Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2

1979. július 3., kedd

Tartaímasabb észrevételek, valósabb kritika

(Folytatás az 1. oldalról)

is tudható be, hogy a tapasztalatok szerint a dolgozók észrevételei a különböző vállalati tervekről tartalmasabbak, gazdagabbak, „ találóbbak, a kritikai észrevételek valósabbak és jobban orientálják a vezetést. Javult a jog és a kötelességvállalás összhangja, amit mutat az is, hogy ha például a vállaláti tervek két variációban készültek, a dolgozók szívesebben vállalták a nagyobb feladatokat, a több munkát a nagyobb bér érdekében.

Persze, az előrelépés mellett még mindig fellelhető az üzemi demokráciát, annak érvényesülését visszahúzó erő is. (Egy felmérés szerint például a munkások 47 százaléka a dolgozók véleményé, nek jobb meghallgatásában látja a vezetés javításának módját, míg a vezetőknek csak 15 százaléka tartotta elengedhetetlenül fontosnak a munkások meghallgatását a döntéseknél.) A vezetők egy része változatlanul csak a mozgalmi feladatoknál látja az üzemi demokrácia jelentőségét, sokan úgy vélik, hog" a szigorúbb gazdasági rendszerben kevésbé van mód a munkások véleményének figyelembevételére.

Tény, hogy a dolgozók sem hangsúlyozzák a jogok mellett mindig a kötelességeiket is (a szakszervezeteknek is erőteljesebben kellene néha szólnia a kötelességekről!), de ma már mégsem ez a jellemző. Sőt: példák bizonyítják, hogy a megfelelő módszerekkel, az információk kellő birtokában épp az üzemi demokrácia fórumain tudnak jelentős segítséget adni a vezetésnek a dolgozók. Ehhez persze arra van szükség, hogy ezeken a fórumokon — az írásos és a szóbeli információ után — valóban a dolgozók kapjanak beleszólási, véleménym'ilvání- tási lehetőséget a vállalat, munkahelyük életében. Azaz: fontos, hogy a dolgozók pontosan tudják szerepüket és helyüket a népgazdaság egészében; egyéni s vállalati érdekük mellett ismerjék népgazdaságunk érdekeit is.

(cs. a)

A X. megyei Ifjú Gárda szemle

A KISZ megyei bizottsága és az Ifjú Gárda megyei parancsnoksága a fegyveres erők és testületek segítségével július 6. és 8. között En- csen rendezi meg a X. megyei Ifjú Gárda szemlét. A jubileumi szemlén részt vevő mintegy 600 fiatal bemutatja felkészültségét, a kiképzési

évben elért eredményeket. A széles nyilvánosság előtt megrendezésre kerülő alaki és menetdalversenyek, az elméleti és gyakorlati felkészültséget bemutató szakasz- és rajversenyek, a magyar kommunista mozgalom és az ellenállási mozgalom veteránjaival történő találkozók segítik a KISZ honvédelmi munkájának továbbfejlesztését, népszerűsítik az Ifjú Gárda tevékenységét. A gazdag program jó lehetőséget ad a szemlén részt vevő alegységeknek, ifjúgárdistáknak a tapasztalatcserére.

Július 6-án, a kora délutáni órákban az Encsi járási Pártbizottság előtti téren kerül sor a szemle megnyitójára és az encsi művelődési házban az Ifjú Gárda megyei történetét, bemutató kiállítás megnyitására. Ezt követően tartják a raj versenyeket : az úszó váltóversenyt az abaújszántói strandon, a fegyveres váltófutást és a lövészversenyt az encsi sportpályán, illetve a lőtéren rendezik meg, majd kulturális programmal zárul az első versenynap.

Szombaton rendezik a harci túrát, amelyen a résztvevő szakaszok 7 órás járőrmenetben, mintegy 15 kilométert tesznek meg, és a telepített állomásokon meghatározott feladatokat hajlanak végre. A fiatalok délután találkoznak a munkásmozgalom veteránjaival, majd ez esti tábortűz mellett kerül sor a szakaszok bemutatkozására és a gazdag kulturális műsorra, amelyben a munkásőr énekkar fellépése mellett táncház is szerepel.

Július 8-án, vasárnap, a honvédelmi nap keretében kerül sor az alaki és menetdalversenyre, majd ennek befejezése után a szakaszok részt vesznek a honvédelmi nap programjain. Délután kerül sor a X. megyei Ifjú Gárda szemle záróünnepélyére, a különböző versenyeken I—III. helyezést elért szakaszok és rajok díjazásban részesülnek.

Árrendezés a Szovjetunióban

A Szovjetunió Állami Árbizottsága az árak további rendezése és a különböző árucikkek normális kereskedelmi forgalma érdekében határozatot hozott arról, hogy július 1-től felemelik a nemesfémekből készült ékszerek kiskereskedelmi árát (változatlanok maradnak viszont a fogpótlások árai es növelik a jegygyűrűkhöz nyújtott pénzbeni támogatást.) Emelkednek a szőrmék, a szőrmeipari, a báránybőr készítmények (a gyermekruházati cikkek kivételével), a szőnyegek és szőnyegfélesé- gek, bizonyos bútorfajták, valamint a személygépkocsik árai.

Nyikolaj Gluskov, a Szovjetunió Állami Árbizottságának elnöke a TASZSZ hír- ügynökség számára adott nyilatkozatban kommentálta a különböző árucikkek áremelését bejelentő közleményt.

Kijelentette: a nemesfémekből készült árucikkek, a szőnyegek, a szőrmék, a szőrmeipari készítmények kiskereskedelmi árai átlagosan 50 százalékkal, a személygépkocsik ára 18, az importbútoroké 30, a túszai gyártmányú bútoroké 10 százalékkal növekszik.

— Az éttermekben, kávéházakban este felszámított árak, a vendéglátóipari egységek kategóriájától függően, 25—45 százalékkal nőnek. A vendéglátóipari intézményekben eladott sör árát ugyancsak 45 százalékkal emelik.

— Változatlanok maradnak az árak a vállalatok, intézmények, iskolák és tanintézetek étkezdéiben, az iskolai büfékben, a vonatok és hajók étkezőkocsijaiban, illetve éttermeiben, a falatozókban, tejivókban, fagylaltozókban, az ifjúsági és gyermekboltokban. Nem változik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra kerülő sör ára sem.

— A Szovjetunióban sokat tettek és tesznek a különböző közszükségleti cikkek termelésének emelésére.

Mindemellett az egyes árucikkek iránti kereslet meghaladja a termelés lehetőségeit. Tulajdonképpen ez idézte elő az ékszerek, szőrmeféleségek, szőnyegek, személy- gépkocsik és importbútorok árának kényszerű emelését.

Július 5—8:

Várszínházi napok Diósprb

Megtörténhet — s reméljük így lesz —, hogy olyan színházi napok, események köszöntenek ránk e hét végén, Miskolcon és a diósgyőri várban, melyek végre jó alapot és tettre késztető nekibuzdulást adnak a már annyiszor felemlegetett diósgyőri várszínháznak „életre hozásához”. Az idei, nyári várszínházi program önmagában is minden eddiginél gazdagabb.

Július 5-én. este 8 órakor a várban nyilvános főpróbán' mutatják be Madách Imre Férfi és nő (Héraklész) című művét, az LKM és Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádjainak. A neves művészeket felvonultató előadást ezután három este — pénteken, szombaton és vasárnap — ugyancsak 8 órától láthatják az érdeklődők. Főbb szerepekben: Juhász Jácint, Inke László, Pécsi Ildikó, Voilh Ági, Bánffy György .. . Rendező: Romhányi László.

Miskolc egyik központi tere is „színházzá alakul” ezen a négy napon: a Szabadság téren a Színművészeti Főiskola hallgatói mutatják be Kocsonya Mihály házassága, „ingyenes (néznivaló) játékát”. Az előadások kezdési időpontja minden alkalommal délután 6 óra. Ugyanebben az időpontban — de csak két napon, július tí-án, pénteken és 7-én szombaton — Bánffy György előadásában látható és hallható Bethlen Miklós—Nemeskürty István Noé galambja című monodrámája. A bemutató helyszíne a Táncsics téri református templom.

És mindezzel még nincs vége: július 8-án, vasárnap délelőtt 10 órakor matiné- műsor lesz a várszínpadon.

A már említett előadásokon fellépő művészek a nemzetközi gyermekév tiszteletére ajánlották fel műsorukat, melynek bevételét a nemzetközi alap javára szánják. A diósgyői'i várszínház programjának előadásaira jegyek a következő helyeken kaphatók: az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségén, a tapolcai parkkönyvtárban és előadások előtt a helyszíneken.

A programról és e kezdeményezésről tegnap, a vendégművészek jelenlétében tájékozódhattak a sajtó képviselői. Romhányi László rendező a Diósgyőrbe „orientálódás” előzményeiről beszélt. megemlítve, hogy mindkét bemutatandó darab — A férfi és a nő, valamint a Noé bárkája — az Agria Játékszín keretében született, s az immár ötödik évében járó egri eseménysorozat sikeres előadásai közé tartozik. Mint a későbbiekben mondta: „Nagy szeretettel jöttek a művészek Miskolcra, s nem titok, hogy ha sikerül „belaknunk” a várat, a várost, szeretnénk tovább is folytatni itt ezt a munkát...”

