Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

T979. július 24., kedd £SZAK>MAGYARORSZÁG 3 Az árintézkedések nyomában (1.) Az értékarányos fogyasz­tói árak kialakítása évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hason­ló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valami­kor csak nagyarányú jöve- delemkiegés’zí léssel tudtuk elképzelni, hogy az árválto­zások miált egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvo­nala se csökkenjen. Ehhez a reáljövedelmek korábbi, vi­szonylag magas növekedési ütemét is meghaladó, mond­hatni lökésszerű emelésre lett volna . szükség. Időközben a kedvező lehetőség reménye szertefoszlott, s az életszín­vonal elért eredményei meg­szilárdításának szükségessége ki'kényszerítette a mostani lépést. BEFOLYÁSOLNI A FOGYASZTÁST A cserearány-romlás, a gyarapodó külgazdasági vesz­teségek miatt évről évre nőt­tek a fogyasztói árkiegészíté­sekre fordított összegek. A terhek mind nyomasztóbbá váltak, s napirendre került az ésszerűbb, a reálisabb ár­arányok kialakítása, az ár­rendszer továbbfejlesztése. Az intézkedések célja az áru­ellátás eddigi színvonalának fenntartása, a költségvetési terhek csökkentése, a keres­let és a fogyasztás befolyá­solása, ahol szükséges, a kí­nálat bővítése, a termelés ösztönzése. Tehát az intéz­kedések lényege nem a vá­sárlóerő elvonása, hanem az évek óta napirenden levő fel­adatok megoldásának előse­gítése, a termelők, a fogyasz­tók befolyásolása. A fogyasz­tás elért szintjének csökken­tésével sehol nem számo­lunk, csupán — ahol indo­kolt — a növekedés ütemé­nek mérséklésével. JÓLLAKNI ÉS LAKNI Az élelmiszerek ára átla­gosan 20 százalékkal emel­kedett. Gazdasági, társadal­mi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelentősebb lépés a mostani árintézkedé­sek között. A kenyér árát például 3,60-ról 5,40-re emel­ték. A mindennapi kenyér ára 211 év óla nem válto­zott. Azóta e nehezen meg­szerzett létfenntartási cikk átvitt értelmű fogalommá vált. • (Ezer kilogramm ke­nyér eddig annyiba került, mint egy tonna búza.) Mert a „mindennapit” időközben megdrágította a korszerű technika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növek­vő jövedelme. De az' ár- és értékviszonyokkal , együtt megváltoztak az életkörül­mények is. Jelzi ezt. hogy valamikor az alacsony sze­mélyi jövedelemhez igazod­tak — a termelési költségek­től függetlenül — az élelmi­szerárak és a lakbér. A ki­alakuló szocialista árpolitika célul tűzte, hogj) mindenki jóllakhasson és valahol lak­hasson. A ruházati cikkek árát viszont jelentős forgal­mi .adóval terhelték. A sertés- és a marha- tőkehús ára 30 százalékkal, m zsiradékoké 17 százalék­kal emelkedik. Az áremelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfihúsárak 1! százalék­kal növekednek, amíg a vaj ára változatlan marad. Az árváltozások mértéke nem­csak az ártámogatástól függ, hanem az exportlehetőségek­től, a kereslet-kínálat ala­kulásától is. A vaj állami dotációja — mint a tejter­méké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt kép­ződő vaj hazai fogyasztását célszerű a viszonylag ala­csony árral ösztönözni, mint­sem ráfizetéssel exportálni. Vagy a csekély áremelés ha­sonlóképpen a baromfihús itthoni fogyasztásának ked­vez. Ha ugyanis nő a vi­szonylag olcsó baromfi ará­nya a hazai fogyasztásban, akkor növekedhet a sertés- és marhahús kivitele, javul­hat, gazdaságossá válhat a húsexport áruösszetétele. Mi­közben fennmaradhat, sőt mérsékelten tovább növe­kedhet az egy főre jutó évi 76 kilogrammos húsfogyasz­tás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészítmények ára átlago­san 21 százalékkal emelke­dik, de ezen belül a száraz és füstölt áruké 25 százalék­kal. Mivel e termékek iránt a hazai és a külföldi keres­let egyaránt nagy, az igé­nyeket eddig nem tudtuk megfelelően kielégíteni. INDOKOLT TAKARÉKOSSÁG A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelé­sét elsősorban az energia- hordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrende­zés óla végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tar­tó — emelkedése indokolja. A tüzelőanyagok és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villa­mos energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál na­gyobb mértékű a távhőszol­gáltatás dijának emelése. De a fogyasztó ezután is a költ­ségeknek átlagosan mintegy 41) százalékát viseli. A díj­emeléssel mérséklődik a köz­ponti, illetve a távfűtéses la­kások fűtési költségeinek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzelőanya­gok áránál jobban, 'átlagosan 51 százalékkal emelkedik a villamos energia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a viilamos- energia-termelés és -fejlesz­tés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett volna szükség. A háztartások villamosenergia-Iogyasz- tása tavaly átlagosan 14,5 százalékkal növekedett. A takarékosság tehát indokolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készülékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyár­tása és alkalmazása. De az elek t rí fi káli háztartásokban ezen túl még számtalan le­hetőség nyílik a villamos- energia-takarékosságra, amely végeredményben erő- művi beruházásokat lehet fe­leslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem Is lehel­ne megállítani. A növekedés lilémét azonban lehet és kell is mérsékelni, hogy a jelenlegi szint, az évi 90— 100 ezer új személygépkocsi értékesítése mellett csökken­jen a sorbanállás, megszűn­jék a nagyarányú spekulá­ció, hogy a gépkocsiforga­lom növekedésével lépést tarthasson az út_ és szerviz- hálózat fejlesztése. JÖVEDELEM­KIEGÉSZÍTÉS A különböző iparcikkek: a bútorok, a cipő, az egyes épí­tőanyagok, a mosószerek, a szappan, csakúgy mint a tisz­títás, cipőjavítás áremeléseit a nyersanyagok és az ener­giahordozók világpiaci drágu­lása indokolja. Az áremeléssel járó több­letkiadások részbeni ellen- súlyozására jövedelemkiegé- szítésben részesül 10 millió 200 ezer magyar állampol­gár. A lakosság csaknem va­lamennyi rétegére kiterjedő differenciált részbeni „kárta­lanítást” szükségessé teszi a széles körű és olykor nagy­mértékű áremelés, Teljes el­lentételezésről, kompenzálás­ról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a lakosságnak összesen 28 mil­liárd forint többletkiadást okoznak, s ebből 21 milliár- dot, tehát 75 százalékát fe­deznek a jövedelemkiegészí­tések. Vagyis átlagosan az élelmiszerek és a háztartási energia drágulásának ter­heit. Ahogyan az ilyen átlago­lásnál már lenni szokott, a családok egyik része jól ki­jön majd a jövedelemkiegé- szítésből, a másik része nem — ez függ fogyasztói szoká­saiktól, fogyasztásuk összeté­telétől. A magasabb jöve­delmű rétegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacsonyabb jövedel­műéivé viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna célszerű a jövedelemkiegészítéseket a keresetek százalékában meg­ái la pi ta ni. Társadal m i la g igazságosabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fogyasztás támogatása. Az a kívánatos, hogy a munkajö­vedelmekben érvényesüljön a határozott differenciálás. AZ ELOREHALADAS FELTÉTELE A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intéz­kedések ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terheit. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal növe­lik a fogyasztói árszintet. Eb­ből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a j ö vedel em kiegészítés. í gy végeredményben 1979-ben az eredetileg a tervben számí­tott 4,7—4,9 százalékkal együtt 9 százalékos fogyasz­tói árszintnövekedés várha­tó. Az életszínvonal-politiká­ban, a jövő megalapozásában úgy haladhatunk előre, aho­gyan megvalósulnak gazda­sági célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősé­ge, hatékonysága. Az egyes ember sorsa, és a társada­lom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményelv­től, a közös munkánktól függ. Kovács József (,'JWyt. kön.) Múlt századi bánya Új íeÉffl Újra termelőüzem lesz c múlt századi bánya Gyulatáron. Az Ajkai Szénbányákhoz tartozó, 1800-as években működő bá­nya mélyebben fekvő szintjén mintegy négymillió tonna szén található. A Bányászati Aknamélyitö Vállalat bakonyi körzeté­nek brigádjai új vágatokat hajtanok ki a szénmezökhöz. A tervek szerint a régi bánya utódja 1983-ban már ad szenet. A képen: készül a cservári szalagvágat. továbbképzés A papíripar az elsők kö­zött kezdte meg — 1972-ben — a szakmunkások új rend­szerű továbbképzését, amiben azóta évente átlagosan Illő­en vesznek részt. A mester- szakmunkás-képzés is az el­sők között kezdődött meg a papíriparban. Eddig 76 pa­pírgyártó és 51 feldolgozó mesterszakmunkást képeztek ki; köztük 13 nödolgozót. A szakmai ismeretek gya­rapításának sajátos formája­ként a dunaújvárosi hullám­papírgyár munkásainak beta­nításával Csepel és Nyíregy­háza mellett Sturovóban és Arhangelszlvben is foglalkoz­tak. A Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójának terveivel szinte egyidőben készítették el a lvépzés-továbblvépzés terveit is. Ezek szerint 104 szakmunkásnak továbbképző tanfolyamon, tizenötnek mes- terszakmunkás-képzésen, 8- nak pedig vezetőmunkás-tan­folyamon kell részt vennie ahhoz, hogy lépést tarthas­sanak a jövőre kezdődő, s várhatóan a VI. ötéves terv­időszakban befejeződő fej­lesztés követelményeivel. Milyen volt az első fél év? M egyénk üzemei és szö­vetkezetei az év első hat hónapjában a népgazdasági elő­irányzatot meghaladó mértékben növelték termelé­süket. Az előzetes adatok szerint az országosan terve­zett 4 százalékos termelés- növekedéssel szemben 10 százalékot meghaladó ütemű emelkedést könyvelhetünk el. Mi eredményezte ezt a di­namizmust? Egyrészről, az előző évben üzembe helyezett új kapacitások — amely első­sorban a vegyipart jellemez­te —, de ide sorolhatjuk a meglevő termelőberendezések fokozottabb kihasználása ré­vén elért többletet is. Ezen túlmenően, a rendelkezésre álló munkaerő ugyancsak fedezetet nyújtott a nagyobb ütemű termékkibocsátáshoz. Mindezekkel együtt járt a piaci kereslet fokozódása. Különösen szembetűnő a dol­lárelszámolású kivitel nagy­arányú emelkedése. Nemcsak az exportra szánt áru meny- nyisége, hanem a tőkés pia­con uralkodó árak is kedve­zően alakultak. Ilyen körül­mények között nagyon is cél­szerűnek, kifizetődőnek bizo­nyult az exportárualap bőví­tése. Példa erre, hogy a tő­kés exportunk az idén csak­nem ötven százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ez­előtti értéket. A vegyipari ágazatban a gazdálkodás alakulását alap­vetően az 1978-ban üzembe helyezett nagy kapacitású PVC—III. gyár termelése ha­tározta meg. Az új létesít­mény elkészültével ugrássze­rűen, mintegy 17,8 százalék­kal növekedett a vegyipar árbevétele. Ugyanakkor vál­tozás történt az értékesítés irányában is. A pvc alap­anyagául szolgáló etilén je­lentős részét a Tiszai Vegvi- kombinát — a korábbi évek­től eltérően — már nem tő­kés piacon értékesítette, ha­nem a BVK-nak adta el to- vábbíeldolgozásra. Ennek kö­vetkeztében a TVK-nak 20 százalékkal, csökkent az ex­portja, a BVK viszont 166 százalékkal növelte kivitelét, összességében a megye vegy­iparának első félévi dollár­elszámolású exportja 15 szá­zalékkal emelkedett. Ennél kisebb mértékben (.7 száza­lékkal) ugyan, de növekedett az ágazat rubelelszámolású kivitele is. A kohászatban is megfi­gyelhető volt a forgalom, il­letve a vállalatok árbevéte­lének növekedése, ami első­sorban az export arányának bővülése eredményeként vált lehetővé. A tőkés kivitel mind a mennyiség, mind pe­dig az árindex vonatkozásá­ban igen dinamikus emelke­dést mutat. A dollárelszámo- lású exportnövekedés az OKÜ esetében 71, míg az LKM-ben 67 százalékos volt. Mindkét kohászati üzemre érvényes, hogy az elmúlt hó­napokban mérsékelték a be­szerzés ütemét. Ezen belül viszont nőit a tőkés behoza­tal, amit bizonyos nyugati eredetű kohászati anyagok vásárlása, az RDH-hoz szük­séges tartalék és gyártóesz­közök, s különféle ötvöző­anyagok beszerzése idézett elő. Általános érvényű tapasz­talaiként említhetjük az első fél év eredményeinek érté­kelésekor. hogy megyénk üze­mei, vállalatai kellő rugal­massággal használták ki a piaci konjunktúrában rejlő le­hetőségeket, s a tervezettnél lényegesebben kedvezőbb áron értékesítették az ex­portárualap bővítéséből szár­mazó termékeiket. Bár megyénkben nagyobb ütemű termelésnövekedést értünk el, mint amit a nép­gazdasági terv előirányzott, mégis kedvezőnek tartjuk az egyensúlyi helyzet javítása érdekében a termelő szférá­ban foganatosított intézkedé­seket. Ezt támasztja alá egyebek közölt, hogy az üze­mek termelésnövekedése ki­zárólag a dollárelszámoláséi kivitel fokozását szolgálta. Másrészről: az idén — a múlt év hasonló időszakához képest — jelentősen mérséklődött a vállalatok készletnövekedé­se. Figyelemre méltó továb­bá, hogy a beruházási vá­sárlóerőt szabályozó intézke­dések hatására abszolút ösz- szegben is csökkent a beru­házási célú kifizetések nagy­ságrendje. A fél év adatai szerint ugyanis több mint tíz százalékkal volt kevesebb a beruházási felhasználás, mint tavaly ilyenkor. Ami­kor ezekről a kétségtelenül kedvező folyamatokról szót ejtünk, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül az egyensúlyi helyzetet rontó negatív té­nyezőket sem. Gondolunk 'M a tőkés import tervezettet meghaladó növekedésére, amely elsősorban az anyag­os alkatrészbeszerzésben volt szembetűnő. Gazdasági életünk egyik kulcsfontosságú területe a beruházási tevékenység. Er­ről röviden annyit, hogy a beruházások összességében gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően alakultak. Me­gyénkben a pénzügyi fel- használás 10,8 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A be ruházások mérséklődése a vállalati és á szövetkezeti szektorban — a szabályozók különbözősége miatt — ugyan eltérő helyzetet tük­röz, viszont a csökkenés min­den területen egyértelmű. Nem sikerült azonban je­lentős javulást elérni a beru­házások előkészítésében, va­lamint a munka szervezette ségében. Kevés kivételtől el­tekintve a beruházásokhoz általában hiányos tervek bir­tokában fognak hozzá, sok esetben pedig a kivitelezés közben derül ki, hogy a ter­vek adaptálása enyhén szól­va, kívánnivalót hagy maga után. Nem tudtunk számotte­vő eredményt felmutatni a kivitelezésre fordított idő csökkentésében sem és gyak­ran késik egy-egy létesít­mény üzembe helyezése is. M egyénk ipari üzemei, vállalatai az év első leiében nagy erőfe­szítéseket tettek gaz­dasági feladataink teljesítése érdekében. Az ed­dig elért eredmények azon­ban még jobb. még hatéko­nyabb munkára kell hogy serkentsenek bennünket. Ten­nivalóinkat a Központi Bi­zottság június 29—i határoza­ta világosan megfogalmazta. E szerint: ..... Ä gazdasági tevékenység minden terüle­tén, az irányítás és a végre­hajtás minden szintjén eddiginél követ kezetesebo munkára, nagyobb határo­zottságra, gyorsabb előreha­ladásra van szükség . . L. U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom