Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

esrAIC-mOYÄfcOirSrZÄG 2

T979, steptemSei 2®,, péntek

az orszáiiyüés ülésszaka

1

(Folytatás az Z. oldalróti)

e/.ek jelentős része szorosan kapcsolódik a kormányzati feladatok megoldásához. Munkánkban mindinkább a fő feladatok megoldásának átfogó, elemző vizsgálata — a gazdaságpolitika és a társadalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnék előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a tényezőknek a vizsgálatára, amelyek alapvetöek az egész gazdálkodás színvonala és eredményessége szempontjából. A területi ellenőrzéseket is beleértve, több száz vizsgálatot végeztünk példá- nl az intenzív gazdaságfejlesztés témaköreiben, mindenekelőtt a termelőberendezések és a munkaerő kihasználása, az anyaggazdálkodás, a külkereskedelem, a beruházási tevékenység számos területén.

— Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottunk a lakosság anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellá-' tásának ellenőrzésére. A vizsgálatok e tevékenységeknek is széles körét fogták át. Kiterjedtek az oktatás, a közművelődés, a .szociális gondoskodás, a testnevelés, az orvosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés több fontos kérdésére.

— A vizsgálatokkal a jelenségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a kiváltó okokat kerestük. Munkánkban még nagyobb hang, .súlyt kívánunk helyezni ázok- I ra a vizsgálatokra, amelyek 1 n hibák megelőzését szolgál- i ják. Ügy véljük, ez igen fontos szerepe az ellenőrzésnek, mert módot ad rá,' hogy kellő időben megtegyük azokat' a hatékony intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetők a kárt okozó, súlyosabb hibák. ' így lehetőség nyíljk arra is, hogy javaslatokkal segítsük azoknak a helyi vagy központi intézkedéseknek a ki- alákítását, amelyek a feltárt hibák megszüntetését, ismétlődésük elkerülését szolgálják. Munkánkban még inkább' arra törekszünk, hogy az ellenőrzés a jó tapasztalatokat, az újszerű kezdeményezéseket is feltárja, segítse elterjesztésüket. > az ehhez szükséges feltételek megte- i remtését.

— A XI. kongresszust kö- ' vetően a kormány átfogóbban foglalkozott az ellenőrzés fejlesztésével és újabb, magasabb követelményeket állított elénk. Felmérve helyzetünket, fogyatékosságainkat, a többi között megállapítottuk, hogy erőinket elapróztuk, sokat markoltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasztalatok hasznosítására, javaslataink megvalósításának figyelemmelTíí- sérésére. A lehetségesnél kisebb mértékben tudtunk a mindennapi munkában hasznosítható, operatív segítséget nyújtani a vezetésnek. Az utóbbi időben számos intézkedést tettünk a munka színvonalának emelésére, feltételeinek javítására, az operativitásának erősítésére. Kétségtelen az előrelépés, de még kísértenek a munkában a régiekhez hasonló problémák. 1

— A magunk részéről arra törekszünk, hogy munkánk tanulságainak és a szocialista országok hasonló téren szerzett tapasztalatainak felhasználásával tovább javítsuk a népi ellenőrzés működését, alkalmas módszerekkel emeljük a vizsgálatok színvonalát.

— Jobban kell élnünk meglevő lehetőségeinkkel^ Megfelelő előkészítéssel gyakrabban kell például a tájékoztatót kérnünk, beszámoltatnunk, utóvizsgálatokat tartanunk. Ügy látszik, eddig nem volt elegendő erőnk — vagy nem tártunk fel minden lehetőséget — arra. hogy az indokoltnak tartott intézkedéseket számonkéréssel is elősegítsünk. Ezért tovább kell ‘ keresni a továbblépést biztosító belső és külső lehetőségeket.

— A népi ellenőrzési bizottságok újjáválasztása jó alkalom lesz arra, hogy e területek tovább erősödjenek a politikai elkötelezettség, a szak-szerűség és a növekvő feladatok követelményeinek megfelelően. Függetlenített apparátusunkban arra törekszünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervezőkészséggel rendelkező vezetők és munkatársak dolgozzanak — hangsúlyozta Szakai! József államtitkár, a KNEB elnöke.

Három napig a rehabilitációról

Vándorgyűlés kezdődött Miskolcon

r Csütörtökön háromnapos vándorgyűlés kezdődött Miskolcon, a Borsod megyei Kórház és Rendelőintézet nagytermében, a Magyar Rehabilitációs Társaság és a Magyar Traumatológus Társaság rendezésében. Az ország egész területéről érkezett szakembereket, a -vendégeket, és az elnökség tagjait dr. Tóth Ferencnél, a Borsod megyei Pártbizottság munkatársát, dr. Dobra nszk y Mihályt, a Miskolc városi Pártbizottság osztály- vezetőjét, Tóth Józsefet, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető tit- Icái'át, Csólai Jánost, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettesét, prof. dr. Borsay Jánost, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgató-főorvosát. dr. Renner Antalt, a Traumatológiai Intézet főigazgató-helyettesét és dr. ' Molnár Györgyöt, a Borsod megyei Kórház főigazgató-főorvosát ’ dr. Számán Sándor, a megyei kórház 'rehabilitációs osztályá- \ nak vezetője köszöntötte.

Ezután prof. dr. Borsay János méltatta a vándorgyűlésnek és lő témájának, a baleseti sérültek rehabilitációjának jelentőségét. Többek közt elmondta, hogy az

Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet — aiíleiy 1975- től létezik — dolgozói kezdettől fogva szervezik a megyei kórházakban a rehabilitációs osztályokat, azok egységeit. Elsők között Miskolcon jött létre ilyen osztály, amely ma 90 ággyal működik. Az egészségügyi dolgozók törekvéseit elsőként itt, Borsod megyében támogatták és segítették tanácsok, intézmények, vállalatok. Ma már az ország megyéinek több, mint felében van hasonló rehabilitációs osztály. Az elkövetkezendő évek legfontosabb feladatai között ennek á továbbszervezése, az osztályok kiépítése szerepel.

A háromnápos vándorgyűlésen; amelynek közel 200 résztvevője van — orvosok, gyógy tornászok, pszichológusok, műszerészek —,' hetven előadás hangzik el. Ismertetik a traumatológiai és rehabilitációs osztályok együttműködésének tapasztalatait, az agyi és perifériás sérültek rehabilitációját, a fizikoterápia jelentőségét, a baleseti sérültek amputációs rehabilitációját, az ipari üzemek rehabilitációs gondozását, hogy csak néhányat említsünk a fontosabbak közül.

Papp Lajos államtitkár felszólalása

— A népi ellenőrzés a társadalmi, a gazdasági élet széles területeit átfogó, az adott időszak követelményeihez mindjobban igazodó vizsgálataival, a lakosságtól érkező jelzések hasznosításával jól segítette az állami irányítást, a gazdasági vezetést, a központi elhatározások megvalósítását.

— A népi ellenőrzés fontos feladatának, tartja a kormányzati munka segítését. Bizonyítja ezt, hogy növekedett a kormányzati programok megvalósítását szolgáló, fejlődésünk legfontosabb időszerű kérdéseire összpontosító, több ágazatra kiterjedő, átfogó ellenőrzéseinek száma. A KNEB az elmúlt másfél évben több mint tíz ilyen jellegű, főképpen a gazdasági élei, a termelés és az ellátás

lényeges problémáit érintő jelentést terjesztett a Minisztertanács elé.

— Jövő évi feladatunk,

hogy a bizottságok esedékes ujjáválasztásánál tovább szélesedjek a népi ellenőrzés társadalmi bázisa Ebben a tanácsokra, mint választó testületekre fontos szerep vár. Ugyanilyen lényeges, hogy a növekvő követel menyek h ez

igazodva, a szakmai feltételeket is tovább javítsák.

— A népi ellenőrzéstől a

jövő még többet követel. A fejlett szocialista társadalom építésében továipbi fontos szerep vár a népi ellenőrzésre, még akkor is, ha működése p«"T] helyettesítheti az egyéb imákat, mindenekelőtt a felügyeleti, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzést.

Szakali József válasza

— Nagy megnyugvást je- le.nt számunkra, hogy a vitában elhangzott felszólalások egybeesnek azzal az alapvető értékeléssel, amelyet munkánkról készítettünk. Az észrevételeket, a kritikai megjegyzéseket, a javaslatokat számon tartjuk, és mindennapi mun-( kánkban hasznosítani fogjuk. A javaslatok között természetesen voltak ‘'olyanok is, amelyeknek vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, ezekre később majd visszatérünk.

— Az itt elhangzott javaslatok kapcsán kiemelnem, hogy teljességgel indokolt a kövelkezelesseg, a határozottabb fellépés igénye. Mindjárt szeretném hozzátenni: a jövőben még jobban kívánunk élni azokkal a jogosítványokkal, lehetőségekkel, amelyekkel már ma is rendelkezik a népi ellenőr-1 zés. Indokoltan tették szóvá azt' is, hogy legyen kevesebb központi vizsgálat, több lehetőséget biztosítva ezzel a helyi témák elemzésére. Mindenesetre azért szeretném hozzátenni: nem íeltétienül' szükséges, hogy a helyi vizsgálatok száma any- nyival növekedjék, amennyivel csökken a központi. Alapvetően ugyanis arra törekszünk, hogy kevesebb ellenőrzésünket jobban, alaposabban végezzük, s időnk, lehetőségünk, energiánk

mintegy 50 százalékát a korábbi, nagy jelentőségű kérdések vizsgálatának utóellenőrzésére fordítsuk.

