Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

1979, augusztus 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 I I I I I I I I I t Postánkból ÓVJUK, BECSÜLJÜK MEG közös értékeinket ( önmegbecsülésünk, közös- ( segi kultúránk jele, ha lakó­helyünkön található művé­szeti. botanikai, földtani és egyéb értékeinket megvédjük, , óvjuk a rongálódástól, tönk- ’ remenéstől. Gondatlanságból, felelőtlenségből sokszor pó­tolhatatlan értékek pusztul­nak el. A szerencsi táj ter­mészetjáró feltárása során néhány konkrét esetre akad­tam. Golop község fölött emelkedő. Somos-tető kilátó­helyéhez és távolabbról oda­vezető utak környékei bokro­sak. benőttek. Ez a tény az idegenforgalmat, a termé­szetjárók közlekedését ma.id­Külön örömünkre szolgált,> hogy a no brigádból álló mezőnyben miskolci nők nyerték a vetélkedőt. Barna Bertalanná. Bodrogi Károly­ivá és Kásái Károlyné. akik a Moszkvában tartott búcsú­vacsorán kapták meg szerep­lésük utalmát. Ez a felejthetetlen kirán­dulás valamennyi résztvevő­nek hasznos tapasztalatot nyújtott a Szovjetunió életé­nek közelebbi megismerésé­hez. és további lendületűt adott a szocialista brigád­mozgalom tagjainak munká­jához. Sepsi Gyula Miskolc nem lehetetlenné teszi. Amennyiben az erdő megtisz­títása munkaköri kötelessége valakinek, ezúttal hívjuk fel figyelmét erre a feladatára. Ugyancsak ilyen gondozatlan a legyesbényei FulóAhegy fa­lu felőli oldalán a szép szik­laszirtek környéke és a bar­langhoz vezető gyalogösvénv. Sem a hegytetőről, mely egyébként a környék egyik legszebb körkilátópontja, sem a község felől nem lehet aka­dály nélkül megközelíteni az üregeket, a törpevulkán vi­dék egyetlen barlangját, mely nem mészben képződött és régebben régészeti feltáráso­kat is végeztek benne. Úgy gondolom, hogy az illetékes tanács, de a község lakói, szervezetei is tehetnének any- nyil annak érdekében, hogy senki ne kifogásolja a jövőben a gondozatlanságot, hiszen elsősorban e környék lakóinak büszkesége a bar­lang és a szép. kilátást nyújtó hegy. A most megjelent részletes Dél-zem'pléni-hegység turisla- Iérképe még több kirándulót vonz majd környékünkre, ezért fokozottan kívánatos a fentiek megszívlelése. Németh Pál Szerencs KÖSZÖNET AZ EMBERSÉGÉRT... Név szerint nem tudom, ki volt az a gépkocsivezető, aki július 2ö-án délután 4 óra körül a GC 82-88. írsz. 133- as számú autóbuszon teljesí­tett szolgálatot, de hogy na­gyon emberséges volt, azt fel­tétlen el kell ismerni. Ezen a délutánon ugyancsak el­eredt az eső,' s azok. akik kisgyermekeikkel hazafelé igyekeztek, bizonyára nem fe­lejtik el azt a fiatal, szőke gépkocsivezetőt, aki u fenti autóbuszt vezette. Hogy mi­ért? A 133-as számú busz az LKM 10-es kaputól hivatalo­san csak a Tanácsház téren ál! meg. Ezen a délutánon azonban mindenütt megállt, ahol kisgyermekes mamákat, papákat. vagy hazatérni igyekvő embereket látott a megállókban. Az eső elől úgy gyűjtötte az autóbuszba az utasokat. akár tyúkanyó szárnya alá a kiscsibéit. Volt, aki megköszönte a szokatlan figyelmességet, volt. aki nem. Engedje meg, kedves fia­talember, hogy én köszönjem meg önnek ezt a nagyon em­berséges cselekedetét mind­azok nevében, akiket meg­mentett a bőrig ázástól, sőt talán a megfázástól. BARATSAGVONATTAL A SZOVJETUNIÓBAN Havclkánc Tóth Melinda Sajokaza, Bányász u. 13. Több mint tiz esztendeje annak, hogy a vasutasszak- szervezet és a MÁV Vezér- igazgatósága évenként indít barátságvonatot a Szovjet­unióba, az élen járó szocialis­ta brigádvezetök és brigádta­gol; jutalmazására. Ez évben július 7-én indult ilyen, 330 vasutassal, akik ez alkalom­mal szovjet földön töltötték a XXIX. vasutasnapot. A ti­zenkét napos út során Kijén, Leningrad, majd Moszkva ne­vezetességeivel ismerkedtünk meg. Leningrádban leróttuk kegyeletünket a Hősök teme­tőjében és koszorút helyez­tünk el az Ismeretlen katona sírjánál. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagjaival, va­lamint szovjet vasutasokkal találkozón vettünk részt, melyre 'sokáig és szívesen emlékezünk vissza. Moszkvá­ban városnéző körútra vitt az autóbusz. Megnézhettük a Kremlt, a KGST-palotát. s a Lomonoszov egyetemet, ahonnan■ csodálatos panorá­ma nyílt az olimpiára készülő Moszkvára. Koszorúi helyez­tünk el a Lenin-mauzóleum- nál. s virágot lettünk a Kreml falában eltemetett, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, Landler Jenő urná­jához. Felsorolni is sok lenne azt a sok szép és felejthetetlen ,látnivalói. élményt, amit ez az lit jelentett mindannyiunk szániára. 1 S hogy a hosszú utazás kellemesen teljen el, Ki tud többel a Szovjetunió­ról? címmel vetélkedőt ren­dezett a barátság vonat veze­tősége. A politikai, gazdasági, kulturális, valamint sport té­makörből összeállított kér­déscsoport komoly feladat ele állította a vonat utasait, de « brigádok iá felkészültség- lói tettek tanúbizonysáoot. * Az Állami Gazdaság mályi tanyáján lakunk, s autóbusz- szal járok bevásárolni Mis­kolcra. Július 14-én is így tettem, magammal hozva két kislányomat is. A kalauztól érdeklődtem, megáll-e az autóbusz a tapolcai elágazás­nál, mert akkor két kislá­nyom ott szállna fel. Meg­nyugtatott, hogy' ott megáll­nak, így hát nyugodtan ül­tem tel a délután 2 órakor, a Búza térről induló autó­buszra. hogy két kislányo­mat majd ott felvesszük. Már elhagytuk az elágazást', ami­kor hirtelen felkiáltottam, hogy álljon meg a vezető, hi­szen két kislányom a meg­állóban vár, pénz sincs ná­luk, hogy jönnek haza. Na­gyon megijed lem. azt sem tudtam, hirtelen mit tegyek. A kedves, idős kalauz bácsi azonban azonnal szólt a ve­zetőnek és a hejőcsabai vas­úti felüljáró előtt megálltak. Korát meghazudtoló fürge­séggel leugrott a buszról, s az elágazásig szaladt a két gyerekért. A futástól kiful­ladva. örömmel mondta ne­kem: tessék megnyugodni, itt vannak a gyerekek. Sem a vezetőtől, sem a kalauztól egy Szemrehányó szót nem kap­tam. s úgy érzem, hogy kö- szönetemet. s a dicséretet megérdemlik a nyilvánosság előtt Kívánom, hogy nagyon sok ilyen kedves, segítőkész és jó modorú közlekedési dol­gozónk leaven, mint az EG 12-28. rendszámú autóbusz vezetője és kalauza, akikre most is szeretettel és hálával gondolok Horváth Fcrcncné 1 Mályi Állami Gazdaság fonva kalappal! Hogy tetszik a maskaráin?1 Más Csiiiéra Július 28-ón a csillebérci nem­zetközi úttörőtáborban az euró­pai gyermektalálkozó alkalmá­ból játékvárost alapítottak. A Csaknem másfél évtizeddel ezelőtt — lí)t>5-ben — kezd­ték el a formaldehid gyár­tását az Északmagyarországi Vegyiművek C-üzemében. A népgazdaság számára e rend­kívül fontos anyagból ez idő alatt a termelés megsokszo­rozódott. Érdemes megemlí­teni, hogy a sajóbábonyi vál­lalat éves termelési értékének ma már csaknem az egyhar- madát ez az egység adja. A fejlődésre jellemző, hogy az elmúlt, években újabb ter­mékek előállítását is meg­kezdte a C-üzem: több nö­vényvédő szer gyártása tör­ténik ott. A formaldehid iránti igé­nyek növekedését figyelembe gyerekek polgármestert válasz­toltak, majd tréfás játékokon, vetélkedőkön versengtek. véve, az üzemben egv gondo­san előkészített, jól megszer­vezett intenzifikálási progra­mot kezdtek el két évvel ez­előtt. Tervszerű munkaerő­gazdálkodással. a termelés hatékonyságának állandó, nö­velésével sikerült elérnie a C-üzem gárdájának. hogy 2t)—30 százalékkal növekedett a termelés az eltelt időszuK- ban. Mindezt a sikert ugyan­azzal a létszámmal valósítot­tak meg. Az intenzifikálás nem feje­ződött be, azóta is állandó folyamatnak tekintik, és ezt tekintik az egyik elsőrendű feladatnak. Az Avas-déli' lakótelep má­sodik ütemének első épületeit néhány hónapja adták át a lakóknak. Az itl élők — ugyanúgy, mint más új lakó­telepre költözök — sokat bosszankodtak és ma is sokat bosszankodnak az építkezé­sekkel járó felfordulásokon, a sáros utakon, a park- és játszótérhiányon. Jóllehet, a napokban egy új. óriási ját­szóteret kapott az Avas-tető, sok minden hiányzik még in­nen. ami kellene. Persze, nem a türelmetlenség sarkallja az itt élőket. Érthető, hogy egy ilyen óriási építési területen nem készülhet el minden egyszerre. De — mondta egy itt lakó kismama —sok min­den elkészülhetne a tervezett határidőnél jóval hamarabb, ha az építők, a munkaszer­vezők. esetleg a tervezők nem hagynának valamit ki számí­tásaikból. Nevezetesen azt az óriási aktivitást, azt a még ma szunnyadó — nevezzük így: munkaerőt, amelyet pe­dig nem lenne szabad figyel­men kívül hagyni. Sem a ját­szóterek készítésénél, sem a frissen felhúzott bérházak közötti parkok, zöldövezetek kialakításánál. Nem tudom, hogy hányán ' élhetnek lent az Avas te,tején azokban a bérházakban, ame­lyeket az. utóbbi egy-másfél évben adtak ál. Valószínűleg sok ezren. Ugyanilyen való­színű az, hogy a sok ezer itt élő ember közül sok százan vállalnának — »tegyük hozzá máris: önkéntesen és szíve­sen — bármilyen társadalmi munkát, amely lakókörnye­zetüket szebbé tenné. Sót: ezen a fiatal lakótelepen máris megfigyelhető egyia.ita rétegződés. Mert, akik fent- ről, a tetőről járnak le. az aljba (az Avas 1. ütem régen átadott részéről van szó) sok­szor irigykednek, ha meglát­nak egy-egv csoportot, amint éppen parkot gondolnak, vagy. játszóteret csinosítanak. Nehezen lehetne hirtelen megmondani, hányszor ér­deklődlek már a „fentiek”, a busz végállomása környékén élők. hogy rájuk, az ő mun­kájukra. kinek van szüksége. Mert biztosan tudnák vala­mely területen foglalkoztatni az ill élőkel is. Hogy, hol van szükség erre a még' ma ki­használatlan segítségre — mind a mai napig nem tudni. Remélhető, hogy azok, akikre ez tartozik, hamarosan intézkednek, s igénylik ezt a segítséget. — puszíafalvi — Ésszerűbben, batékenyabban nek, hogy a tömb-olvadás- i pont megemelkedik; a jég­részecskék elolvadnak. Ezt ! követően azonban a víz 1 kisebb nyomási zónákba j vándorol, és újból meg- i fagy. Az újrakristályosodás J és az újrajegesedés a hó i tömörítésekor is lejátszó- j dik. ezért lehet hóból égé- i szén jól építkezni. A ..hó- 1 utak” építésekor éppen J ezért, a nagyobb szilárd- i ság érdekében szokták elő­ször tömöríteni, majd ál- i keverni, és újból összepré- sélni a havat. t i A Föld felszínének mint- 1 egv 7 százalékát a sarkvi- , dékek foglalják el. és ezek i a területek évről évre egy- J re inkább lakottá válítak. i De nemcsak a sarkvidéke- J ken. hanem Szibéria, ■ Grönland és Alaszka oriá- [ si területein is szóba jöhet ' a hó é.s iéa építőanyagként i való használata. Persze, el- ■ ső.sorban raktárak készül- ! hetnének légből álló falak- i ka! padlózattal és födém- J mel. főként élelmiszerek [ tárolására. Képünkön is i egy if ven jégraktár. annak i bejárata látható nv 4nt»*4.-. , tisz.oo Az .örök fagy világában élő népeknél, különösen az eszkimóknál, nagy hagyo- m|ánya van a hóból való építkezésnek. A hókunyhók tartósak, melegek, és fel­építésükhöz még építő­anyagra sincs szükség. A kunyhó belsejében bizton­ságosan lehet tüzet rakni, a hőmérséklet. emelkedése nem árt a vastag falú épít­ménynek. A belső felület ugyanis megolvad és a ke­letkező jéghártya megaka­dályozza1 a hőcserét, vala­mint elejét veszi a továb­bi olvadásnak. A hónak és jégnek épí­tőanyagként betöltött sze­repét tudományos szem­pontok alapján is megvizs­gálták. Igen kedvezőnek találták azt a képességet, ami t újrakristályosodásnák. neveznek. Ez a folyamat úgv megy végbe, hogy az apróbb kristályokból új. óriás kristályok keletkez­nek. Így az anyag külön­álló darabjaiból hatalmas, egybefüggő szerkezet jön létre. Ugyanehhez az ered-: menyhez vezet a hó és a jég újrajegesedése is. A je­lenség lényege az. hogy nyomás hatására a jég kü­lönálló részecskéi olyan közeli kapcsolatba kerül­jr Építkezés hóból és jégből

Next

/
Oldalképek
Tartalom