Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

fSZAK-MAGYARORSZAG 4 w 1979, augusztus 1„ szerda Ot új könyv az Akadémiai Kiadótól Öt különböző jellegű mü­vet adott közre a közelmúlt­ban az Akadémiai Kiadó. Munkásmozgalom-történet, XVI. századi műfordítás, egyiptológia. világirodalom és hazai kortársi irodalom kapott helyet az öl könyv­ben. Az alábbiakban ezek­ről szólunk röviden: ÚJ ERŐK SZÜLETÉSE S. Vincze Edit, Barim Zol­tán és Vérten Robert szer­kesztésében jelent meg az Üj erők születése című kö­tet — mint alcíme is jelzi — A magyarországi mun­kásmozgalom történetének kronológiája, 1808—1919. A szocializmus útján és a Ne­gyedszázados harc című kö­tetek után jelent meg e kü­lönös könyv, amely a jelen­ből a múlt felé tekintő és azt megvilágító feltáró mun­ka — a magyar munkás- mozgalom történetének kro­nológiája — záró kötete. Az 1968 és 1919 augusztusa kö­zötti események, harcok, győzelmek és vereségek, nemzetközi és hazai kong­resszusok és konferenciák sorát találjuk a vaskos, több mint nyolc és íélszáz olda­las kötetben. Üj erkölcs, új öntudat és hazaliság szüle­tik a kiegyezés utáni évti­zedekben. Új ember: a for­radalmi munkás típusa. A feudális környezet és szám­talan béklyó ellenére, a tőke es a munka harcából egyre edzettebben és műveltebben lép elő .a társadalom új és meghatározó ereje, a nagy­ipari proletariátus, mely ál­latja és leleplezi a feudá­lis-tőkés hatalom minden ravaszságát, manipulációját. A kötetet figyelmesen átla­pozó olvasó szeme előtt olyan munkáshadsereg szü­letik, melyet bölcsőjében éppúgy megfojtani akartak, mint később éhen veszejte- ni, földönfutóvá tenni — de amelyiket saját vére íeltáp- lált. s harcokban edződve, 1919 forradalmát vívta ki. Nagy erőt és biztatást su­gall e könyv életünk mai harcaihoz is. hiszen tények százai igazolják a hűség és helytállás egyetlen igazi fundamentumát minden kor társadalma számára. Hűsé­get 'az igaz. a haladást aka­ró élet elveihez, és helytál­lást a harcban, melv nélkül nem adatik semmiféle biz­tos és boldog jövendő. A kö­tetben a tömör előszó után az Eseménynaptár találha­tó, amely a szocialista mun­kásmozgalom előtörténeté­nek bemutatása után éves bontásban, a hazai munkás- mozgalom ' kronológiáját nyújtja, majd a részletes Adattár a kongresszusok és konferenciák igen beható krónikáját nyújtja. A követ­kező nagyobb összeállítás a Forradalmi Kormányzóta­nács rendeletéit és tagjait, a szakszervezeti taglétszámok alakulását és az egyéb szak- szervezeti adatokat ismerte­ti : a továbbiakban a ma­gyarországi munkássajtó bib­liográfiáját, a többféle' mu­tatót találjuk a kötetben, amelyet gazdag dokumen­tum-reprodukciós anyag egé­szít ki. SALLUSTIUS KÉT HISTÓRIÁJA A Bibliotheca Huiigariea Antigua sorozat tizedik kö­teteként, hasonmás kiadás­ban jelent meg Baranyai Decsi Jánosnak 1396-ban, Szebenben kiadott müve: Ac Caius Crispus Sallustiusnak két históriája, „az clsoe Lu­cius Catilinauac az Romai birodalom ellen való ország árulásáról, masic Az Numi- diai lugurta királynőt-, az Romaiak ellen viselt hadá­rul: Had viselöknec. esmin- , den renbeli embereknec hasitokra, deákból magyarra fordulatot.” A fakszimile kiadású kötethez Kurcz Ag­nes írt kísérő tanulmányt. EGYIPTOM ES AZ ANTIK VILÁG Az Apolló Könyvtár so­rozat 7. köteteként adta köz­re a kiadó Dobrovits Ala­dár válogatott tanulmányai­nak első részét Egyiptom és az antik világ címmel. A szerző a magvar egyiptoló­gia egyi k legkiválóbb kép­viselője volt. Kutatási mód­szerét a szintézisre való tö­rekvés jellemezte, kereste a különböző ’kultúrák közötti összefüggéseket, közös voná­sokat. elsősorban a művé­szet. az irodalom és a val­lás területén. Válogatott ta­nulmányainak első kötete az egyiptomi és a görög- római kultúra érintkezései­vel foglalkozó műveit tar­talmazza. * LEV TOLSZTOJ — VILÁGTUDAT ES REGENYFORMA Török Endre müvét — Lev Tolsztoj: Világiadat és regényforma címmel — a Korunk tudománya sorozat­ban adták közre. Tolsztojt nem szokás vizsgálni abban az értelemben, hogv művé­szete és tanítása együttvé­ve. mit adott a világkultú­rának. E mű fő tétele, hogy a nagy orosz író pedagógiai tevékenysége és művészete egymást támogató erők. cél­ja: kijelölni Tolsztoj helyét a XIX. század szellemi tör­ténetében, s elemzésének egyik érdeme, hogy sikerült felvillantania a nyugat-eu­rópai és az orosz fejlődés sajátos kapcsolatát: központi gondolata, hogy a természeti rend és civilizáció ellentété­ből a kivezetést keresve, Tolsztoj az egyetemes egy­séget és egyensúlyt egy er­kölcsi teológia szerint akar­ta megteremteni. FODOR ANDRÁS Csűrös Miklós Fodor And­rás költői pályáját elemző monográfiája a kiadó Kor­társaink sorozatában jelent meg. A most ötvenéves Fo­dor András költészete szen­zációk nélkül, de nyilván­való értékeivel, évtizedek óta jelen van líránkban. A szerzőnek sikerült azonos hullámhosszra kerülnie a költővel, s így költészetét a maga teljes gazdagságá­ban, érzékeny pontossággal képes feltárni. Fodor lírája mellett érdemben foglalko­zik gazdag műfordítói tevé­kenységével. több kötetnyi esszéjével, a társművésze­tekkel való kapcsolatával. Kétezeréves kút Pécs legrégibbnek tartott kútját találták meg a régé­szek a történelmi városköz­pontban. a székesegyház kö­zelében, a Csontváry Múze­ummal szemközt. Maradvá­nyai egy közmű építése so­rán kerültek napvilágra. Előbb törökök építette kút­nak vélték, a további vizs­galatok eredményei azon­ban arra utalnak, hogy re­neszánsz építményről van szó, vagyis a magyar kö­zépkorban is használták. De az is elképzelhető, hogy már a római korban is létezett, hiszen a városnak azon a részén áll. ahol számos ró­mai kori lelet jelzi a két­ezer ev előtti életet. Terápia és kulturális élet Reflex-tervek Feljebb a középmezőnynél! — Mi most a Refle.v együttes legfonto­sabb célja'.’ — Megpróbálunk bekerülni az úgyne­vezett „körbe”. Saját dalainkkal, nótáink­kal a rádióban, televízióban fellépni, ne­vet szerezni magunknak. Ma már nagyon telített a könnyűzenei szakma. Pesten számtalan együttes működik, harcol a fel­lépési lehetőségért, s így szinte minden utat elzárnak a vidékiek elől. Mi azon­ban. s azt hiszem, ez a természetes, nem szeretnénk mostani színvonalunkon meg­maradni. Annál is inkább, mert mindany- nvian a zenéből kívánunk megélni, s eb­ben a műfajban próbáljuk meg kifejezni önmagunkat. Ehhez viszont nem elegen­dő. ha csak Miskolcon a Molnár Béla ifjúsági Házban játszunk. — As elképzelés és az akarat tisztelet­re méltó, de mini említetted, rendkívül zárt az a bizonyos kör. — így van. De a kemény, kitartó mun­ka idővel csak meghozza eredményét. A debreceni Color, Panta Rhei. valamint a miskolci Edda példáját említeném, akik már értek el bizonyos sikereket. A deb­receniek felvételeit már elég sűrűn játsz- sza a rádió, sőt már egy televíziós fellé­pésük is volt. Most egy ismert láncdal­szövegíró szövegére komponáltunk zenél. Ha néhány felvételünket elfogadja a san­zonbizottság, és adásba is kerülünk, ak­kor kevésbé fordulhat elő olyan eset, mint a múltkor, a Budai Ifjúsági Park­ban. — Miért, mi történt? — Az ifjúsági parkban már az elmúlt évben megkezdődött egy sorozat, amely­ben a vidéki együttesek kaptak fellépési lehetőséget. Mi az idén, július elején, az MB Jazz Combóval és a Híd együttessel közösen, adtunk koncertet. Az előadás vé­leményem szerint jól sikerült, csak éppen közönségünk nem volt. Százan, százhú- szan, ha lézengtek a parkban. Rossz volt az előkészítés, nem volt semmi propagan­dánk. Miskolcon, s a megyében talán is­mernek bennünket, de egy pesti srácnak mit mondhat a Reflex név? Augusztus­ban újra fellépünk — remélem, már na­gyobb közönség előtt. — Szavaidból úgy érzem, mintha volna egy bizonyos ellentét a könnyűzenében is Budapest és a vidék között. Valóban így van ez? .................... ,r>u ........ — A fogalmazás nem teljesen pontos. Mint már említettem, harc folyik a fel­lépési lehetőségekért, s mivel nálunk Bu­dapesten van a rádió, televízió, s csak egy hanglemezgyártó vállalat van — aki közelebb kerül a tűzhöz, hamarabb me­legedhet. „Odafent” talán elegendő egy­szer is bizonyítani, nekünk viszont folya­matosan kell tartanunk a színvonalat, hogy egyáltalában a felszínen maradhas­sunk. Szerintem a vidékiek is vannak olyan tehetségesek, mint a pestiek, s erő­sebb az akaratuk, több bennük az am­bíció. — Es még egy nem kevésbé lényeges szempont: felszerelésünk is van. Hosszú A miskolci Reflex a diósgyőri várban. Fotó: Kerényi László évek óta jóformán erre költjük összes jö­vedelmünket. A Reflexnek most körül­belül 6(H)—700 ezer forintot ér a felszere­lése, amellyel úgy. a középmezőnyben he­lyezkedünk el. Vannak technikusaink, ki­segítő embereink, s ez sem mellékes, hi­szen nagyon sok olyan „banda” van, ame­lyek csak bérelik a felszerelést, s alkal­manként fogadnak fel műszakiakat, akik csak a pénzre hajtanak, az előadás már másodlagos számukra. — Az együttes tagjait mostanában gyak­ran láthatjuk a miskolci rádióstúdióban. Mire készültök? — Megpróbálunk néhány felvételt előre elkészíteni. így — ha azokat jónak ta­lálják — nem kell előzetes meghallgatás­ra mennünk. Kérdéseinkre Bardos István, a Reflex együttes vezetője* szólóénekese: menedzse­re válaszolt. Társai: (Fanesik Zoltán) bii- lentvüs hangszereken. (Fehér Zsolt) baszr szusgitäron. (Papp Tibor) dobon. (Takács Gábor) szólógitáron játszanak. Mindany- nylan magasabb fokó zenei képzettséggel r endelkeznek, illetve igyekeznek azt meg­szerezni. 1974 őszén alakult az együttes, s nagy szerencsével már az első nyáron szerződést köthettek a Balatonra. 1975 óta a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Űttö- rőház az otthonuk, itt játszanak a jelen­legi tizenéves korosztálynak. Hogy fentebb elmondott tervük, az át­törés, miként valósul meg. az még a hol­nap titka. Mindenesetre, mi drukkolunk nekik. ' Udvardy József Beszélgetés a Folkrafl—Europe igazgatójával Az izsófalvi kórház má­sodik éve jelenteti meg Te­rápia című lapját. A leg­újabb. júliusi számban ol­vashatunk az intézetben fo­lyó kulturális tevékenység­ről is. Mint a beszélgetést össze­foglaló írásból kiderül, nagy gondot fordítanak a betegek művelődési lehetőségeinek biztosítására. „Kórházunk rendelkezik íekete-tehér és színes televízióval — olvas­hatjuk —, van világvevő rá­diónk, lemezjátszónk, sok hanglemezünk, komoly- és könnyűzenei felvételünk. Magnetofonunk is van” ,.. A továbbiakban megtud­juk. hogy az ismeretszerzés­nek, az ismeretek bővítésé­nek számos, kiscsopor tos for ­mája is létezik az intézet­ben. Szakköreik közül ered­ményesen működik a rajz­szakkör. a komoly zenei szak­kör. Hetente egy alkalom­mal német és angol nyelv­órákon tanulhatnak az ér­deklődök. Hétfőnként klub­délutánokat tartanak lánc­cal egybekötve, ez „elősegí­ti a betegek beilleszkedését a közösségbe, valamint le­hetőséget nyújt arra, hogy jobban megismerjék egy­mást”. Nagj' örömmel beszél az intézet kultúrfelelőse a gya­rapodó könyvtári állomány­ról. Az ötszáz könyv nem is marad „holt érték”, mert szeretnek olvasni az intézet lakói. A kultúr felelős így beszél törekvéseiről: „Álta­lában figyelembe veszem az olvasók egyéni ízlését és eszerint ajánlok könyveket nekik. A könyvtárnak van­nak különösen sokat olvasó törzsvendégei is, akik az át­lagolvasónál lényegesen töb­bet olvasnak. Azon vagyok, hogy a könyvbarátokat a könyv által neveljem és rá­vezessem őket a rendszeres olvasásra és megszerettes­sem velük a könyvet .. A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola torna­termének bejárati - ajtaján ezek a feliratok fogadták egy hétig az odaérkezőt: „Tanzsaal” — „Dance hall” — „Salle de dance” — „Táncterem”. A város és a főiskola har­madik alkalommal adott he­lyet a nemzetközi néptánc­szeminárium résztvevőinek; az idézett feliratok jól sej­tetik, hogy sokfelei érkeztek vendégek az idén is. Ez a tény, s azok a mind gj'ako- ribb híradásra késztető ese­mények, melyek a magyar néptánc iránti fokozódó ér­deklődést tanúsítják: bizta­tott a jó alkalom megraga­dására. hogy a szeminárium vezetőiével, a brüsszeli szék­helyű Folkraft—Europe igaz­gatójával e témáról beszél­gessünk. — Vajon, jól látjulc-e a megnövekedett érdeklődést? így látszik-e ez nemzetközi „szemüvegen” át is? — A táncot nem lehet el­választani a népművészet más megnyilvánulásaitól — mondta Rickey Holden. — Akit a tánc érdekel, kell hogy érdekessé váljék szá­mára a magyar zene. a nép­viselet is. Meg kell jegyez­ni, hogy a néptánc alkalma­zásának különböző módjai vannak: ha tehát azt mon­dotta példának, hogy egy nyugatnémet együttes ma­gyar táncokat tanul — ak­kui' úgy vélem, számukra a látványi bemutatása az ér­dekes. Ez természetesen, „ne­héz kő”, amit mi belete­szünk a néptánc jelentősé­gének serpenyőjébe. De csak egy kő. — Egy ilyen szeminárium, mint ez a sárospataki, amely­re Ausztráliától Kanadáig érkeztek érdeklődök (plusz még 13 európai országból), mulatja és bizonyítja, hogy abban a bizonyos serpenyő­ben, széles e világon bele­kerülnek azok az apró kö­vecskék is, melyek ugyan­csak jelentősek a néptánc szempontjából. A mi nyolc­van résztvevőnk mindegyike a saját érdeklődése révén jön ide; tehát azért jönnek, hogy örüljenek a táncolás lehetőségének, hogy ' saját belső igényük kielégítését kapják itt meg. Ezek az em­berek, ha hazamennek, sa­ját országukban fogják to­vábbadni az itt tanultakat, ilyenképpen ikszer iksz kis gyökérén terjed tovább az itt megismert eredeti anyag'. — Mindebből következik, hogy az a benyomás, amit említett, valóban fennáll és igen nagy mértékben emel­kedik az érdeklődés a nép­tánc iránt; így a magyar néptánc és a magyar nép­művészet iránt is. Önöknél. Magyarországon öt éve új útjára indult a láncházmoz­galom, s ennek éppen az a célja, hogy ne színpadi pro­dukciót nyújtson, hanem' a tánc funkcionális, gyakorla­ti értékét mutassa még, hogy az embereket köze­lebb hozza a tánchoz . . . — Miben látja, ennek az aktivizálódásnak az okát? — Nem vagyok illetékes arra, hogy valamennyi részt­vevő véleményét megfogal­mazzam, de azt hiszem, olyan következtetést vonha­tok le mégis, amivel min­denki egyetért. Amióta az emberek szabad ideje meg­nőtt, feltétlen erősödött az igény is arra, hogy ez az idő kellemessé váljék. Pi­henésüket gyakorlati, nekik örömet szerző foglalatosság­ra akarják fordítani. Már­pedig az aktív pihenés sok­kal kellemesebb, mintha csak ül az ember tétlenül vagy nézi a televíziót. — Azt hiszem, éppen ez a jelenség az, ami az embe­reket. úgy Magyarországon, mint másutt, közelebb viszi a tánchoz. A táncházfnozga- lom reneszánsza is igazolja, hogy az embereknek itt. Ma­gyarországon is megnőtt az érdeklődési e nemes tevé- kenvség iránt. Bár. ez kul­turális jellegű tevékenység, szeretném ennek szociális voltát is hangsúlyozni. A szociális szót társasági, tár­sadalmi értelemben haszná­lom, mert az emberek sem úgy mennek a táncházba, hogy kulturális tevékenysé­get folytassanak, hanem hogy társaságra találjanak; együtt legyenek egy közös cselekvésben. Mindezzel nem kisebbíteni akarom a kultu­rális értékét ennek, csak rá­mutatni kívánok a közös együttiét és szórakozás sze­repére. Ha tehát az a kér­dés, hogy miért jönnek ide a külföldiek? — akkor a vá­laszom az: éppen ezért... — De célunk ezzel a sze­mináriummal a tapasztalat- szerzés is. Ismerkedünk ze­nével. ellátogatunk eredeti táncokat őrző falvakba; is­merkedünk ennek az or­szágnak mindennapi életé­vel. Azok számára, akiknek a tánc a hobbijuk, sok eset­ben mindez ismeretlen. Az itt-tarlózkodás. tehát azt is jelenti számukra, hogy ki­szélesedik látókörük, gazda­godnak ismereteik azon or­szágról. ahol táncolnak, s új tapasztalatokkal térnek ha­za. — Ez a nyolcvan ember — akik általában részt vesz­nek ezen az évenkénti sze­mináriumon —. sokkal job­ban megismeri és megérti ennek az országnak az éle­tét. problémáit. Ez pedig — kölcsönösen — az emberek egymás iránti megértéséhez járul hozzá. Azt hiszem, ezekkel az ismeretekkel, amiket itt szerzünk, minden résztvevő — én is — kicsit magyarokká is válunk ... Tcnagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom