Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. steptember 22., szombat Próbaúton a Ludas Maluival Döbrögi és Ludas Matyi: Somló Ferenc és Galkó Balázs (Jármay György felv.) — Nem .játszom tovább. Nem csinálom tovább. Nekem nem kell ez a szerep — mondja a Díszlet. Aztán, ugyanezt a szöveget, gyors egymásutánban megismétli még néhányszor. Mert: kevés volt benne a levertség. Mert: most meg a mozdulatok nem sikeredtek adekvátra. Mert: ismét csuk ..gyerekperspektívából” volt őszinte a szó — a libáéból már nem. (Az történt ugyanis, hogy a Díszlet, mielőtt. kibújl. előjött volna a díszlet alól. felrémült: „Gyerekek. beakadtam ...” —1 amire is a nézőtérről megszólalt egy hang: „Na, látod, ez őszinte volt... ez a hang kell ...”) De hát hogyan jön ahhoz egyáltalán a díszlet, hogy megszólaljon, hogy beszéljen? A válasz egyszerű: nagybetűvel kell írnunk, s akkor már Fazekas Mihály— Sívajda György: Lúdas. Matyi című színpadi müvének egyik főszereplőjéről van szó. A Díszlet: Máhr Ági, aki az idén szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz: — Adva van egy gyerek, aki mindent el akar játsza- . ni. Eközben , azonban csalódások érik, beleun a szerepbe. és nem mellékes: főszerepre vágyik. Ezt jelenti számomra a jelenlegi feladat, ennek megformálását a Lúdas Matyi cselekményében. Alapvetően szeretem ezt a szerepel, csak most.., most éppen nem ... tudja, ez az utolsó pánik ... Hát, pánik ugyan nincs, de ami igaz, igaz: egyre inkább forrósodik a levegő, sűrűsödik a . légkör, az Egri Gárdonyi Géza Színházban szeptember 27-én mutatja be a miskolci társulat a Lúdas Matyit. Az új színházi évadra kiadott tájékoztatóban egyebek között ezt olvashatjuk: „Az idén bemutatásra kerülő színpadi változat különleges szemszögből ismertet meg Matyi és Döbrögi történetével. A libák szemszögéből. Ugyanis Lúdas Matyi történetét, először a világon, libák játsszák el nekünk.” A rendezővel — Szűcs Jánossal — a próba szünetében arról beszélgettünk: miért éppen a Lúdas Matyi kerül . színre, s igazi gyermekda- . rabnak tartja-e ezt a művel? — Én ma már, mint családos apa is mondom, nem tudom eldönteni, mi a gyermekdarab. Kétségtelen, hogy a mesék, a tiszta, „sima” mesék ma is hatással vannak a gyerekekre, de az is tény, hogy ezek a gyerekek sokkal tájékozottabbak a világ dolgaiban, mint a mi korosztályunk volt. Nem hiszem, hogy a gyerekeket a színházban el kell zárnunk a gondok! pl, a problémáktól. Éppen a fordítottjára van szükség. Nem mesélhetünk nekik idillikus világot, miközben azzal fenyegetjük őket: majd ha felnősz, megtudod, mi az az élet... — Nem elhatái'ozás kérdése jónak lenni, igazságosnak lenni a világban. Jó, ha ezt konfliktusokban is megmutatjuk a gyereknek. Azt mondjuk, hogy a gyerekek még nyíllak, tiszták — mi pedig azt is valljuk, hogy velük kell más közönséget nevelnünk. Mindez, amit mondtam, persze az előadásban nem ilyen „véresen” mély. A Ludas Matyi közismert történetét, közismert lefolyását fogjuk bemutatni. A cselekmény lefolyásán változtattunk csak, eddig ugyanis a liba sorsával senki sem törődött... Röviden: éppen olyan igazságtalanság az, hogy egy embert meg- • vertek — mint az, hogy mindeközben a libát az egészről meg sem kérdezték ... A próbák az utolsó stádiumba értek, az egri gyerekek hamarosan megismerkedhetnek a Ludas Matyi „új szereplőivel”, mint például Galibával, meg Cézárral, a süket ebbel. Az utóbbi megformálója M. Szilágyi Lajos: — Nem mondhatnám, hogy egyszerű feladatot kaptam. Magát az ötletet, a süket eb szerepeltetését, jónak tartom, sok gyötrődéssel jár azonban most még színpadi jelenlétem helyének-lényegé nek a megtalálása. Még meg kell találnunk, meg kell ta lálnom a kapcsolatteremtések pontjait. De, feltétele zeni, hogy nem lesz hiábava