Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
STepíember 23., rasömcrp ' ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 «mumm« ^ GÓCPONTOK ml lapunkban tudóst lőttünk róla, megyénk, országgyűlési képviselői legutóbbi ülésükön az egészségügyi törvény végrehajtásának tapasztalatairól tárgyallak. A törvény eddigi végrehajtásának hogyanját vizsgálgatva. magától értetődően megyénk egészének egészségügyi helyzete került szóba — és írásba! — rendkívül részletességgel. Es őszinteséggel persze, mert csupán a tények, a jelenségek pontos ismeretében, ezek ■figyelembevételével léphetünk tovább. Megyénk egész- légügyi helyzetéről' már ko- | rabban, más alkalommal is részletesen szóltunk. Az eredmények hosszan sorjázható listája helyett maradjunk most inkább ama bizo- (jivos gócpontoknál, melyekéről a képviselőcsoport ülésén jmegyénk főorvosa és a jelen Pevő, más orvosok is minden tkertelés nélkül szóltak. Mennyi az ember garan- -eiális ideje? Mindenekelőtt «tudnivaló, hogy az alant sorjázó embercsoportokról, jelenségekről a sorrendiség véletlenül alakult ügy. amiként .(alakult. Aszerint, ahogyan a 'képviselők kérdéseire, észrevételeibe magas rangú egészségügyi dolgozók válaszoltak. Vegyük a cigány lakosságot. Marosak azért is. mert velük mostanában ismételten sokat foglalkozunk a legkülönfélébb fórumokon. Nyilvánvaló, . hogy sem az országgyűlési képviselők nem fogadták újként. sein olvasóink nem fogadják meglepetésként: sok a gond, a probléma ebben a kérdésben; Tudjuk, tapasztaljuk. Mégis, most az egészségügy vonaláról — az orvostól — hallva talán még inkább megerősödött .valamennyiünkben az érzés: az eddiginél is "többet kell tennünk ennek a súlyos gondnak legalább enyhítéséért. Ismeretes, hogy lélekszámúk mindinkább növekszik. Ózd- nak már körülbelül 15 százalékát alkotják, több járásunkban ugyancsak túl vannak a tiz százalékon. Tudjuk azt is, hogy sokan közülük tisztességesen dolgoznak, ügy élnek, mint bárki más. Mi magunk is gyakorta irtunk már ilyen családokról, sőt egész utcákról, mint például a közelmúltban Hidvég- ardó esetében. Tudjuk, hogy megyénkben egy sor helyen nincs úgynevezett cigánykérdés. Nem1 azért, mert cigány nincs, liánéin mert: dolgoznak, becsülettel átváltottak arra az életformára, amelyet csakis a rendszeres munka biztosíthat. De nagy részük nem váltott át. Vagy inkább: még nem váltott át. Testalkatuk általában vékony, gyenge fizikumú. Jó lenne tehát köny- n.vebb munkál: biztosítani számukra.,A könnyebb munkát általában a gépek, a kapcsolók. a berendezések jelzik. Legalábbis a fizikailag .könnyebb munkál. De ehhez tanulni kellene. Mindenekelőtt írni—olvasni kellene megtanulni és olt lenni a vágynak is a tudás, a magasabb ismeret megszerzésére. Persze, hogy vannak jó példák! Vannak. De tudomásul kell vennünk, hogy kevés a példa. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkát vállalóik nagyobb része is csupán a nehéz fizikái munkával keresi kenyerét, gyorsan tönkremegy es 40 —50 év közölt már nyugdíjas, vagy szociális segélyt kap. A gyerekáldás ezekben a családokban magas. Államunk pedig a sokgyerekfe családokat lamugatja. De mi van azokkal a csaladokkal. emberekkel, akik egyáltalán nem vállalnak munkát, sehol sem dolgoznak? Ezekkel ugyancsak gyakorta foglalkozik számos forum, bár nem egészség- ügyi vonatkozásban. Mert ez már nem egészségügy. Bár gónepontnák nagyon is az. A csoport ülésén a problémakörről a