Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

1979. szeptember T6„ »asárnsp ~ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 .AT izunyos körökben, manapság kissé diva­tossá vált bírálni mindent, ami van. Kü­lönösen így van ez az építőiparral. Ennek az iparágnak a tevékenysége, ahogy monr dani szokás, útón-útfélen szembetűnik. Látjuk, mi minden készült az elmúlt év­tizedekben Borsodban, hiszen utunkat új ipartelepek, gyárak, gazdasági épületek, iskolák és városrészek, egyszóval ember teremtette alkotások kí­sérik mindenfelé. Mondjuk is, gomba módjára nőnek ki a földből a legszebb épületek. Naponta látjuk eze­ket. hiszen bennük élünk és dolgozunk. így hát jogos, ha a boldogulás eme sajátos kohóiról gyakrabban szót ej t ti n k. Az új lakótelepeken még csak a cölöpöket verik, és máris nézelődünk. Azután a panelek szerelésének moz­zanatait. a távolból irányító szerelésvezető arcvonásait, majd a kulcsátadás boldog pillanatait kíséri tekinle- 'ttlrik. És amikor mindez megvan, következnék a gon­dok. Egyik-másik helyen beázik a tető, omlik a vako­lat, nem folyik a víz, vagy kézben marad a kilincs. Ezek már a valóság nerp kívánatos képei. Nem tudom mi lehet az okay hogy sokunkban a nagyszerű alkotá­sok melleit valahogy csak a rossz, az elmarasztaló emlék marad meg. A korszerű építészeinek nyilván megvannak a maga gondjai. Sok új lakás! akarunk és vele együtt, valamiféle életmódváltozást is. A mai építkezés többségében az emberről való gondoskodást, fejezi ki. Nos, a hibákban, valljuk meg őszintén, nem mindig tükröződik ez a bizonyos gondoskodás. De az is igaz, hogy az emberek egy részében él a nosztalgia. Távfűtést és fürdőszobát, beépített szekrényt és par­kettái. akarnak, miközben visszakivánják a régi szom­szédot, a kertet, az ismerős hentest, az újságárust, a ház előtti kis padot, a kerítést, az árnyas diófát és még ki tudja, mi mindent, ami \sgykori életükhöz tar­tozott. A. .hirtelen létrehozott ,.mesterséges" környezetnek nyilván megvannak a maga gondjai. Miskolci lakosok nemrég mondták, hogy egyes helyeken rideg a város, egyformák a színek, egyhangúság jellemzi a lakótele­peket. szűkösek a szobák, nincs kirakat. Zsúfoltság van, hiszen egyetlen házba egész falu beleférne. És öröm helyeit, gyakran bizony háborgunk. Közben meg­feledkezünk róla, hogy évszázadokig egyedi igényeket elégít élt ki az építészet. Napjainkban pedig a tömeg­lakás vált gazdasági és társadalmi szükségszerűséggé. Gondoljuk meg. Miskolcon, az Avast lakótelepen 10— lő év alatt Egernek megfelelő méretű település épül. Hány évtized kellett volna ehhez azelőtt. Egyszóval, tömegigényt akarunk kielégíteni és lehet, hogy csak az elsődleges emberi szükségletekre futja, de magas fokon. Távfűtéssel, fürdőszobával, beépített bútorokkal és szőnyegpadlóval. Gyakran hallani; lehetne tagoltabb, változatosabb, sokszínűbb, barátságosabb és nagyobb lakásokat épí­teni. így igaz. Csakhogy ez a nézőpont „féloldalas'’, mert mindjárt ide kívánkozik az is. ha ezeket az igé­nyeket teljesítenénk, csak 'ló százalékkal emelkednének az amúgy is, magas lakásárak, csat;, egyharmadával kevesebb lakás épülne évente, csak megsokszorozódna a jogos igénylők száma és kimondom azl is: csak las­sabban haladnánk előre. Mindezt nem a hibák ment­ségére, hanem a realitás kedvéért érdemes leírni. Orsódban 5 év alatt most is sok ezer lakás épül. És ez nem csupán egyetlen iparág mérlege, vagy tevékenysége, hanem jelen­tős politikai kérdés, ha úgy tetszik, élet­színvonal-politikánk egyik sarkalatos pont­ja. Így hát gondjaink közepette sem árt megállni egy pillanatra, hogy a hibák felszámolására tett erőfeszítéseink közepette is kellő­képpen tudjuk értékelni és becsülni azt. ami van. Hi­szen ezek az eredmények egy ponton túl már önma­gunk munkájának tükörképét is adják. Mulatják mind­azt, amit közös erőfeszítéssel, együtt értünk el. I\ A. Hazánkban a kukorica ter­mesztésének technológiája az utóbbi években már nem vál­tozott lényegesen, a termés­hozam mégis erősen ingado­zó. A nemesítek az ezzel ösz_ szefü.ggő fajtaproblémák ki­küszöbölése céljából olyan új fajták előállítására töreksze­nek. amelyek az eddigieknél jobban tűrik az időjárás vi­szontagságait. Ilyen többek között a szegedi TC—344-es és a szegedi SC—444-es. Mindkettő elismert hibrid, és a vetőmagjuk elszaporítása is megkezdődött. A kutatóinté­zetekben, hazai és külföldi gazdaságokban p róbá 11 a t j á k .ki, hogy gyakorlatban is iga­zolt tapasztalat légyen arról, milyen eredménnyel ter­meszthetők. A különböző ég­hajlati és talajviszonyok kö­zött az új hibridek olyan magas beltartalmi értékűek, hogy takarmánytápok előál­lítására is kiválóan alkalma­sak. Oicsólib és egyszerűbb Az eddigieknél lényegesen olcsóbb, technikailag egysze­rűbb. de az állattartási kö­vetelményeknek tökéletesen megfelelő sertésszállások gyártását . kezdte meg az agárdi AGROKOMPLEX. Az újfajta, könnyűszerkezetes elemekből összeállítható, úgy­nevezett hidegépületek oldal­falai nyitottak, az állatokat csak a tető és a szélfogó fa­lak védik az időjárás viszon­tagságaitól. A falakat: úgy tervezték, ha kemény hideg lenne, hogy 'lezárhatnak le­gyenek, Az eddigieknél no­mádabb tartási mód az el­múlt télen sikerrel vizsgá­zott, a kísérleti állomány ká­rosodás nélkül vészelte át a hideget. Az épületeket a ko­cák tartására és a hizlalás utolsó fázisára ajánlják. A hideg kocaszállás csaknem kétezer forinttal olcsóbb, egy- egy utóhizlalóhely költsége pedig alig fele a megszokott­nak. Az újfajta sertésszállá­sokat a gazdaságok igényei­nek megfelelő mennyiségben kés/.itikc Ahol a fólia készül... Több tízezer tonna műanyagtermék készül évenként a Tiszai Vegyikombinátban Különösen nagy mennyiségben gyártanak csomagolóeszközöket és mezögazdasáági fóliát. A képen a ne- hézzsáktömlő méreteit ellenőrzik a gépkezelők. Fotó: Kovács Endréné Vállalások nyomában a Szerencsi ÁG-ban Szerencstől északra egé­szen Hernádcéce fölé. délre a taktaföldvári ősi földsán­cokon messzi túlra, s kelet felé Jajhalmáig nyúlnak a Szerencsi Állami Gazdaság évente 350 millió forint kö­rüli élelmiszert, mezőgazda- sági terméket termő határ- részei, állattenyésztő telepei. Most, amikor az őszi mun­kák dandárjában szinte min­den gép a határban dolgozik, még gyorsjáratú gépkocsival is nehéz lenne eljutni egyet­len nap alatt a gazdaság munkahelyeinek akár csak feléhez is. A jó és szinte óra­rend szerint betartott, mun- . kaszervezést, s persze az ilyen nagy gazdaságban már nélkülözhetetlen' ..informáci­ós szolgálatot” dicséri, hogy dr. Bárány István igazgató már a déli órákban ponto­san tudja, hogy aznap me­lyik kerületben, melyik mun­kával. hol tartanak. A szeptember 14-i „hely­zet”: a silózás befejezése már nem is napok, hanem szinte csak órák kérdése; az 550 vagonnyi siló minősége ki­tűnő, a silókukoricák hektá­ronkénti átlagtermése 350 mázsa körüli. A 310 hektár napraforgó betakarításának a A jól szervezett, megfelelő­en irányított új í lómozgalom hathatósan, segítheti egy-égy iparvállalat sokrétű felada­tainak mind eredményesebb megoldását. Szamok, lények bizonyítják, hogy ott, ahol jót gazdálkodnak az újat_ke- resó emberek tehetségével, alkotó energiájával, nem ma­radnak el az eredmények, s esetenként sok millió forint­ra tehető az újításokból szár­mazó haszon. Kgy-egy újítás kidolgozású, a gyakorlatban való alkal-^ mazása egyszersmind igazol, ja azt is, hogy az újat alko­tó szándék nemigen fogadja el a korlátokat, nem ismeri a lehetetlent, semmit nem tó­gád el tökéletesnek, megvál­toztathatatlannak, meri — mint az újítók mondják — nincs olyan műszaki megol­dás, amelyen ne lehetne vál­toztatni, vagyis újítani. Tu­lajdonképpen ez. az alapállás képezi a mozgalom hajlóere­jét, ezért érdemes ezt az ör­vendetesen terebélyesedő mozgalmat átgondoltan, kö­rültekintően segíteni, s ezért lehet az újítókra számítani. A leírtak igazolásául a sok közül csak egyetlen példát ■említünk. A vegyészek,- a műanykggyá fiússal foglalkozó szakemberek tudják, hogy ha a feldolgozás sorún a pvc- porhoz különféle adalékanya­gokat. úg.ynevézetl stabillzá- torokat kevernek, akkor ja­vul a pvc-por feldolgozható­Hajtóerő: a nyugtalanság súga, gyarapodhat a termék­skála. többféle, jó tulajdon­ságú; s ebből következően, a piacon kedvezőbben értéke­síthető késztermék készíthe­tő belőle. Ezért határozták el a Borsodi Vegyikombinát vezetői, hogy a világszínvo­nalú technológiát és techni­kát képviselő új pvc-gyár építésével egyidöben megkez­dik egy adalékanyagot, a kló­rozott polietilént gyártó üzem építését is. A klórozott poli­etilén az egyik legfontosabb, a világpiacon rendkívül ke­reseti és drága adalékanyag; olyannyira, hogy azok a tő­kés vállalatok, amelyeknek birtokában van a gyártás­technológia, féltve őrzött ipa­ri titokként kezelik. Bár ma­gas árat ígértek a gyártás- technológiáért. s a licencvá­sárlást ugyancsak szorgal­mazták, mégsem juthattak hozzá a kombinál vezetői. Az üzletet nem sikerült meg­kötni, s nem sok jóval ke­csegtettek a gyakori tárgya­lások. az újabb és újabb ár­ajánlatok sem. Nem volt más választás, mint megkezdeni a kísérle­teket,. a kutatásokat, a kló­rozott polietilén gyártástech­nológiájának kidolgozására a Bo rsodi V egy i kom bl ná than. Hosszú hónapok szorgalmas, türelmes munkáját végül is siker koronázta. Az ered­mény a műszaki fejlesztési osztályon tevékenykedő szák. emberek érdeme, A labora­tóriumi kísérleteket követően rövid idő elmúltával meg-, kezdődött egy kis kapacitá­sú kísérleti üzem építése, amelynek krónikája felje­gyez egy olyan újifot is, amelyet két szocialista bri­gád tagjai dolgozták, ki. s adtak be az újítási irodára 'kollektív újításként, s ami jelentősen elősegített« a kí­sérleti üzem építését.: Arról van ugyanis szó, hogy az üzem építéséhez, szereléséhez, főként .nyugati importból szerezték be a gé­peket. berendezéseket; ami a piac kínálatát és az árakat figyelembe véve. korántsem volt könnyű feladat: így egyebek közölt az üzem sze­relésének folytatásához sür­gősen 'biztosítani kelleti egy úgynevezett elválasztó beren­dezést, amit csak hosszas utánjárást követően t; rend­kívül magas költséggel lehe­tett. volna beszerezni. 4 /. üzem épít éke mégsem állt1' le. Ez elsősorban a kornbinat tech­nológiai fejlesztési osztályán tevékenykedő Varga József, valamint a konstrukciós fő­osztályon dolgozó Pattantyús szocialista brigád tagjainak köszönhető, akik gyorsan el­készítették a szétválasztó be­rendezés technológiai és ki­viteli terveit. Ezt követően munkához lát. t'ak 1 a kombinát gépgyártó és karbantartó részlegében a va­sas szakmunkások, s sikerrel oldották meg az addig' isme­retlen feladatot, jó minőség­ben elkészítették az elválasz­tó berendezést. Ez a fontos egység napja­inkban is kiválóan működik a kísérleti üzemben, sőt a két kollektíva elkészítette an­nak módosított, korszerűbb változatát is, amit az új, je­lenleg épülő, nagy gyártóka­pacitású klórozott polietilént előállító üzembe telepítettek. Ezt az új termelőegységet rö­videsen átadják rendeltetésé­nek a BVIv-ban. A teljesség igénye nélkül, ennyi a példaként említett újítás története. Egy csepp a tengerben — mondhatnánk. Am a számítások szerint a két kollektíva újítása mint­egy 5 millió devizaforinl- megtakarílást eredményezett. ferarvas Dezső leiénél tartanak, az átlagter­més most 21 mázsa. A 450 hektár cukorrépa első tonná­it most szállítják a gyárba, a digesztió 14—15 százalék körüli, s minden hektárban „benne van” a 350 mázsa. A búza magágyának zöme már a vetőgépet várja, s a •100 hektárnyi repce vetése holnap talán már befejező­dik. És percek alatt azt is megtudhatom, hogy hol tar­tanak az 55 milliós tojáster- melési tervvel, hány millió liter tejet, hány ezer tonna húst értékesítettek a mai napig. A legnagyobb munkacsúcs jó üteméről, az ősziek biztató ígéretéről beszélve óhatatla­nul is szóba kerülnek az idő­járás okozta korábbi gondok. A fagy- és vízkárok, amelyek csak a kalászosok termésében 6 millió forintos kiesést okoz­tak. És persze az is, hogy vajon a „kifagyott” milliók után, milyen eredménnyel zárják az évet? Dr, Bárány István moso­lyogva mondja, hogy szep­tember közepén még kissé korai ez a kérdés, a gazda­ság sokmilliós árutermelésé­nek zöme fölött nincs fedél, de aztán válaszol: — A tetemes kiesések el­lenére jó lesz az esztendő, s szép nyereséggel (szinte pon­tosan a milliókat is említi) zárjuk a gazdálkodást. Sorol­hatnám, hogy ágazatonként mit eredményezlek. . hány milliót hoztak a kiesések pót­lására idejében elkészített, s megvalósított intézkedési ter­veink. De inkább azt emlí­tem, hogy a szocialista mun­kaverseny lendülete, 30 szo­cialista brigádunk sok gon­dolkodás után .született vál­lalásai vitték és viszik siker­re ezeket az intézkedéseket. Nyereségben milliókat jelen­tenek dolgozóink többter­melésre. s a költségek csök­kentésére tett vállalásai. Ez az az erő, ami rendkívül so­kat segített abban, hogy az év első telének nagyon rossz időjárása ellenére bizakodva várjuk az évzárást. — Eves átlagban 950 a dolgozói létszámunk, s ebből 862-en tagjai a szocialista brigádoknak — tudom meg Osrai Györgyné közgazdász­tól. a versenybizottság tag­jától. — A 30 szocialista kol­lektíva az év első felében 6 millió 702 ezer forint érté­kű vállalást tett. Ebből 5 millió 325 ezer a költségmeg- , takarítás, egymillió 238 ezer ' a hozamnövelést eredménye­ző vállalás és 139 ezer forint- a társadalmi munka. És aratás után ismét bej- szélgetlek. tanácskoztak, gondolkodtak a szocialista brigádok tagjai. Az c*red- mény: újabb nagyszerűt vál­lalások a XII. párlkonjtjresz­szus. a felszabadulás 35. év­fordulója tiszteletére. A leg­több brigád, ágazat új válla­lásai jelentősebbek, mint az eredeti éves. terveVi felüli célkitűzések, összértékük több mint 5 millió forinttal növe­li a tervezett éves nyeresé­get. Látszólag „kis dolgok”, ese­tenként fillérek, forintok, egy-két százalékok, s összes­ségében milliókat eredmé­nyeznek. A sertéstenyésztésben pél­dául a malacszaporulatnak a tervezettnél csak kevéskével való javítása, az elhullás csökkentése, a valamivel ta­karékosabb abrak felhaszná­lás, s az eredmény: terven felül 400 ezer forint tiszta jövedelem. És persze jnf sem mellékes, hogy a vállalások eredményeként 800 mázsával több hízott sertést adnak az idén a jobb húsellátáshoz. A tehenészetben a vállalás, amit eddig időarányosan tel­jesítenek, 213 ezer literrel több tej értékesítését jelenti. A tavalyi (460 darab 4500 „li­teres” telién közel ötezres lesz az év végére, s ez csak tejprémiumban 2.4. milliót hoz a gazdaságnak. A tehenészetben az odafi­gyelés, a gondosság, az ab- raktakarékosság 121 ezer fo­rint. ugyanezek az „aprósá­gok” á szarvasmarha-hizla­lásban, az üszőnevelésben 500 ezer forint megtakarítá­sát eredményezik. A segéd­üzemekben és a javítóműhe­lyekben a .megtakarítható üzemanyag, energia, a bar­kácsolásokkal. leleményesség­gel felújított alkatrészek, a jármüvek jobb kihasználása 1 millió 350 ezer megtakarí­tott forintot jelent. Es a ke­rületekben. a központban az általános költségek, köztük a bankkamat egymillió 020 ezer forinttal csökkenthető a vállalások alapján. És még egy példa: a tojas- gy atban tavaly a termelés 16 ‘l . százaléka volt apró. lampa- Uiriitt. szennyezett, azaz csak alacsonyabb áron értékesít­hető tojás. Ha az idei 55 mil­lió darabos termelést vesszük alapul, a csupán 1 százalékos javulás i 11 340 ezer forint ár­bevételi többletet jelent. Már­pedig a 10-ról már eddig ..le­jöttek” a 13 százalékra, ami egymaga több mint egymillió forint. (t>. s.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom