Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

1979. július 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 POSTÁNKBÓL HIÁNYZIK A TELEVÍZIÓ ... Július 26-án lesz két éve, hogy ö 100 forintért egy Ju­piter televíziót vásároltam Miskolcon. Azóta több bősz- szúságol, mint örömet szer­zett, mert a két év alatt hétszer javították. Hat hete már, hogy ismét ott van a Gél kában, s ha érdeklődünk', csak azt a választ kapjuk, hogy nincs hozzá alkatrész. Szeretnénk mielőbb hibát­lanul visszakapni televízión­kul. hiszen negyven év szol­gálati idő letöltése után, mint nyugdíjas vettem, hogy esténként, szórakozást nyújt­son, ne pedig bosszúságot. Arnód Sándor Biikkszentkcreszt Bacsó Gyula, * Gclka Szerviz vezetője válaszolt: „Őszintén sajnáljuk, hogy levélírónknak öröm helyett csak bosszúságot szerzett a televízió, de a cseréhez saj­nos már nincs lehetőség.. A rendelet szerint ugyanis csak az elsó' 12 hónap az az idő, amikor öt javítás után, a hatodik meghibásodás ese­ten, vagy anyaghiány mi­att 110 napon túl, illetve 60 napon túl lehet a televíziót kicserélni. A levélíró televí­ziója az első évben nem igé­nyelt javítást. Első alkalom­mal 1918. decemberében kc- rüJt hozzánk a készülék, s javítása öt nan alatt meg­történt. Azóta több alkatrész meghibásodott, többet ki­cseréltünk, jelenleg május 12-töl van itt anyaghiány miatt szervizünkben. Mivel igényünket eddig a központi raktár még nem tudta telje­síteni, ezért műszaki ellen­őrünk személyesen kereste meg a százhalombattai rak­tárunkat, hogy az anyagot mielőbb biztosítani tudjuk. Szíves türelmét kérjük a le­vélírónak, s reméljük, hogy napokon belül üzemképes állapotban tudjuk átadni ré­szére a televíziót’’. MEDDIG ÁZTATJÁK IVÓVÍZZEL A HÁZAKAT. ,.? Az Észak-Magyarország június 8-i számában ..Taka­rékoskodni kell a vízzel!” címmel eey írás jelent meg. amelyben az ivóvízzel való takarékosságra szólítják fel a lakosságot. Ez helyes is! A miskolci göröghegyi víztáro­ló két 400 milliméteres túl­folyó csövein azonban egy év óta nemegyszer ömlik ki a drága megtermelt, kincset érő ivóvíz. A víztároló alatt lakók több esetben panaszt is emeltek emiatt a Miskolci Vízműnél, egyrészt az elfo­lyó temérdek ivóvízveszteség miatt, másrészt, mert a víz a lakások falait is áztatja. A közeli lakóknak nem egy esetben egész éjjel dolgozni kell az Ivóvíz elvezetésén. Legutóbb például június Jü­an. este 11 órától reggel 7 óráig ömlött a víz. Szerel­nénk végre konkrét választ kapni az illetékesektől és sürgős intézkedést, hogy a már egyre tűrhetetlenebb helyzet mikor szűnik meg. Sutler Károlyné és 24 aláíró Miskolc. Görögszölö utca Martino vszky József, a Miskolci Vízmüvek. Fürdők és Csatornázási Vállalat víz- termelési osztályának he­lyettes vezetője válaszol: „Való igaz, hogy ebben az évben — czl megelőzően gyakorlatilag nem fordult elő — a görögheg.vi meden­cék több esetben okozlak éízclönlésl. Ennek oka a gyakori esőzések következté­ben a jelzökábolek, jelzőiníi- szcrck többszöri meghibáso­dása. A rendszer felülvizsgá­latának ideje alall — mely jelenleg is tart — az. üzem­mód megváltoztatásával igyekeztünk és igyekszünk elkerülni a medencék túl - töltését. Megnyugtatásul közöljük a tisztelt lakókkal, hogy a nyitott túlfolvóárkot 19*9. augusztus 15-ig megszüntet­jük és így az esetleges túl­folyás cselén sem történhet vízelöntés. Addig is szíves türelmüket kérjük”. ANGOL VENDÉGEK MISKOLCON .4 29. vasutasnap tisztele­tére rendezett ünnepségsoro­zat keretében angol vasutas- delegáció érkezeti hazánkba. A miskolci vontatási főnök­ség elmúlt évi gazdasági munkájának elismeréseként Miskolcra is ellátogattak, ahol a küldöttség több szol­gálati helyet kereseti fel. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón, melyen az élen járó mozdonyvezetők is részt vetlek. Hernádi István, a Miskolci Vasúligazga tósag helyettes vezetője ismertette a vendégekkel a Miskolci Vontatási Főnökség munká­ját, műszaki fejlődését. A találkozó befejeztével cm- lékalbumoi ajándékoztak az angol delegáció vezetőjének, amely hű képet nyújt a Miskolci Vontatási Főnökség életéről. — megalakulásától napjainkig, Sepsi Gyula, mozdonyvezető Miskolc MIÉRT NEM TALÁLNAK MEGOLDÁST ...? Községünk bányásztelepü­lés. Az asszonyok nagy része a termelőszövetkezetben dolgozik. A faluban egy élelmiszerbolt van, de ez öt hete zárva van, mert a bolt­vezető beteg. Nincs kenyér, tej, fűszer, s bevásárolni 1 eg köze I eb b Sajószent Péterre lehet csak menni, ami vi­szont egy fél napba kerül. A Borsodi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat miért nem gondoskodik helyettes­ről, hogy megszűnne ez a tűrhetetlen helyzet. Nem az első eset ugyanis, hogy zár­va van a bolt, s igazán jó lenne, ha többször már nem ismétlődne meg. Kocsis Julianna tanácstag, Dusnokpuszla A Borsodi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat meg­érti és jogosnak tartja a ki­fogást, de bármennyire is szeretnének ezen változtatni, a dusnokpusztai vegyes él cl - miszerbtfltnak nem tudtak eddig helyettes vezetőt ta­lálni. Ismételten felkeresték a még betegállományban tevő boltvezetőt, akinek egészségi állapota már meg­engedi, hogy július 16-án, hétfőn munkába álljon, s így nem lesz akadálya annak, hogy a dusnokpusztaiak helyben tudjanak vásárolni. Madártávlatból Boidogköváralja és környéke a várral Vár a Hegyaiján Castrum Boldua Az ország legváltozato­sabb, s ezért talán legszebb tája a liegyalja. A kirándu­lók számára — tréfásan szól­va — az az előnye, ami hát­ránya. Az ország északkeleti csücskében van, tehát ha­zánk fiai zömének mar csak a megközelítése is — ami különben úton, vasúton egyaránt elég jó — időt kí­ván. (Az oltlél meg különö­sen. de azt már senki se bánja . ..) Am ez a messze­ség valamelyest természet- védő is, s nem oly zsúfolt a túrázóktól a táj, mint mondjuk a Balalon-íelvidék, vagy a Pilis. S ez a Pilisnél enyhébb, délszakibb. válto­zatosabb, a Balaton-telvidék- nél meg „igazibb ’, nem oly szinte „bemutatópark'-nak alkotta a természet, hegyei s völgyei hangsúlyosabbak — bár rokonok. Vulkáni vidék Á Hegyalja hegyeit, kőze­teit vulkáni működések te­remtették. s nem is egy földtörténeti korszakban. A vulkánosság persze nemcsak — s itteni mára maradt ta­nújeleiben nem elsősorban — lávaömlésből áll. A vul­káni utómüködés gejzirkúp- jai. vagy Inkább azok meg- maratít kőzetei, a vulkáni kőzetekből kioldott s másutt másodlagosan lerakodott kő­zetanyagok teszik változa­Szauna az egészségért A köztudatban a szauna fogalma teljesén egybefo­nódott Finnországgal. A finnek életmódjához való­ban szervesen hozzá tarto­zik ez a türdözésmód már évszázadok óta. De a sza­unát ismerték az ókori né­pek is. Koronként a legkü­lönfélébb neveket viselte a S7,auna, de lényege mindig azonos maradt: forró gőz­fürdő és hidegvizes lehű­tés A népköltészetből követ­keztetve, Finnországban több mint ezer éve hasz­nálják a szaunái, sőt, soká­ig az élet központi ténye­zőjévé vált. Nem egy új­szülött itt jött világra, és sokan e fürdővel búcsúz­tak az élettől, A betegsé­gek gyógyításának egyik eszköze volt és maradt a szauna, Ezt tükrözi a régi finn közmondás: ha a pá- '• Unka. a kenőcs és a szauna nem használ, akkor a be­tegség ha'”1r>c Az. eredeti szauna leg- iellegzetesebb vonása az egyszerűség. Nem kell hoz­zá más csak ecv tűzhely. forró víz. forró kövek, amelyek gőzt fejlesztenek a rájuk öntött vízből, va­lamint hideg víz és egy nyírfaág, -A vesszözés fo­kozza a fürdés hatását, serkenti a vérkeringést és bizonyos masszázst is je­lent. Szinte hihetetlen, hogy milyen magas hőmér­sékletet tudnak elviselni a gyakorlott szaunázók, Nem­ritkán 11(1—120 C-fokos gőzben tartózkodnak, illet­ve vesszözik magukat 5—10 percen keresztül. A szau­názás befejező szakasza a lehűtés. Ez a lényeges mo­mentum sokféleképpen vé­gezhető el: zuhanyozással, kannából történő lehűtés­sel, medencébe, kadba való Hidegvizes szaunamedence sági főiskolán Pilsenben egy c«eh«*lovákiai mezőgazda­ugrással. hóban hemper­géssel vagy szabad vízben való úszással Felmerülhet a kérdés, nem károsítju-e a szerve­zetet a gyors hőmérséklet- változás. Megfelelő edzés­sel, minden ártalom nél­kül szaunázhatunk. A fé­lelem legfőbb oka. hogy a közhiedelem szerint a sza- unázóknak felhevülten kell a hideg vízbe ugrania. Va­lójában pedig nem felhe- vült. ’ hanem megizzadt a szaunázó. és ez merőben különböző dolog. Orvosilag bizonyított, hogy a szauna kiváló gyógyszere a reumá­nak. .ió hatású a neurózi­sok valamennyi válfajára, a magas vérnyomásra, az érbetegségekre és használ- ha'ó álmatlanság ellen és minden meghűléses beteg ség ellen Korunkban természete­sen modernizálódott a sza­una: a forró gőz fejleszté­séi nem kövekre való lo­csolással végezzük, és el­maradt a nyírta vessző is. De megmaradt a gőzkamra és a hidegvizes medence. A Várhegy hosszúkás sziklatömbjén Boldogkő — egykor Boldva —• vára tussá a formáit. A fő marad­ványa azonban az andezit- kőzetek "különböző változata — néhol, mint a (boldogkő- váraljai Várhegynél, ande­zitlávaként is —, valamint a vulkáni tuta. A kiránduló inkább csak a tonnákban gyönyörködik, mintsem a kő­zettulajdonságok iránt ér­deklődne. Nos. a hegyek formáin túl egy feltűnőbb érdekességei említenénk csak: Boldogköváraljától délkeletre, a közeli Boldog- kőúiíalu fokozatosan emel­kedő hegyoldali legelőjén a „kötengert”: kisebb-nugyobb, jobbára ember-, sőt több . ember nagyságú sziklák vannak elszórva a füves lej­tőn, érdekes formákat alkot­va. Jaakfia,Tyba vára A kirándulók számára a legérdekesebb azonban bi­zonnyal a Boldogkőváraljá- ló) nyugatra már messziről feltűnő várróm lesz. A Vár­hegy csúcsát uralja a gon­dosan megóvott, renovált rom. Hatalmas andezit’ szik­latömbön emelkedik. Észak­déli irányban, hosszúkásán nyúlik el a szikla alakját követő hatalmas falmarad­ványok fölött, illetve az.ok- lól körülvéve. Déli végén egykor vaskos bástya zárta le — még a XV. században épülhetett, a hozzá csatlako­zó. karéjozó falakkal együtt. Mögötte belül az egykori tömlőé vaskos négyzete. S mindezen belül a vár: a ha­talmas, több méter vastag falú öregtorony, a legősibb várépülel itt. bizonyára a XI11. század első feléből, valamint a ciszterna túlol­dalán hozzá csatlakozó haj­dani palota a XJV. század első feléből. A legrégibb erősség: az öregtorony 1280-ban mar biztosan állt. Talán a ta­tárjárás után épült, talán a Tomaj nemzetség építtette, Jaak fia, Tyba ispán székel­heted benne. Az első okler velek egyike így említi 1295-ben: Castrum Boldua. „Fabul rótt kis Bastyacska” Hosszú lenne felsorolni várurait: az Amadékat, a Drugetheket, Czudai Péter bánt — akinek Zsigmond király adta zálogba —, Bran- kovics György szerb feje­delmet, a Szapolyaiakat, To- mory Györgyöt, Báthory Istvánt, Martinuzzi Györgyöt, a Bebekekel, Herényit, Sár- közyt, Serényi!., Paioehayt, Szikszayt, Szelepcsényit, Becskérekyt, Thököly!. a Péchyeket, Zichy eket ... Tör­ténelmi nevek, s a nevek mögött rejlő történelem: kiskirálykodó urak és köz­pontosító királyok, kurucok és labancok . .. Az utolsók azonban már csak a rom gazdái voltak, mert 1702-ben a Habsburgok lakhatatlanná tették. Ez- előttről. 1682-ből ismerjük az utolsó leírási a várról: • Vagyon azon várnak Külső Kapuja Roslélios Fákból építelett... Az Kapu mellett vagyon egy Kapus Házacska, azon Kapuiul lógva az Kő Szikláig vagyon Tölgy fa Karokkal épített rossz Pa­lánk, melynek az alja annyi­ra el rodhat. hogy necesszere (—szükséges, latinul. — A szerk.) építeni kell”, továb­bá : „Kő Szikla tetején va­gyon Fabul rótt kis Bas- tyacska... Ilyen volt, amikor még ép volt a vár. Németh Ferenc i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom