Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
eSZM-MAGVAKOtSZAfi 4 197V. augusztus 2., csütörtök Filmlevé! Rosszemberek Dzsoko Roszics Hegyessy főszolgabíró szerepében SZOMJAS GYÖRGY rendező úgv tűnik „a magyar westernt" akarja megteremteni. Néhány éve a Talpul: alatt fütyül a szél című filmjével már kísérletet tett kalandos, látványos, hazai történelmi témán alapuló és nagy tömegeknek szánt film alkotására, s ezt mind a kritika. mind a közönség eléggé tartózkodással fogadta. Legalábbis erősen megoszlottak a vélemények. Az a film a múlt század öü-as éveinek" belyárvilágából merítette témáját, azokat a betyárrálett szegényembereket állította előtérbe, akik a pásztorkodás folyamatos megszűntével kenyerüket vesztették, kénytelenek voltak szegény- legénnyé. betyárrá lenni. Őket üldözte akkor ebben a filmben a hatalom. Új filmje, a Rosszemberek, amelynek forgatókönyvét is Dohai Péterrel közösen a rendező- írta, az 1880-as évek betyárvilágába kalauzolja a nézőt. Igen sok tekintetben rokon az előző filmjével — mondhatnánk, úgy hasonlít e két film egymásra, mint az importált westernek —ez mégis izgalmasabb, érdekesebb még akkor is. ha nehéz fenntartás nélkül fogadnunk a benne látható soksok nyers erőszakot, durvaságot. kegyetlenkedést. Érdekesség még a két film kapcsolatában, hogy míg az elsőben a hazánkban nagyon gyakran vendégszereplő Dzsoko Roszics a betyárok vezetőjét játszotta, most ő a betyárokat üldöző Hegyes- sy főszolgabíró. Ügy tűnik, nemcsak pandúrból válhat jó rabló, hanem fordítva is, mert ‘ez a Hegyessy igencsak igyekszik emberséges lenni, még abban a hiyála- lában is, amely bizony eleve, kegyetlenséget feltételez viselőjéről. A Rosszembereknek ugyancsak megvan a történelmi alapja. Gelencsér Jóska és bandája az 18G0-as évek derekán elsősorban Somogybán fosztogatott, rabolt, az ottani hatóságok körözték és tették is aztán ártalmatlanná. Ezek a betyárok föld- vélküli szegényparasztok voltak. többségben egykori Kossuth-katonák és a be- tvárkodást, azaz a , gazdagok kirablását valamiféle' ..osztályharcos1’ tettnek is érezték. Jóllehet ezt a fogalmat* még nem ismerték! Gelencsér Jóska és hetyárbandá- ja elfotatásának körülményeit látjuk a filmben. A betvárok embert nem öltek, s ezért valami módon a fő- s olgabíró is máskéDnen öl- r’;izte őket. De egyszer Ge- r "'"‘■ér mégis meqölt egy ' '''ért., nevezetesen azöcs■ 't bitóra juttató falusi bí- " J. s ícv most már mint ' •■il'óst körözik és mozcó- ?'* á': vele szemben a me"e n ín •’űrt alt. a2 egész ál■ —báláimat. Az elfogatás-'is csak árulással silce- '? és ebben már kpzreját- c ik egy szerelmi szál. sőt érv szerelmi háromszög is. nevezetesen Gelencsér alve- zcrének a felesége közvetítésével az alvezér önmaga megmentéséért cserébe fel- aánlja társainak közreadását. A filmben mindez persze nem megy ilyen simán és ilyen röviden. A nyugati kalandos filmeket megszégyenítő látványos lovasvágták, betyárok és pandúrok közötti gyilkos ütközetek, na gyón izgalmas fordulatok, s nem kevéssé a közvetítő asszony nőiségének ..harcba- vetése” is jelentős szerephez jut. (Épp itt jelentkezik a film egyik ellentmondása: a történelmi magra épülő kalandos filmet elsősorban a fiatalok néznék meg, a ser- dületlenebb korú fiatalokat viszont nem lehet beengedni a moziba, a filmben igen erőteljesen jelenlevő nyers erőszak, durvaság, erőszakos és nem erőszakos szerelmi jelenetek és egyéb, a való életből vett, de mégsem gyermekeknek szánt mozzanatok miatt.) A ROSSZEMBEREK mozgalmasságában. meseszövésében, izgalmasságban, színészi játékban nemcsak eléri, messze meg is haladja a hasonló jellegű nyugatról importált filmek nagy átlagát. Talán az előbb említett, fiataloknak nem ajánlatos motívumok kicsit túltengenék benne, s ez akkor is baj, ha nyilvánvaló a rendező szándéka: egy kegyetlen világot, a nyers kegyetlenségen bemutatásával kivan ábrázolni. Bizonyos, hogy lesznek, akik idegenkednek a film egyes mozzanataitól, egészében azonban izgalmas, érdekes szórakozás a kalandfilmek kedvelőinek. Csúfak és gonoszak Nem kevesebb durvasággal találkozik az a néző sem, aki a hét másik új filmjét, az Ettore Scola rendezte Csúfak és gonoszak című olasz filmet - nézi meg. Valahol Róma peremén rettenetes viskók lumpen elemeinek világába enged .bepillantást a film, annak is a legmélyebb, legsötétebb bugyraiba, egy bizonyos Giaeinto igencsak népes családjának életén keresztül. A családban több generáció él együtt, munkakerülők, alkal-f mi munkások, prostituáltak: tolvajok, valami rettenetes kibogozhatatlan összekapcsolódásban, s mind arra spekulálnak, hogy , a családfő félszemének elvesztéséért kapott biztosítási díjat megszerezzék. Szinte alig van története a filmnek, csak egyre mélyebben és mélyebben látunk bele ebbe a rettenetes világba, halljuk az elviselhetetlenül durva kiszólásokat. látjuk a visszataszító embereket és élelje- lenségeket. S akinek erős gyomoridegei vannak, /hogy mindezt végignézze, utólag eltöprenghet, vajon a rendező a iumpenvilágot akarta-e bemutatni, vagy valami olyasmit is, hogy "a csillogó -Róma árnyékában ez az olasz élet is van. Ez a film is csak felnőtteknek való A gyerekeknek a Mentsd meg Zapalál! című NDK ifjúsági filmet kínálják a pre- miermozik. Benedek Miklós Örülnék, ha minél többen eleget tennének Mezei Éva felszólításának. Mert színházat játszani — min- . den életkorban — nagyon kellemes és hasznos dolog. De mint annyi minden mást, ezt is lehetőleg gyerekként kell kezdeni. A kiváló színházi szakember (aki nemcsak > hivatásos rendező, hanem a magyar amatőr színjátszás egyik jelentős esztétája és gyakorlati képviselője is) új könyvét tehát elsősorban iskoláinkban forgathatják haszonnal. És természetesen nemcsak a gyerekek, ifjúsági vezetők, hanem a pedagógusok is. Mezei Éva egyébként nagyon nehéz feladatra vállalkozott, hiszen alig több. mint 18 ívnyi terjedelemben (s a kötetet nagyon sok illusztráció is gazdagítja) lehetőleg mindent el akar mondani, amit a színházról, s a drámáról alapfokon tudni kell. Világos, hogy ennélfogva sűríteni kényszerül. Mindennek ellenére. a könyv nem adathalmaz; a szerző lépésről lépésre avatja be olvasóját Játsszunk színházat! a színjátszás, a színház és a dráma titkaiba. Az úgynevezett „bajelhárító 1 játékoktól” kezdve megismerkedhetünk az antikvitás színházával, a Távol-Kelet jellegzetes színházi formáival, majd kronológiai sorrendben haladva. a középkortól egészen napjaink politikai színházáig eljuthatunk. Rövidebben és lén.yegre- töröbben. azt hiszem kevesen írtak színháztörténetet. Persze, azért lehet Mezeivel vitatkozni. Azt hiszem, nemzeti színjátszásunkra, a magyar dráma és színház születésére több helyet kellett volna szentelnie. Mert jó. hogy fogódzóul megemlíti a szerző mondjuk a hamburgi dramaturgiát, ennek ismerete azonban korántsem annyira fontos (alapfokon), mint például az a színházi forradalom, melynek a hazai Thália Társaság volt a kezdeményezője. Hogy a' korábbi törekvéseinkről ne is beszéljek. Például a 18. századi magyar diáks/.ínját- szásról. A nemzeti drámával és színjátszással összefüggésben bizonyára tetszéssel fogadták volna az olvasók, ha betekintést nyerhetnek Bornemiszától Katona Józsefig — különös tekintettel Csokonaira — a magyar dráma történetébe. Egyszóval a magyar ifjúságnak készült „színházi, illetve drámai kistükör” meg kellene, hogy mutassa azokat az értékeltet, melyek a világszinház szempontjából talán nem annyira jelentősek, de a mi kultúránknak elidegeníthetetlen értékei. Egyébként nem a történeti rész a legizgalmasabb Mezei Éva könyvében, hanem azok a fejezetek, melyekben a ..szakmát” tanítja a. szerző — számtalan gyakorlati Janácsot adva az amatőröknek. Mezei képes arra. hogy egyszerre neveljen játszóvá és nézővé. Ez könyvének legnagyobb értéke. Az érzékszervi megismeréstől kezdve rengeteg jó játék „receptjét” találhatjuk a könyvben, melyek mind-mind hozzájárulnak a személyiség fejlesztésé-' h^z, a színészmesterség alapjainak elsajátításához. De kapunk dramaturgiai tanácsokat is, megtanít bennünket a könyv a térszervezésre, a jelmezekkel* kapcsolatos tudnivalókra, és így tovább. Nagyon jónak tartom, hogy — egy korábbi fejezetben — alkalma nyílik az olvasónak bepillantani» a hivatásos („az igazi”) színházak munkájába is. A kötetet, amely — nyugodtan állíthatjuk — hiányt pótló munka, úgynevezett ...színházi ábécé” egészíti ki. Az ábécé harminc egynéhány címszavában a leggyakrabban használt idegen eredetű (akció, duett, cpi-' lógus. iazzi. naiva. szituáció. sámán stb.) színházi kifejezésekkel ismerkedhet meg az olvasó. (gyarmati) A gyarapodás színképei Szerencsen — Apropó...,, ha máraz újságokról beszélgettünk . .. Nem tudom, észrevette-e, a cukorgyárral szemben a Posta, korszerű hírlapárusítót állított fel. Az imént éppen arról tárgyaltunk itt telefonon, hogy benn. a nagy-, község szívében is új pavilont kapunk. Pontosabban: kapnak a hírlapok ... Szerencs: „nagyközség, a Hegyalja kapuja, járási székhely”. Neve, a néha odatévedőnek. meg a hallomásból ismerősnek édességet idéz; cukrot, csokoládét. Az ott időző érdeklődőnek naponta formálódó, gyarapodó arcát is megmutatja. Ami néni kelti mindig az „édesség” érzetét.... mert építési kellékek-rendetlenségek foltozódnak itt is, ott is. A jelent a jövőért vállaljuk. Ezért külön öröm a ma minden apró gyarapodása. Némi szemrehányás ki is jut az újságírónak: bizony, több helyet érdemelt volna a híradásokban az az összefogás, az a nekibuzdulás, mely az idei gyermeknapra „átadta” a fürdő területén a 15x9 méteres uszodát, helyesebben úszómedencét. . No, nem azért kellett volna többet szólni róla, hogy közhírré tétessék: hány társadalmi munkaóra, hány „összedobott” forint ... Nem ezért: hanem, mert a. tett formai részén túl a lényegre büszkék itt. Arra. hogy szünidőben kellemes és hasznos időtöltést biztosítottak a nagyközség iskolásai számára; megnyílt a lehetőség az úszásoktatásra, mint ahogyan a cukorgyári óvodából már jelezték is igényüket: szerelnék itt kezdeni ... Apropó... üzemek és a nagyközség. Számos példáját lehetne hozni a gyarapító együttműködésnek. Mizser Sándor tanácselnök ezúttal csak egyet említ: — Szerencsen — a nagyközségi tanácsnak — nincs, eddig nem volt bölcsődéje, csak az üzemeknek. A,szükség — hisz’ az itt lakók döntő többsége bérből és fizetésből él — már régóta szorít minket is. Lehetőségünk azonban csak most nyílt — a szülőotthon épületének felszabadulásával — arra, hogy egy, harminc apróságnak helyet adó gyermekintézményt létrehozzunk Ennyire tellett a mi anyagi erőnkből, segítségünkre jöt tek azonban az üzemek. Az ő támogatásukkal további tíz gyermek elhelyezését tud juk még biztosítani: ekképpen negyven bölcsődei férő f hellyel gyarapodik a nagy község. Már szeptembertől... A szükség, bizony nem csak a jelen miatt szorít. Gyermekintézményekre bőven lesz itt szükség Szeren csen, elég talán ehhez indoknak a fiatalok nagy építkezési kedve, a családi házak számának szaporodása. A tanácselnök: — Ebben az ötéves tervben hatvan célcsoportos lakás építését tűztük célul. Harminchat család már ebben az otthonban él. a még hiányzó huszonnégy szövetkezeti lakást július végére szeretnénk megépíteni, s terv szerint, augusztusban adjuk át a kulcsot a lakóknak. Mindezzel egyidőben már folynak a terülelelöké- szilósi munkák; a következő tervidőszakban építendő lakások helyének előkészítő munkálatai. És még egy újság: augusztus 20-án új irodaházba költözik az állami gazdaság, eddig . a várban helyet kapott, központja is. Nemrégiben írtunk arról, hogy a Rákóczi-vár főépületéből kiköltöztek az eddig olt dolgozó intézmények: megkezdődött a feltárás, amit majd a felújítás követ. Ezzel kezdetét vette a várkert rendbehozatala is; mint ahogyan a már átadott vagy még csak építendő létesítmények környékén is folyik a tereprendezés, a szépítkezés. Takarítanak és építkeznek Szerencsen. Ki mondhatná, hogy ez a legszebb „csomagolás” — amit a szem kaphat látványnak? Ám, Szerencsen azt vallják, hogy meg kell ..szenvedni” a szépségei: s ők a jövőnek dolgoznak. Aki vonattal megy oda, s gyalog indul neki az állomásról. az első „kanyarban” már hiába keresi a régi. elavult kicsi épületet, a mindent árusító boltocskát. Hatalmas monstrumgépek figyelik helyét, némán. De már nőnek beszédessé a földből az alapok. Még ebben az ötéves tervben új ABC-áruház épül (itt is)... (lénag-y) A faragók faragása Régi mesterségek Egv momentumra különösen felfigyeltem a „Nézőpont” legutóbbi adásában. A televízió kulturális folyóirata ezúttal a műemlékvédelemmel foglalkozott, s a többi között kiderült, hogy kevés a műemlékeinket felújító, karbantartó szakember. Persze,, a műemlékvédelemhez szükséges milliókat sem künrtyű előteremteni, de nem a pénz, sőt nem is a tudományos apparátus megfelelő működtetése, célszerű felhasználása a legfőbb gond. hanem azoknak a mestereknek a megtalálása. akik még értenek a népi építészethez (ácsok, tetőfedők stb.), vagy a „fehér munkákhoz”. Régi kőművesek. bádogosok, kovácsok, faszobrászok. A különböző objektumokat. tárgyi emlékeket rendszerint megmentjük az utolsó pillanatban az enyészettől. Még meg tudjuk menteni. mert a legszükségesebb pénzt valahogy mindig előteremtjük. s élnek még (bár egyre kevesebben) a. régi mesterek. De — mint ez a műsorból is kiderült! — nincs utánpótlás. Lehel, ugyan, hogy egy- egv régi mester mellé még oda-oda szegődik egy-eay fiatul, aki kedvet érez a különleges szakmához, de a számuk egyre kevesebb. 'Annál is inkább, mert ezek a ritka mesterek néni élveznek különösebb szakmai, anyagi megbecsülés). A tennivaló nyilvánvaló. A régi szakmákra új embereket kellene kiképezni. Egyetlen megyében történt is erre javaslat. Persze, csak javaslat... Nem akarok vészharangot kongatni. de előfordulhat, hogy néhány év, vagy évtized múlva, külföldről kell behívni műemlékeink felújításához a speciális szakembereket. Ha nem is vagyunk műemlékekben gazdag ország, minden »megye rendelkezik műemlékekkel. Mi volna, ha ezek karbantartásához speciális brigádokat szerveznének? Ezek a szakemberképzésnek is bázisai lehetnének. A módszerek kidolgozása, persze nem a mi feladatunk, de azt nagyon szeretnénk, ha nem kellene hosszú éveket várni (nem pénz. hanem ember híján) valamely műemlékünk helyreállítására. S főként, ha nein kellene év végén visszafizetni a műemlékekre szánt pénzt, mert nincs szakmai erőnk azt célszerűen felhasználni. Fáj az embernek, ha nemzeti kincseink pusztulását látja, de az ezeket megmentő szellemi erő elapadása is fáj. Annál is inkább, mert a régi falakból kihullott kövek helyére újakat lehet fa • rágni, a faragó faragása azonban már nehezebb feladat. Gy— Emlékmúzeum Kisfaluéi Strobl Zsigmond 188í-ben született a Zalci megyei Alsó- rajkon. Szobrainak egy részét Zalaegerszegen, a tiszteletére alapított emlékmúzeumban őrzik. A képen: Az íjász a Göcseji Mii- . zeum előtt. I
