Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
1979. augusztus 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tamperes napok testvére S a másiknak? Hol -keresse az ember* a rokon jegyeket? Ak utcákon, egyik-másik ház ismerős homlokzatán, az emberek mozdulataiban, szavaiban? Miért is ne? De hogy Tampere a kéményei miatt is testvére Miskolc városának,-— nem kétséges. Észak Manchestere, a közel 170 ezer lakosú finn város hetykén feltörő, vörös téglás kéményekkel köszönti a vendégel; feneketlennek tűnő sötét tavai. tintazöld fenyőligetei diszkréten félrehúzódnak. Habul ejtő táj másutt is akad Suomi földjén. De ennyi kémény? Csak Tamperében... A kéményekhez szokott miskolciak — akik néhány hete népi diplomataként, a Hazafias Népfront küldötteiként Finnországban jártak —, a buszról leszállván azonnal biztos talajt éreztek lábuk alatt. Mi tagadás, kissé tisztább talajt a honinál. Tampere járdáira az örökké nyargalászó szél se mer pa- pirszeletet sodorni ... Ennyi előzmény után aztán afelett is könnyen napirendre tért mindenki, hogy a tamperei kémények torkánál nem fekete az ég, a gyárak, házak közötti viruló dús ligetek kristálytiszta leheiete erősebbnek' bizonyul a szmognál. Gyárak, kémények. Ennyi lenne a rokonság? Pekka Pauvola főpolgármester meghitt hangulatú vacsoráján sorra előbukkantak a rokonörömek és- rokon-gondok is. Miközben a miskolciak, kis csapata némi megilletődöU- séggel emelte le a gazdagon megrakott tálakról' a párolt spárgát, gombás szeletet, s hörpölte a csiszolt pohárkák- ba töltött jéghideg vizet — nem elírás, a finnek a borral egyenrangú „léinek” tekintik ezt a szelíd italt, — nos ezalatt a fiatal főpolgármester büszkélkedett egy keveset. A finn büszkeség — tapasztaltuk —' egy kicsit masabb a miénknél, visszafogottabb, halkabb, így aztán - Paavola úr ismertetője majd- , nem szerényre sikerült. Pedig Tamperének csakugyan akad dicsekedni valója! — Tampere a második legnagyobb városa Finnországnak. Elsősorban papír- és cipőiparáról nevezetes, de jól fejlődik a többi iparág is. A lakosság 45 százaléka él ipari munkából. Városunk fontos üzleti, igazgatási és kulturális központ, három, színházunk, 15 főiskolánk van. SoT kát költünk beruházásokra, a költségvetés 20 százalékát. Akad azonban gondunk is. Tovább kell fejlesztenünk a közlekedést és egyre több lakást kell "építenünk. Egy ideje a Tamperétől hét kilométerre fekvő •Héfvantu-leány- városban építünk, ide koncentráltuk az új települést. Már tizenhatezren lakják, úgy tervezzük, 1*0 év múlva 35 ezer lakója lesz. Másnap módunk volt megismerkedni az erdő gránit- szikláin „lábat vetett” Her- vunlával. előbb azonban megnéztük, hol foglal helyet, ho) vitatkozik-, helyesel a város 07 tanácstagja. Az új Városháza igen távoli rokona a neore- neszánsz stílusú Raatihuone- nak. amelynek pompás dísztermeiben előző este vacsoráztunk. Ez már hivatal a javából. Igaz, nem akármilven. A tanácsterem előcsarnokában a fűzöld és a közéokék megdöbbentő és mégis harmonizáló eevüttese nyűgözött le bennünket — nem az egyetlen szimpatikus ' belső- építészeti „merénylet”. amelyet láttunk —. a tanácsterem még ámulatbaejtöbbnek bizonvult. Remek formájú, hófehér padsorok, elektromos jelzőkészülékek, a falon monumentális. kerámiakép.' melyen enciánkék tóból ha’tv- tvúk kelnek. A mű az Árvácska-tenger nevet viseli, s szokatlan a városatyák komoly törzshelyén. De hogy szép. azt senki sem vitatja. Lehunnanlunk a tanácstagok helyére, óvatosan megérintettük otthagyott ceruzáikat, s elképzeljük, mint vitatkozik — mert a vita gyakori — a •ok párt sok képviselője ... Annyit megtudtunk, hogy nem lúl sokáig. Finn szokás, megszívlelendő: mindenféle ^értekezlet legyen rövid, lényegre törő. Ki hinné? A mi vb-ülésünknek megfelelő kormányzati ülés egy óra hosz- száig tart. tízen a napon azt hiszem vala,mennyien egyszer s mindenkorra megtanultuk, hogy az előétellel csinján kell bánni. Illemtudóan szedegettük a tálcákról a halsalátát, a főtt krumplit, a lazacot, a sonkát, az uborkát, a paradicsomot. gondolván, ez leszen ebédünk, amikor ik váratlanul betálalták a főételt. Ulla- Sirkka Kontio, egy kedves öt- gyermekes asszony, aki kitünően beszél magyarul, s e. napon velünk tartott, pajkosan figyelte pusztításunkat. Nevetve mondta: tudta, hogy baj lesz, de nem mert figyelmeztetni bennünket ... Hervanta — nagy élmény volt. Politizálásra késztette a leli gyómrúakat is. Hogy mivel? Egy föld alatti alagúttal. A sziklák és fenyőfák közé települt gyöngyörű lakónegyed alatt egy másik néma „város” alszik. Atombiztos óvóhely. Senki se mondta ki, de ott motoszkált sokakban; készenlét abban az országban, ahol 35 ország képviselője tett hitet a béke, az enyhülés mellett? Nem volt idő tepe- lődni a nagyon is emberi ellentmondáson. A lift nem rideg, fekete kamrákba, hanem egy tisztavizü barlanguszodába szállt le velünk. Béke van. miért ne lubickoljanak ide- lenn a hervantaiak? S a békét szolgálta a mélyből kitermelt rengeteg föld is. Utak építéséhez használták. Vendégek voltunk. így természetesen minden szép és jó megjárt nekünk- Tamperéből. De megengedték, hogy álpillantsunk az árnvékos oldalra is. Nem tagadták, hogy a nemzetközi árrobbanás az ő gazdaságukat sem kímélte, nem titkolták, hogy nagy a munkanélküliek száma, hogy a jövedelmek felél adóba fizetik az emberek. Keményen és szorgalmasan kell dolgozni. az egyszer már megtermelt értéket nem szabad veszendőbe juttatni — vallják, így juthat meg előbbre a finn gazdaság. A hosszú üzletutcát, a Há- meenkatut járva, halszagú és virágpompás piacokon őgye- legve izgatottan böngésztük az árakat. Majdnem minden drága volt.'A paradicsom és a szép ruha. a kozmetikumok és 'az. egyszerű műanyag játékok. Nemcsak nekünk. A finneknek is. Tolmácsunk, a még egyetemista Olga 1-luo- tari beavatott a konyhatitkába : — Hét végén 200 márkát költünk élelemre. Ez igen sok. 'Osmo Hilden, a városi sportpályák karbantartója: — Feleségemmel együtt 5000 márkát keresünk, s három gyermeket nevelünk. Jól élünk, de több pénz is elfogyna. Drága a lakbér, nagy az adó. Évente háromszor jutunk színházba, kedvenc időtöltésünk a .hétvégi „krurnp- . 1 i föld” művelgetése. Tamperétől egy fenyőfákkal körülölelt szaunában búcsúztunk. A társalgó kandallójában öles fahasábok izzol- tak. a 120 fokos szaunától és a Näsijärvi tó 10 fokos selymes vizétől elernyedve, fehér köntösben, papucsban ültjö- gélfünk a finom falatokkal és zamatos italokkal dúsan megrakott asztalok mellett. Kimerengtünk a tó felett fehéren izzó Napra, ízlelgettük a finnek álomnélküli, fehér éjszakáját. Reijo Hautala, Tampere város tanácsának fiatal titkára, állandó kísérőnk, kis meglepetést tartogatott erre az estére. Ki tudja honnan, előkapta hegedűjét, s azonmód köpenyben, magyar népdalokat csalt elő a húrokból. Alii SIlliMÍ a*"ial' tudni /IHI S,,h<U Finnországról. olvassa el Szij Enikő útikönyvét. Kétszáz! i zenk i lene oldalnyi élvezetes olvasmány! Tulajdonképpen semmi se hiányzik belőle. Mégis nagy a gyanúm, hogy a miskolciak most meg tudnák toldani egy kisebbfajta fejezettel . .. Horváth Ildikó 5-10 literes bojlerek ventillátorok egyes kerti szerszámok HOSSZABBÍTOTT NYITVA TAH I As Tankönyvek a nyomdában ígvéI fokozzák A Kossuth Nyomdában befejeiéséhez közeledik 17-féle tankönyv nyomása. Eddig 450 tonnányi tankönyvet készítettek a következő tanévre. A képen : az utolsó műveleteket