ló az er őlködés ... A darab főbb szerepeiben Somló Ferencet, Somló Istvánt, Galkó Balázst, Variday Róbertét, Máhr Ágit és M. Szilágyi Lajost láthatjuk majd. Miskolcon, úgy is mondhatnánk, mrkulási aján dókként, a bemutató időpontja itt: december 9-e. (tcnagy) Kiállítás — ajándékba A képzőművészeti világhét alkalmából (a hónap végéig tart nyitva! kiállítás nyílt a miskolci Gyermek- városban. Festmények, grafikák.. ak varéi lek, egy-egy térplasztika és textilmunka; valamennyi a Képzőművészek Észak-magyarországi Területi Szervezetéhez tartozó művész alkotása. S ez utóbbi lény ezúttal nem mellékes körülmény. A területi szervezet felajánlásaként jött létre ugyanis ez a kiállítás, s ugyanezen felajánlás eredményeként maradnak majd a munkák ott, ahol bemutatásra kerültek. Csak az előtér paravánjairól kerülnek majd ál a szobákba, a hálótermekbe, a klubhelyiségekbe. az uttürősa- rokba. Melyik-melyik oda, ahol a legtöbbet „mondhat” a gyerekeknek. Tulajdonképpen illene néhány szóban magáról a kiállításról is szólnunk — noha meglehetősen nehéz. A legtöbb művész egy-egy munkával szerepel, eléggé heterogén anyaggal. Ha mégis (kissé eröltetelten) egységes fonálra szeretnénk valahogyan felfűzni ezeket a munkákat (az ajándék tényén túl). az a láttatás művészete. Annak a bemutatása. hogy a világ dolgairól, a valóságról és a gondolatainkról milyen sokszínűén, sokféleképpen beszélhetünk úgy. hogy örömet találjunk benne. Ezt az örömöt önmagunknak és másoknak is megszerezhetjük. Es sokféleképpen. Például ezzel a kiállítással. De azzal is, hogy a megnyitón, s a megnyitás óla több alkotóművész nemcsak „tisztelgő látogatásra”, hanem beszélgetésre is elment a gyerekekhez. S a félszegen induló kérdezgetések- ből csak kinőnek az emlékezni is való emlékek, s tovább él hét művészben és gyerekben is egy-egy mondat. S ezeken a mondatokon túl. az agyonmagyarázgatás veszélye nélkül, közelebb kerülhetnek a művek is azokhoz. akik mindennapjaiba beépülnek majd. Pető János sündisznócskája. Feledy Gyula míves-görögös lapja, Gsabai Kálmán szép tájakvarelljei aligha kívánnak magyarázatot, s nem szükséges hozzájuk ajánlás sem. Nyilvánvalóan sokaknak tűnik majd szemébe — s nemcsak most! — Máger Ágnes Az olvasás szeretete című festménye is. amely elölt az egyik kisfiú olyan szépen fogalmazta meg, miért jó olvasni . . . Elnézést, hogy nem említjük meg valamennyi ajándékozó (s kiállító) művész nevét, de hosszú lenne a felsorolás. S aligha hisszük, hogy feltétlenül szükséges is lenne. Lu- kovszky Lászlótól a nagyon fiatal, s még a pálya elején álló' Drozsnyik Istyátng sokan „jelentkeztek”. Szákáll Edit kislánytex- lilje az óvodásoké lesz, csakúgy, mint a homokozó köré illő három kis térplasztika. Az .Üttörőavatás az úttörőszobába kerül — minden képnek helye van. s helye les^. Jó lenne hinni (s miért ne hinnénk?!), e képek nemcsak dekorációk lesznek, de alkotóművészeink üzenetei is: látni tanítanak majd, s szép világunkról üzennek. Nemcsak a gyermekévben. Csuíorás Annamária Az líj Kincskereső A halódik évfolyamába lépett Kincskereső szeptemberi szamának érdekessége, hogv valamennyi illusztrációját gyerekek készítették — hazánk különböző területén működő rajzsaakkörök es Kinéskereső-klubok tagjai. Benedek Klek. a nagy erdélyi mesemondó, irodai omszervezö születésének HíO. és halálának 50. évfordulójára; róla és neki s/óló írásokat olvashatunk Szondy György. Balogh Edgár megemlékezésében es Tamási Áron levelében. Először Benedek Elek gyermeklapjában, a Cimborában jelent meg Tamási Áronnak egy humoros, rövid novellája, mely . ebben a számban újra olvasható. A Viadalok. csaták, kalandok sorozat Padisák Mihály Cslpisz mégis győz című könyvéből közöl részletet. Enyedy György A technika áldozata című humoros írása a jövőben játszódik. Kántor Zsuzsa A mester és Karinthy f Ferenc Egy karrier története cin hí müvében az a közös, hogy mindkettő egy-egy kisfiú álmodozásáról .szol. A Test verni úzsák rovatban Tarbay Ede—Koós Iván Ismerkedjünk a bábjátékkal című sorozatának 4. része olvasható Az irodalmi séták ezúttal Szephalmot mutatja be. A ..Szerkesztő aszta la” rövid híradást ad az idei Kineskereső- táborrol. itt jegyezzük meg, liogv az idén júliusban Miskolcról n 3. és ti. számú Általános Iskola legjobb Kincskereső-szervezői. -propagandistái nagy sikerrel szerepeltek a zánkai úttörőtáborban meghirdetett és szervezett országos. Kincskeresőt népszerűsítő versenyben. —út ry— Nézőtéri meditáció Jane Fonda Lilian szerepében Három világsztár neve kívánja fémjelezni Fred Zinnemann amerikai rendező filmjét, a Júliái. A címszerepben Vanessa Redgrave: barátnőjét. az írónőt Jane Fonda alakítja, egy kisebb szerepben pedig Maximilian Schell tűnik fel. Ezek a nevek már bizalmat előlegeztetnek a filmnek, s amikor elhagyjuk a mozit, e ■ bizalom bizony már igen elhalványul. A három világhírű művészben nem csalódtunk ugyan, de egy hibás koncepciójú filmet a legjobb színészi játék sem emelhet magasra, nem leheti emlékezetesen értékessé a művet, csak rájuk, a sztárokra emlékezhetünk. Lilian, az írónő mai magányában idézi fel barátnőjével, Júliával való kapcsolatát. és az antifasiszta harcossá, majd mártírrá lett Júlia történetében az Európát lángba borító, emberek miilióit halálba küldő fasizmusról és a háborúról kíván szólni. A nemes szándék azonban kibicsaklik. Egyrészt, mert túlontúl előtérbe kerül az írónő alkotói kínlódása, ami ez alkalommal érdektelen, másrészt pedig a fasizmus, a háborús előkészületek, konspirációs forgatagok megjelenítése arról árulkodik, hogy az amerikai rendező igen messziről ismerhette az ábrázolt világot, vág g igen furcsa szemüvegen át latja. A kél főszereplőnő magánéletében b haladó mozgalmak ismert alakja, alighanem ezért is esett rájuk a választás. (benedek) Kiállítás Tokajban A tokaji Ziluhy György Művészetbarátok Köre 21!). képzőművészeti rendezvényeként szeptember 23-án, vasárnap délután négy órakor nyitja meg a Tokaji Galériában Tarczy Gyula, az encsi művelődési központ igazgatója az Encsen élő Rorsos István szobrászművész és Szalhmáry István festőművész kiállítását. Az előbbi huszonhét plasztikát, az utóbbi huszonnégy olajképet és öt rajzot mutat be. A tárlat október 3-ig látogathat ó. Révén Napsugár: ösr • • „ . Ot újabb Akadémiai-kiadvány ísfiiét újabb értékes, különböző tudományágakat érintő kiadványokkal jelentkezett az Akadémiai Kiadó. Ezekből ismertetünk ötöt az alábbiakban: MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A néhány évvel ezelőtt útjára bocsátott nagyszabású sorozat — Magyarország története — a felszabadulás óta az első nagy terjedelmű, az egyes korszakokat és kérdéseket megfelelő mélységben tárgyaló és elemző szintézise történelmünknek; marxista szemléletével, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával és nem utolsósorban 20. századi történetünk első részletes ösz- szefoglalásával jelentősen előrelép minden korábbi ha- sohló jellegű műhöz képest. A sorozat egyes kötetei nem. kronológiai sorrendben jelennek meg. hanem elkészülésük rendjében. Így először a 8. kötet került az olvasók kezébe. Ez az 1918—1919-es, illetve az 1919—194ő-ös időszakot tartalmazta. (Második kiadása már kél könyvben jelent meg a könnyebb kezelhetőség végett.) Ezt a 7. kötet követte kél részben, az 1890—1918-as időszak feldolgozásával, most pedig a 8. kötet két könyve jelent meg az 1848—189ü-es évekről. Az e könyvben tárgyalt négy évtized sok tekintetben meghatározta a magyar társadalom további fejlődését, hiszen ekkor ment végbe a tőkés gazdaság megalapozása. a társadalom polgári át- rétegződése és a modern polgári államszervezet felépítése. Az első rész — az európai fejlődés , fő vonalait áttekintő bevezető fejezet után —, az 1848—49-es polgári forradalom történetét mondja el. A második rész ismerteti a Habsburg-ön- kényuralom berendezkedését 1849 után, majd bemutatja azt az utat, amely a 00-as évek társadalmi-politikai küzdelmein keresztül az 1807-es kiegyezéshez vezetett. A harmadik rész a dualizmus korának első negyed- századát tárgyalja, s a politikai, gazdasági, társadalmi fejlődés elemzése mellett külön fejezetben foglalkozik a kultúrtörténet legfontosabb mozzanataival. NAPJAINK SZÁZHÚSZ HÁBORÚJA 1945—1970 A Korunk tudománya sorozatban jelent meg Kende István müve, a Napjaink százhúsz háborúja 1945— 1970. A második világháború utáni békeévekben — 32 év alatt — 71 ország területén, 84 ország fegyveres erőinek részvételével 120 háború zajlott. De a nemzetközi erőviszonyok változása. a szocialista világrend kialakulása és megerősödése lehetővé tette egy beláthatatlan következményű harmadik világháború elkerülését. A szerző kutatásainak tárgya ez 'a sajátos helyzet. Könyve nem a/, egyes háborúkat elemzi, hanem a Háborúk általános trendjét és bebizonyítja, hogy a második világháborút követő új helyzetben a háborúk jellege alapvetően megváltozott. BAJCSY-ZSIUN.SZKY ENDRE KÜLPOLITIKAI NÉZETEINEK ALAKULÁSA Az Értekezések a történeti tudományok köréből című sorozata 85. köteteként jelentette meg a kiadó Vigh Károly tanulmányát: Baj- csy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása címmel- A magyar marxista történetírás — főleg a hatvanas évek óta — mind nagyobb figyelmet szentel az ellenforradalmi negyedszázad külpolitikájának és forráskiadványok egész sora mellett számos jelentős monografikus feldolgozás is foglalkozik a magyar külpolitika alakulásával. A korszak legjelentősebb ellenzéki politikusa Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Történetpolitikai tanulmányait, memorand limait, parlamenti beszédeit, publicisztikai munkáit, levelezését elemezve a szerző leszögezi, hogy szava, különösen a második világháború időszakában, a határokon túl is messzire elhangzott. IRODALOM ÉS VALLÁS AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN Az Apolló Könyvtár 8. kötete Dobrovits Aladár válogatott irodalmi tanulmányainak máspdik könyve, az Irodalom és vallás az ókori Egyiptomban. A kötet tanulmányaiban az egyiptomi kultúra sokrétűségé tárul az olvasó elé. A vallás, művészét, irodalom elvi kérdéseinek lényeglátó megvilágítása és egy-egy tárgy, téma részletes elemzése ‘együttesen nemcsak az egyiptomiak szellemi életébe enged betekintést, hanem a tudományos kutcllás módszereibe is. A szerző a kultúra fejlődésének legmélyebb, gyökereit is igyekezett feltárni, a társadalmi háttér és a sajátos egyiptomi gondolkodás vizsgálata vezette el újszerű megállapításaihoz, meglátásaihoz. A VADÁLLOMÁNY FENNTARTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Bencze Lajos az apróvad és a nagyvad némely élőhely i, illetve termelési ágazati kapcsolatait elemzi A vadállomány fenntartásának lehetőségei című könyveben. Feltárja azokat az ökológiai összefüggéseket, amelyek korunk , vadgazdái és a környezetvédelem illetékesei, valamint a mező- gazdaság és erdőgazdaság szakemberei számára feladataik megoldásához, illetve a vadon élő állatvilág fenntartásához útmutatást és segítséget nyújthatnak. A (elhasznált. rendszerezett adatok hasznos információként szolgálhatnak a vadászati tudományos kutatás számára is. A KSZV Miskolci Likőrgyára, Miskolc I., Partizán u. 13. sz... zárt raktárhelyiséget BÉRELNE 800—500 négyzetméter alaplcrülclen Tájékoztatást a 15-440 vagy 13-088,92 telefonon kérünk