— Az országgyűlés két évvel ezelőtt alkotta meg a bejelentésekről és a panaszokról szóló törvényt. Ennek végrehajtását ellenőriztük, s megállapítottuk:, az elmúlt két esztendőben lényegesen csökkent a névtelen bejelentések szánta. Nem éri ©1 az egy százalékot. A népi ellenőrzésnél ez az arány magasabb, ami nyúlván sajátos, helyzetükből is adódik.

— Sok észrevétel, megjegyzés hangzott el az ellenőrzések nyomán tett javaslatok végrehajtásával kapcsolatban. Teljes joggal kérik a nagyobb k öve t keze t ességet,

föltétlenül javítani kell a meglevő szemléleten, hozzáálláson, hogy ezzel is jobb feltételeket teremtsünk a népi ellenőrzés javaslatainak megvalósításához. A népi ellenőrzés tevékenységében ez az egyik legfontosabb tennivaló — mondotta befejezésül Szakali József. V

Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a KNEB elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámolóját és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette.

Végül interpellációkra került sor. Az ezekre adott válaszok után befejezte munkáját az, országgyűlés őszi ülésszaka.

E

gy kommunista párt történelmi életútjában a legjelentősebb mérföldkövek a kongresszusok. A magyar párt most a soron következő XII. kongresszusára készül, mely már nem egyszerűen a történelemnek fontos, hanem az életnek, a jövőnek és nemcsak a pártnak, de az egész országnak, az ország népének.

„Pártunk, a munkásosztály pártja, de történelmi felelősségünk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nemzetünkért Vagyunk felelősek, és e szerint kell megoldanunk az. előttünk álló feladatokat” — mondta Kádár János felszólalásában azon a pártaktíván, amelyet Budapest kommunistái a csepeli sportcsarnokban tartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés jegyében. Ezen a tanácskozáson Méhes Lajos elvtárs, az MSZMP Budapesti Pártbizottságának első titkára a főváros kommunistáinak feladatait körvonalazta, Kádár János elvlárs pedig a XI. kongresszus által kijelölt feladatok teljesítéséről szólt, leszögezve, hogy nyugodtan tekinthetünk a kongresszus elé, mert pártunk a XI. kongresszus által meghatározott úton halad és minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett.

Természetesen a XII. kongresszusraj készülődve az a célunk, hogy „a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát”, úgy a külpolitikait, mint a belpolitikait. Miközben teljes joggal állapíthatták meg az aktíván, hogy belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, szocialista rendszerünk szilárd, hangsúlyozták annak fontosságát is,, hogy politikánk az új feladatokra felkészülve rugalmasan követni tudja a körülmények változását.

Pártunk élő, eleven szervezet, ezért — ez talán a legfigyelemreméltóbb jelzése volt Kádár elvtársnak — nem engedhetünk teret sem a dogmatizmusnak, sem a revízió- nizmusnak. Ha nem is olyan élességgel, mint .amikor meghirdettük a kétfrontos harcot két évtizeddel ezelőtt, de azért az ma is érvényes még abban a vonatkozásban is, hogy „saját, mondjuk 15 évvel ezelőtti megállapításunk: se válhasson dogmává”.

A magyar párt politikai gyakorlatának megfelelően

Kádár elvtárs termesze lesen szóit nehézségeink és fogyatékosságaink forrásairól is. Elmondta, hogy a világ- gazdaságtól nem tudjuk magunkat függetlenítem, az a gazdasági folyamat, amely a takarékossággal, az ésszerű gazdálkodással, az árviszonyok figyelembevételével most kibontakozik — nem valami kampány, hanem hosszú távon a szocialista gazdálkodás velejárója, annak része. Mert ..a szocialista társadalomban is van pénz, van árutermelés, á piacnak a szocialista társadalomban megvannak a mgga törvényei”. Csak mi mindezeket a tényezőket a szocialista társadalom körülményei között, szocialista módon kezeljük. Nekünk kötelező jól, hatékonyan gazdálkodni. mert a gazdálkodás eredményei az egész nép jólétét szolgálják.

És ezeknek az eredményeknek a fényében erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Kádár elvlárs a köztisztviselőktől a fegyveres erők tagjaiig több olyan társadalmi réteget említett, melyek felelősséget éreznek as ország ügyei, a ^ szocializmus építése iránt és amelyek óriási feladatokat vállalnak életünk építésében és ezért megfelelő módon becsülni és értékelni kell munkájukat. Az egész szocialista társadalom ereje nyilvánult meg abban a bizalomban,- megértésben és cselekvő készség ben, amellyel közvéleményünk az áremeléseket, ezeket a kényszerű és szükséges intézkedéseket fogadta. Erre a bizalomra, tenniakarásra mindig számítani kell a kommunistáknak, ez a nép teljes támogatását fejezi ki, azt, hogy a*z emberek tudják ebben az országban,' hogy ami történik, az értük történik, azért, hogy a dolgozó emberek élete ne rosszabb, hanem jobb legyen, hogy az elért vívmányok megvédelmezésél, gyarapítását szolgáló okos és szükséges céljainkat' a lehetőségek ismeretében állapíthassuk meg, biztosítva — szorgalmas munkával — azok reális elérését.

Parlamenti jegyzetek

Az országgyűlés megnyílása mindig ünnepélyes. Mindig ugyanúgy ünnepélyes, mindig ugyanaz, mégis a kezdésre megtelik a sajtópáholy is. Körbetekingetünk, ki van itt, k( nincs itt, ismét — ki tudja már hányadszor —■ rácsodálkozunk a díszes-rangos, házra, tudomásul vesszük, hogy itt minden arany, ami fénylik, megnézzük-meghallgatjuk, hogy’ rázza meg az elnök a csengőt és várjuk a történéseket.

Az egészségügyi miniszter egyebek között azt is mondja, hogy az ember nem csupán munkaerő. Az egyik kolléga mélyet bólint rá, majd átsúgja:

— Ismerek embert, aki egyáltalán nem munkaerő! És mégis milyen egészségesen, jól él!

* ■>■

Budapest egyik képviselője arról beszél, hogy a főváros soha nem részesült súlyának megfelelően az egészségügyi ellátásból. Bizonyságul számokat sorol. Nyilvánvalóan helyes, igaz számokat. Már majdnem sajnálkozunk szép fővárosunk hátrányos helyzetén.

De! Várjunk csak még egy kicsit! Majd amikor mi jövünk, borsodiak! Mert nekünk is van felszólalónk! És vannak számaink is!' (Nem is szólva a többi megyéről.)

.*

És jövünk! Például azzal, hogy 240 településünkön a lakosok száma ezer alatt van, 134 településünkön ötszáz alatt. Azzal, ho^.y megyénk lakóinak ma már körülbelüli 10 százaléka ci- gányszármazású. Azzal, hogy megyénkben a nehéz fizikai munkát végzők aránya kétszer akkora, mint. az 'országos . átlagé! Azzal, hogy a meglevő egészségügyi hálózatunk rekonstrukciója, tervszerű felújítása — is — a rendkívül fontos feladatok közé tartozik, szükséges — len. • —• a fokozottabb szellemi éss anyagi ráfordítás. Meg még tudnánk számokat sorolni betöltetlen orvosi állásokról, légúti megbetege-' (lésekről, az üzemekben dolgozók hallásának fokozódó

csökkenéséről. a levegő szennyezéséről, az ingázók gondjairól stb. stb.

*

Orvoslándó! — mondotta Csongrád megye e^ik képviselője. Az orvoslándó. hogy több, honi gyártmányú orvosi cikkhez, azért nem jutunk hozzá, mert ezeket exportálják.

Nyilván azért exportálják, mert jó pénzt kapunk érte. Márpedig a pénzre mostanában különösen nagy szüksé- , günk van. Lenne. Meg ezekre az orvosi'cikkekre-is. miket exportálunk. Az egészségügyi miniszter ts elmondta, hogy az emberiség történetében először és kizárólag a szocialista országok hozták létre és érvényesítik következetesen az állam teljes körű felelősségét minden állampolgár egészségéért.

Tehát, néhány éve nálunk is állami feladattá vált minden magyar állampolgár egészségének védelme,- egv- áltálán az egészségügy. Éspedig — sokszor elhangzott már — rendkívül összetett,

sokrétű feladat. Nem dicsekvésképpen, de éppen a mi, felszólaló képviselőnk mondotta el, hogy az egészségügyi miniszter beszámolóján kívül, jó lett volna hallani más miniszterek beszámolóit is. !

Az egészségügy , valóban sokrétű feladat. Nem csupán a/, egészségügyi tárcáé. Tudjuk, mondjuk, de azért valahogy lassan tudatosodik bennünk ennek a törvénynek mélysége, humánuma.

■#Felszólalás, talán nem is hangzott el anélkül, hogy né esett volnp szó benne' a dohányzásról. az alkoholról és más, káros . szenvedélyekről. Leginkább orvosok, egészségügyi dolgozók beszéltek, mindez hát érthető. Kissé elgémberedett tagokkal' megyünk ki a folyosóra, még bennünk zsong , a sok intelem a sok figyelmeztetés.

Szép. magas, tágas folyosó. Valakit meg akarunk keresni. Nehéz meglátni. Mindenütt a cigaretta, a szivar, a pipa kesernyés vagy éppen illatos, kékes füstje gomolyog.

— No, gyújtsunk rá!

Priska Tibor

/