Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
TTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÄGÄNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 227. szám Ara: 1,20 forint Péntek, 1979. szeptember 2S. Befejezte unkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Az 1972-es egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csütörtökön 10 órakor a Parlamentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésterem padsoraiban foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, ’valamint a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai testület képviselői. kerülnek a következő esztendőkben is előtérbe, hiszen beruházási lehetőségeink — mint ismert — korlátozottak. A kormány úgy határozott, hogy a felújítási és beruházási keretek ilyen célú összpontosításával kell javítani a helyzeten. Koncentrált fejlesztésre van szükség, hogy ne aprózzuk szét erőinket. — Igen jól tükröződött a vitában, hogy nem fejeződött — nem is fejeződhetett — be az egészségügyi törvény végrehajtása. Folytatni kell ezt a munkát, s a képezi a klasszikus emberi viszonyt kifejező — kapcsolatba kerülnek a betegekkel. A rehabilitáció kapcsán kitért a miniszter arra, hogy a jelenlegi rendelkezések felülvizsgálatakor egy fogalmat is tisztázni kell. Csökkent munkaképességű emberek helyett megváltozott műnkaképessé- gűekről kell beszélnünk. Ez ugyanis a későbbi jogi szabályozás folyamán segit abban, hogy megnyugtató legyen ennek az igen népesés — egyéni és társadalmi szempontból egyaránt — fontos réteg helyzetének a rendezése. — Többen hangsúlyozták a vitában — folytatta a miniszter —, az egészségügyi intézmények rekonstrukciójának fontosságát. Valóban, a rekonstrukciós beruházások kerültek az utóbbi időben és Az egészségügyi törvény végrehajtásával foglalkozó hozzászólások után az elnöklő Apró Antal a vitát- bezárta, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre. Dr. Schultheisz Emil összefoglalója viselők is ahhoz adtak biztatást. hogy a megkezdett úton haladjunk tovább. — Feladataink — a leg- fiatalabbaktól az idős korú nemzedék ellátásáig — társadalmi méretekben jelentkeznek, túlnőnek az egészségügy keretein. De mind az egészségügyi. mind a szociálpolitikai feladatokat egységes szemlélettel kell kezelnünk és megoldanunk, az emberért kell munkálkodnunk. Végül közölte a miniszter, hogy a vitában érintett minden kérdést — az érdekelt miniszterekkel együtt — megvizsgálják, s a javaslatokat hasznosítani fogják. Határozathozatal következett: az országgyűlés dr. Schultheisz Emilnek. az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Az elfogadott napirendnek' megfelelően ezután Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. Szakali József beszámolója Elöljáróban köszönetét mondott a megszívlelésre méltó, hasznos felszólalásokért. amelyek széles társadalmi rétegek —- a választó- polgárok — véleményét is közvetítették. Segítő szándékkal. bírálattal. Az alapellátással kapcsolatos képviselői észrevételekre a miniszter így reagált; Az alapellátásban, nemcsak a körzeti orvosi, hanem az üzemegészségügyi ellátásban is — már valóban túlléptünk a mennyiségi fejlesztés szükségességén. Elérkeztünk a painőségi fejlesztés szakaszába, előtérbe került mind az elméleti, mirjd az instrumenta tív fejlesztés. Az orvosképzés feladatairól szólva hangsúlyozta: — Az egyetemekről olyan orvosokat kell kibocsáta- nunk, akik elméletileg és szakmailag jól felkészültek — elsősorban a gyakorlatra. Nem tudósjelölteket kel! nevelnünk ezerszámra. Olyan orvosokra van szükségünk, akik szakmai' felkészültségük mellett, tudásukat hasznosítva megfelelő érzelmi — — A beszámolóra nagy felelősséggel, reális számvetés alapján készültünk — mondotta az államtitkár. — Erre kötelez bennünket, hogy a népi ellenőrzés — fennállása óta ilyen formában — először tesz jelentést az országgyűlésnek. Jó alkalom ez most arra, hogy mérlegre tegyük a népi ellenőrzés eddigi tevékenységét, fejlődését, munkájának hatékonyságát. — Az elmúlt 20 év tapasztalatai igazolják, hogy szocializmust építő társadalmunkban a népi ellenőrzés rendszere bevált, alapvetően betölti hivatását. Munkájában rászolgált a bizalomra, a szocialista demokrácia jelentős tényezőjévé váll. Azzal, hogy a dolgozók tízezreit aktivizálja, vonja1 be a közügyek intézésébe, fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának növelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtésében. A népi ellenőrzés — a maga lehetőségeit hasznosítva — a vezetés minden szintjén hozzájárul a döntések jobb megalaoozásához, végrehajtásának elősegítéséhez, a rend és a fegvelem megszilárdításához, a dolgozók .kezdeményezéseinek felkarolásához. a "jó taoasztala- tok terjesztéséhez. Olyan ellenőrzési intézmény, amely egyre inkább alkalmas a vele szemben támasztott politikai' és szakmai követelmények teljesítésére. — Rendeltetésének megfelelően a. népi ellenőrzés sokrétű feladatokat lát el, Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján. (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden Jó termés * A fulókércsi Úttörő Tsz kis szárítója az idei jó napraforgótermés felesleges víztartalmát párologtatja elfcpfc iizímra® és iumm ÜlÖSt tartott a megyei tanács Tegnap a megyei tanács dísztermében ülést tartott Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsa. Az egybegyűlteket dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az ülés első napirendi pontjaként a megye mező- gazdasága és élelmiszergazdasága V. ötéves tervének teljesítéséről szóló jelentést —, amely kiemelten foglalkozott az állattenyésztés ágazatának az adottságokhoz igazodó fejlődésével' —, valamint a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának, hosszú távú fejlesztési elgondolásait Faragó Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztette elő. Az V. ötéves terv feladatainak meghatározásakor a legfontosabb célkitűzésként a növénytermesztés kialakult szerkezetének stabilitását, az állattenyésztési főágazat dinamikusabb fejlesztését, elsősorban a szarvasmarha és a juh létszámának további növelését jelölték meg megyénkben. A nagyüzemi törekvések eredményeképp, a tervidőszakban az állami gazdaságokban a i tehénlétszám 19.9 százalékkal, a szövetkezeteknél 4,7 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetekben a tejhozam nagy szóródást mu- t«|t, ezért az átlag alatti tsz- ek tejtermelésének színvonalát szükséges elsősorban fokozni. Az alábbiakban a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszú távú fejlesztési elgondolásából emelünk ki néhány fontosabb célkitűzési. A niegye kenyér- gabona -szükségletét az elkövetkezendő tíz évben is önellátásból keil biztosítani. Ezért mintegy 30 ezer hektáron nagyobb termőképesség ü búzát honosítanak meg megyénk termőföldjein. A távlati fejlesztési koncepció a meg}*e állattenyésztésének dinamikus fejlesztését, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésben az erőteljesebb szakosodást, az állomány további koncentrációját irányozza elő: A tejtermelésben a növekvő belső fogyasztási igényeket kell maradéktalanul kielégíteni, a hústermelésben viszont emellett a fokozódó exportlehetőségeket kell figyelembe venni. A sertéstenyésztésben erőteljesebben növekszik a nagyüzemi arány: 1990-ig az állami gazdaságokban ötezerrel, a termelő- szövetkezetben hatezerrel növekszik a kocalétszám. A vágómarha-termelés 23 950 tonna lesz, a vágósertés előállításában a jelzett időben 39 398 tonnára, számíthatunk. A tervszerű áruértékesítést a felvásárlás szervezettségének növelésével lehet biztosítani — hangsúlyozza a távlati fejlesztési koncepció. Az elkövetkezendő tíz évben új malom épül Miskolcon, Le- ninvárosban és több rekonstrukcióra kerül sor. Szerencsen új tejüzemet létesítenek, a sütőipari ágazatban tíz százalékos kapacitásfejlesztéssel . számolhatunk. A Miskolci Hűtőház jövő évtől üzemelő új létesítményei hosszú időre biztosítják a termelés zavartalanságát. A Szerencsi Cukorgyárban a rekonstrukció befejezésével a napi kapacitás 1982-ig 4900 tonnára emelkedik. A szóbeli kiegészítő után Tímár Árpád encsi tanácstag felszólalásában hangsúlyozta, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben nagyobb figyelmet kell fordítani a takarékos gazdálkodásra, s kiemelte a szakmai segítségnyújtás fontosságát. Ügy vélte, elismerést érdemel az encsi járás termel őszövetkezetei nek tevékenysége, s hogy az utóbbi időben sokat javult a járásban a kenyér minősége. Dr. Szarka Gyula miskolci tanácstag, felszólalásában utalt rá, hogy a szövetkezeti tulajdon Védelmét tovább kell fejleszteni megyénk termelőszövetkezeteiben, s a'mi- nőségi javulás mellett a tudati tényezőket kell erősíteni. Dr. Csomós Zoltán, a MÉM főosztályvezető-helyettese .hozzászólásában elmondotta, hogy Borsodban jónak ítélhető meg a szarvasmarha- tenyésztésben a szakosodás megvalósítása. Ennek köszönhető. hogy három <jv alatt a tejtermelésben 43 százalékkal növekedtek a fajlagos hozamok. Felhívta a figyelmet rá, hogy a juhtenyésztésnél a szaporulat javítására szükséges gondot fordítani. Ezt követően Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyettese a tanácsülés elé terjesztette a megye cigánylakosságának helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és a további feladatokról szóló beszámolót. Borsodban a központi és a helyi intézkedések végrehajtása számottevő eredménnyel járt. Tovább javult megyénk cigány]okosságának társadalmi, szociális, gazdasági helyzete, egészségügyi és művelődési feltétele. Az elért (Folytatás a 3. oldalon) r Épül az'ételgyár A miskolci Zsoicai kapuban úi üzem épül. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat leendő ételgyárában napi 10 ezer adag előre gyártott ételt állítanak majd elő.