Mit mondhatnánk mi, a várakozás, a köszöntés idejében? Ide (is) illik talán, a Miskolci Műsor néhány mondata: „Reméljük, hogy a miskolciak, valamint a városunkba érkező vendégek szeretettel fogadják a produkciókat, hiszen szeretettel készítették elő az előadásokat mindazok, akik részesei a várható sikernek ... szeretettel várjuk vendégeinket. Hisszük, hogy nem hiába!”

(tcnagy)

Milyen háztartási gázkészülékek vannak forgalomban hazánkban? Hogyan kell ezeket a gázkészülékeket szakszerűen kezelni? Miként üzemeltethetők a háztartási gázkészülékek biztonságosan és takarékosan ?

Ezekre és hasonló kérdésekre válaszolandó hozta létre a Tiszántúli Gázszolgáltatási és Szerelő Vállalat Miskolci üzemegysége a gázfelhasználási és háztartási tanácsadó szolgálatát. A szolgáltatást tegnaptól vehetik igénybe Miskolc lakói, s a szakemberek naponta (szombat kivételével) 14—16 óra között, a Korvin Ottó utca

17—19. szám alatt várják az érdeklődőket.

Ahogyan azt Katona Zoltán, a T1GÁZ Miskolci Üzemegységének vezetője elmondta, a szolgáltatás létrehozásában jelentős külső segítséget kaptak. A helyiséget a városi tanács biztosította, a gázkészülékeket pedig a gyártóművek bocsátotta és bocsátja a szervezők rendelkezésére. A háztartási tanácsadásban részt vevő szakemberek azt várják, a szolgálattól, hogy általa nemcsak biztonságosabb, hanem laka- j rákosabb is lesz a lakossági j gázkészülékek üzemeltetése. I

Határozottan,

kezdeményezöen

H

agy jelentőségű tevékenység égi' szakaszát tekintette át az MSZMP Központi Bizottsága, amikor meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, valamint megvitatta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról szóló jelentést.

Kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a vezető párttestület a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének hazánkban tett látogatását. Aláhúzta a tájékoztató, hogy megingathatatlan alapokon nyugszik a magyar —szovjet barátság, mert elveink. érdekeink. céljaink azonosságára támaszkodik. A Központi Bizottság megítélése szerint, a két ország közötti együttműködés további gazdagítását, a sokoldalú kapcsolatok bővítését eredményesen szolgálják azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban jöttek létre.

A KB-ülés előtti napon fejeződött be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka és az ott elfogadott újabb hosszú távú együttműködési célprogramok tovább erősítik azt a tényt, hogy a KGST —amint azt a magyar párllestülel megállapította — „pótolhatatlan szerepét tölt be országépítő céljaink valóra váltásában”,.

Amikor áttekintette a KB- ülés az ez évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, az eltelt öt hónap munkáját, megállapította a gazdasági életben az előremutató törekvéseket, a követelményekhez való igazodást, a célratörő, hatékonyabb munkát. Ennek lényeges megnyilatkozása, hogy a belföldi felhasználás a termelésnél kisebb, a kivitel a behozatalhoz képest pedig nagyobb tempóban növekedett. Ez a haladási irány megfelel a népgazdasági terven belüli céloknak, de amint azt a testület üléséről kiadott közleményben olvashatjuk: „A?-, eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat”. A magyarázat is meglelhető a közlemény szövegében, amely így folytató, dik: „A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben.” Tegyük hangsúlyossá az előbbi mondat két kifejezését az ismétléssel: a minőségi változások; a szükséges és

lehetséges mértékben. Ebben, rejlik teendőink lényege, annak biztosítéka. hogy az 1979. évi népgazdasági terv jó végrehajtása ne csak a jövő esztendő gazdasági feladataihoz teremtsen kellő alapokat, hanem a VI. ötéves terv időszakát is megfelelően előkészítse.

Nem könnyű semmilyen tekintetben sem az idei esztendő. Az ipar számára a visszafogottabb termelésnövekedési tempó mellett végrehajtandó teendő serege — a készletek csökkentése, a munkaerőigény mérséklése, a termelékenység fokozása, a kivitel bővítése — népesíti be a cselekvés terepét, a mezőgazdasági üzemeket viszont a kedvezőtlen időjárás teszi próbára. A korábbi esztendők sem múltak el tétlenségben. Most azonban dolgaink tekintélyes része, minőségében más szemlélet- és cselekvési módot követel, s mert ez a kívánatosnál lassabban alakul ki. a változások üteme, terjedelme sem éri el a gazdaság terepén a szükséges és lehetséges mértéket. Igaz. hogy az ipari termelés bővülése megközelítette a tervezett mértéket, a 4 százalékot, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. ám arról sem feledkezhetünk meg, a megengedhető, nél gyakrabban zavarják az árukibocsátás folyamatosságát és kiegyensúlyozottságát anyag, és alkatrészellátási hiányosságok. A külkereskedelmi forgalom növekedése 14 százalékos volt. ám a nem rubel elszámolású behozatal még mindig meghaladja a tervezettet. Folyamatos, konkrétabb kezdeményezésekre van tehát szükség annak érdekében, hogy eredményesebbé, gyorsabbá tegyük a gazdálkodás változó feltételeihez történő igazodást. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sorába beletartozik a beruházások gyorsabb kivitelezése, a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező termelői és fogyasztói árak kialakítása.

