kapcsolataink fejlesz­tésének, a turizmus bővíté­sének. Egymás értekeinek, eredményeinek és tapaszta­latainak megismerése nagy­ban hozzájárul a kölcsönös megértéshez, együttműködé­sünk elmélyítéséhez. A magyar nép. -amely .szo­cialista építömunkát foly­tat, a népek barátságának In'vc, szilárd és tartós békét kíván. Ennek megfelelőén a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tevékenységé egyér­telműen és következetesen a béke megőrzésére, a társa­dalmi haladás szolgálatára, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére irányul. "Országunk külpoli­tikai törekvéseiben központi helyet foglal cl, hogy aktí­van hozzájáruljunk a békés egymás mellett élés politi­kájának kibontakoztatásá­hoz; az enyhülés folytatódá­sához. Ez a törekvésünk szo­cialista társadalmi rendsze­rünk lényegéből fakad, és egybeesik a más társadalmi rendszerhez tartozó országok népeinek, és reálisan gondol­kodó vezetőinek azzal a felis­merésével. hogy a békés egy­más mellett élés politikájá­nak nincs ésszerű alterna­tívája. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmány aláírá­sa óta nagy utat teltünk meg az európai politikai légkör javításában, az álla­mok kétoldalú kapcsolatai­nak fejlesztésében. Az el­múlt négy évben — az ered­mények mellett — az en.v­Helmut Schmidt r (Folytatás az 1. oldalról.) épülnek meg 1996-ig. de az . tij . lakótelepek kijelölésének helye, sőt a lakások alapte- rülétének nagysága is sok­féle véleményt váltott ki a koncepció ismeretében. Az együttes ülésen, szót kért dr. Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára, és annak a véleményének adott kifejezést, hogy az előter­jesztés készítői reálisán mér­ték fel a lehetőségeket, tu­dományos igénnyel mutatták meg az előttünk álló másfél évtizednek a városra háruló fejlesztési feladatait. Ugyan­akkor szóvá tette: bármilyen szép fekvésű környezetlei rendelkezik is Miskolc, még­sem nélkülözheti a lakótele­pi.. illetve a lakótelepek kö­zötti tágas zöld területeket, parkokat, zöld szigeteket. A hosszú távú fejlesztési koncepcióban megfogalma­r r A y. Eszak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat igazgatójának, Juhasz Lász­lónak nyugdíjba vonulása és az új igazgató beiktatása al­kalmából kedden délután ünnepségét rendeztek az. ÉÁEV székházában. Az ün­nepi aktuson részt vett dr. Bodnar Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a Borsod megyei Pártbi­zottság első titkára. Szilagyi Lajos építésügyi és város­fejlesztési miniszter helyettes. dr. Havasi Béla, a Borsod megyei Pártbizottság titká­ra, Drótos László, a Miskol­ci városi Pártbizottság első titkára. Pecsenye Miklósnak, az ÉÁEV pártbizottsága tit­kárának üdvözlő szavai után Szilágyi Lajos minisz­terhelyettes ismertette az Építésügyi és Városfejleszté­si' Minisztérium , döntését, Kurt 'Waidheim ENÜZ-ló- tttkár üdvözlő szavaival és Joszip Broz Tito jugoszláv államfő felszólalásával foly­tatta munkáját kedden az el nem kötelezettek havannai csúcsértekezlete. Fidel Castro kubai állam- és kormányfő elnökletével folytatódó. tanácskozás első felszólalója kedden Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra volt. A világszervezet ne­vében és képviseletében ki­jelentette: a jelenlegi nem­zetközi helyzetben az el nem kötelezett országok na­gyon fontos szerepet játsza­nak. Az á tény — mondot­ta ’ —, hogy a mozgalom mostani csúcsértekezletét Kubában tartják, Latin- Amerika fontos hozzájárulá­sa az el nem kötelezett moz­galom egyre növekvő szere­péhez. A nemzetközi hely­zetet taglalva az ENSZ fő­titkára elsősorban az Afrika déli részén — Namíbiában. Dél-Afrikában és Zimbab- wéban — kialakult helyzet bonyolultságára hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett to­vábbá az ENSZ felhívására. Ünnepélyes évzáró egy- séggyü.lést tartottak tegnap délután a Lenin' Kohászati Művek ifjúgárdistái. A nagy hagyományokkal rendelkező egység fiataljai eredményes, sikerekben gazdag esztendőt zártak. Fegyelmezetten, ma­radéktalanul végrehajtott ki­képzési tervük eredményez­te — többek között — azt is, hogy az első helyen vé­geztek a városi és a megyei TG-szemlén, és az országos versenyen sem vallottak szé­zottakhoz elmondta vélemé­nyét Csélerki Lajos, a Köz­ponti Bizottság tagja is. aki — többek közölt — a vízel­látás és a közlekedés távla­ti gondjait vetette fel. Dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke elismerően szóit arról a közösségi mun­káról. amelynek alapján a hosszú távú koncepció elké­szült. ugyanakkor felhívta a figyelmet a középtávú ter­vek készítése során kidolgo­zásra váró feladatokra is. * Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága tegnap külön napirendi pontként tárgyalta meg a pénzügyi és. a tervosztály vezetőjének előterjesztése alapján. az 1980-as év költségvetési és fejlesztési előzetes tervjavas- la tát. melynek értelmében a tárca vezetése Juhász Lászlót nyugdíjba vonulása miatt felmentette igazgatói tiszté­ből. és Joósz Gábort, a Le­nin Kohászati Művek volt beruházási igazgatóját az Eszak-magyarországi Állami1 Építőipari Vállalat igazgató­jának kinevezte. Az ünnepségen . felszólalt dr. Bodnár Ferenc, a Bor­sod megyei Pártbizottság el­ső titkára. Elismeréssel szólt az ÉAÉV munkás- és mű­szaki kollektívájának eddigi k iemel k edő munkájáról. ■Hangsúlyozta: a pártvezetés a jövőben is számit a vál­lalat kollektívájának helyt­állására'. arra, hogy mara­déktalanul teljesítik az LKM kombinált acélműve építésé­nél és az egyéb beruházáso­kon vállalt kötelezettségeket. amely az új nícaraguai kor­mány támogatására szólított fel. • Ezután hangzott el Joszip Broz Tito felszólalása. A ju­goszláv államfő meggyőző­dését fejezte ki, hogy a csúcsértekezlet az egész em­beriség számára sikeres és hasznos lesz. „A béke es a nemzetközi, egyensúly szempontjából az el nem kötelezett mozgalom valós nemzetközi tényezővé várt. Jelentősen hozzájárul­tak az. cl nem kötelezettek a békés egymás mellett élés elveinek ér vén y es ü léséhez. A tagországok energikusan fáradoznak új, nemzetközi gazdasági rend megteremté­sén. ugyanakkor szembe- szállnak az. erőszak, illetve a külföldi befolyás minden fajta alkalmazásának politi­kájával. . Az enyhülés kérdését érintve Tito méltatta az ed­dig elért eredményeket és hangsúlyozta a nagyhatal­mak különleges felelősségét. Üdvözölte a SALT—II. szer­ződést. gyenl. Ezenkívül, számos al­kalommá! t a 1 á 1 k o z h a tta k Miskolc város lakói az új formaruhában díszelgő LKM- beli ifjú gárdisták kai állami ünnepségeken, különféle ren­dezvényeken, amelyeken riíszörséget adtak, rendfenn­tartó szolgálatot láttak el.. Az egységgyűlésen díszok­levéllel jutalmazták a kikép. z.ési munkát segítő munkás- őröket. és jutalmazták az élen járó, kiváló ifjúgárdis­tákat is. — Magam, feleségem és kíséretem nevében köszöne­tét mondok a szívélyes üd­vözlő szavakért és a ven­déglátásért. — E mostani találkozás nem csupán a Németországi Szövetségi Köztársaság egyik kancellárjának első látoga­tása a Magyar Népköztársa­ságban, hanem egyben első közvetlen találkozásom is az Únök országával és a ma­gyar néppel. Ma egyike va­gyok annak a több mint öt­százezer honfitársamnak, aki évente Magyarországra uta­zik. Az Önök országa vala­mennyiünk számára annak az Európának a része, amely­ben élni akarunk. Európá­nak. amelynek történelmi, szellemi és kulturális hagyo­mányait magunkénak érez­zük. Amióta — közel ezer éve — a pápa István király fejére helyezte a becses ko­ronát. amely most visszatért Magyarországra, az Önök or­szága egyedi szerepet ját­szott Európa történelmében és kultúrájában. József Atti­la. a magyar leoltó e hagyo­mány szellemében üdvözölte európaiként 1937-ben Buda­pesten Thomas Mannt, akit a barbár nemzeti szocialista rendszer elűzött országunk­ból. — A helsinki konferencia, amelyen első alkalommal ta­lálkoztunk Első Titkár Úr. egyben azt is jelentette, hogy valamennyi európai újra rá­eszmélt a közös múltra. És az ön bonni látogatásakor lezajlott második találkozót, valamint az 1977. július fi'-i közös nyilatkozatot, azok az együttes erőfeszítések jelle­mezték. amelyek az enyhü­lést és kontinensünk vala­mennyi országának együtt­működését célozták. — Azóta kormányaink és •lépeink közelebb kerüllek egymáshoz. Ma délutáni nyílt, szívélyes és rendkívül hasz­nos megbeszélésünkkor » Magyarország és az. NSZK között számos szinten és te­rületen kialakult folyamatos párbeszédre építhettünk. Ezt igazolják a találkozások a magyar- közélet vezetőivel, a nagyszámú megbeszélés, amelyeken a kíséretemben levő hölgyek és urak részt vesznek. — Az Ön bonni látogatása óta gazdasági kapcsolataink örvendetes módon fejlődtek. Különösen örömömre szolgál, hogy ebben az évben a Né­metországi Szövetségi Köz­társaságba irányuló magyar szállítások jelentős mérték­ben növekedtek, Ezzel kiala­kulnak a kétoldalú kereske­delem további növekedésé­nek előfeltételei. — Vállalataink több száz kooperációs szerződést kötöt­tek, többel, mint Kelet- Európa bármely más orszá­gával, s ez bizonyítja azt a nagy érdeklődést, amit az NSZK-beli vállalkozások — s kifejezetten' a közép- es kisvállalatok' — tanúsítanak a gazdasási együttműködés iránt. Egyben tanúsítják a magyar külkereskedelmi szervek és vállalatok figye­lemre méltó rugalmasságát is. További lehetőségeket lá­tok a harmadik országokba’1 váló kooperációban. — Különös jelentősége van az országaink közti kulturális és tudományos cserének — mutatott rá a kancellár, majd nemzetközi kérdésekre rátérve kijelentette: — Az enyhülési politika sikerei miként azt a nyugatnémet— mágyar kapcsolatokon lemér­hetjük, nem hullanak az ölünkbe. Arra > van szükség, hogy minden oldalról állandó erőfeszítéseket tegyünk és. egymás érdekeit a legmesz- szebbmenökig figyelembe ve­gyük. — A Németországi Szövet­ségi Köztársaság «továbbra is kitart politikája mellett, amellyel tevékenyen hozzá akar járulni a béke biztosítá­sához. Lehetőségeinkhez mér­ten síkraszállunk a feszültsé" enyhítéséért, a fegyverzet- korlátozási tárgyalások sike­réért. az ipari államok és a fejlődő országok érdekeinek összeegyeztetéséért — mon­dotta. ■ — Különösen szívünkön hülést hátráltató nemkívá­natos jelenségekkel is talál­kozhattunk. Az enyhülés el­lenfelei aktivizálódtak: nem tudják, vágy nem 'akarják megérteni, hogy az enyhülés nemcsak néhány, hanem minden ország, és minden nép alapvető érdekeit és óhaját testesíti meg. Ezek az erők sem 'képesek azonban alapjaiban' megingatni az enyhülést, amely mély gyö­kereket vert, nem törölhetik ki Európa népeinek és nem­zeteinek tudatából a békés jövő lehetőségének remé­nyét. A helsinki ajánlások vég­rehajtásának meggyorsításá­hoz. " az európai biztonság és együttműködés megszilárdí­tásához is elengedhetetlennek és egyre sürgetőbbnek tart­juk. hogy konkrét leszerelé­si intézkedésekkel támasszuk alá a politikai enyhülést. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés Külügymi­niszteri Bizottságának Buda­pesten tett javaslatai az európai államok közötti bi­zalom erősítését, a katonai enyhülés előmozdítását cé­lozzák,. és ezért hasznos len­ne azok mielőbbi megvita­tása. Biztosak vagyunk ab­ban. hogy a leszerelés ügyé­nek előbbre vitele jótéko­nyan hatna a helsinki aján­lások további megvalósítá­sára is. politikai, gazdasági, kulturális, humanitárius és más területeken. Ez. vala­mint a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások elmozdulása a holt­pontról — amiben bízunk — méltó előkészítése lenne a madridi találkozónak, nagy­ban elősegítené annak sike­rét . A Magyar Népköztársaság üdvözöl minden olvan kez­deményezést és lépést, amely a fegyverkezési hajsza meg­pohárköszöntője viseljük, hogy a madridi európai biztonsági találkozó a jövő évben újabb előrelé­pést hozzon. Az 1977-es kö­zős nyilatkozatban rögzített megállapodás értelmében er­ről eszmecserét folytattunk a Magyar Népköztársasággal. Ügy gondolom, hogy a mad­ridi találkozó jelentőségének megfelelne, ha — legalább részben — politikai szinten kerül ne megrendezésre. — Egyetértek Önnel abban, Első Titkár Úr, hogy az eny­hülés előfeltétele a saját biz­tonságunkba veteti’ bizalom. Eg.y ilyen biztonsági partneri viszonyban a fegyverzetel­lenőrzés és fegyverzetkorlá­tozás politikája döntő szere­pet játszik. Különösen az európai kontinensen, ahol óriási katonai erők állnak egymással szemben, ez az egyetlen 'alternatívája a foly­tatódó fegyverkezési hajszá­nak. amely szükségszerűen veszélyezteli a békét és gaz­dasági romlásba dönti orszá­gainkat. — Ezért úgy vélem, hogy nekünk valamennyiünknek Európában, és különösen ne­künk. atomfegyverrel nem rendelkező országoknak nag.v érdekünk fűződik ahhoz, hogy a SALT—II. megálla­podást a két nagyhatalom között a lehető leghamarabb ■•alifikálják. Ez előrelépést iolent a fegyverzetellenőrzés fiiján és hozzájárulást a ke­let—nyugati viszony megszi­lárdulásához. Ajtót nyit a nukleáris fegyverek korláto­zásáról szóló további tárgya­lásokhoz. amelvek közé a számunkra, európaiak számá­ra különös jelentőségű prob­lémákat is be kell sorolni. — A SALT—II. kedvezően hat majd a bécsi haderő- csökkentési tárgyalásokra is. Az öl éve tartó bécsi tárgya­lásokon sikerült számos prob­lémát tisztázni és elérni az álláspontok bizonvos. mérvű közeledését. A lárevalásnb sikeréhez, mindenekelőtt arra van szükség, hogy megálla­podás szülessék a két oldal fegyveres érőinek' jelenlegi konkrét létszámáról. fékezésére, a konkrét lesze­relés elősegítésére irányul. Különösen kiemelkedő je­lentőségűnek tartjuk és üd­vözöljük a hadászati támadó fegyverek korlátozásától szóló második szovjet—ame­rikai szerződés bécsi aláírá­sát. Tárgyalásainkon sok szó esett kontinensünk békéjé­ről, biztonságáról. Tudatá­ban vagyunk azonban annak az összefüggésnek, amely Európa és a világ más ré­szei között fennáll. A ma­gyar népet aggodalommal tölti el a békét veszélyezte­tő feszültség-gócok létezése. Jót tenne Európának és az egész emberiségnek, ha újabb erőfeszítések történnének a feszültség-gócok felszámolá­sára. a konfliktusok tartós, az érintett népek alapvető érdekeit és jogait valóban figyelembe vevő rendezésére a Közel-Keleten és a világ más térségeiben. Már a ma délutáni első megbeszélésünk is' újólag megerősítette, hogy változat­lanul kölcsönös a szándék kétoldalú együttműködésünk fejlesztésére. Egy irányban tudunk dolgozni a népeink, s az - egész emberiség sorsát érintő nagy kérdésekben. E gondolatok jegyében kö­szöntőm önöket Budapes­ten. Szívből kívánom, hogy látogatásuk magyar földön hasznos és emlékezetes le­gyen — mondotta Kádár Já­nos. majd a magas rangú vendégeket még egyszer kö­szöntve, a Német Szövetsé­gi Köztársaság népének bol­dogulását. országaink kap­csolatainak fejlődését, a be­két éltetve fejezte be pohár- köszöntőjét. A kancellár utalt arra, hogy a távol- és kozel-kele- ti, az indokínai és az af­rikai feszültségek és válságok terheket rónak az európai országokra is és próbára te­szik együttműködésüket. Amikor sikraszállunk a konfliktusok békés megoldá­sáért — mondotta —. akkor tiszteletben keli tartanunk.-az érintett államok függetlensé­gét, területi, integritását es szuverenitását. A továbbiakban az.NSkjK kormányfője a kőolajkészle­tek világszerte tapasztalható csökkenésére és arra a ki­hívásra mutatott rá, amelyet az energiaválság jelent a vi­lággazdaság, a nemzeti gaz­daságok. az egyes emberek és a nemzetközi együttmű­ködés számára. Azon fára­dozunk — hangsúlyozta —, hogy saját energiaellátásun­kat lehetőleg széles alapok­ra helyezzük, új, energiafor­rásokat tárjunk tel, és ahol csak lehetséges, energiát ta­karítsunk meg. Ügy gundo- •lom, hogy ezeken a területe­ken is megmutatkozik majd a valamermyi európai állam közti szoros együttműködés lehetősége, mi több. szüksé­gessége. Ezért nagyon gyü­mölcsözőnek tartom például Brezsnyev főtitkárnak koráb­ban elhangzott, javaslatát egy energiákon fereneia ösz- széh ívására. — Ma délutáni megbeszé­léseink után biztos vagyok, hogy ez a budapesti — akár­csak a két évvel ezelőtti bonni — találkozó jelentős lépéssel visz közelebb ben­nünket azoknak a feladatok­nak a kölcsönös megértésé­hez. amelyeket Európában és a világon külön-külön és együttesen meg ke11 olda­nunk. Örömmel várom meg­beszélésünk folytatását Helmut Schmidt Kádár János és feleséee egészségé­re.' Magyarország és ■ nén® boldog jövőjére, az országa­ink és népeink közti kap­csolatok fejlődésére. ’ a va­csora valamennyi résztvevő­jének egészségére-és a béké­re emelte poharát. Waldheim és Tito felszólalása Havannában Ifjúgárda egységgyíílés ■i

Next

/
Oldalképek
Tartalom