végzik, kötésre készilik elő az általános iskola 4. osztályos tankönyveit a nyomda Bécsi úti telepén. az exBoríiornieiest A Borsodnádasdi Lemezgyárban is — az‘ország lobbi vállalataihoz hasonlóan — ezekben a napokban születnek a felajánlások és pót vállal ások az MSZMP XII. kongresszusa es hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. Az első fél évi "munka értékelésé azt mutatja, hogy a lemezgyár dolgozói becsülettel teljesítették vállalásaikat. Ismerve a népgazdaság jelenlegi nyersanyag és energiaellátási gondjait, a szocialista brigádok ennek enyhiié- se érdekében teszik meg a felajánlásaikat. Az anyag- és az energiatakarékosság melleit az üzem dolgozói és v ezetői különösen nagy gondot fordítanak az exporttermelés fokozására, amelyben az első félévben 155 százalékos terv- teljesítést értekkel. Az augusztus 6-ával kezdődött termelési tanácskozások után válik ismertté, hogy a munkaverseny új lendülete milyen eredményeket hoz a Borsodnádasdi Lemezgyárnak. A szellemi dolgozók póriba való felvételének tapasztalatai meiyéÉben A megye pártszervei és szervezetei a XI. kongresz- szus határozatainak megfelelően nagy figyelmet fordítanak a szellemi dolgozók, különösen az alkotó értelmiségiek körében végzett párttaggá nevelő tevékenységre, hi’szen részvételük a szocialista építőmunkában, a marxizmus—leninizmus ideológiájának terjesztésében és-elmélyítésében nélkülözhetetlen. A szellemi dolgozók köréből felvettek arányát az elmúlt négy évben a növekedés jellemzi. Az összes tagfelvételen belüli arányuk 1975-ben 2-1.2 százalék volt, 1978-ban már 25 százalék. Párttagságon belüli arányuk ennél is magasabb: 36 százalék. A szellemi dolgozók párthoz való közeledésében jellemzően ugyanazok a tényezők — pártunk helyes politikája. munkastílusa, minden* napi tettei — játszanak szerepel, mint amelyek alapján a munkások legjobbjai-is kérik felvételüket a pártba. A szellemi dolgozók — különösen az értelmiségiek — már tanulmányaik során sokat elsajátítanak a marxizmus—leninizmus tanításaiból, azonban ez. az átlagostól több, alaposabb ismeretük egymagában nem jelenti, nem is jelentheti törvényszerűen a párthoz való közeledést, a párttagságra való alkalmasságot. Politikai, ideológiai ismereteik színvonala csak egyik kiváltó tényezője a parthoz való közeledésnek, és lényegesebbnek a párt politikájával való érzelmi és érlelőn' azonosulásukat tekinthetjük. Ennek meggyorsításához az egyén készségén kívül hozzájárul az adott területen dolgozó párt, állami, társadalmi és tömegszervezetek politikai munkájának színvonala, tekintélye, az, ott dolgozó kommunisták, főként vezetők példamutatása, A szelletni dolgozók jelentős többsége őszinte meggyőződésből közeledik a párthoz, ebben az elhatározásban döntő szerepet Játszik a marxizmus—leninizmus ismerete." a meggyőződés, az elkötelezettség. A közeledés folyamatában természetszerűen találkozhatunk -olván káros.'eléggé el nem ítélhető jelenségekkel is. hogy a jelentkezők egy része mindenekelőtt égvéni érdekeinek megvalósulását reméli párttagságától. Az egyént környezete — főként a munkahelyi, de a családi, baráti környezete is. befolyásolja a párthoz , való közeledésben. Az arányokat tekintve legtöbbjük a műszaki és egyéb irodai alkalmazottak, a humán és a műszaki értelmiség soraiból kerülnek ki. Jelentős az oktatás területén, különösen az általános iskolai tanárok köréből felvettek száma is. A politikai szükségletektől és a lehetőségektől is elmarad az egészségügyi, még inkább a tudományos, a kulturális élet, a népművelés és a mezőgazdaság területén tevékenykedő alkotó értelmiségiek felvétele a pártba. Alkalmasságuk megítélésénél a társadalmi, politikai elkötelezettség, az ideológia, politikai felkészültség és a személyes példamutatás egyre jobban előtérbe kerül. A vezető beosztású dolgozóknál a vezetői magatartás is alapos mérlegelés tárgyát képezi. Elvétve találkozunk olyan bíráló megjegyzésekkel, hogy'a párt- szervek csak a munkások tagfelvételét szorgalmazzák, nem adnak lehetőséget a szellemi dolgozók felvételére. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szervezetek és a pártszervek a szellemi dolgozók párttaggá nevelését, tagfelvételét nem korlátozzák, nem korlátozhatják, amennyiben a felvételüket kérők a párttagsághoz szükséges követelményeknek" megfelelnek. Ezt bizonyítják az elmúlt évek tagfelvételének tapasztalatai is. A felsőbb pártszervei; határozataikban azt írják elő. hogy a felvettek, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek legjobbjai közül kerüljenek ki, akik sokoldalúan, tettekkel' is bizonyítják fel- készültségüket, meggyőződésüket és elkötelezettségüket a párt eszméje és politikája iránt. A pártba jelentkező szellemi dolgozók között naevobb azoknak a száma, akik önként jelentkeznek felvételük ügyében, mint azolté. akiknek a pártalapszervezet javasolja és kezdeményezi a fel vétel ét. Alapszervezetei n k legnagyobb része már a jelentkezések elbírálásánál arra törekszik, hogy a leendő párttagot társadalmi megbízatással lássa el. amelynek teljesítése egyik fontos feltétele a felvételnek. A pártba jelentkező KISZ-tauok esetében ma már az egyik felkészítő és döntő többségében alánló is a KlSZ-a'ap- xzervezel. Míg másoknál a nártesooortok, ajánlók és a konzultánsok végzik ezt -a feladatot. Nagyon helyes gyakorlat a pártmunkában, hogy valamennyi párttag. így a szellemi foglalkozású párttagok pártmegbízatásai is széles skálán mozognak. Feladataik értékelését évente legalább egyszer megejtik a pártcsoportban. -a taggyűlésen. A pártmegbízatások személy szerinti értékelésénél nem tesznek különbséget az „új” és a „régi” párttagok között. Találkozunk viszont még rosszul értelmezett differenciálással. amikor csak a végzett munka minősítésekor a végleteket, — a túl jól, vagy nagyon rosszul teljesített feladatot emelik ki. A pártba felvett szellemi dolgozók jelentős többségénél nem okoz gondot a beilleszkedés. Ehhez hozzájárul az adott pártszervezetben uralkodó légkör, közösségi szellem, a szervezet akcióképessége, a vezetőség és a tagság viszonya. Találunk olyan pártalapszervezetet is, .ahol a munkahelyen kialakult „vezető és beosztott” közötti kapcsolatok rideggé dermedtek es nem Adódnak fel a párt- munka során sem. Máshol az. egzisztenciális érdekekből adódó magatartási formák a párt alapszervezeten belül is élnek. Gondot jelent az is, hogy a párttaggá nevelés során , a pártaiapséervezetek nem differenciálnak eléggé a követelmény támasztás során a szellemi dolgozók között. Egyeseket erejüket meghaladó társadalmi megbízatásokkal látnak el. míg sokuknál nem hasznosítják megfelelően a felkészültséget, adottságaikat. A szellemi dolgozók körében tapasztalható gondok okainak egy része visszavezethető a középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon folyó oktató-neve! ömunka — különösen az életre va_ló felkészítés és részben a póritagl'elve- teli munka gyakorlatának hiányosságaira L. A közép- és felsőfokú intézményekből a tanulmányok befejezését követően a fiatalok jelentős része, nehezen találja meg az utat a párthoz.'' de számottevő azoknak a száma is. akik a KISZ-szel sem kerülnek új munkahelyükön kapcsolatba. Ezért is szükséges valamennyi párt- szervezet. de különösen a középiskolai. eavetenji. főiskolai párt- és KtSZ-szervezet nevelő munkájának javítása. Doniján Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa « I
