Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
fSZAK-MAGYARORSZAG 4 w 1979, augusztus 1„ szerda Ot új könyv az Akadémiai Kiadótól Öt különböző jellegű müvet adott közre a közelmúltban az Akadémiai Kiadó. Munkásmozgalom-történet, XVI. századi műfordítás, egyiptológia. világirodalom és hazai kortársi irodalom kapott helyet az öl könyvben. Az alábbiakban ezekről szólunk röviden: ÚJ ERŐK SZÜLETÉSE S. Vincze Edit, Barim Zoltán és Vérten Robert szerkesztésében jelent meg az Üj erők születése című kötet — mint alcíme is jelzi — A magyarországi munkásmozgalom történetének kronológiája, 1808—1919. A szocializmus útján és a Negyedszázados harc című kötetek után jelent meg e különös könyv, amely a jelenből a múlt felé tekintő és azt megvilágító feltáró munka — a magyar munkás- mozgalom történetének kronológiája — záró kötete. Az 1968 és 1919 augusztusa közötti események, harcok, győzelmek és vereségek, nemzetközi és hazai kongresszusok és konferenciák sorát találjuk a vaskos, több mint nyolc és íélszáz oldalas kötetben. Üj erkölcs, új öntudat és hazaliság születik a kiegyezés utáni évtizedekben. Új ember: a forradalmi munkás típusa. A feudális környezet és számtalan béklyó ellenére, a tőke es a munka harcából egyre edzettebben és műveltebben lép elő .a társadalom új és meghatározó ereje, a nagyipari proletariátus, mely állatja és leleplezi a feudális-tőkés hatalom minden ravaszságát, manipulációját. A kötetet figyelmesen átlapozó olvasó szeme előtt olyan munkáshadsereg születik, melyet bölcsőjében éppúgy megfojtani akartak, mint később éhen veszejte- ni, földönfutóvá tenni — de amelyiket saját vére íeltáp- lált. s harcokban edződve, 1919 forradalmát vívta ki. Nagy erőt és biztatást sugall e könyv életünk mai harcaihoz is. hiszen tények százai igazolják a hűség és helytállás egyetlen igazi fundamentumát minden kor társadalma számára. Hűséget 'az igaz. a haladást akaró élet elveihez, és helytállást a harcban, melv nélkül nem adatik semmiféle biztos és boldog jövendő. A kötetben a tömör előszó után az Eseménynaptár található, amely a szocialista munkásmozgalom előtörténetének bemutatása után éves bontásban, a hazai munkás- mozgalom ' kronológiáját nyújtja, majd a részletes Adattár a kongresszusok és konferenciák igen beható krónikáját nyújtja. A következő nagyobb összeállítás a Forradalmi Kormányzótanács rendeletéit és tagjait, a szakszervezeti taglétszámok alakulását és az egyéb szak- szervezeti adatokat ismerteti : a továbbiakban a magyarországi munkássajtó bibliográfiáját, a többféle' mutatót találjuk a kötetben, amelyet gazdag dokumentum-reprodukciós anyag egészít ki. SALLUSTIUS KÉT HISTÓRIÁJA A Bibliotheca Huiigariea Antigua sorozat tizedik köteteként, hasonmás kiadásban jelent meg Baranyai Decsi Jánosnak 1396-ban, Szebenben kiadott müve: Ac Caius Crispus Sallustiusnak két históriája, „az clsoe Lucius Catilinauac az Romai birodalom ellen való ország árulásáról, masic Az Numi- diai lugurta királynőt-, az Romaiak ellen viselt hadárul: Had viselöknec. esmin- , den renbeli embereknec hasitokra, deákból magyarra fordulatot.” A fakszimile kiadású kötethez Kurcz Agnes írt kísérő tanulmányt. EGYIPTOM ES AZ ANTIK VILÁG Az Apolló Könyvtár sorozat 7. köteteként adta közre a kiadó Dobrovits Aladár válogatott tanulmányainak első részét Egyiptom és az antik világ címmel. A szerző a magvar egyiptológia egyi k legkiválóbb képviselője volt. Kutatási módszerét a szintézisre való törekvés jellemezte, kereste a különböző ’kultúrák közötti összefüggéseket, közös vonásokat. elsősorban a művészet. az irodalom és a vallás területén. Válogatott tanulmányainak első kötete az egyiptomi és a görög- római kultúra érintkezéseivel foglalkozó műveit tartalmazza. * LEV TOLSZTOJ — VILÁGTUDAT ES REGENYFORMA Török Endre müvét — Lev Tolsztoj: Világiadat és regényforma címmel — a Korunk tudománya sorozatban adták közre. Tolsztojt nem szokás vizsgálni abban az értelemben, hogv művészete és tanítása együttvéve. mit adott a világkultúrának. E mű fő tétele, hogy a nagy orosz író pedagógiai tevékenysége és művészete egymást támogató erők. célja: kijelölni Tolsztoj helyét a XIX. század szellemi történetében, s elemzésének egyik érdeme, hogy sikerült felvillantania a nyugat-európai és az orosz fejlődés sajátos kapcsolatát: központi gondolata, hogy a természeti rend és civilizáció ellentétéből a kivezetést keresve, Tolsztoj az egyetemes egységet és egyensúlyt egy erkölcsi teológia szerint akarta megteremteni. FODOR ANDRÁS Csűrös Miklós Fodor András költői pályáját elemző monográfiája a kiadó Kortársaink sorozatában jelent meg. A most ötvenéves Fodor András költészete szenzációk nélkül, de nyilvánvaló értékeivel, évtizedek óta jelen van líránkban. A szerzőnek sikerült azonos hullámhosszra kerülnie a költővel, s így költészetét a maga teljes gazdagságában, érzékeny pontossággal képes feltárni. Fodor lírája mellett érdemben foglalkozik gazdag műfordítói tevékenységével. több kötetnyi esszéjével, a társművészetekkel való kapcsolatával. Kétezeréves kút Pécs legrégibbnek tartott kútját találták meg a régészek a történelmi városközpontban. a székesegyház közelében, a Csontváry Múzeummal szemközt. Maradványai egy közmű építése során kerültek napvilágra. Előbb törökök építette kútnak vélték, a további vizsgalatok eredményei azonban arra utalnak, hogy reneszánsz építményről van szó, vagyis a magyar középkorban is használták. De az is elképzelhető, hogy már a római korban is létezett, hiszen a városnak azon a részén áll. ahol számos római kori lelet jelzi a kétezer ev előtti életet. Terápia és kulturális élet Reflex-tervek Feljebb a középmezőnynél! — Mi most a Refle.v együttes legfontosabb célja'.’ — Megpróbálunk bekerülni az úgynevezett „körbe”. Saját dalainkkal, nótáinkkal a rádióban, televízióban fellépni, nevet szerezni magunknak. Ma már nagyon telített a könnyűzenei szakma. Pesten számtalan együttes működik, harcol a fellépési lehetőségért, s így szinte minden utat elzárnak a vidékiek elől. Mi azonban. s azt hiszem, ez a természetes, nem szeretnénk mostani színvonalunkon megmaradni. Annál is inkább, mert mindany- nvian a zenéből kívánunk megélni, s ebben a műfajban próbáljuk meg kifejezni önmagunkat. Ehhez viszont nem elegendő. ha csak Miskolcon a Molnár Béla ifjúsági Házban játszunk. — As elképzelés és az akarat tiszteletre méltó, de mini említetted, rendkívül zárt az a bizonyos kör. — így van. De a kemény, kitartó munka idővel csak meghozza eredményét. A debreceni Color, Panta Rhei. valamint a miskolci Edda példáját említeném, akik már értek el bizonyos sikereket. A debreceniek felvételeit már elég sűrűn játsz- sza a rádió, sőt már egy televíziós fellépésük is volt. Most egy ismert láncdalszövegíró szövegére komponáltunk zenél. Ha néhány felvételünket elfogadja a sanzonbizottság, és adásba is kerülünk, akkor kevésbé fordulhat elő olyan eset, mint a múltkor, a Budai Ifjúsági Parkban. — Miért, mi történt? — Az ifjúsági parkban már az elmúlt évben megkezdődött egy sorozat, amelyben a vidéki együttesek kaptak fellépési lehetőséget. Mi az idén, július elején, az MB Jazz Combóval és a Híd együttessel közösen, adtunk koncertet. Az előadás véleményem szerint jól sikerült, csak éppen közönségünk nem volt. Százan, százhú- szan, ha lézengtek a parkban. Rossz volt az előkészítés, nem volt semmi propagandánk. Miskolcon, s a megyében talán ismernek bennünket, de egy pesti srácnak mit mondhat a Reflex név? Augusztusban újra fellépünk — remélem, már nagyobb közönség előtt. — Szavaidból úgy érzem, mintha volna egy bizonyos ellentét a könnyűzenében is Budapest és a vidék között. Valóban így van ez? .................... ,r>u ........ — A fogalmazás nem teljesen pontos. Mint már említettem, harc folyik a fellépési lehetőségekért, s mivel nálunk Budapesten van a rádió, televízió, s csak egy hanglemezgyártó vállalat van — aki közelebb kerül a tűzhöz, hamarabb melegedhet. „Odafent” talán elegendő egyszer is bizonyítani, nekünk viszont folyamatosan kell tartanunk a színvonalat, hogy egyáltalában a felszínen maradhassunk. Szerintem a vidékiek is vannak olyan tehetségesek, mint a pestiek, s erősebb az akaratuk, több bennük az ambíció. — Es még egy nem kevésbé lényeges szempont: felszerelésünk is van. Hosszú A miskolci Reflex a diósgyőri várban. Fotó: Kerényi László évek óta jóformán erre költjük összes jövedelmünket. A Reflexnek most körülbelül 6(H)—700 ezer forintot ér a felszerelése, amellyel úgy. a középmezőnyben helyezkedünk el. Vannak technikusaink, kisegítő embereink, s ez sem mellékes, hiszen nagyon sok olyan „banda” van, amelyek csak bérelik a felszerelést, s alkalmanként fogadnak fel műszakiakat, akik csak a pénzre hajtanak, az előadás már másodlagos számukra. — Az együttes tagjait mostanában gyakran láthatjuk a miskolci rádióstúdióban. Mire készültök? — Megpróbálunk néhány felvételt előre elkészíteni. így — ha azokat jónak találják — nem kell előzetes meghallgatásra mennünk. Kérdéseinkre Bardos István, a Reflex együttes vezetője* szólóénekese: menedzsere válaszolt. Társai: (Fanesik Zoltán) bii- lentvüs hangszereken. (Fehér Zsolt) baszr szusgitäron. (Papp Tibor) dobon. (Takács Gábor) szólógitáron játszanak. Mindany- nylan magasabb fokó zenei képzettséggel r endelkeznek, illetve igyekeznek azt megszerezni. 1974 őszén alakult az együttes, s nagy szerencsével már az első nyáron szerződést köthettek a Balatonra. 1975 óta a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Űttö- rőház az otthonuk, itt játszanak a jelenlegi tizenéves korosztálynak. Hogy fentebb elmondott tervük, az áttörés, miként valósul meg. az még a holnap titka. Mindenesetre, mi drukkolunk nekik. ' Udvardy József Beszélgetés a Folkrafl—Europe igazgatójával Az izsófalvi kórház második éve jelenteti meg Terápia című lapját. A legújabb. júliusi számban olvashatunk az intézetben folyó kulturális tevékenységről is. Mint a beszélgetést összefoglaló írásból kiderül, nagy gondot fordítanak a betegek művelődési lehetőségeinek biztosítására. „Kórházunk rendelkezik íekete-tehér és színes televízióval — olvashatjuk —, van világvevő rádiónk, lemezjátszónk, sok hanglemezünk, komoly- és könnyűzenei felvételünk. Magnetofonunk is van” ,.. A továbbiakban megtudjuk. hogy az ismeretszerzésnek, az ismeretek bővítésének számos, kiscsopor tos for mája is létezik az intézetben. Szakköreik közül eredményesen működik a rajzszakkör. a komoly zenei szakkör. Hetente egy alkalommal német és angol nyelvórákon tanulhatnak az érdeklődök. Hétfőnként klubdélutánokat tartanak lánccal egybekötve, ez „elősegíti a betegek beilleszkedését a közösségbe, valamint lehetőséget nyújt arra, hogy jobban megismerjék egymást”. Nagj' örömmel beszél az intézet kultúrfelelőse a gyarapodó könyvtári állományról. Az ötszáz könyv nem is marad „holt érték”, mert szeretnek olvasni az intézet lakói. A kultúr felelős így beszél törekvéseiről: „Általában figyelembe veszem az olvasók egyéni ízlését és eszerint ajánlok könyveket nekik. A könyvtárnak vannak különösen sokat olvasó törzsvendégei is, akik az átlagolvasónál lényegesen többet olvasnak. Azon vagyok, hogy a könyvbarátokat a könyv által neveljem és rávezessem őket a rendszeres olvasásra és megszerettessem velük a könyvet .. A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tornatermének bejárati - ajtaján ezek a feliratok fogadták egy hétig az odaérkezőt: „Tanzsaal” — „Dance hall” — „Salle de dance” — „Táncterem”. A város és a főiskola harmadik alkalommal adott helyet a nemzetközi néptáncszeminárium résztvevőinek; az idézett feliratok jól sejtetik, hogy sokfelei érkeztek vendégek az idén is. Ez a tény, s azok a mind gj'ako- ribb híradásra késztető események, melyek a magyar néptánc iránti fokozódó érdeklődést tanúsítják: biztatott a jó alkalom megragadására. hogy a szeminárium vezetőiével, a brüsszeli székhelyű Folkraft—Europe igazgatójával e témáról beszélgessünk. — Vajon, jól látjulc-e a megnövekedett érdeklődést? így látszik-e ez nemzetközi „szemüvegen” át is? — A táncot nem lehet elválasztani a népművészet más megnyilvánulásaitól — mondta Rickey Holden. — Akit a tánc érdekel, kell hogy érdekessé váljék számára a magyar zene. a népviselet is. Meg kell jegyezni, hogy a néptánc alkalmazásának különböző módjai vannak: ha tehát azt mondotta példának, hogy egy nyugatnémet együttes magyar táncokat tanul — akkui' úgy vélem, számukra a látványi bemutatása az érdekes. Ez természetesen, „nehéz kő”, amit mi beleteszünk a néptánc jelentőségének serpenyőjébe. De csak egy kő. — Egy ilyen szeminárium, mint ez a sárospataki, amelyre Ausztráliától Kanadáig érkeztek érdeklődök (plusz még 13 európai országból), mulatja és bizonyítja, hogy abban a bizonyos serpenyőben, széles e világon belekerülnek azok az apró kövecskék is, melyek ugyancsak jelentősek a néptánc szempontjából. A mi nyolcvan résztvevőnk mindegyike a saját érdeklődése révén jön ide; tehát azért jönnek, hogy örüljenek a táncolás lehetőségének, hogy ' saját belső igényük kielégítését kapják itt meg. Ezek az emberek, ha hazamennek, saját országukban fogják továbbadni az itt tanultakat, ilyenképpen ikszer iksz kis gyökérén terjed tovább az itt megismert eredeti anyag'. — Mindebből következik, hogy az a benyomás, amit említett, valóban fennáll és igen nagy mértékben emelkedik az érdeklődés a néptánc iránt; így a magyar néptánc és a magyar népművészet iránt is. Önöknél. Magyarországon öt éve új útjára indult a láncházmozgalom, s ennek éppen az a célja, hogy ne színpadi produkciót nyújtson, hanem' a tánc funkcionális, gyakorlati értékét mutassa még, hogy az embereket közelebb hozza a tánchoz . . . — Miben látja, ennek az aktivizálódásnak az okát? — Nem vagyok illetékes arra, hogy valamennyi résztvevő véleményét megfogalmazzam, de azt hiszem, olyan következtetést vonhatok le mégis, amivel mindenki egyetért. Amióta az emberek szabad ideje megnőtt, feltétlen erősödött az igény is arra, hogy ez az idő kellemessé váljék. Pihenésüket gyakorlati, nekik örömet szerző foglalatosságra akarják fordítani. Márpedig az aktív pihenés sokkal kellemesebb, mintha csak ül az ember tétlenül vagy nézi a televíziót. — Azt hiszem, éppen ez a jelenség az, ami az embereket. úgy Magyarországon, mint másutt, közelebb viszi a tánchoz. A táncházfnozga- lom reneszánsza is igazolja, hogy az embereknek itt. Magyarországon is megnőtt az érdeklődési e nemes tevé- kenvség iránt. Bár. ez kulturális jellegű tevékenység, szeretném ennek szociális voltát is hangsúlyozni. A szociális szót társasági, társadalmi értelemben használom, mert az emberek sem úgy mennek a táncházba, hogy kulturális tevékenységet folytassanak, hanem hogy társaságra találjanak; együtt legyenek egy közös cselekvésben. Mindezzel nem kisebbíteni akarom a kulturális értékét ennek, csak rámutatni kívánok a közös együttiét és szórakozás szerepére. Ha tehát az a kérdés, hogy miért jönnek ide a külföldiek? — akkor a válaszom az: éppen ezért... — De célunk ezzel a szemináriummal a tapasztalat- szerzés is. Ismerkedünk zenével. ellátogatunk eredeti táncokat őrző falvakba; ismerkedünk ennek az országnak mindennapi életével. Azok számára, akiknek a tánc a hobbijuk, sok esetben mindez ismeretlen. Az itt-tarlózkodás. tehát azt is jelenti számukra, hogy kiszélesedik látókörük, gazdagodnak ismereteik azon országról. ahol táncolnak, s új tapasztalatokkal térnek haza. — Ez a nyolcvan ember — akik általában részt vesznek ezen az évenkénti szemináriumon —. sokkal jobban megismeri és megérti ennek az országnak az életét. problémáit. Ez pedig — kölcsönösen — az emberek egymás iránti megértéséhez járul hozzá. Azt hiszem, ezekkel az ismeretekkel, amiket itt szerzünk, minden résztvevő — én is — kicsit magyarokká is válunk ... Tcnagy József
