Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

1979. július 1„ vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 az MSZMP KB (Folytatás az 1. oldalról) 6 A Központi Bizottság hangsúlyozta: a • Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett elés politikájának megfelelően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országokkal Európában és a földrész hatá­rain túl. A jószomszédság szellemében eredménye­sen fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok to­vábbi szélesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaság­ban. Az Egyesült Államok képviselöháza kül­döttségének magyarországi látogatása kedve­ző alkalmat teremtett az államközi kapcso­latok továbbfejlesztésében mutatkozó lehető­ségek kölcsönös áttekintésére. Eredményesen szolgálták az együttműkö­dést a Szíriái Arab Köztársaság népi-taná­csa küldöttségének budapesti megbeszélései. ~7 A Magyar Szocialista Munkáspárt az ' • európai kommunista és munkáspártok 1976. évi 'berlini értekezletén elfogadott el­veknek megfelelően, a kölcsönös szolidaritás es az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcsolatait valamennyi testvér­párnál. Pártunk képviselőinek részvétele az olasz, a belga, a francia és a portugál test­vérpárt közelmúltban megrendezeti kong­resszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvérpárt vezetőivel Budapes­ten tartott megbeszélések megerősítették szolidaritásunkat a tőkés országok kommu­nista pártjainak a monopoltőke uralma el- .len vívott küzdelmével, eredményesen szol­gálták közös céljainkat. A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt. a Dél­afrikai Kommunista Párt, a Panamai Nép- párt, a' Tanzániai Forradalmi Párt küldött­ségével folytatott megbeszélések során ismé­telten kifejeztük szolidaritásunkat e pártok­nak a nemzeti függetlenségért, a faji meg­különböztetés ellen, a társadalmi felemelke­désért vívott harcával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a forradalom és demokrácia témakörében 39 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével, a Tihanyban megtartott nem­zetközi elméleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgálta a nemzetközi kom­munista mozgalmat foglalkoztató egyes kér­désekre adandó válaszok együttes kimunká­lását. a közös célok eléréséhez szükséges vé­lemény- és tapasztalatcserét, o Az elmúlt időszakban tovább bővüllek a Magyar Szocialista, Munkáspárt kap­csolatai a szocialista, szociáldemokrata pár­tokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusán, megbeszéléseket folytattak a belga szocialisták vezetőivel. E találkozók elősegítették egymás álláspontjá­nak jobb megismerését a békét és a nem­zetközi biztonságot, az. egyetemes emberi ha­ladást szolgáló együttműködés kérdéseiben. II. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és a további tenniva­lókat. 4 A Központi Bizottság megállapította, '• hogy a gazdasági élet minden terüle­tén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk va­lóra váltását. A párt-, társadalmi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbi­nál jobban igazodik a követelményekhez, a gazdasági vezetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megol­dásán­Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben .kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az elő­irányzatoknak megfelelően — a termelés­nél lassabban, a kivitel a behozatalnál gyor­sabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámu­tatott: az eddigi előrehaladás még nem ele­gendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelés­ben; a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoz­tak ki a szükséges és lehetséges mértékben. O Az ipari termelés a tervezettet meg- • közelítően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelke­dett. Az. ipari termékek értékesítése a ter­melésnél nagyobb mértékben, a kivitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi ér­tékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a kiegyensúlyozott ener­giaellátás, területenként és esetenként vi­szont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csökkeni; a munkaerő-gazdálkodás javításá­ra tett kezdeményezések hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőigény és a nem'<•■'- vanatos mun kérő-vándorlás. gyök, a kora tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mezőgaz­dasági dolgozók eredményes erőfeszítéseket teltek és lesznek a veszteségek ellensúlyo­zására, és megfelelően felkészültek az ara­tásra. Az állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult: a takar- mányellálás biztosított. Növekedett a hús­termelés: vágóállatokból és állati termékek­ből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatrészek­ből hiányos volt az ellátás­A A közlekedés es a szállítás nagy erö- feszítések árán. alapvetően teljesítet­te feladatát. A vasúti teherszállításban mu­tatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielégítő együttmű­ködése. A nemzeti jövedelem belföldi tclhasz- • nálása az év első öt hónapjában a ter­vezetthez közelállóén alakult. A beruházások, a szocialista, szektorban, a tervben számítottnál valamelyest lassabban. 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami be­ruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, lü százalékkal, a vállalati beru­házásokra — szándékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többel, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek nö­vekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei ti.7 százalékkal, a keresetek 5.2 százalékkal, a mezőgazda­ságból származó lakossági bevételek 6.4 szá­zalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpo­litikai törekvéseinkhez. A pénzbeni társa­dalmi juttatások 9.0 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy -'i százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő, és továbbra is biz­tosított. A lakosság életkörülményeinek ja­vítását szolgáló tervek — köztük a lakás­építés! előirányzatok — folyamatosan meg­valósulnak. C Tovább fejlődtek külgazdasági kapcso- lataink, növekedett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 száza­lékkal, a behozatal mérsékelten. 3,4 száza­lékkal emelkedett. A rubel elszámolásúáru- forgalom általában kiegyensúlyozott; a KGST-tagországok együttműködésének ered. ményeként. elsősorban a gépek, berendezé­sek, szállítóeszközök és egyéb beruházási ja­vak árucseréje bővült. A nem rubel elszá­molású kivitel növekedése, törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal vi­szont meghaladta a tervezettet. A Központi Bizottság, értékelve a gaz­' • dasági munka eredményeit, a kialaku­lóban levő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás változó teltételeit. A világpiacon újabb jelentős áremelkedé­sek mennek végbe, a kőolaj és több nyers­anyag ára tovább növekszik, s ennek gazda­sági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiá­val, a nyersanyagokkal, és a tervnek meg­felelően kell tejesíteni az export és import előirányzatokat. További erőfeszítések szük­ségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás hatékonysá­gának növelése, valamint a termelési és ter­mékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszo- nyokat és népgazdaságunk valóságos helyze­tét jobban kifejező, reálisabb termelői és fo­gyasztói árak kialakításáé A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esz­tendő, hanem a következő ötéves tervidő­szak munkájához is. A gazdasági tevékeny­ség minden területén, az irányítás és a vég­rehajtás minden szintjén az eddiginél követ­kezetesebb munkára, nagyobb határozottság­ra. gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is á terv minőségi követelményeivel összhangban álló tejesjt- ményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a közponli gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezés­sel. fegyelmezettebb munkával, lelkiismere­tes. takarékos gazdálkodással ‘ törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság áttekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi eredményeit és tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, meg­szilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmá­nyainkat. s megteremtsük további előrehala­dásunk biztos alapjait. III. Az építőipari termelés az előirányzott eves növekedési ütemet meghaladóan. 3.4 száza­lékkal nőtt. A folyamatban levő építkezések valamelyest meggyorsultak. O A mezőgazdasági üzemek az esedékes munkákat, a kedvezőtlen időjárás el­lenere, rendben elvégezték. Az erős teli ía­A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabály­zat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusai 1989 márciusára összehívja. Hírnevüket egy évszázada alapozták acélgyártók ünnepe az LKM-üen A Siemens—Martin favázas üzemcsarnoka a századforduló idején A KÉTNAPOS rendezvény- sorozat záróeseményeként, július 7-én lermitacélt csa­polnak az újmassai őskohó­ból. A jubileumi csapolással a centenáriumát ünneplő di­ósgyőri folytacélgyártásra em­lékeznek az utódok, a gyár mai dolgozói. Amikor a múlt század kö­zepén kezdődött nagyarányú vasútépítési program életre hívta a Diósgyőri Vasgyárat, kevesen gondolták az alapí­tók közül, hogy Eurupa egyik legjobb minőségi acélt gyártó ipari létesítményének szüle­tésénél bábáskodnak. Az el­sősorban a vasúti singyárlás igényeinek kielégítésére lét­rehozott üzem irányitól, a mindinkább fokozódó keres­let hatására jobb. a tömeg- termelésre alkalmasabb acél­gyártás! eljárást kívántak bevezetni a munkaigényes, embertelen fizikai erőkifejtést igénylő ka vart acél-gyáriás helyeit. A hazai bányászat és kohászat kimagasló személyi­ségének. Péch Antalnak, va­lamint a diósgyőri Hamerák Mihálynak és Teutschl (Tc- csey) Ferencnek — az „acél­gyár" későbbi vezetőinek — elvitathatatlan érdeme, hogy a döntéstől a kivitelezésig el­telt rövid egy év alatt lét­rehozták az első diósgyőri, tömeges termelésre alkalmas acélgyártó üzemet, a Siemens —Martin eljárással dolgozó „acélgyárat". Az első csapo­lást, 1879. július 8-át követő­en írta a Borsod című lap tudósítója lelkesült szavak­kal: „Az újonnan épült Sie­mens—Mart in-féle acélgyár ... iz'.ésteljes, elegáns, és a gé­pek mind helybéli készítmé­nyek, a ljülföldet ez egyszer teljesen nélkülözni tudták.” Az SM acélgyártó eljárás bevezetése a maga idejében nagyszerű fegyverténynek számított. Általa könnyebben, gyorsabban juthatták jobb minőségű acélhoz, olyanhoz, amely a megrendelő igényei­nek tökéletesen megfelelt. A kezdeti sikerek nyomán nagy számban érkeztek a megrendelések az állami tu­lajdonú gyárhoz. Csakhamar szükségessé vált az acélgyár­tó-kapacitás bővítése. Erre 1882. augusztus 19-én került sor, amikor is üzembe helyez­ték a szintén nagy termelé­kenységű Bessemer acélmű­vet. A beruházás sikeresnek bizonyult, hiszen rövidesen már profilbővítést is végre­hajtottak a diósgyőriek: meg­kezdték a vasúti acélkeresz- lezödések. kerékvázak, acél­öntésé gépalkatrészek gyár­tását. sőt. 1892-töl már vas­úti kocsitengelyek is kikerül­tek a Szinva-parti üzemből. Az ipartörténeti krónika számos esetet említ ebből az időből a diósgyőri acél di­cséretére. Az egyik ilyen az acélönlésű kerékvázakkal kapcsolatos. A Krupp-acélból készült társával hasonlítot­ták össze úgy. hogy a kere­kek közepére egy 899 kg-os ütökossal ütéseket mértek. A diósgyőri kerekek közül az egyiket 17 ütéssel sem lehe­tett egészen eltörni, míg a Krupp-gyártmánvó kerék már a második ütésnél meg­repedi, a negyediknél telje­sen eltört. A MINŐSÉGI, főleg a szerszámacélgyártás fokozá­sa érdekében 1897-ben üzem­be helyezték a tégelyacélmü- vet. Itt dolgozott a század el­ső évtizedeiben Topiczer Já­nos főművezető, aki a Megis. ton védjegyű, kiváló gyors. esztergaacélt fejlesztette ki 1916-ban. A fejlődés töretlen. A Sie­mens—Martin, az elektro. és a tégelyacélgyárté eljárások­kal (a Bessemer-mü 1914 feb­ruárjában leállt) már vala­mennyi igényt ki tudták elé­gíteni. Nem véletlenül sike­rült piacra lelniük a Balká­non. Szudánban, Indiában', de elismerésüket fejezték ki a diósgyőri acél kiváló tulaj­donságaiért az bias/ hajógyá­rak is. 1928-ban Kaszala és Lampich — a Budapest—Ró­ma repülőverseny győztesei — is táviratban mondtak köszönetét a reoülőgépük acélját előállító diósgyőriek­nek. A II. világháború az acél­gyártó üzemeket is tönkretet­te. A martinban az 1944 őszén befagyott acéladagot csak 1945. április 6-án. az újrainduláskor csapolták le. Az ország újjáépítésében je­lentős szerepet kaplak a diós­győri acélgyártók. Mind az elektro-. mind a martinacél­mű jelentős műszaki fejlesz­tésekkel gazdagodott. Ez utóbbiban az 50-es években a korszerűbb olaj-, majd föld­gáztüzelés! alkalmazták. Di­ósgyőri műszaki szakemberek találékonyságát dicsér?, a há- romüstös csapolás bevezetése is. amely minden különösebb beruházás nélkül 30 száza­lékos termelésnövekedést eredményezett a nagykemew- céknél. 1969. újabb mérföldkő a diósgyőri acélgyártásban. Áp­rilis 19-én lecsapolták az első acéladagot a szovjet segítség­gel és dokumentációk alapján épült korszerű, 50 tonnás ív­fényes kemencéből. Az üze­met az akkor ismert legkor­szerűbb műszaki paraméte­rek alapján építették, bizto­sítva a minőségi es leonelé. kenységi követelmények egy­idejű kielégítését. , A felszabadulást követően olyan kiváló tettek jellemzik a diósgyőri acélgyártók ered. ményességét, mint a golyós- csapágyacél. a sav- és hőálló, nem rozsdásodó acélok kifej­lesztése. az új Erzsébel-hid különleges, hegeszthető pil- léranyagának elkészítése, a különleges gépacélok egész sora stb. Nem véletlen tehát, hogy a Minisztertanács 1977-ben jó­váhagyott döntése alapján, újabb nagyszabású fejlesztés­sel ■ korszerűsítik Diósgyőr acélgyártását. A két szakasz, ban épülő, évi 920 ezer Ion. na kapacitású, kombinált technológiájú acélmű (oxige- nes konverter, üstmetallurgia, elektromos ívfényes kemence, folyamatos öntőmű) már a jövőt idézi. Elkészülte után alkalmas lesz az összes acél­fajta — köztük a legigénye­sebb nemes- és ötvözött acé­lok — gyártására is. Hazánk ötvözöl tacél-terme- lésének 70 százaléka a Lenin Kohászati Müvekből kerül ki. A népgazdasági igények ma­radéktalan kielégítése mellett egyre gyümölcsözőbb export­kapcsolataik is azt bizonyít­ják, hogy keresett, világhírű termékek készülnek a diós­győri gyárban. AMIKOK ezeket a sorokat írjuk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy mai sikerei, két a 100 évvel ezelőtti, kor­szakformáló eseményekkel alapozták meg elődeik, a diós­győri acélgyártók. Szemes István Az épülő új acélmű hatalmas vasszerkezetei (A reprodukciót és a fotót Mátyás Ferenc késziteBc'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom