Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. szeptember 15., szombat \ V Diákmunkáról - előzetesen megküzdenie a nem. kívánt terhesség minden következményével, az előítéletekkel, a kórházi elidegenítő légkörrel; vagy-egy másfél évtizeddel későbbi elbeszélés főszereplője. egy bizonyos Kéri bácsi, aki a vidéki városból hivatalos kiküldetésre utazik Budapestre, ahol huszonhat éve nem járt. s amely város tel jese ti idegen neki. Látszólag teljesen felesleges ügy miatt küldte fel a főnöke. de szívesen jön, mert ez nagy esemény az életében, különösképpen azért, mert az oktalanul diétás házikosztol a Bajkái étteremben elköltendő ebéddel szeretné felcserélni, de járatlansága arra kényszeríti, hogy végül is egy talponállóban egy rossz pörkölttel enyhítse éhét és siessen az állomásra. Nem mások. nem. nagy muharéi; a további Fenákel-hő- sök sem. Kórházi betegek, kisemberek, kisvárosi riportra küldött újságíró, aki akaratlanul is részese lesz. egy pedagógus meghurcol ásónak' és lehetetlenné tételének, vagy egy további novellában egy védőnő, akit a felettes szervek állítanak pellengérre. megint egy másik újságíró. aki a vonátközlekedés miatt elkésik egv teljesen felesleges ünnepségről, pedig azon .jelen van Iksz elvtárs. a számottevő ember és így tovább. Valamennvi írás a dolgos leisem bér. az ügyeskedő, a manvoiilálók által fcl- reiaszltoil. kijátszott ember molco szívű rajza. A kötet írásaiból többre emlékezünk f ni vói ra 1 közi ésekböl. Örömmel olvassuk óira valamennyit. Így a huszonöt írás eavmás mellett töretlen ivet rajzol fel a szegedi újságíróként indult, most fővárosi hefi’ao rmmkafávsa- ként dolgozó és közben tizedik' kötetét közreadó Fenékéi Júdil npésmódíáról. az őt foglalkoztató i.-é|-fléGol< ről és arról a szilárd elt'öielezett- sénröi ;,rr,e]v a kisemberek riie’lé álh'tia. az-ö unré11le kószál ó>ávA teszi. A köte( föl. szövegóppn föPbek között ev' fria: . Gnalnrná ró ov''*'n" ’'oltani i'',f"nt évvel ezelőtt s az mararl tn m nyilván már az is maradni' életem vénéin. Írásra a tör'!'í mial.orl'érn sorsé -ml- l.-onfll,-t asai l-évz- tetiek ma is az ö nnndiulc halul' érdekel leqinkéhh a világból.'' Ennek az írói ars poeticának értékes megnyilvánulása az Egv bizonyos Remény utca című kötet. A Szőnyi' István-teremben * \ Nagy Gy. Margit textíliái Tíz meg lop Próbálnak a miskolci szimfonikusok. (Laczó József felvétele) Október 15-én Erkel: Ünnepi nyitányával kezdődik meg az Országos Filharmónia 197ÍJ—HO-as bérleli hang- •versenysorozata Miskolcon, a színházban. A Miskolci Szimfonikus Zenekar (vezényel Mura Péter, gordonkán közreműködik Bíunki Iván) Sarai Notturnóját, Sainl-Saens a-moll gordonkaversenyét és Bartók Cori- certójál tűzi műsorra az . évad első h a ~l *2 V “' • < “ u v p n, j\z Országos Filharmónia bérlej. hangversenyeit hirdető plakátok már megjelenlek a miskolci utcákon. így hát a komoly zene kedvelői igazolhatják; értékes és érdekes évadnak nézünk elébe. A Miskolci Szimfonikus Zenekar mellett — ők hal hangversenyen működnek közre — vendégszerepei a városban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bolgár Állami Filharmóniai Zenekar, akik egyébként január 14-én adnak koncertet. Reményi János vezényletével — közreműködnek a Magyar Állami Operaház énekművészei — a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Bartók Kórus újra bemutatja Haydn: A teremtés című oratóriumát, s sor kerül egy Wagner-eslre is. A részletes hangverseny-program felsorolása helyett említenénk, hogy a miskolci szimfonikusokat vezényli ebben az évadban Anlal Mátyás. Kóródi András. Berislav Skenderovic (Jugoszlávia) és Melles Károly (Ausztria). Az ismeri szólisták közül hallhatjuk a hangversenyévadban Kovács Dénes hegedű- és Oncza.y Csaba gordonka- művészeket. Ausztriából érkezik Sivó József hegedűművész, az évad utolsó hangversenyén pedig (június 5-én) Viktor Tretyakov (Szovjetunió) hegedüestjét élvezheti a hangverseny közönség. A rövidesen kezdődő hangversenyévad tíz bérletes előadásához —szokás szerint — két kamarahangverseny is kapcsolódik majd. A koncertek a Miskolci Nemzeti Színházban lesznek, s hétfő esténként, fél nyolc órai kezdettel tartják meg őket. Az, érdeklődők részletesebb felvilágosítást az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségénél kaphatnak, s .ugyanitt, válthatók a bérletek is. Miskolcon, a Képcsarnok Vállalat Sz.önvi István-ler- mében nyílt meg — a képzőművészeti világhét, rendezvénysorozatához kapcsolódva — Nagy Gy. Margit miskolci textilművész kiállítása. A több mini két évtizede Miskolcon élő Nagy Gy. Margit a magyar textilművészet halhatatlanjának, irányszabó egyéniségének. Ferenczy Noéminek a tahítvánva. Munkássága már régóta elválaszthatatlan a város művészeti életétől, alkotásai igen sok közűiét, intézmény, s —- ami jobb — ugyancsak sok lakás falait díszítik', teszik ot Rumosabbá. meghittebbé. Miskolcon, a megye más helyein eddig tartott kiállításai. gyűjteményes tárlatokon bemutatott munkái ismertté tették már régen mindenki előtt, aki csak érdeklődik a textilművészet iránt. Most megnyílt kiállítása jelentős mértékben más oldaláról mutatja be Nagy Gy. Margitot. A lakáskulturális igényekkel, az otthonukat folyamatosan szépíteni kívánó emberek érdeklődésével lépést tartva újítja meg folyamatosan tevékenységét, örökíti át a magyar népművészetből táplálkozó formakincsét. motívumait, A természetes anyagok felhasználásával készült, stilizált virágós madármotívumokkal díszített faliszönyegei. faliképéi, egyéb falra alkalmazható alkotásai mellett megjelentek — és ezen a tárlaton igen jelentős szerepet kaptak — makramé-munkái, az ezzel az eljárással készült la. kásdíszítő és használati tárgyak. mint például térelválasztó. bölcső, harigulatlám- pa. vagy a függeszthető virágtartók sok variációja. A kiállítás — éppen a műfaj jellegéből adódóan — nem mutathat be tömegesen munkákat, de a maga kamaratárlat voltában is sokszínű íeltárulkozás. nagyon jó lehetőség a művész tevékenységének megismerésére. Nem tudom, hányadik tárlata ez Nagy Gy. Margitnak, de mindenképpen új színekkel gazdagon mutatja be a művészt. Érdemes felkeresni. Szeptember 27-ig látogatható. (Imi) A kiállítás egyik érdekes, különös figyelmet érdemlő darabja: makramé-munkával készült bölcső. Olcsó fogas lenne így ősz elején azon humorizálni, hogy a mezőgazdaságot a diákok húzzák ki a kátyúból. Azon is felesleges lenne meditálni, hogy szükség van-e a diákkezekre a gyümölcsösükben. a kertészetekben, a szőlőkben? A kérdés már ré- ges-rég igennel döntetett el, ígv hal szeptemberben—októberben ezrek és ezrek, — egész iskolák — kerekednek lel, ülnek buszra, vonalra, átmenetileg gumicsizmára cserélve fel az iskolapadot, létrára, kosárra, ládára a tollat és a í ceruzát. Azon viszont még mindig érdemes elgondolkodni, hogy jói sáfárkodunk-e ezzel a diákmunkával ? Kötelezően Luzerni való penzumnak tekintjük-e vagy valami másnak is? Hogyan vélekedik minderről a diák. a tanár és a munkáskézre szoruló gazdaság? Azt hiszem, a vélemények még mindig néni esnek egybe! Mert lássuk csak! Az elmúlt tanévben végzett mezőgazdasági munkáról így szol a megyei tanács művelődésügyi osztályának írásban is' kinyilvánított véleménye: „A szerződései; kötésénél meg mindig túlzottan érvé- - nycsül a vállalati erdei; a tanulók érdekének rovására ...” Közelebbről: (egy iskolaigazgató sommás véleménye) : vannak olyan üzemek, amelyek az olcsó munkaerőt látják a diákban, s okkent is fizetik, hiszen az iskolával úgyis ki kell jönnie- e gyereknek. Hogy ebben „van valami”, azt a tavalyi kereseti viszonyok is tanúsítani látszanak. Meglehetősen nehéz ugyanis elhinni, hogy olyan nagy különbségek lennének a diák es a diákmunka közölt, miszerint az egyik iskola csaknem 18 forintos, a másik pedig csak 2,(i0-as órabért tud produkálni. Ráadásul, ha az előbbi egy gimnázium, az utóbbi pedig egy szakmunkásképző diákjainak órabére... Az őszi diákmunkának azonban csak egy (bár korántsem jelentéktelen!) oldala az anyagi ellenszolgáltatás. A mezőgazdasági „kirándulás” egyfajta szembesítés a munkás társadalommal, hogy nagy szavakat is használjunk: magával a kétkezi, fizikai munkával. Mostanában már nemigen rejtjük véka alá. bizony ez a szembesítés nem mindig sikerül jól. Nincs láda — leáll a szedés. Megteltek a ládák '— nincs aki átvegye. Újból csak áll a munka... A gyerek pedig (nulla a fa alatt üldögélve esetleg az elmaradt matematikaórára gondolva jól érzi magát) konstatálja a szervezetlenséget, s hogy nem kell feltétlenül jól mennie a munkának egy gazdaságban, aljhoz hogy megéljenek! Mielőtt azonban valaki is túlzott anyagiassággal vádolna. sietek kimondani: nemcsak a fizetés, a munkaszervezés körül is akadtak bajok a tavalyi őszi mezőgazdasági munkán. Sajtónyilvánosságot kapott, amikor egész napi száraz koszt után hideg vacsorával várták a gyerekeket a kollégiumban.* ámbár a nyirkos időben legalább a meleg tea elkelt volna; hogy sok helyütt a minimális higiéniai feltételeket sem biztosítják (lásd: legalább a kézmosás lehetőségét), hogy nem részesültek munkásvédelmi oktatásban. Akadtak iskolák, melyeknek igazgatója egyetlenegyszer sem ment ki megnézni a körülményeket; s volt. amikor már a vonatról szólították vissza a diákokat az iskolába. Ez utóbbi megjegyzés egyébként talán már sejteti, hogy az iskolák sem tettek meg mindent azért (tiszteiéi a kivételeknek), hogy igazán szerződéses legyen a diákok őszi mezőgazdasági munkája. Szerződéses, amelyben nemcsak az van leírva, hogy mit adnak, mit vállalnak a gyerekek, hanem az is, hogy a reális munkabéren felül mit kapnak, mit várhatnak el szállításban, munkakörülmények biztosításában, szociális juttatásban. Tisztesség és lehetőség szerint... És nemcsak a gazdaságtól! Tavaly. 21 ezer diák betakarított 180 ezer mázsa szőlői. 128 ezer mázsa gyümölcsöt. 22 ezer mázsa burgonyát, 10 ezer mázsa zöldséget. A számokat pusztán annak bizonyítására hoztuk fel. hogy az őszi diákmunkán egyáltalán nem csekélységekről van szó — népgazdasági szempontból ' sem. Mert a munkára nevelésben betöltött szerepéről akkor beszélhetünk majd igazán, ha az említett visszásságok a múlté lesznek. Az igazi „diákvándorlás” még csak ezután kezdődik. Talán idejében szólunk azért, hogy kevesebb legyen majd a visz- szásság, rossz példa ... Csulorás Annamária Egy bizonyos Remény utca Fenákel Judit huszonöt elbeszélése Négy ciklusba csoportosítva huszonöt elbeszélés, tizenöt év terméséből. Ez olvasható Fenákel Juditnak a Szépirodalmi Könyvkiadónál nemrég megjelent ügy bizonyos Remény utca című kötetében. A címadó novella egy magányos öreg néni bolyongásának története, miközben soknak talált villanyszámlájának rendezése végett egy bizonyos Remény utcát keres, ahol állítólag a villanyközpont van és az ö dol-t gán is segíteni tudnak. A magányos néni csak keresi, csak keresi az embereknek közömbössége, vagy nagyon keveset segítő útbaigazítása mellett ezt az utcát, es azzal a gondolattal búcsúzunk tőle, hogy sorban végigjár minden Remény nevű utcát a városban, hátha valahol elintézni az ő dolgát. Hasonlóan egyszerű emberek a további huszonnégy elbeszélés hősei is. Akár a kötet élén olvasható ügyedül című novella egyetemista lány főszereplőjére gondolunk, akinek egyedül kell A Borsod megyei APN-napok keretében több kiállitóterem- ben bemutatkozott már a Képek a Szovjetunió életéből cimü fotókiállítás. A nagy érdeklődéssel kísért kiállítások, valamint a hozzájuk kapcsolódó filmvetítések, a Fáklya folyóirat olvgsóankétjai egyaránt azt a célt szolgálják, hogy még jobban megismerjük a Szovjetunió életét, az ott élő emberek örömeit, gondjait. A kiállításokon bemutatott felvételek hőén tükrözik mindazt a fejődést, amelyet az eltelt hat évtizedben értek el a Szovjetunióban, bemutatkoznak a munkások, parasztok, de ugyanígy az ürha'ósok is. Kénünkön a szerencsi Rákóczi-vár árkád- termében a fiatal látogatók nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a kiállítás eqyik színes prospektusát. Az ARM fotókiállítása egyébként tovább járja megyénket, s még ebben a hónapban látható lesz Ozdon és Kazincbarcikán is.