Vöröskereszt megyei titkárát is kérdezték: mit tudnak tenni? Valamit tudnak. Igyekeznek. Felvilágosítással. meggyőzéssel, ámbár az aktívák közül csak az igen bátor emberek mernek a helyszínre menni — kifejteni fölösleges — milyen okok miatt. De azért mennek, azért tesznek. Ugyanezt mondhatnák el a tanácstagok. a népfrontaklívák és még sokan mások, akik mégis, csak azért is próbálnak tenni. Nehéz munka, nagyon nehéz, de nem szabad abbahagyni. mert akkor később még nehezebb lesz. Van egy másik embercsoport is. amely éppen az ellenkezője az iméntinek. Sehogyan másként nem illik a sorba, csupán az ellenpontozás kedvéért. Az ingázókról van szó. Azokról, akik az előbbi típussal — ha egyáltalán helyénvaló ilyen esel- ben valamiféle kategorizálás — ellentétben erejükön felül dolgoznak. Mindennap utazás a munkahelyre, majd vissza. A munkahely: bánya, kohászat. vasgyár, építőipar általában. ugyancsak nehéz fizikai munka. Majd szabad- szombaton, vasárnap. de tavaszló az őszi sötétedésig, mindennap: a háztáji, a hízóbikák, a disznók, a gyümölcsös. a szőlő, miegymás. Valamicske súlyos étel, valamicske kábult alvás, majd szól a vekker. Fel! A pénzecske persze gyűlik. Épül a ház is. megvan a vaskerítés — olyan, mint a szomszédé — van már kocsi is, el lehel menni vele a falu végére az anyóshoz, az eladólány nevén már megvan a telek valamely üdülőtelepen. esetleg el is lehetne menni rá, de szól a vekker. Fel! Korán elhasználódnak ezek az emberek, mert erejükön fölül dolgoznak., hajtják magukat. 40—50 év között kikészülnek. Az. egészségügynek számítani kell rájuk. Kell biztosítani számukra a megfelelő ellátást, kezelést, esetleg kórházi férőhelyet. Akárcsak azoknak is, akik szellemi munkával űzik ugyanezt. A másod-, a harmadállásokkal. az ilyen, az olyan különmunkákkal. Ezekre is számítania kell az egészségügynek. Meg az alkoholistákra is. Az ugyancsak meglevő, nemigen csökkenő gócpontra. Épülnek az intézetek milliókért, fenntartjuk ezeket ugyancsak milliókért, > szakorvosok után vadászunk, felszerelést kérünk, követelünk, hogy ezek a betegek — mert betegek ugye? — meggyógyuljanak. De a különböző gyógyintézetekben, például az élmeinlézetekben vajon mennyire csökken a számuk? Csökken? Talán furcsa hallani,- olvasni, hogy alkohol, meg -elmeintézet. Es nagyon összetartozik a két fogalom! Ezt is tudomásul kell vennünk. Az orvos lényekét közöl. A következtetések levonása mindahányunk dolga lenne. Levonjuk? Emberek! Levonjuk? Mégis: mennyi lehet az ember garanciális ideje? Maradjunk a 30—50 év között? A szennyezés esetei; liléivé ezek közül néhány, mivel a lista hosszú lenne. A zajártalom következményeként a hallásesökkenés száma az utóbbi években minden iparágban növekedett. A levegőszennyezés a megengedettnek — mármint jelenlegi tudásunk szeri nli .megengedettnek — többszöröse Özdon, Kazincbarcikán. Lenin városban. (Len in városban a régi erőmű csillagászati szamokban mérhető szennyezésének csökkenésére megvan a remény. A megyei tanács vb legutóbbi ülésén — mint hírül adtuk — 75 millió forintot szavazott meg erre a célra, segítségül a szennyezés megszüntetéséi, szolgáló, mintegy 300 millió forintos beruházáshoz.) A képviselők érdeklődtek a Sajóbábonvi Vegyiművek légszennyezéséről is. Tavaly lapunkban is többször foglalkoztunk ezzel a témával. A múlt év márciusának negyedik és ötödik napján * rendkívül erős szennyeződés — bűz — volt érezhető a környéken, még Miskolc