Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

T979. szeptember 15., szombat —w’

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Nagy íeliitiséie!: 8 ÉjÉEáoziaíiiiaa

Az országos átlagnál jobb eredmények Borsodban

Jubileuma van az újító- mozgalomnak. Áz idén ünnepeljük létezésének 30. évfordulóját. A közelmúltban tanácskozást tartott a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa és a többi között behatóan foglalkozott az újítómozgalom adta lehetőségek jobb kihasználásával. Az volt a megítélés, hogy általában kevés figyelem irányul ezeknek a lehetőségeknek a tervszerű hasznosítására. Mintha külön kezelnék az újítómozgalmat az egyéb tennivalóktól, így a munka- versenytől is. Pedig az újítómozgalom elválaszthatatlan része a szocialista munkaversenynek. Ezért érdemes már most, a kongresszusi munkaverseny során a lehetőségeket kihasználni és az újítómozgalmat szorosan összekapcsolni a versennyel, a felajánlások teljesítésével.

Hosszú évek eredményei igazolják, hogy az újítások nagy része a szocialista brigádoktól származik. Űk támogatják az újat kereső, az alkotó emberi tevékenységet a legjobban. Az 1979. évi megyei újítási versenyt az év elején megtartott újítási konferencián megjelölt feladatok figyelembevételével szervezik. Ebben a versenyben továbbra is 45 vállalat vesz részt. Sajnos, a számszerűség növelésében döntő áttörést, eddig nem sikerült elérni, pedig sok üzem van, amely benevezhetne. Az újítómozgalom az idén az első fél évben tovább fejlődött, ugyanakkor néhány figyelmeztető jelenség ig tapasztalható. Csökkent a javaslatlevők száma. A 4,2 százalékos csökkenés egyenlő majdnem 11 ezer fővel. Az igaz, hogy a kevesebb benyújtott javaslatból több került bevezetésre és hasznosításra. Növekedett a gazdasági eredmény, tehát bizonyos mi nőségi változás tapasztalható. Azonban, ha a másik oldalról vizsgáljuk, , azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mégis csökkent az alkotó emberek kezdeményezőkészsége. E területen visszaesés tapasztalható az Özdi Kohászati Üzemekben, a Gabon aforgal- mi és Malomipari Vállalatnál. a Szerencsi Csokoládé- gyárban, a Miskolci Pamutfonóban. örvendetes növekedésről számolhatunk be az LKM-ben, á TVK-ban, a BVK-ban, a BÁÉV-nél. a Tégla- és Cseréoipari Vállalatnál. a 'MIK-nél. a Borsodi Sörgyárnál. További gond, hogy még mindig magas az elutasított újítások száma. Például benyújtottak 1 6300 újítást, s ebből elfogadtak 3700-at. Majdnem a felét elutasították, valamilyen ok miatt. Érdemes lenne elemezni az okokat és a tapasztalatokat hasznosítani.

Örvendetes, hogy e( szak- szervezet szorgalmazása ered- ményeképpen javult az újítómozgalom irányítottsága. Ezt bizonyítja, hogy az újítási feladattervre beadott és hasznosított javaslatok száma több helyen 25' százalékkal növekedett. Ez a helyzet az LKM-ben, az ÖKÜ-ben, a Borsodi Nyomdában, a hűtőházban, a téglagyárban, a Miskolci Vendéglátóiparnál. Itt azonban meg kell jegyez- 'ni, hogy az imént említett 3600 újításból mindössze 392 szerepelt az újítási feladattervben. Valami baj van a felad attervekkel. az irányítással és á propagandával. Elismerésre méltó, hogy az elért gazdasági eredmény 25 százalékkal magasabb. Nőtt au egy hasznosított újításra

jutó gazdasági eredmény, amely megyei szinten eléri a 43 ezer forintot., A legmagasabb a BVK-ban, ahol ez a szám 270 ezer forintot tesz ki.

Az eszméi alapon díjazott újításoknak is mágus az. aránya. Elgondolkodtató, hogy a TVK-ban az első fél évben gazdasági eredményt nem mutattak ki. Az OKÜ-ben pedig 25 millió forintos a visszaesés. Feltétlenül változtatni kell az- újításoknak ilyetén ügyintézésén. A tőkés importanyag kiváltásához és az energia-, valamint az anyag takarékossághoz az úji- tómozgalom megadta a segítséget. Összesen 90 millió forint megtakarítást sikerült elérni a fél év során. Figyelemre méltó, hogy az újításokból elért 161 millió forint gazdásági eredménynek majdnem a fele származik takarékossági újításból. A fiatalok részvétele az újító- mozgalomban kedvező. A női újítók száma azonban továbbra sem jelentős, de fejlődésük dinamikus. A megyében 137 ezer női foglalkoztatottból mindössze 560 a női újító.

A szocialista brigádoktól azt kérjük, hogy szélesítsék és fejlesszék tovább az „Egy brigád, egy hasznos újítás” mozgalmát.

Az újítómozgalom 30. évfordulóját köszöntsük még nagyobb eredményekkel. Arra törekedjünk, hogy a szocialista munkaverseny és az újítórhozgalom kapcsolata tovább erősödjék. Csökkenteni kell az újítások átfutási idejét, az eszmei alapon díjazott újítások számát.

A Minisztertanács, az Országos Találmányi Hivatal az utóbbi időben behatóan foglalkozott az újítómozgalommal. Megállapították, hogy szervezeti és jogi kereteink megfelelőek. Javítani szükséges az irányító munkát.

Mint említettük, az SZMT szeptember eleji értekezletén fontosságának megfelelően nem kevés időt szentelt az újítómozgalomnak. Kiderült, hogy a korábban kiképzett újítási előadók és felelősök nagy többsége már nem az újítói munkakörben tevékenykedik. így szükség van pótlásukra, a középfokú és felsőfokú oktatás segítségével. A világpiacon kegyetlen verseny folyik. Ott csak a műszakilag fejlett árukkal lehet versenyezni. Ehhez ad segítséget az újítómozgalom, amely lehetőséget teremt a minden piacon értékesíthető termékek előállítására. Feltétlenül ismerni kell a világhelyzetet. a műszaki színvonalat. tudnunk kell, hogy bizonyos termékeknél ki. hol tart. s ehhez kell igazodnunk. Problémák vannak az ösztönzéssel is. aminek megjavításához egyes szabályozók módosítására lesz szükség. A nrooagandamurikát is meg kell javítani, hogy jobban serkentse az embereket újítások beadására. A feladatterveket is át Íveli tekinteni. mert akad példa, amely azt mutatja, hogy nem egy feladatterv elszakadt az élettől.

Borsod megyében az elmondottak ellenére is az országos átlagnál jobbak az eredmények az újítómozgalomban. Ez annak is köszönhető, hogy az SZMT és a Találmányi Hivatal a korábbi években együttműködési szerződést írt alá.

R. I.

Az igriciek 40 ezer almafája

I munkaidőt néni az órához ípazítiák

Bádogosok, hegesztők

Nemcsak a bádogosok, de ma már a hegesztők is részt kívánnak a csatornakészítés magaslati munkájából. Képünk a Miskolci Bányaüzemben készült. Fotó: Kozma István

Nők a termelőmunkában

Tovább növekszik a nő- dolgozók száma a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál. Két évvel ezelőtt a létszám nem egészen 26 százaléka tartozott a gyengébb nemhez, az idei statisztika szerint viszont ez az arány már csaknem 29 százalék. A 237 asz- szony és lány elsősorban fizikai munkakörökben dolgozik, s örvendetes, hogy mind többen rendelkeznek valamilyen szakmával.

Amíg 1976-ban hét, addig jelenleg már tíz nő van vezető beosztásban. Található közöttük igazgatóhelyettes és osztályvezető is. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült ugyanakkor lényeges javulást. elérni a nők körében a hiányzó általános iskolai osztályok pótlásában, ma sem kielégítő a tanulási kedv. Még mindig 86-an nem végezték el az általános iskolát, s heten 30 éven aluliak.

A nők bérezése kedvezően alakult az üzemben. Az átlagos 5,2 százalékos bérfejlesztéssel szemben 7,4 százalékos preferenciában részesültek az idén. Az erkölcsi megbecsülés terén is biztató jelek mutatkoznak, hiszen az elmúlt évben a férfiak arányát meghaladó mértékben, a nők 8,2 százaléka kapott, kitüntetést, örvendetes továbbá, hogy a vállalati életben betöltött szerepüknek megfelelően, egyre nagyobb mértékben, az asszonyok és lányok már 23 százaléka tevékenykedik aktívan a párt- és tömegszervezetekben.

— Papíron hiába van az ember betegállományban, ilyenkor, almaérés idején mégsem lehet beteg ■— mondja az „érdekelt” Töröl; László, az igrici Kossuth Termelőszövetkezet elnöke:

S ilyenkor munkaidő sincs, pontosabban nem az órához igazítják. Ezt már. azok a szocialista brigádok vallják, akik tréfásan úgy fogalmaztak: ezekre a napokra az órát otthon felejtették.

Való igaz, ezekben a napokban. hetekben az év egvik legfontosabb, következésképp egyik legnehezebb munkája, az •almaszüret zajlik az igrici gazdaságban. A szó szoros értelmében zajlik, nincs olyan óra. perc hogv szervezni-, inló/kednivaló he akadna. A 167 hektár gyümölcsös 40 ezer almafája bőséges terméssel fizetett idén.

— Mennyit is?

— A tervünk 300 vagon alma volt. de a mostani termésbecslések szerint meglesz a 400 vagon is — sorolja Török László.

— A mennyiségre ezek szerint nem lehet panasz. A minőség is ilyen kiváló?

— A jonatánnál valóban az, a goldennél és a star- kingnál előfordul i ti -ott t'u- zikládium. A gond mégsem ez, hanem, hogy a tavaszi aszály miatt a szokottnál több az apróbb méretű alnia.

Igriciben 15-ször permetezték az idén az almát. Ezt a pénzt „vitte” az alma. s persze még más költségek is voltak szép számmal. Mi az, amit ..Hoz”?

— Az almát a ZÖLDÉRT- en keresztül értékesítjük. Nyolcvan vagonnal szovjet exportra is megy. Az ipari almából kompólnak és sűrítménynek a Debreceni KonCsaknem 60 százalékkal csökkentették az importanyagok felhasználását egy esztendő alatt a miskolci Avas Bútorgyárban. Az exportra is termelő üzem elsősorban a hazai gyárakban is előállítható alapanyagok, részegységek gyártására keresett partnereket. Megoldották a búto.rpántok és az

zervgyar részére is szállítunk. Ez évre 12 millió árbevételt terveztünk, de érzésünk szerint ettől több. mintegy 15 millió forint várható. A nyereség? Hárommillió körül lesz...

Igriciben éppen értekezlet közben zavartam a vezetőket. A téma természetesen az alma volt.

— Naponta 900—1000 szedőt kell irányítanunk, rendkívül nagy a göngyöleg- igény. az exportmennyiséget már hajnalban szállítani kell. M őst látástól vakulásig van munka. . A szervezésen, a teljesítmények pontos nyilvántartásán nagyon sok múlik.

A szedők, a szövetkezet dolgozói, alkalmi munkások és természetesen, akárcsak máshol, itt is diákok. A le- ninvárosi Kun Béla Szakközépiskola. a 106. sz. Szakmunkásképző Intézet, az igrici, a hejőkeresztúri és a hejőpa- pi általános iskola tanulói adják a szedők zömét.

— Naponta autóbusszal szállítjuk a gyerekeket, ezért a leninvárosi Volánt külön köszönet illeti. Nagyon pontosan. fegyelmezetten szállítanak.

— Mikorra várható, hogy a termelőszövetkezet fellélegez. ami egyben azt is jelenti. ládába került az utolsó alma? — tettük fel az. utolsó kérdést Török László elnöknek.

— Igaz. szeptember 3-án már megkezdtük a szedést, de a vége még * messze van. Ügy tervezzük, hogy október végére sikerül minden almát betakarítanunk. Addig viszont tényleg igaz: a munkaidőt nem az órához igazítjuk.

(ha)

úgynevezett élfóliák hazai gyártását, ezzel több mint 2 .millió forint értékű devizát tudtak megtakarítani. Tervezik, hogy a bútorok diszítő- vereteinek gyártását is valamelyik hazai üzemben oldják meg. Ezzel újabb 800 ezer forint értékű import- alkatrész csökkentésére nyílik lehetőség.

Devizát takarítanak meg

Oinamikusan fejlői kisüzem

Dombok, folyó, erdők .. 1 Ebben a kellemes, szinte idilli környezetben található hazánk történelmi múltú városa, Sárospatak. Ki ne ismerné a vár Sub rosa termőt? Ki ne hallott volna a református kollégiumról és hajdani professzoráról, Co- mepiusról? A várost most már nemcsak műemlékei, hanem ipara is fémjelzi. A kerámiagyár termékei is mind híresebbek lesznek itthon és külföldön egyaránt.

Nagy Endre üzemvezetőt kérdeztük arról, hogyan jutottak el idáig?

— 1973-ig az üzem kizárólag kályhacsempét gyártott. Mivel a termék iránt egyre csökkent a kereslet, úgy döntöttünk, díszkerámia-ké- szítéssel foglalkozunk. Az átállás nehezen sikerült, kezdetleges gépekkel, szinte m an u laklurá 1 is módszerekkel dolgoztunk. Gondot jelentett a dolgozók átképzése és a helyes technológia kialakítása is. 1974-ben még jelentős veszteséggel kellett .számolnunk a 4 milliós termelési érték mellett.

Azóta sok minden megváltozott. Az átfogó rekonstrukciós program első lép- csöjeként felépült az új üzemcsarnok és új égetőkemence készült. Az üzem

ma már 80-féle terméket gyárt: dísztálakat, kancsókat, köcsögöket, virágcserepet. A 20 milliós éves termelés nagy része Magyarországon kerül forgalomba, de eljutnak a sárospataki kerámiák a szocialista országokba, Nyugat- Európába, sőt az USA-ba és Kanadába is.

Nagy Endre elmondta, hogy a gyár dolgozóinak száma egyre nő, mind több fiatalt csábít ez a munka, hiszen egyre jobbak a munkakörülmények. a rekonstrukciós pi'ogram következő lépése pedig egy újabb üzemcsarnok építése lesz.

— Egy kerámiagyárban is igen fontos, hogy a szociális létesítmények állapota, és a szociális ellátottság összhangban legyen a fejlesztéssel. Mit tesznek ennek érdekében?

— Szándékunkban áll új öltözők és fürdők építése, mert az eddigiek szűknek bizonyulnak. Dolgozóinka1! védőitallal látjuk el, mivel a nehéz munka és a forróság különösen igénybe veszi a szervezetet. Munkásaink 70 százaléka nő, ezért igen nagy gondot fordítunk az egészségvédelemre.

— Állandóan fejlődik az Saem, nő * termelékenység.

Ezt csak ésszerűbb energiafelhasználással és a munkaerő mind jobb kihasználásával lehet elérni. Hogyan segítenek ebben a szocialista brigádok ?

— A Sárospataki Kerámiagyárban 7 szocialista brigád működik. A brigádtagok vállalták, hogy elősegítik a minőségi mutatók emelését, négy százalék alá szorítják a selejtet, és minden módon segítik a termelékenység növeléséi A brigádok vállalásai nyomán az energiafelhasználást mintegy Ivét százalékkal akarjuk csökkenteni.

Szép és nehéz a kerámia- készítők munkája, csak tökéletes összhangban lehet jól dolgozni, különben nem lesz az agyagból csillogó mázú, szemet gyönyörködtető sárospataki kerámia. Az alapanyag, a torzsási domboldal agyagja igencsak átalakul a feldolgozás során. Az agyagot addig finomítják, míg formázható pép nem lesz belőle. Ezután gépi és kézi korongozással alakítják ki a dísztárgyak végleges tormáját. Az ősi_ kézi módszer igen nagy figyelmet és ügyességet követel.* A kezdet kezdetén idős pataki fazekasok tanították a koronghoz kerülőket. Az egyik első kézi

formázó Majancsik Antal, betanított munkás:

— Cserépkáiyhásként kezdtem, majd az átállás után megtanultam ezt a szakmát.

— Van lehetőségük egyéni ötleteik megvalósítására?

— Munkaidő után nyugodtan kísérletezhetünk, saját elképzeléseinket vihetjük át az agyagra.

Majancsik Antal betanított munkás, de a fiatalok ma már a gyárban szerezhetik meg a szakmunkás-bizonyítványt. Blazsó Aranka az idén lett kézi korongozó szakmunkás.

— A gyár vezetői és a munkatársak mindent elkövettek, hogy könnyebb legyei^ a beilleszkedés. Jó a légkör és így már nem is olyan nehéz két műszakban dolgozni:

Korongozás után a kerámia elnyeri alapszínét, majd — Magyarországon egyedülálló módszerrel — a nyers- kerámiát díszítik, festik, A kézifestők nagy része betanított munkás akikkel Vi- dánc. Erzsiké néni ismertette meg a szakmát. •Erzsiké néni még nyugdíjasként is olt ül a munkapad mellett, és segíti a fiatalokat.

— Nem akarok otthon lenni, visszahúz a munka, és a fiatalok. Szívemhez nőtt ^ gyár. amíg egészséggel bírom, itt szeretnék maradni.

(glórty)