Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. augusztus 8., szerda Leány szálló Miskolc peremén Szükséges rossz ... s ezt 6 is jól tudja. Ezt mondja beszélgetés közben: ..Az ég egy világon mindent tudunk biztosítani. Nagyon impozáns ez a szálló, meg fogom mutatni, hogy lássa: ezek nemcsak szavak . .Lakói mindezt, ugyancsak tömören. igv fogalmazzák: „Itt mindén megvan”; s ehhez változat egy egyéni véleményre: 'Ha már körülnézett, láthatja, hogy ami otthon kell az embernek, ami falun meglehet, az itt mind' megtalálható. .. talán néha még több is. Ténylegesen otthon érezheti magát az .ember” ... Otthon? — arról beszélnek a lányok, hogy igen, az. Alig valamivel korábban a munkásszállás vezetője még azt mondta: bár valóban impozáns, kényelmes, jól felszerelt ez az épület, egyelőre még új. még el kell fogadtatni: a cél az — hisz’ még csak négy hónap múlt‘'van mögöttük —. hogy „otthont biztosítsunk” . .. Végig, amíg erről beszélgetünk. az a hivatalos és való igaznak tudott állítás motoz ben nem-gondolataimban: ..A munkásszállás szükséges rossz, ám jelen viszonyaink között még hosszú ideig számolnunk kell létével” ... Ezt a hatemeletes, modern szállást is a szükség hozta létre. Nem volt olyan munka heh’j fórum, ahol ne ve- tóclötf volna fel létrehozásának, megépítésének igénye. Természetesen, elsősorban a messziről bejárók, a nanon- ta órákat utazók sürgették a vállalat vezetőit. A szándék éppenséggel kölcsönös volt, csak hát évek múllak, míg valóság lett a vágyból ... a időközben sokan leszámoltak a vállalattól... sokaknak ja- vüit a közlekedési lehetősége. .. igv állt elő a jelenlegi helyzet: a 270 személyes szállóban K10-an laknak. A 412-es szobában például három orsózó lány: Galambos ■Erzsébet, Bucskó Agnes, Rent ids Krisztina. Beszélgetésünk egésze után már tudom. nem is szükséges mondataikat külön választani, mert bár eltérő körülmények közül jöttek, a jelenlegi helyzetről egyképpen vélekednek: El lehet indulni — Alsógagyból jártam be naponta dolgozni Miskolcra. A távolság negyvennégy kilométer, ez nekem mindennap négy,'óra utazást jelentett... elképzelheti, hogy fáradtan értem be a műszakra, s fáradtan tértem haza is ... Most? Ha csak annyit jelentene ez a szálló, hogy kipihenhetem magam, már akkor össze kellene tennem a kezem ... — Korábban Diósgyőrben laktam, albérletben. Az utazás onnan se léányáiom a Pamutfonóig, s havi hatszáz forintot kellett olyan szállásért fizetnem, ami közel sem jöhet a mostanihoz . .. — Nemcsak arról kell beszélni, Hogy idebenn, a szállóban a pihenésen túl számos lehetőségünk van a szabad idő hasznos eltöltésére. Itt. a város sok olyan lehetőségei nyújt, ami kellemes szórakozást jelent nekünk, a mozitól kezdve, a szórakozóhelyeken át. addig a lehetőségig, hogy itt van a Bükk, kirándulni lehet . .. A délutáni órákban találkoztam ezzel a három lánynyal a munkásszálláson. KéHogy milyen ez a leányszólló? szültek az éjszakai műszakra. Ügy ültek olt. egymás mellel! az egyik rekamién. mintha elválaszthatatlanok lennének egymástól, mintha csak közösen tehetnének akármit. megszabadna az egyéni szabadság. Hozzá- kezdtem, hogy finoman körülírva ezt szóba hozzam, de félbemarasztotta szándékomat szavuk, vagy néma fej- rázásuk : — Erről szó sincs, nogy egymás nélkül nem tehetünk semmit. A másik magánéletébe nem avatkozunk be .s. . de azért, el lehet beszélgetni egymással ha van valami problémája az embernek .. Egyébként se kell mindig itt ülni a szobában. El lehet indulni ., . A munkásszállás vezetője végigvezet az épületben. „Van nekünk mosókonyhánk, félautomata gépekkel ... vasaló- szoba. szárítóhelyiséggel... étkezőkonyhák edénye k kel, hűtőszekrénnyel ... szintenként zuhanyozófiflkék... a háromszemélyes szobákban hideg-meleg vizes nTosdócsa- pok ... Ja. és van már nekünk betegszobánk is, tanulószobáink is vannak...” A földszinti társalgóban — mintha jobb szállodában erezném magam... S mellette már berendezve a könyvtári helyiség — mintha csak ide lenne érdemes bejönni ... A „Minigaléria” feliratú terembe még nem megyünk be ... de már nem kell sokat várni, hogy kézimunkák, díszítőművészeti alkotások csalogassák ide az embert... .Nem könnyű lecke „Szükséges rossz a munkásszállás” — forog vissza mindig gondolataimba a megfogalmazás. És azt gondolom, itt, hogy a lényeg az: ha szükséges, akkor olyanpá kell építeni, olyanná kell mindennap . tenni — tárgyain túl „levegőjét” is —. hogy jó legyen, hasznot adó. S. miért ellenkeznék: ha, akik itt élnek, azt állítják: a Miskolci Pamutfonó „Március 8.'’ leányszállója ilyent... S most már ideírom Dob- rosi Barnánénak a bevezetőben idézett gondolatainak második részét is: —- Amióta dolgozom, mindig emberekkel foglalkoztam. Nem volt tehát idegen tőlem a gondolat, hogy itt a vezetői megbízatást elvállaljam. Szorongással és bizakodással jöttem. A szorongás? — nem abból adódott, amit korábban mondtam, hisz’ láttam az itteni körülményeket. Tudja, az ember ilyenkor arra gondol: itt a szállón. annyiféle ember van ... ami természetes, mert ahá- nyan vagyunk — annyifélék ... Azok a gondolatok szorongattak: hogyan találok 'közös nevezőt velük, . hogy érhetem el, hogy ne „vezető és lakók” viszonya alakuljon kJ közöttünk. Hanem — munkatársi ... hisz' eddig is azok voltunk, más helyzetben. Ma már csak a bizakodásom van . meg, a szorongás elmúlt... Ténagy József felelet, szavak nélkül (Fotó: Sólymos László) „Itt lehet pihenni ...” — Nézze, az emberek zöme, ha azt a kifejezést' hallja. hogy „munkásszállás”: általában emeletes vaságyak, füstös kis tömegszállások jelennék meg előtte. Olyan helyek. helyiségek,.ahová a dolgozók, akiknek családjuktól távol adódott, munkalehetőség, csak ágyrajárnak, és nincsenek is további igényeik; mert nincsenek is lehetőségeik ... Ha . jól sejtem, mindezek felemlitysére szót sem vesztegeteti volna Dobrusi Barna né, a Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára leányszállójának a vezetője, ha néni makacskodom a kérdéssel; -hogy nem vollak-e „félelmei”, amikor,ezt a feladatot felvállalta . ?. Utólag, persze, már bizonyosan tudom, hogy oka nincs a fenti gondol-; kai-gondola tokkal foglalkozni ; éppen, mert ez a munkásszállás. Miskolc Sajó-párti peremén, mindenben ellentéte az altala mondottaknak ... I I Lakóteleptől a domboldalig Jövőre is lesznek napközis táborok! , Akárhogy csűrjük-csavar- juk a dolgot: az Avas-déli szülőket bizony hideg zuhanyként érte a hír a tanévzáró ünnepély után, hogy a lakótelepi iskolában magad a nyári napközis tábor. Azóta persze már nyugtatóan hatottak az esti gyerek- beszámolók; a legkevesebb időt a táborban töltik, s az étkezéseket leszámítva, majd minden programot házón kí-i vül bonyolítanak le. A tapolcai strandon vagy a játszótéren, valamelyik moziban. a Gárdonyi Ifjúsági Parkjában, vagy a megyei könyvtár gyermekkönyvtárában könnyebb rátalálni a csoportokra, mint az iskolában. Ez utóbbi egyébként sem lenne egyszerű. Mostanáig például a 3-asban volt a tábor, de ha beszorítaná őket az eső. a hátralevő időben már a 42-es általános iskolában lehetne rájuk találni. Itt ugyanis most már kevésbé zavarják a festők és karbantartók munkáját. a 0 Szó ami szó: kicsit váratlan (vagy nem is olyan váratlan?!) volt a hír: a szokásos három nyári napközis tábor helyett öt működik az idén Miskolcon. A KÖJÁL ugyanis sem Tapolcán, sem a Csanyikban, de még Perecesen sem engedélyezte a felduzzasztott létszámokat, íme egy. példa: tavaly 430- en jártak a Csanyikba, most csak 250-en mehettek. Az igény viszont nem csökkent. Ezen a nyáron is több mint 1000 §3’erel< nyári foglalkoztatásának megoldását kérték a szülök. A város tehát választás előtt állt: vagy elutasít jogos kérelmeket is. vagy szükségmegol- dáshoz folyamodik. így jöttek létre az iskolai napközis táborok: az Avas-dél betonrengetegében és a 34-es iskola körzetében. Az igazsághoz. no meg a helyzet bonyolításához persze az is hozzátartozik, hogy szerdától már csak egy lakótelepi napközis tábor működik. Perecesen és a 34-es iskolában is csökkent a létszám. így abból a táborból most már Perecesre járhat ki a megmaradt hatvan gyerek. Maradtak, s maradnak viszont az Avas-déliek. S ha csak tú- borügyben nem történik valami igazán jelentős változás. akkor, ahogy Veress Béla, a Miskolc városi Tanács Művelődésügyi Osztályának iskolai csoportvezetője is mondotta, huzamosan kell számolnunk az iskolában működő nyári táborokkal. Marosak azért is, mert az igények nem! csökkennek! Mondani persze mondhatjuk. Pereces mellett szükség lenne a városban legalább még egy hassnló nyári napközis táborra. Ehtiez azonban anyagi fedezet is kellene. Szóval máról holnapra alighai teljesíthető a vágy. Persze ez nem jelentheti, hogy idealizáljuk a szükség- megoldást. Legfeljebb azt lehet tenni, amit az Avas-déli táborban is, tesznek (ebbe persze beleszólhat az ,időjárás). .ha csak lehet, kiviszik a megszokott környezetből, az iskolából a gyerekeket. Persze azért mégiscsak más, amikor karnyújtásnyira van az erdő, az árnyat adó lombos fa, a végigheveredésre csábító pázsit (legnagyobb keletje a vékony szivacsmatracoknak van — mondta Lovas Sdndorné, a perécesi napközis tábor vezetője), mint amikor a még oly pontos buszokkal lehet csak eljutni a kikapcsolódási jelentő zöld környezetbe. A buszhoz, s a menetidőhöz igazított játékba még belefeledkezni sem lehet 'igazán, s ezt — ha most nem is. de szeptemberben bizonyára — megérzik majd a pedagógusok, meg a gyerekek is. Pedig őszintén mondjuk, csak dicsérhető az az igyekezet. ahogy változatossá kívánják .fenni a táborokban a gyerekek n\rarát a pedagógusok. Mozi és strand, szellemi vetélkedő és sportverseny, kirándulás és házi koncert. Felsorolni is nehéz, mi minden van még a programban a hagyományos daltanulás. vég nélküli lere-fets mellett. Fogynak a színes papírok, kopnak a zsírkréták éa hát törnek a tollas ütők, kilyukadnak a labdák. Hogy több játék kellene, vagy másfajta- játékok, nos, erről is megoszlanak a vélemények. A napközis táboroknak tíO ezer forintból kell megoldaniuk a játékigényt, de ebbe már benne foglaltatik a színes papír és a színes kréta is. De néhány ezer forint még mindig van játékra. A boltokban nehéz olyan játékot találni, amelyek igazán tábori környezetbe valók. Ez mindenesetre elgondolkoztató. Még egy adalék: a napközik létszáma ugyan állandóan változik, de a napközit kérő gyerekek igen nagy része hét hetet itt tölt cl a vakációból. Majdnem az egész szünidőt! S a vakáció utolsó, már tábormentes hetében sem megy sehova nyaralni! A szülök helyett ezeknek a táboroknak kell megoldania a gyerek kikapcsolódását, felfrissülését, pihenését. Hát ezért beszéltünk inkább a gondokról, mintsem az eredményekről. Mert például elmondhattuk volna, hogy a koszt mindenütt jó, a Miskolci Közlekedési Vállalat autóbuszai szinte percre pon„ tosan hozzák és viszik a gyerekeket. s hogy az előre tervezett programok ellen sehol sem lehet kifogás. De hát nehéz elhallgatni1, hogy sok gyerek nem kap .a strandra pénzt, vagy mozira valót a szülőktől. S hogy ez éppen az Avas-délen okozza a leg- 1öbb problémát. Olt ugyanis mindig menni keli a mozi-' ért. A mostani gondok már most gondolkodásra kellene, hogy késztessenek: Mert aligha valószínű, hogy jövőre engedékenyebb lesz a KÖJÁL, vagy hogy hirtelen felére csökkenne a napközit kérők” száma. Csatolás Annamária — .................... ..............í....... H ankiss Elemér kérdései Irodalom és információ Az idei írótábor — címben jelzett — központi vitatémája kicsit elvon inak tűnik. Azaz tűnt Hankiss Elemér .megszólalása előtt. Mert a neves szakember — lenyü- "gözö ismeretanyaga birtokában — képes arra, hogy a legegyszerűbben fogalmazza meg (olykor kétkedő) kérdéseit. A kérdéseknek a mostani szituációban — mikor több a kinyilatkoztatás, mint a jelenségekre, tényekre való „rákérdezés” — különösen örülhetünk. Hankiss — miután sok mindent tud — képes- izgalmasan kérdezni. Előadásának központi kérdése: ki közöl, kivel mit, milyen hatással? Az író szerepét, feladatát vizsgálva, azonnal kész a sztereotip válaszunk: az írónak meg kell hallania a kor üzenetét (a közösség üzenetét), s azt kell közvetítenie. De! Milyen társadalmi és gazdasági helyzet kedvez az írónak, s mit segít világnézete. a kor szavának meg- hallásában? Kétségtelen, hogy a 19. -század Angliájában a puritánok képviselték a progresszivitást, de nem hoztak létre maradandó műveket. Szemben Shakespeare-rel. akinek szemlélete — a puritánokhoz képest — retrograd volt. Hankiss nyomán haladva persze Balzacot is említhetnénk: ütköztetve művei szellemiségét magánember! szereplésével. Mindez persze nem törvényszerű, hiszen arra is jócskán van példa, hogy a haladó világnézetű írók lermik a legforradalmibb müveket. Megvizsgálandó, hogy mi a helyzet e tekintetben a mai Magyarországon ? Az előadó felhívta a fi-, gyeimet egy nagyon ” fontos momentumra. Arra,, tudniillik. hogy minden kor rabja saját tudásának. Magyarán: nem bír a bőréből kibújni. Erre csak a művész képes, ha képes! Jó példa a clown, 'aki mindig „kibukfencezik” az adott világszemléletből. A következő kérdés: mit érdemes üzenni a kornak? Természetesén azt. amit csak az irodalom tud. a maga sajátos eszközeivel. De érvényes igazság-e ez Kelet-Eu- rópábap? Aligha, hiszen — megfelelő intézményrendszer híján — nálunk az irodalomnak kell felszínre hozni az ismeretlenből számos információt. Magyarország fölfedezésében tehát jelentős szerep várt és vár az írókra. Shakespeare darabjai nyomán lehetetlen a korabeli Angliát rekonstruálni — mondta Hankiss Elemér. (Ebben inkább a kortársak állal írt pamflettek segítenek.) Más ' kérdés azonban hogy a Shakespeare-i parabolákból minden kor „kihallotta”, és „kihallja” a maga számára érvényes üzenetet. Ugyancsak megvizsgálandó hogy napjaink — egymás mellett élt) — szociográfiai hitelű úrodalma. vagy a parabolák hatása lesz-~e maradandóbb. Ennél azonban sokkal izgalmasabb. hogy azt adja-e egyáltalán az 'irodalom, amire szüksége van a társadalomnak. Vagyis (Petőfihez és Adyhoz hasonlóan) képes-e a kor igazi kérdéseinek megfogalmazására? Továbbá: mi a hatása annak; amit az irodalom üzen? Erről csak annyit, hogy a hatás nem közvetlen, direkt. És a közönség védekezik is a müvek hatása ellen. A korai • nagy tragédiák óta így van ez. (A szerzők minden bizonnyal ezért gondoskodnak a katarktlkusélményről; tel magasz tositva a halált, bűnbakot keresve, vagy költői őrülésbe hajszolva hőseiket.) Az íróknak ez a „megalkuvása” (?) szociologikusán szükségszerű. x Ismét egy kérdés: hol és hogyan érhető tetten a mái közönség védekező mechanizmusa? Végezetül; tud-e a mai irodalom-üzenni a későbbi koroknak? Segíthet-e egy mai mű száz év múlva abban, hogy majd akkor jobban megértsék saját korukat az emberek? Vagy fogadjuk . el azt a hipotézist,. mely szerint múlnia sem értik igazán egymást még az együtt . élő írónemzedékek sem. (Információs rövidzárlat.) ★ Hanki.ss Elemér kérdései, talán még így szimpláikéivá'' (a kitűnő példáktól ió részt megfosztva) is -sejtetik, hogy rendkívül izgalmas lecke adatott fel a/ írótábor résztvevőinek. Ezekre a kérdésekre'1 igazi választ csak a művek "adhatnak. Persze azért a mostani vitáktól is sokat várunk. (gyarmati)