bizonyos részeiben is. Sokan a kohászatra gyanakodtak, de kiderült —a KÖJÁL mérései alapján —, hogy Sajóbábony- ból ered, ahol új növényvédő szer gyártását kezdték meg. Azóta is előfordul, hogy az ott élő emberek éjjel könnyező szemmel ébrednek a bűztől. Amit eddig tudunk: a gyártás során nem keletkezik bűz, de a szennyező anyag a vízbe jutva feloldódik és irgalmatlanul bü- dösil. Semmiképpen sem lenne megoldás, ha ezt az anyagot zárt csatornarendszerrel a Sajóba vinnék, ugyanis akkor Miskolc részesülne az áldásból, pedig ilt van már éppen elég ilyen- olyan szagot árasztó üzem. A Köjál azóta is pontosan mér. A gyártás ideiglenes jellegű. Ha nem sikerül megfelelő technológiát kidolgozni. a gyártást nem engedélyezik véglegesre. A fluorról, mint népbetegségünknek, a fogszuvasodásnak megelőzését szolgáló, egyik szerről ugyancsak elhangzott kérdés. Az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője válaszában elmondotta. hogy ezzel a kérdéssel már évek óla foglalkoznak. Az egyik elképzelés szerint az ivóvízbe kellene adagolni, csakhogy ennek a felmérhetetlen anyagi kihatásán túl életveszélyes következményei is lehetnének. (Az adagoló rendszer hibája miatt. És adagoló rendszert, valamint kontroll-rendszert is kellene építeni minden egyes vízműhöz.) A sóba is lehetne tenni, de a hibalehetőség itt is fennáll. (Menynyi kell egy gyermeknek, mennyi egy felnőttnek?) Elfogadhatónak a tabletta tűnik. Előírás szerint. Talán majd ez lesz a járható út. (És még egy járható út': a fogorvos, előtte pedig 'a fogak gondos ápolása.) Mi van a kullanccsal? A kullancs: van. Jó lenne már letudni, elfelejteni, de ián. Az egyik képviselő elmondotta, hogy a borsodi erdő- gazdaságban dolgozók közül az idén is, tavaly is meghalt eg.v-egy ember . kullancsesi- pés következtében. Betegekről is tudnak. Mégis komolyan . kell vennünk ezt a' veszélyt. mennyire jelenleg tudunk védekezni, megtesszük. Jövőre megkezdik a gazdaság dolgozóinak védőoltását. Tudnivaló. hogy nem egy, hanem három oltásról van szó, és még így sem végleges a védettség. A KÖJÁL már most kéri: mindenki jelenjen meg minden oltáson, különben a drága, külföldi gyógyszer is hatástalan. A gócpontok egy részét jeleztük a fentiekben. De ugye már a kullancs ellen is lehet valamelyest védekezni, a különböző szennyezések ellen is. Valami mód talán lehet .majd a túlhajszolt munka, vagy éppen a henyélés, az ingyenélés ellen is. De ezek már nem is annyira egész- segügj’i kérdések. UK) A falu szép nevénél talán csak maga a falu szebb. Könnyű persze szépnek lenni itt a csúcsos, erdőborította Szádvár alatt, a Melegoldal, az Óvár ölelésében. Aki ezt a falut látja, megjegyzi magának. Akként: újra eljön, hogy ismét lássa. Mégis: köny. nyű itt tényleg szépnek lenni? A kis faluk közé tartozik ez is, ámbár nem az úgynevezett aprófalvak közé, mivel jelenleg 1200 ember lakja. Csakhogy ez a falu csupán néhány kilométerre található a már bemutatott — ismét és még reméljük sokszor bemutatható — Torna- kápolnától. Az út körülbelül olyan, mint oda. a hegyek legalább olyan szépek, a föld legalább olyan kemény munkát követel az itteniektől. Innen is vissza kell fordulni, mert tovább nincs út. Mégis! Valahogy másként alakult. A tanács elnökével. Haraszti Lászlóval — közigazgatásilag ugyancsak Színhez tartozik ez a falu is — mindenekelőtt egy új, mutatós, szép épület elölt állunk meg. Az óvoda. Még nem laknak benne, még nem foglalták cl a gyerekek, de pár hét múlva beköltöznek. Nehéz elszakadni ettől az épülettől, nézegetjük, körbejárjuk, mintha még soha sem láttunk volna községi óvodát, csakhogy egy ilyen — mégis kis faluban — nem is olyan egyszerű a megépítése. Hégóta kuporgatták már rá a pénzt, majd a megyei tanács is hozzá tette a maga lisztes összegét, így. megépülhetett. Tudnivaló, hogy a megyei tanács csak akkor ad támogatást, ha biztosnak látszik a létesítmény elkészülte. Biztosnak, a már egybegyüjtött, felmutatható pénz révén, a várható társadalmi munka révén. Ez ilt mind adott, mind biztosított volt. Az óvoda, diófákkal szegélyezett udvarú, igen szép épület elkészült. A falu 35 óvodáskorú gyermeke közül 32 felvételét kértek ide. Az épület később bővíthető ötven személyesre, a kiszolgáló egységek már ekként készültek el. — Szükség lesz majd a bővítésre? Az elnök válasz helyett egy kis sétára invitál. Átmegyünk a sportpályán. Gondozott: futballpálya. Hát ez is van? Miért ne volna? Hiszen kell. vannak fiatalok! Arrább új utcákhoz érünk. Vadonatúj házakból álló utcasorokhoz. Csupán ebben az évben 19 ember kért építési engedélyt! — Ezek szerint a falu marad ... — Ez a falú mindig marad. Ez mindig lesz, legföljebb nem csupán ott. ahol ma van, hanem egy kissé terjeszkedik, arrább megy! Az elnök hiába takarná a büszkélkedést, úgyis érződik. De nem ts nagyon titkolja, nem takargatja. Bárkit elhoz a faluba, nézzen körül, beszélgessen. Azt úgysem kell mondania, hogy gyönyörű környezetben van, hiszen ezt mindenki láthatja, akinek szeme van. De láthatja az új utcasorokat is — igaz, út még nincsen — ezekből megtudhatja, hogy az a falu. Szögliget, bármennyire is elzárt, igenis létezik. Aztán még hozzámondhatja: az egyik fiatal házaspár nemrég Kazincbarcikán kapott volna lakást — ott dolgozik a férj —, de nem kellett nekik, inkább itt építkeznek. Meg azt: is hozzámondhalja, hogy a határőrök közül — nem titok ugyanis, hogy errefelé határőrök is járnak — igen szép számmal éppen innen választanak feleséget, és majdnem valamennyiük ep. pen ilt telepszik meg. Mert nemcsak a falu szép itt, ezek között a tiszta levegőjű, friss szélű hegyek között.. Ügy látszik, az eladó lányok sem csak úgy lessék-lás- sék léteznek. Hanem nagyon is! — Miért maradnak itt az emberek? Miért nem költöznek el? — Miért, miért? Ki tudná azt megmondani! Csak! Itt vannak, szeretik ezt a falut, és a fiatalok sem félnek a munkától. El tudnak járni innen, de a földdel is dolgozhatnak. A boltok itt vannak, az ellátást mindenki megkapja. Miért mennének el, ha ilyen helyen élhetnek? A válasz nem egy embertől való, hanem többtől. A sportpályán túl, a pálinkafőzőében levők is körülbelül ezeket fejtegették. Lehet, hogy illetlenség, de a főzde ebben a faluban nem hagyható ki, miSzögliget vei itt Buku József vezető szerint a főzde [ valamivel előbb volt meg, mint a falu. Ha , mondjuk nem is előbb, de már igen-igen i rególa. Ezt a jelenlegit pedig vagy egy év- J vet ezelőtt építették meg, korszerűre, jó- i ra, mert igen szükséges. — Miért szükséges? i — Hogy-hogy miért? Rengeteg a szil- J vánk! Ide pedig nemcsak ez a falu jár, i hanem a környékbeliek is. Legközelebb j csak Szinpetriben vagy egy főzde, de az * sem üzemel. Itt pedig sorba állnak. Sokan , már meg is vádoltak, hogy kivételezek. De i minek, miért kivételeznék? Annyi a dől- { gunk, hogy alig győzzük! Mert ugye a pá- i linkát úgy a téli reggelente jól esik meg- j meghúzni, de addig igen sok baj van ve_ i le. Meg kell főzni. Tisztességes' minőség- * ben. Mi lenne, ha csak egyetlen egyszer , valamit elrontanék? Oda a becsület! — Van család Szögligeten, ahonnan nem főzetnek? i — Hát... nemigen találnék ilyet — Hanem milyet? i — Olyat például már inkább találnék, } hogy mondjuk kétszáz—háromszáz litert ■ főzetnek az idén. — Nem túlzás ez? • — Nem. Tavaly rossz volt a szilva, alig • adott valamit, de most a pihenés után már [ hihetetlenül sokat. Lekvárnak főzik, eset- i leg befőttnek, meg persze pálinkának. — Akinek annyi van, az mit kezd vele? i Eladja? — Hat a betegek igen. Azok eladják. A tanácselnök kissé kajánkodva hall-. 1 gatja a beszélgetést. Bizony, itt így megy. | Nem mondja, hogy helyes, hiszen az alko- ' hólizmus ellen küzdeni kell, dehát a szil- j vát is kár lenne veszni hagyni. így gon- i dolják. Egy-egy lakodalom alkalmával ter. J mészetes, hogy sokéves, néha tízéves pá- i Unkákat vesznek elő, és nem hiszi, hogy a mostanában úriaknál,divatos Napoleon- i konyak jobb izii lenne. Egyébként ezeken 1 a lakodalmakon itt igen sok mindent tud. f nak elővenni. Megszólnák őket, ha nem 1 úgy lepne. — A tsz-szel hogy voltak annak idején? i Mármint az alakuláskor... i — Hajjaj! Jobb nem gondolni rá! — Miért? i — Mert ép ott az elején tsz-elnök vol- | tani — mondja a mostani tanácselnök. — Igen? Es? — Hát, mit mondjak? Most is van olyan ! rokonom, akitől még ma is tartok egy ki. 1 esik Akkor még fiatal ember voltam, de j igencsak megijedtem, mivel baltával vár- ■ lak, mikor az állatokért, a felszerelésért [ mentünk. Különösen, amikor az egyik bal- i fás ember azt mondta, hogy neki papírja J van, nyugodtan elintézhet bennünket, úgy- i sem lesz semmi baja. Mármint a diliségé- 1 ról van papírja. En is azt néztem persze. í hogy hol az ajtó. Ki is jöttem baj nélkül. 1 — És most? — Hát. most már ők is nevetnek rajta. J Meg én is. A falu, amint látja, megvan. ! Jól megvan. Gyarapszik. Az óvoda mellett megyünk el ismét. A i szép, új óvoda mellett, mely különösen | nagy öröm most a falunak. Októberben i jöhetnek ide a gyerekek. Lévay Györgyi I’riska Tibor i Hatvanegy park Községei nk szépítésére, csinosítására megyénkben már évek óla mind nagyobb gondot fordítanak. A szépítkezést azonban most már nem csupán a házak előtti kiskertek virágosítása, a porták gondozása jelzi — hiszen ezt mondhatni, ősidők óta mindenütt kedvvel teszik —, hanem a közterületeknek, vagy éppen a gaiys, elhanyagolt részeknek, területeknek a rendbe hozása is. Ezentúl pedig az utcák fásítása, virágosítása is. Emlékezetes, hogy például a-z ózdi járásban pár évvel ezelőtt, mondhatni intézményesen láttak ehhez a munkához. Ott ma már gyakorlatilag minden községben, a legkisebb településen is láthatók a gondozott parkok, sok helyütt játszóterek is. Nemrégiben az edelényi járásban tűztek hasonló célt maguk ele. A járás párt-, allami, társadalmi szervei vezetőinek felhívására versenyt hirdettek, melynek célja. hogy jövőre, a felszabadulás 35., a fanácsok megalakulásának 30. évfordulója, valamint a XII. pártkongresszus tiszteletére valamennyi községben létesítenek jubileumi parkot, ahol pedig lehetséges, a gyermekek számára játszóteret. A szépitési akcióhoz tartozik az is. mely ugyancsak kedvező visszhangra talált, hogy minden lakó legalább egy facsemetét ültessen. A parkok építését megkezdték. Várható. hogy a jövő év augusztuséra a járás 61 községében megépítik.