Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 T979. «rogusttus 5., rasárnap Nagyon örülök “J*: Tatásnak! — üdvözölt a Sere- metyevói repülőtéren Larisz- sza Vitkovszkaja, a Szovjet Nöbizottság magyar referense, aki a Magyar Nők Országos Tanácsa megbízásából a Szovjetunióba érkező 3 tagú delegációnkat fogadta és 7 napig kísérte. A viszontlátás öröme kölcsönös volt, Larisz- sza ugyanis ez év áprilisában járt Magyarországon, és ’• két napot megyénkben töltött, melyre — mint mondotta — igen kellemesen emlékezik vissza Delegációnk 1979. július 9—16. között — a kapott megbízatásnak megfelelően — tanulmányozta a nők vezetővé nevelését és a vezetésben való részvételét. E fontos társadalompolitikai kérdésre vendéglátóink, a Szovjet Nő- bizóttság kiváló szervezése eredményeként Moszkvában és Rigában szerezhettünk tapasztalatokat. Mindkét helyen lehetőségünk nyílt magas beosztásban dolgozó, a témát jól ismerő elvtársakkal beszélgetni, konzultálni. A Szovjet Nőbizottság elnökhelyettese, titkárai és tagjai, a moszkvai „Szovjetszkij” kerületi pártbizottság első titkára, a Szovjetunió könnyűipari miniszterhelyettese és munkatársai sok-sok információval segítettek delegációnk munkáját. Rigában a városi pártbizottság titkára, a Lelt Köztársaság munkaügyi- és élelmezésügyi minisztere, a bét ketanács elnökhelyettese. 1öbb gyárigazgató adott kérdéseinkre részletes, konkrét választ. (3 fő kivételével mindegyik nő volt.) Általános tapasztalat, hogy a Szovjetunióban a nők elégedettek a vezetésben elfoglalt helyükkel mind a politikai. mind pedig a gazdasági és társadalmi élet területén. A vezető funkcióba állításnál elsősorban a szaktudás és az alkalmasság a döntő. Moszkva 32 kerületében minden kerületi pártbizottságon a három titkár egyike nő. két kerületben pedig az első titkári funkciót is nő tölti be. A „Szovjetszkij” kerületben a pártbizottsági tagok, párt-, alapszervezeti titkárok mintegy 50 százaléka nő. Természetesnek tartják azt is, hogy ahol többségében nők dolgoznak, a vezető funkciókat is arra alkalmas nők lássák el, mondván — ők esetenként jobban tudják érzékelni a gondokat, nehézségeket. Például a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó mintegy 3500 üzemben, gyárban az igazgatók közül minden ötödik, a főmérnökök közül minden második nő és a technikusok közölt is 65 százalékban nők találhatók. Rigában pedig a vállalati igazgatók 10, a főmérnökök 17. a művezetők 20 százaléka nő. A nők közéleti tevékenysége, vezetői beosztásra és munkára való felkészítése már az iskolában, az ifjúsági szervezetekben elkezdődik. Szembetűnő, hogy a „Pionír” és a „Komszomol” szerepe mennyire meghatározó. Már fiatal'korban megszokják. hogy a jó munkának, a közösség iránt érzett felelősségnek becsületé van. A pályairányítás, a pálya- választás folyamata már az iskolák alsó tagozatában elkezdődik. Jó az iskolák, az üzemek és a szülők kapcsolata és gyakoriak már 9—10 éves korban is az üzemlátogatások. Nagy tekintélyük van a niunkásdinasztiáknak. löbb üzemben minden évben ösz- szehívják üzemi rendezvény keretében azokat a dolgozókat, akiknek családtagjaik i,s a nyugdíjas kor eléréséig ott dolgoztak, vaev dolgoznak. Nagy figyelmet fordítanak a kötelező 10 osz.lál.y elvégzésére és pontosan számon tartják azokat, akik valamilyen okból ezt nem fejezték be és esti. úton lehelévé teszik a tanulmányok elvégzését. A Lelt Köztársaságban 20 éves korig követelik meg ennek teljesítését. Ugyancsak nagy gonddal kezelik a szakmai képesítés megszerzésének kérdését. Arra törekednek a Szovjetunióban is, főleg a többségében nőket foglalkoztató üzemekben, hogy a nőknek többféle, egymáshoz közelálló szakmát tanítsanak be, hogy helyettesítés esetén se legyen a munkában fennakadás. Az egyetemeken, főiskolákon a szakmai ismeretek megszerzésével párhuzamosan a politikai ismeretek megszerzésével is kiemelten foglalkoznak és ebben nagy szerepe van a Komszomoinak. A tanulmányi munka melleit a közösségi érzés kialakítását! a közéleti tevékenységre való felkészítést elősegíti az a tény is. hogy a nem hely- benlakók számára az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira történő felvételkor természetes a kollégiumi elhelyezés lányoknál, fiúknál egyaránt. IA nők munkában való helytállását és a családok ellátását többféle szociális létesítmény és rendelkezés segíti. A bölcsőde, óvoda, nap- köziotthop-ellátottság — ha még nem is 100 százalékos — nem okoz komolyabb gondot. Jártunk olyan könnyűipari üzemben, ahol a nők három műszakos munkarendjéhez igazodva hetes bölcsődét, óvodát biztosítanak. A városi óvodához zöldlerületen nyári táborok tartoznak, ahol a gyermekek ideális mozgási, sportolási lehetőségeket találnak. — A X. ötéves terv kezdete óta a beteg gyermekek ápolására 7 nap (korábban 3 nap) teljes fizetéssel járó „táppénzt” biztosítanak az anya. vagy az apa részére a gyermek 14 éves koráig. Érdeklődésünkre elmondották. hogy a választási lehetőség ellenére is csak 4—6 százalékban veszik igénybe ezt a kedvezményt az apák. Ha 7 napon túl is szükség van az otthonmaradásra, fizetés nélküli szabadságot kap a szülő. Ezt természetesen annyiszor vehetik igénybe az év folyamán, ahányszor megbetegszik a gyermek. A nők kettős hivatása összhangjának jobb megteremtését kívánja bizlosílani az az elképzelés is. amelyet Rigában egy tudományos felmérés alapján dolgoztak ki, és egy 74 százalékban nőket foglalkoztató mechanikai mérőműszergyárban (VEF) 1979 szeptem be ré t öl k ísé rl etké n t bevezetnek. E szerint á napos, 6 órás munkahelyet terveznek. mert a pszichológusok szerint a több. szabadidő, a regenerálódás, a családi feladatok ellátásához biztosított kényelmesebb időbeosztás fokozza a munkateljesítményt. Ha ez beválik, más üzemek számára is javasolják bevezetéséi. Vendéglátóink — kiválóan győzve érdeklődő kérdéseink áradatát — azt is őszintén elmondották, hogy sok még a tennivaló a Szovjetunióban is á nők helyzetének könnyítése terén. Javítani szeretnék a szolgáltatásokat, bővíteni az áruválasztékot, mert a család ellátásának feladatai még mindig nagyobb részben a nőket terhelik. A szülési szabadság csak 3 . hónap, ulána egy év fizelés nélküli szabadságol kaphatnak az anyák, — ha igénylik. Ezzel összefüggésben mindenütt élénk érdeklődést tapasztaltunk a/ magyarországi GYES, működéséről, feltételeiről. igénybevételéről, a tapasztala toií-'-ól Tapasxtaialszcrzésünk során mindenütt érzékeltük, hogy a „Gyermekek Nemzetközi Évé”-nek eseménye a munka előterében áll. Különböző rendezvények, kulturális megmozdulások, tudományos konferenciák szolgálják a gyermekév .propagálását. Moszkvában nagy gonddal készülnek a szeptember 7—11. között tartandó Nemzetközi Gyermekév Világkonferenciájára, ahová 1500 küldöttet vár a Szovjet Nőbizottság. Kalóczkai Istvánná, a megyei pártbizottság munkatársa Idősebb elvtársam, aki B8 szakember, szokta volt mondani, „A Bodrog nem születik, hanem lesz.” Hogy egy folyó nacionáléját illetően mi szükségeltelik, azi én nem tudom, és gondolom, a földrajztudósokon 'kívül nem is tartozik különösebben senkire. Fogadjuk el. hogy a Bodrog nem születik, hanem lesz. Erről magam is meggyőződhettem és talán sok százezer • honfitársam, akik az utóbbi évtizedek turista-' özönével megismerték azokat a kisebb-nagyobb folyókat. amelyek az Északkeleti Kárpátok délnyugati lejtőin erednek, mint a Topoly. az Ondava. a Labore az Ung és a Latorca. Ezek a kis folyók egymásba öm- lenek. összeüld keznek. s ezekből a sodálatos találkozásokból i származik a Bodrog. Ezen a néven lépi át Felsöbereckinél hazánk határát Innen számos, részben mát átvágott kanyarulattal délnyugati irányban ,a Tiszának tart. amelybe magyar földön- több mint ötvenegy kilométeres útja után Tokajnál torkollik a Tiszába. Erről a folyóról azt tartják, hogy esése csekély. De ha pagyvizek rohannak le meder-bölcsőjében, akkor nemcsak gyors, hanem kiszámíthatatlan. sok gondot okozó. Kiöntései különösen a Bodrogközben veszélyesek, szabályozásáéra ezért már a XIX. század közepén s««r került. Ilyenkor, nyáron a folyó valóban „kisnövésü". csendes. nyugodt, medrében szinte rezzenéstelenül pihenő.' Ezt a Bodrogot szereti az ember. Az ember, aki halász, az ember, aki kiránduló. az ember, aki révész, az ember, aki vándor, az ember, aki a folyó elleni harcból él, a kubikos, aki erősíti, magasítja a töltéseket, a gátőr, aki egyik szemével a vizet lesi, a másikkal pedig a fák gyümölcseit. Az Észak-magyarországi Vízügyi ■ Igazgatóság 1. számú szakaszmérnökségének Kispalák nevét viselő motorcsónakjával sietünk felfelé a vízen Sárospataktól az országhatárig. A Bodrognak azon a részén, amelyet nagyon kevesen ismernek, nemcsak hazánkban, hanem megyénkben, de még ebben a járásban is. Pedig valami csodálatos atmoszférája, varázsa van a folyó eme szakaszának. A fauna és flóra ilt. mintha még mindig érintetlen lenne. Pedig nem így van. Az egykori ősi és dús növényzet már kissé el- satnyult. de még van tölgy, nyár, nyír.' kőris, juhar és sokféle fajta fűz ezekben a sűrű, szövevényes lápi mocsarakra emlékeztető árterekben, erdőkben. Némely krónikák hirt adnak arról is. hogy tavaszidőben, vagy őszkor; az árvizek idején, meggyorsult a felső-magyarországi folyók vize. Úgy mondották akkor, hogy szálon is lehel járni. Ez nem volt más, mint néhány ösz- sz.ekölölt. szálfa, amolyan kis tutajféle. amely az ár vizével siklott lefelé. Manapság a Bodrogot mint folyót, nem sok minAz öreg halász ... denre használják. Vize első Osztályú ipari és öntözési vízellátásra és másodosztá-' lyú közületi, valamint hal- gazdasági célra. A Bodrog vizéből öntözik a földeket. A földek — a Bodrog vize segítségével is — megtenniU mindazt. amire nekünk szükségünk van. A folyónak ezen a felső és egyáltalán „nem lényeges” szakaszán a hajózás, a vízi szállítás sem lényeges. Legtöbbnyire a vízügyi igazgatóság vonta- ,tói, hajói, uszályai fordulnak meg erre; építési anyagokat szállítanak. Valamikor nagyon régen, több száz évvel ezelőtt, egy külföldi, aki a Bodroggal is megismerkedett, azt állította, hogy hallatlanul gazdag a folyó halállománya. A felA felsöberecki sőberecki gátőr. Sütő Gyula most azt mondotta, hogy még ilyen gyenge a Bodrog nem voll, mióta ö tudja az eszét. Ami igaz. az ■ igaz. Sütő Gyula nem túl régen tudja az eszél ahhoz viszonyítva. amióta a Bodrog. Bodrog. Tény viszont, hogy a folyó, amely nemcsak a halászat i szövetkezet nek hanem több horgászegyesületnek is „tanyája", már nem lúl sokat „produkál” Egyesek azt állítják.' kifogyott: belőle a hal. Magas cement-gólyalábakon feszül a levegőben a víz felett a villamos vezeték. A gólyalábak tövében a barna homokhordalékon tarka tehéncsordák pihennek. Mondják, hogy régen, itt egyszer, egy traktoros híd egy traktorral belefarolt a Bodrog vizébe. Ezt az egy traktorost ebben az egy traktorban kihúzták ebből az eg^ folyóból. Ügy mondják. pontosan úgy ült benne. mintha dolgozna . A víz fölött apró. fekete . pillangók és arasznyi nagyságú fehérlepkék repdesnek tétován, idegesen A motorcsónak előtt a víz sodorvonala fölött szürkegémek repülnek előttünk, hosszan, mély. rekedt hangúkon meg-megszólalva Aztán mindenféle más madarakat látunk — érdekes módon mindegyik párosával, mert valószínűleg ez a családalapítás. a családépítés ideje. A parton kitaposott és kiült horgásztanyák maradnak el mellettünk, mint a türelem agyagból készült emlékművei. Sokszor találkoztam ezzel a folyóval, sok minden körülmények között. A folyó nem lát ki a leszakadt, meredek partok, az ártéri erdők mögül csalt akkor ha meshágja azokat De akkor nemcsak a fákat bántja, hanem az embereket is Beles a hazak küszöbén sokszor bedugja orcát lan arcát a szobába is. de az ember végül is nem hagyja, és visszatereli a helyére. A törvény az. hogy a kis vizek fussanak a nagyok felé. a nagyok ölébe. Az emGyalogrév a Bodrogon bernelt azonban a kis vizek is gondot okoznak. De örömet ís. A folvó — minden folyó — medre nemcsak a víz nvughatatlan nvughe- lve. hanem az embereit álfa' tnt meltelt legendák, balladák, mesélt, történetek, népdalok . tlcsőie is. A Bodrog tehát nem születik. hanem lesz. Aztán belehal valami csodálatos természetességgel a Tiszába. Tulaidonltéppen alig több mint hatvan kilométert él. amelyből alig több mint fél száz Itiloméler hosszúságú magyarországi bölcsője. Szöveg: Oravec János Delelés a folyó partján Kép: Laczó József
