Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG * 1979, július 12., csütörtök Nézőtéri meditáció VADNYUGAT Miskolciak Kékmezőn Táborozni tudni kell... LESZÁMOLÁS A KOCSMÁBAN cimmel látható e héten az Alekszandr Fajncimmer rendezte szovjet film, amely a húszas éuekben játszódik és az új rendőrségnek a küzdelmét mutatja be a büntevő bandákkal szemben. Előzetesként a fenti képpel tájékoztatjuk olvasóinkat e filmről. bálók életútját. A tisztes far- meresaládoltkal együtt ter­mészetesen megjelennek az új vadászterületen a nyerészke­dők, a gonosztevők és azok bandái is, harcokba kevered­nek az indián őslakossággal, megépül az egész vadnyugat életét megváltoztató vasút stb. Hőseink közben elhal­nak, gyermekeik folytatják az életet. Néhány szokványo- sabb-izgalmasabb képsor és sok-sok történeti illusztráció­nak ható jelenet váltja egy­mást, s azokat Spencer Tracy összekötő szövege fogja egy­séges történetbe. Az utolsó kockákon a mai vadnyugati metropolisok képeit látjuk, s halljuk, hogy a film hősei­nek munkája nyomán szület­hetett meg mindaz. Kevés izgalom, hosszú időtöltés, többnyire olvashatatlan fel­iratozás jellemzője még e filmnek. Minden bizonnyal igen so­kan lesznek kíváncsiak a Henry Hathaway, Jolin Ford és George Marshall rendezte, hozzánk tizenhét esztendei ké­séssel érkezett, A vadnyugat hőskora című amerikai film­re, hiszen a western iránt nagy az érdeklődés. Nos, a hosszú késés nem zavar, hi­szen ez a film 11)62-ben sem lehetett sokkal értékesebb, mint napjainkban. A három rendező és sok . egyéb más alkotó összefogásával, igen reprezentatív sztárokat is felvonultató szereplőgárdával készült kétrészes — kereken százhatvan perc tiszta vetí­tési időt felemésztő — film sokaknak okoz majd csaló­dást a western-történetek, a vadnyugati filmek kedvelői közül. Itt nincsenek super- man-szerű covvboyok, a tör­ténet szála nem a szabvá­nyok szerint bonyolódik, ha­nem helyette egy meglehető­sen lassú sodrú epikus tör­ténet pereg előttünk, amely 1839-tól I8íi9-ig kíséri nyo­mon a keleti amerikai vidé­kekről nyugatra vándorló te­lepesek, egyéb szerencsét pró_ * A filmbaráti körökben fel­újítják az öl évvel ezelőtt be­mutatott angol Macbeth-el, Polanski müvét, a Shakes. peare-kedvelők örömére. Len­ne még egy vakációra szánt csehszlovák ifjúsági film, a Végre megértjük egymást cí­mű, de az nem található a miskolci premier-program­ban. (benedek) Nyár a képernyő előtt A Magyar Televízió harmadik negyedévi műsoraiból A Magyar Televízió har­madik negyedévi műsorter­vet böngészve elsőként a ■filmsorozatokat említjük, hi­szen eléggé ismert, milyen sokan szeretik ezeket az adásokat. A műsorterv ígé- rele szerint egy nyolcrészes svéd tévéfilm látható Ras- kens címmel, amely a múlt század utolsó harmadában játszódik. Négyrészes lesz a Camilla című olasz film. a háború utáni Olaszország ke­resztmetszete. Tizenkét rész­ben jelentkezik a lengyel Éj­szakák és nappalok, Maria Dabrowska nagy családregé­nyének filmváltozata. Üt al­kalommal kerül a képernyő­re a néhány éve elhunyt ki­való szovjet művész, Sulisin öt filmje: a Vörös kányafa, Te ref ere, a Különös embe­rek, a Szerelő fialok és fi­véretek és a Volt egy ilyen Legény. A nyár során kezdő­dik