Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

£879. szeptember 30» vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

— Takaros porta!

i Farkas néni és férje is .elégedetten te- ] kint körül a/, udvaron, a sokszínű .virá- i gokon, a szőlőlugason, a kerti diófákon, mintha ők is most néznék meg először. A

* férj, Farkas Béla Miskolcon dolgozik a

• kertészetnél, innen, Becskeházáról jár be. , Az egyik fia Miskolcon lakatos, a másik i Edelenyben tévészerelő, de itthon lakik.

A házigazdáknak diótól színezett a kezük, i akarcsak most mindenkinek, mindenütt J ezen a környéken.

i — Más is van azért; itt., kóstolják csak ' ezt a szőlőt! Milyen szépen terem a luga- i son! Vegyenek, vegyenek ne kéressék már 1 magukat.

Ha tetszik, ha nem. illendőségből min- i denképp meg kell kosolni. De nemcsak , úgy tessék-lássék. hanem igenis megkós- i tolni! Farkas néni ezt a kóstolást kevesli, szatyrokat kerít, megrakja körtével, dió- i val. Sértés lenne visszautasítani.

— Hogy’ gondolnák! Csak úgy üres i kézzel, amikor ilyen szép a termes! Es 1 jó is.

, — És élni?

' — Hát... mit mondjunk? Tt.t is lehet,

[ mint máshol. Dolgozni kell, mint máshol! i El-elköltöznek, de talán nem annyian, J mint régebben. Nemrég nyitottak egy kis i bányát is, dolomitot. Az is jó, az is va- ! lami.

Becskeházán az 52 házból jelenleg négy 1 üres. Hat üres telek is van, ide nem épi- i tettek. A tanácselnök szerint — Hidvégar- 1 dóhoz tartozik a falu közigazgatásilag — J az utóbbi néhány évben mintha megállt i volna az elvándorlás. A létszám nagyjából J rögzítődött, ami, mondani sem kell, na- i. gyón jó jel. Gondozott, szép kis falu a j bekötő út végén, egy domb tetején. Sajá- i tos, egyéni hangulatot éppen ez ad neki: valójában nem a völgyben építették föl, i hanem a dombon, ahová még a lenyugvó 1 nap . is sokáig világít. A központban talál- ( ható a bolt, ami szabadnap miatt zárva t van ugyan, de ez nem probléma.

lvis faluban vagyunk, a legegyszerűbb, i legbeváltabb hírközlési módot használjuk: 1 az ember a hegy felé fordul, melynek aljában krumplit szednek az asszonyok, i tölcsért formál a kezéből és jó nagyot J ordít, megnevezve, hogy kit keres. Várni i kell néhány másodpercet, amíg • ott túl- j nan felütik a fejüket, ismét néhány má- i sodpercet, amíg az asszonyok elcsende- ' aednek, akkor meg kell ismételni a nevet

cskeháza

Egyszercsak kiválik valaki a sorból és el- i indul. Ez tehál megvan. Így kell! 1

Fiatalasszony, Juhász Tiborné érkezik, i n bolt vezetője. Háziasszonyként, invitál 1 Hz üzletbe es nem titkolt büszkeséggel ] mulatja a készletet' Közli azt is: ebben i az aprócska faluban havonta 100 000 fo- J rint a bolt forgalma! Miből? Mindenből. i Ilyen kis helyen mindent kell árusítani, 1 élelmiszert, tisztálkodási cikkeket, italt, i sib. Kap mindent? Kap. Amit kér, kap. 1

Szóljunk mégis többel a mindenütt leg- ,

fontosabbról. i

— Milyen a kenyér?

— örülnének a miskolciak, ha ilyet ■

ehetnének!

— Mién? i

— Mert mindennap kapunk, frisset, a J

szomszédból, a hidvégardói sütőüzemből. i

— Tej? Tejföl, meg ilyesmi? 1

— Van. Mindig kapunk. i

— Télen? •

— Télen is. Négy kilométerre vagyunk |

Hidvégardótól, ezt. a kis útszakaszt, min- i dig gyorsan rendbe hozzák, a kocsik jöhetnek. Rendbe is kell hozni, hiszen oda i

járnak a gyerekek iskolába, óvodába is. [

Az óvoda is szép. i

— Ha most például sört kérne itt va- '

laki északon, az út végén, ahonnan visz- , sza kell fordulni? 1

— Sajnos, csak két. félével tudnám ki- ,

nálni. Rákóczival, meg Kinizsivel. >

— Hm! Mondja, ha valamit kérhetne

a falunak, mi lenne az? i

— Mi is lenne, mi is lenne... Talán a

buszváró. Ezt már többször is kértük. i

Ezt említették a tanácsiak is. A busn- 1

várót. Hogy meg kellene ide — ide is — i

építeni, és majd meg is lesz. De négy köz- 1

Bég — Hídvégardó, Tomaszentjakab, Bód- \

valenke, Becskeháza — gondja-baja nehe- t

zedik a tanácsra, a községekbe hirtelenjében 1

hat buszváró kellene. Az évi 150 000 forint- i

ból alig-alig futja valamire, de majd meg- 1

lesz. Mert azért, csak-csak csurran-cseppen ]

valami. De a legfontosabb, hogy az út, a vér- i

keringés biztosítva legyen. Szenljakabon J például berendezik — az egykori iskola i

épületében — a kisüzemet. Az asszonyoknak ad majd munkát. Nagy-nagy örömére i

az itt élőknek, vagy esetleg a távolabb 1

élők örömére is. Nagyon kell figyelni el- i

lenben a buszjáratokra. Éppen azért, mert 1

a környékről ide járnak a gyerekek. Ha \

lerobban a busz, vagy valamiért kimarad, i

kilométereket kell gyalogolniuk a gyere- [ keknek. Mindennapos, állandó vigyázás i szükséges. ,

— Tényleg! Az óvodás gyerekekkel hogy i

vannak? — a kérdés Becskeházán hang- j zik el. i

— Feltesszük őket a buszra, ott várják j

ókét, délután jönnek vissza. A buszvezető , is idevaló, figyeli, vigyázza őkel. Közben ■ persze nem áll meg sehol, a négy kilométert gyorsan lefutja. ■

Juhász Tibornéék — a férj messziről, [ r Nógrád megyei Dejtár községből jött i ide, most Hídvégardón dolgozik — lakása a bolthoz közel található. A kapu csak i behajtva, nem becsukva. Az udvaron kis, háromkerekű biciklik, műanyag helikop- i terek, hajók, pisztolyok, töméntelen játék, 1 mintha óvoda udvarán lennénk. Látszik: , a srácok csak rövid időre, éppenhogy ab- i bahagyták a játékot, de majd jönnek és j folytatják. i

Két, vasgyúró kötök van fit.

Lé var fiyOrtryt i Priska Tibor

Hollandiából hazatérve

Kmeczkó István, a miskolci Avas Ruhaipari Szövetkezet elnöke néhány napja Hollandiában járt. Kél holland cég ugyanis már három éve a miskolci szövetkezettel varral különíéle női ruhákat. Mégpedig évről évre többel.

— Az első esztendei mintegy 30 ezer darabos tetei után tavaly 45 ezer, az idén pedig öl) ezer darab ruhát készítettünk például a Ba- rueh-cégnek — hallottuk Kmeczkó Istvántól — Most a jövő évi igényeket beszéltük meg. A holland cég azt szeretné, ha jövőre megdupláznánk a termelést,

A megbeszéléseken kívül a hollandok divatbemutatókon ismertették igényeiket, mutatlak be azokat a fazonokat es anyagokat, amelyekből a miskolciaktól megrendelnének összesen 120 ezer darabol,

— Érdekességként megjegyezhetem, hogy a hollandok szerint ok kel evvel előttünk járnak a divattal, s jövőre a lila. a fekete és a bordó szín fog dominálni a női ruháknál — hallottuk az elnöktől.

— Bírja-e majd kapacitással a szövetkezet ezt a megrendelést?

Éppen erre a kérdésre szeretne most hazatérve kedvező választ adni Kmeczkó István. A szövetkezet mintegy 1150 dolgozójából ugyanis eddig a miskolci részlég 70 dolgozója teljesítette a holland cégnek a megrendeléseit.

— Ha az újabb igényeknek is eleget akarunk tenni, akkor a szikszói részlegünkre is ki kell terjesztenünk ezt a munkát. Itt jelenleg fürdőköpenyeket készítenek, ugyancsak holland megrendelésre. A kapacitással kapcsolatban pedig sajnos igen nagy a gondunk, hogy sok nödolgo- zönk gyesen Van és a helyettesilésük igen nehéz ...

Az elnök magyarázata szemű tehát igen jó munkaszervezésre van szükség ahhoz, hogy teljesíthessék a hollandok kérését. Pedig a nagy értékű munka elvállalása a szövetkezet dolgozóinak és népgazdaságunknak egyaránt érdeke. A szövetkezet idei 34 millió forintos összes tervéből ugyanis 19 millió forint a tőkés bérmunka értéke. tÉz 18 százalékkal löbb, mint a tavalyi.) Jelenleg a hollandokon " kívül nyugatnémet, francia és belga cégeknek is dolgoznak. A tények szerint az idei terv teljesítésével nem lesz baj. Ahhoz azonban, hogy jövőre még kedvezőbbé tegyék eredményeiket, minden dolgozótól még nagyobb ..erőbedobásra'’ van szükség. Remélhetőleg vállalják és bírják is majd ezt — hiszen minden szempontból megéri. Különösen a 9 szocialista brigád mintegy 180 tagjának „húzóerejére” számítanak...

*. K.

8

Három évtized botárak védelmé!

Harminc esztendővel ezelőtt, az elődök, az apák, az előttük járó nemzedék még látcsövei, 1'öleg vizuális módón figyelték a légteret, becsléssel állapították meg a célok paramétereit, lassú és nehézkes volt az adatók továbbítása is. A mai fiatalok, a mai huszonévesek, a honi légvédelem sorkatonái már általában magasan kvalifikált katonai szakemberek, akik jól bánnak a legbonyolultabb technikával.

A megyénkben állomásozó egyik honi légvédelmi egység a napokban ünnepelte fennállásának át), évfordulóját Összekötötték ezt az ünnep-, séget a fegyveres erők napjával kapcsolatos megemlékezéssel, amelyen megjelentek az elöljáró parancsnokságok. valamint: Miskolc város párt- es állami vezetői, úgyszintén a csapatzászlót adományozó Lenin Kohászati Müvek képviselői is.

Az Országos Légvédelmi Parancsnokságot 1949. közepén hozták létre, amely azonnal hozzákezdett a fegyvernemi egységek felállításához. A szóbaníorgó egység megszervezésére az elsők között került sor. Felelősségteljes feladatukat igen nehéz körülmények között kezdték meg, nem voltak korszerű technikai eszközök, a légi határok védelmét azonban ilyen körülmények között is igyekeztek maradéktalanul ellátni. Az akkori háborús veszély növekedése, az ellenséges légitámadó eszközök gyorsütemű minőségi fejlődése szükségszerűvé tette, hogy a fiatal proletár államok megtegyék a megfelelő biztonsági intézkedéseiket légi határaik megbízható védelmére. Hazánk és a Szovjetunió között ekkor már érvényben volt a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Az ötvenes évek elején először kisebb, aztán nagyobb felderítési távolsággal rendelkező rádiólokátor berendezések kerültek rendszeresítésre, amelyet megelőzött a rádiótechnikai szaktisztek képzése, amelyben szintén nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió. Az ellenforradalom idején, 195t>-ban az egység kommunistái részt vettek az ellen- forradalom leverésében és azonnal hozzáláttak az egység újraszervezéséhez, de már magasabb szinten, Üjabb és korszerűbb berendezések kerültek rendszerbe, a kiképzés magasabb minőségű követeléseket támasztott. Ma már az egység személyi állományának felkészültsége biztosítja a korszerű rádiólokátor állomások harclehetőségei kihasználását és megbízható üzemelését.

De sem a technikai fejlődésben, sem a kiképzésben nincs megállás, szoros együttműködésben a Varsói Szerződés tagállamainak honi légGyakorkiion

védelmével, ezen belül rádió- technikai csapataival. Nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy felelősségük óriási, ha-' tározóit és gyors döntésüktől sokminden függ, ezen belül a rádiótechnikai felderítő, a hírközlő- es az adattovábbító rendszer kezelőinek szolgálata kulcspozíciót tölt be honi légvédelmünkben.

Benjámin László ezredes, több mint két évtizede szolgál ennél az alakulatnál különböző beosztásokban. Büszke arra, hogy jelenleg az egység tisztjeinek 32 százaléka katonai főiskolát. 8 százaléka felsőfokú katonai végzettséget: szerzett, a tiszthelyettesek 28 százaléka pedig középiskolai. vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkezik.

— Eredményeink forrása — mondotta — dolgozó népünk szüntelen támogatása, amely együtt jár a párt es a kormány világos követelmény- támasztásával és ugyanakkor sokoldalú gondoskodásával. Az internacionalizmus talajún testvéri, íegyverbaráti együttműködésben es összehangolt tevékenységgel arra törekszünk a szocialista országokkal. a Varsót Szerződés tagállamaival, közvetlen szocialista szomszédainkkal, hogy megvédjük a szocialista országok, közöttük hazánk, a Magyar Népköztársaság légterét. Külön köszönet illeti a szovjet; hadsereget, amely nemcsak tapasztalatainak gazdag tárházát bocsátja rendelkezésünkre, hanem sokoldalúan segít feladataink megvalósításában es tudjuk, hogy mindenkor szilárdan számíthatunk önzetlen. sokoldalú támogatására.

A haditechnika gyorsütemű fejlesztése folyamatos felkészülést, képzést, önképzést igényel, követel. Lovas Károly őrnagy arról beszéli, hogy tekintetben is igen fontos a kommunisták példamutatása. Az egységnél a tisztek

82 százaléka, a tiszt beveti e- sek 32 százaléka, a sorállomány lü százaléka párttag, de van olyan öt tiszt, akik 1945-töi kommunisták. Igen nagy gondot fordítanak az „építkezésre”. Hogy is kell ezt érteni? Embert kell ..építeni” a maga jó tulajdonságaival, katonát kell „építeni”, a maga szaktudásával és politizáló embert kell „építeni” a néphez való hűségével. Ezt célozza többek között; a szocialista versenymozglom is, melynek legutóbbi értékelése a közelmúltban történt meg. Eszerint a magasabb egység élenjáró címet két alegység, s azon kívül még több alegység kapta meg a különböző szintű megtisztelő kitüntetést, az ezzel járó zászlóval és oklevelekkel. Tízen érdemelték ki a Magyar Néphadsereg háromszoros Kiváló Katonája címet, számosán a kétszeres és egyszeres cím tulajdonosai. Jellemző, hogy az egységnél a magasabb szakképzettségei biztosító osztályba- sorolasi fokozatokat a sorállomány száz százaléka teljesítette. Feltétlenül ide kívánkozik, hogy az egység tiszti karából eddig kelten kaptak meg a Vörös Csillag érdemrendet. hatan a Kiváló Szolgálati érdemrendet es huszonegyen a Munkás-Paraszt Hatalomért érdemérmet. A KISZ érdeméremmel kitüntetett KlSZ-bizottság méltó örököse és folytatója a felelősségteljes nevelő munkának. Jól tudják ezt azok a fiatalok, akik ezt már kipróbálták, mint például Tóth István szakaszvezető, a Magyar Néphadsereg háromszoros kiváló katonája, aki Sa- jószentpéterről vonult be annakidején és nemsokára visz- szatér ugyanoda, feleségéhez és szakmájához, Simon István őrvezető, élenjáró és kiváló katona, aki civilben lakatos. Veres László úrvezető, élenjáró és kiváló katona, aki majd Sátoraljaújhelyen folytatja a villanyszerelő szakmai, vagy Kánya Béla úrvezető, kétszeres kiváló katona, alapszervezeti KISZ-titkár, aki Bukkszentlászlón szereli majd a villanyt, ha leszerel. Egyenlőre azonban diktorok, terv tábla kezel ők. i nd i ká torkezelők, gépkocsivezetők és ki tudja még mi mindenek ebben a bonyolult és nehéz feladatokat ellátó honi légvédelmi rendszerben — mint apró kis csavarok —. de akik hallatlanul fontosak, mer# nélkülük és társaik nélkül a gépezet nem lenne olyan megbízható, mint amilyen most.

Szöveg: Oravet; János Re,p: Laczó József

Tisztek ét sorkatonák ai egyik foglalkozáson