meg két alkotói sorozat, az egyikben Makit Károly hét mozi. és két tévéfilmje, a másikban Jean Gabin nyolc filmje látható. Az irodalmi, drámai és szórakoztató miisorok sorá­ban bemutatják Róbert Lász­ló szerkesztő-riporteri köz­reműködésével a kiváló olasz filmszínész, Cián Maria1 Vo­lonte eddigi életútját. Az en színházam címmel olyan em­bereket szólaltatnak még, akik nem állnak közvetlen kapcsolatban a színházzal. Magyar drámák Moszkvában címmel a Szovjetunióban megrendezett magyar dráma hetéről kapunk képet. A Ha­misítók klubja híres irodal­mi csalások szerzőit és azok témáját mutatja be. A Nyi­tott könyv sorozatban Len­Balassi Az. irodalmat, a zenét és a műemléket kedvelők nagy érdeklődése kísérte az -Esz­tergomban megrendezett Ba­lassi Bálin t-emlék napokat. A Duna-kanyar Intéző Bi­zottsága, az Esztergomi városi Tanács, a . Magyar Hanglemezklub és a Komá­rom megyei Idegenforgalmi gyei József most megjelent Neve: Bernhard Reisig című regényét, valamint a Száz- egy elbeszélés című kötetet ismerhetjük meg. A tévéjá­tékok és tévéfilmek sorában találjuk az elkövetkező he­tekben Galgóczi Erzsébet Úszó jégtábla című elbeszé­lésének Nemere László ren­dezte filmváltozatát; Száraz György Woravka tanácsos úr című tévéjátékét Mihálvfy Sándor rendezésében; Tóth Benedek Nincs visszaút cí­mű kisregényének Hajduíy Miklós rendezte filmváltoza­tát; Szilágyi János Találko­zás című tévéjátékét Mál- nay Levente rendezésében; Kertész Ákos Aki mer, az nyer című tévéjátékét Rényi Tamás rendezésében; Sze­metes trilógia címmel Szán­tó Tibor, Gyárfás Miklós és Kumondy László egy-egy novellájának tévéíilmválto- zatát Gaál Albert rendezésé­ben; ugyancsak az ő rende­zésében látható Polgár And­rás Gyerekjáték című tévé- filmje. Szokolov ítélet, után című tévéfilmjét Kocsis Sán­dor rendezte. Radó Gyula rendezésében láthatjuk Ko­csis István A korona arany­ból van című tévéjátékét. Szabó Magda nagy sikerű drámája, a Kiálts, város! Hajdufy Miklós rendezésé­ben kerül képernyőre. Thury Zoltán Katonák című darab­jából Havas Péter rendezett tévéjátékot. Szerepel még a nyári programban Osztrovsz- kij Jövedelmező áííás-ának tévéváitozata, Bródy Sándor N apkolduló-jának tévéfilm- vállozalá, valamint Marlow —Brecht:'Angliai U. Edivard- ,ia. napok Hivatal együttesen rendezte meg július 6—8. között az emléknapokat. Balassi mü­veit, a költő „nótajelzései- vel” ellátott verseit népsze­rűsítették. ősbemutatót ren­deztek a legújabb kutatások nyomán előkerült Balassi- dallamokból. A fiataloknak és gyerme­keknek szól A „szent ma­gántulajdon” ellen című do­kumentumfilm, a Galilei­kor! bemutató „Őrzök! Vi­gyázzatok a strázsán!”, vala­mint Móra Ferenc Rab em­ber fiai című regényének té­véváltozata. Az aktuális politikai és is­meretterjesztő műsorok kö­zül igen érdekesnek ígérke­zik a Pályamódosítás, amely az iljúkorban választott pá­lya megváltoztatásáról szol, Az ötvenesek című doku­mentumfilm a huszas évek­ben születettekről, Az embe­ri lest című nyolcrészes szí­nes sorozat, több tudósport­ré, valamint Szabó György Mednyánszky (Epizódok egy csavargó festő éleiéből) cí­mű, a nagy festőt bemutató filmje, Szőnyi G. Sándor és B. Farkas Tamás rendezésé­ben. Az 1960-as évek elején, amikor a magyar játékfilm- művészet emlékezetes fény­korát éile. hazánkba látoga­tott Wílkeing professzor, az NDK-beli DEFA Filmgyár akkori igazgatója. Felkereste a Lumumba utcai filmgyárat is. A vendéglátók végigkala­uzolták a stúdió épületeiben. A körséta végén a proíesz- szor ezt — az azóta már le­gendássá vált, S gyakran idé­zett — kérdést tette tel: ..Na­gyon érdekes volt ez a film­gyár-múzeum. amit láttam, de hol készülnek most azok a nagyszerű magyar játék­filmek?'’ Alig akarta elhinni, hogy ugyanott, a múzeumnak vélt, öreg műtermekben . . . Azótá persze változott a helyzet. Állami támogatással és — kisebb részben — az itt készült külföldi bérmun­ka-filmek anyagi hajznából sikerült új felvevögépeket, reflektorokat és egyéb gépi berendezéseket vásárolni. Fel­épült az új, minden igényt kielégítő, korszerű zeneterem is. Az egyre szorilóbb hely­hiányon azonban a közel­múltig nem lehetett segíteni, mert a Lumumba utcai, a Könyves Kálmán körúti és a pasaréti filmgyár bővítésére ' i W ' őst nem állják cl az utunkat, nem faggatásnak i jelszóról. A kapu fölöm felirat alatt — „A 6- ] 1 os számú Általános Iskola úttörőtábora'’ — aku- i I dály nélkül sétálhat be az idegen: garantáltan meg- [ i bizhaló kísérői vannak.: Kisgyörgy István, a miskolci , [ 6. ss. Fazekas utcai Általános Iskola igazgatója és > i. lvancsó György tanár, a tábor létrehozásának egyik [ ..alapító szószólója”. Egyébként is: a. Blikknek ezen i i a részén csak a madár jár: meg idelcolompol. néha ] 1 egy messzi tehéncsorda: aztán meg a tábor lakói már i i felsorakozva várják a menetjelszót: „Irány Tapolca”...; 1 s gondolataik még az előző éjszakasötétben kalandoz- , | nak, amikor az ellopott zászló miatt pattantak ágyak- 1 i bál fel, a riadóra . . . Előzmények Tíz éve már, hogy a Fa­zekas utcaiak felfedeztek Kékmezön egy kihasználat­lan munkásszállást, s köröt­te ' a természet megannyi szépségét. Nosza, beindult a gépezet, tárgyalások, szervez­kedések, társadalmi munka- szervezés: és birtokukba ve­hették ezt a tábornak való területet. Birtokolhatták: hogy aztán újabb, megannyi tennivalót zúdítsanak saját „nyakukba”. Mert akadt csi­nosítani, felújítani, rendezni való elég, hogy otthonossá is szépüljön, lakhatóvá legyen a ház, a környezet. Az iskola.— mint minden intézmény, mely beláthatóan, megérezhetöen arra törek­szik, hogy a gyermekek ja­vára szervezkedjék — ter­mészetesen nem maradt ma­gára. Segítettek a szülők, tá­mogatást ajánlott fel egy kö­zeli katonai alakulat; mára már füzetté „vastagul” az emlékeznivaló: ki mindenki járult hozzá, hogy az iskola nagyvárosi gyermekei a nyá­ri szünetben „kiszabadulja­nak” a betonvilágból, az ott­honi korá-kényelmességből; hogy kézzel tapintható közel­ségbe kerüljenek a termé­szettel ; fákkal, növényekkel, erdei élőlényekkel, az időjá­rás falakon kívüli „viszon­tagságaival” ... „Népi ellenőrzés” Ottjártunkkor — ki tudja megmondani hányadszor — a tábor „népi ellenőrzést” kapott”. A kifejezés helyben született, s amit takar, nem más, mint a szülők rendsze­res megjelenése a kékmezei úttörőtáborban. Ezúttal a szü­lői munkaközösség elnöke jött. Néhány gondolatot ér­demes ideidézni véleményé­ből : — Nagyon fontosnak tart­juk ennek a tábornak a léte­zését. A gyerekek itt önma­gukra vannak utalva, meg kell tanulniuk a maguk em­berségéből megállni a maguk lábán. Az az igazság, hogy otthon minden szülő kiszol­gálja a gyermekét... itt vi­szont meg kell tanulniuk, hogy a sártól elnehezült láb­belit nekik kell megtisztíta­ni, hogy a vizes ruhát nem lehet belegyömöszölni a bő­röndbe, a táskába ... Az idő­járás ezúttal nem volt ke­gyes a táborozókhoz, de ta­pasztalataink szerint a neve­lők, az itt levő pedagógusok és ifivezetők a mostoha idő­járás ellenére is igen gazdag, sok élményt adó programot szerveztek... És ezúttal nem csupán a miskolci iskola tanulóinak. Első ízben ugyanis együtt tá­boroztak a harsányi úttörő­csapat felső tagozatosaival a 6-os számú iskola diákjai. Július elsejétől július 11-ig a két iskolából — mely nem­csak ekképpen tart példaadó kapcsolatot — összesen hat­van úttörő lehetett részese a tábori életnek. Meg, mi sem természetesebb: a szülök... akik mindvégig „olt vol­tak”. . .■ A táborozás — jutalom Még Kékmezőre igyekezve, Kisgyörgy István igazgató arról beszélt, hogy a táboro­zás lehetőségét nem unalom- helyettesítőnek tudják ebben az iskolában. Kemény mun­kával, a kötelező iskolai „penzumot” meghaladó tel­jesítménnyel lehet ide belé­pőt váltani. És a miskolci is­kolában így is gondot okoz a válogatás. Tanulóik ugyanis mind a tantárgyi vetélkedők, mind az úttörőmunka,, mind a kulturális és sporttevé­kenység terén élen járnak. Csak jelezni lehet e helyütt az elmúlt tanév során elért sikereket: az iskola kollek­tive tagja az MSZBT-nek, az ez évben meghirdetett ve­télkedő első és harmadik he­lyét a Fazekas utcaiak sze­Filmgyár Foton — a környező épületek soka­sága miatt — nem volt lehe­tőség. Ezért a filmgyár veze- -töi körülnéztek Budapest környékén. Hosszas keresgé­lés után rátaláltak Fótra. Itt viszonylag nagy kiterjedésű, mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan területre bukkantak. Ebből a fóti ta­nács segítségével először hét hektárt vásároltak, majd a területei később újabb tizen­kilenc hektárral bővítették. Ez a huszonhat hektár igen jelentős, főként ha azt vesz- szük, hogy a Lumumba ut­cai telep mindössze hat, a francia televízió új filmgyára huszonöt, a hamburgi film­gyár tizenöt hektáron terül el, és az angliai filmgyárak átlagos nagysága sem halad­ja meg a harminc hektárt. Nemrégil^n megkezdődtek az építkezések is. Már elké­szült a központi kelléktár, a bútorraktár. valamint egy II00 négyzetméter alapterüle­tű csarnok filmforgatás cél­jaira. 1980 végéig megépül a második, kétezer négyzetmé­teres filmstúdió, a kazánház, a produkciós és szociális épü­let, majd a későbbiekben — fokozatosan újabb épületek­kel gazdagodik a fóti telep. Ami a legjelentősebb: az erdőkkel, ligetekkel tarkított területen nagy kiterjedésű díszletvárosokat lehet felépí­teni, s azokat nemcsak egy, de több filmben is felhasz­nálhatják, kisebb-nagyobb át­alakításokkal. Így máris jó néhány film külső felvételei­nek színhelye voll az a dísz. iel-város, amely az eredeti­leg Foton forgatott „Manón Lescaul” című francia tévé­film számára készült. A ké­sőbbiek során újabb díszlet- komplexumok emelkednek majd. a fóti telepen. Ha szűk. ség lesz rá, úgy sor kerülhet vízmedence építésére is. amelyben akár tengeri csatá­kat. is rendezhetnek (persze, megfelelő trükkeljárások se­gítségével). Ezeket a díszlet- komplexumokat úgy építik fel, hogy beilleszkedjenek a tájba. Az operatőröknek sem kell ügyeskedniük, hogy ki­rezték meg; a Kis Matemati­kusok Barati Körének orsza. , gos döntőjében minden me- ’ gye a legjobb hat tanulót in­díthatja: Borsodból ölen eb­ből az iskolából kerültek ki, valamennyien az első húsz között végeztek; az idei úttö­rő-olimpián mind a fiú. mind a leány kosárlabdacsapatuk első lett; a zenei tagozatú kórusuk másodízben nyerte el a Népművelési Intézet ní­vódíját ... Még egyszer: mindez való­ban csak ízelítő az iskola ta­nulóinak sikereiből. Van te­hát alapúk: hogy valóban azok pihenhessenek a tábor­ban, élvezhessék annak min­den romantikáját és „meg­próbáltatását” — akik mun­kateljesítménnyel azt kiérde­melték. Utóirat A táborozok ezen a dél­utánon Tapolcára mentek. Az ittmaradt „ürességet” mégis mintha betöltenék; mintha itt nyüzsögnének: Nádasi Mária pedagógus az eltelt napok élményeit meséli .... A vetélkedések izgalmát, a kü­lönféle „akciók” lázas készü­lődéseit és utóéletét, a mis­kolci és harsányi gyerekek egymáshoz közeledését: csak egy a számos sztori közül: az egyik Fazekas utcai fiú „megfenyítette” Harsányból jött táborlakó társát; kizár­ták ezért az esti program­ból . . . amire már lázasan ké­szülődött mindenki, amikor jött a harsányi legény: „Ta­nár néni, tessék szíves lenni elengedni a büntetést... úgy fáj a szive neki . A csendben hagyott labor­ban is érezni valami itt tar­tó „levegőt”.,. Tudjuk: a ház és a fiuk sátra üres; mégis. telve érezzük élettel mindkettőt; az élet jelét, itt pedig most csak a füstölgő „konyhakémény” hirdeti: ké­szül a vacsora, a tejbegriz... amit nagyon szeretnek a gye­rekek; meg a „fürdőkocsi­ban” serénykedik az említett katonai alakulat egyik sza­badságon levő KISZ-tagja: javítja a melegviz-l'űtést... Az időjárás, a természet nem volt kegyes július első „tizedében” a kékmezei tábo­rozókhoz; kijutott nekik hi. degből is, esőből is; mégis, bizton állítható: arra emlé­keznek majd, ami emberi melegségből jutott-maradt nekik. ^ (lenagy) kerüljenek a képből a távoli házsorok, gyárkémények, elektromos vezetékek, mert Dunakeszi felé szabad hori­zont tárul a kamerák elé. A fóti telep valamennyi épülete, a fejlesztés minden egyes lépcsője figyelembe ve. szi a távlati elképzeléseket, s így bizonyára megfelel majd nemcsak a mai. de az évtizedekkel későbbi igé­nyeknek is. Szükség is van erre az előrelátásra, mert a fóti telep nemcsak a magyar játékfilmek otthona lesz, de a mind nagyobb számban ké­szülő tévéfilmeké és u kül­földi bérmunkában forgatott nemzetközi produkcióké is. Emellett továbbra sem bont­ják le azt a hatalmas várat, amely annak idején Pilisbo- rosjenő határában épült, az Egri csillagok külső felvéte­leihez. Ez a díszletkomule- xum olyan szilárd, hogy 4 millió forintba kerülne a le­bontása. Nincs is szó erről, mert állja az idők viszontag­ságait. A inai napig is már jó néhány ű.jabb tévéfilmnek és játékfilmnek adott — ki­sebb átalakításokkal — lát­ványos, illúziót keltő színhe­lyet. Garai Tantás

Next

/
Oldalképek
Tartalom