I

ndokoltan mutatott rá a Központi Bizottság: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Ezeknek a feltételeknek maradéktalan hasznosítása döntő eleme annak, hogy a testület határozata értelmében 1980 márciusára összehívott XII. pártkongresszus mai gondjaink enyhüléséről, a további haladás alapjainak szilárdabbá válásáról készíthessen számadást.

Amikoi' a múlt év decemberében — négyesztendei előkészítő munka után — megszületett a bűnözés elleni eredményesebb küzdelem korszerű, hatásos, társadalmi fejlődésünkkel összhangban álló új eszköztára, a törvényhozó testület július 1-ig adott időt arra, hogy a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás felkészülten fogadhassa á Büntető Törvénykönyv életbelépését. Az eltelt fél észtén- / dobén láttak napvilágot a végrehajtását, alkalmazását elősegítő magas szintű jogszabályok.

A bűnözés ellen és megelőzéséért folytatott harc sarkalatos pontja a büntetendő magatartások körének helyes megvonása: az új törvény- könyv kihagy például néhány olyan gazdasági bűncselekményt, amelyek ellen a büntetőjogon kívüli eszközökkel hatékonyabban lehet fellépni. Ugyanis a gazdaságirányítás jogi felelősségi rendszerének csak a legsúlyosabb és a végső esetben alkalmazható része a gazdasági bűncselekményekért való büntetőjogi felelősség. Az ítélkezés tapasztalatai szerint is eredményesebb eszközökkel szolgál a munkajog vagy a polgári jog a gazdálkodás fegyelmét sértő magatartásokkal szemben.

Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosítói la a büntetőeljárásról szóló törvényt: elsősorban azért, hogy döntsön több „új bűn- cselekmény” hovatartozásáról. így a terrorcselekmény, az életveszélyt okozó testi sértés elbírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik majd. Július 1-től az állam elleni bűncselekmények között újonnan megfogalmazott hűtlenség ügyében a Fővárosi Bíróság büntetötaná- csai járhatnak el. A BTK lehetőséget ad a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől való végleges eltiltásra. A bíróság viszont mentesítést adhat, ha az eltiltás óta 10 esztendő eltelt, s az érdekelt ismét alkalmassá vált hivatása vagy a járművezetés folytatására.

A törvénykönyv életbelépése után csak a valóban fokozottan veszélyes cselekmények elbírálása hárul a bíróságokra: így például, a vagyon elleni bűncselekmények büntetőjogi és szabálysértési kategóriái között a múltbeli 500 forintos értékhatár ezer forintra emelkedett. A többi között ez tűzte napirendre a szabálysértési kódex módosítását és kiegészítését is. Július 1-től tehát több mint 50 új paragrafust is figyelembe vesznek a szabálysértési ügyekben eljáró tanácsi és más hatóságok. Feladatuk lesz az enyhébb „háborúskodások”, magánlaksértések elbírálása. Igazságot tesznek kisebb becsületsértési „perekben”. Ezen túl szabálysértésért felelnek a figyelmetlen gépjárművezetők is, akik a KRESZ megszegésével mások életét, testi épséget vagy egészségét közvetlen veszélybe sodorják, vagy nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoznak.

A törvény teljes szigorával lép fel viszont a BTK az ittas gépjárművezetőkkel széni, ben. Ami a szabálysértési törvényt illeti, itt is bővültek a szeszes itallal kapcsolatos tilalmak. Vagyis a továbbiakban nemcsak a gépjárművezetők. hanem a vasúti, légi vagy vízi közlekedés „szesztilalmát” semmibe vevők is szabálysértőknek minősülnek, ugyanígy a spiccesen lovas kocsit hajtők és kerékpározók is, mivel közlekedésük megannyi balesetveszélyt rejt.

Egyébként azokat, akik az elmúlt hónapokban követtek el bűncselekményt, s csak július 1-e után állnak a bíróság elé. a korábbi BTK szerint kell felelősségre vonni. Csak akkor lehet esetükben, az új törvényt követni, ha eszerint a tiltott magatartás már nem bűncselekmény, vagy ha a törvényhozó ezt enyhébben minősíti.

Háztartási lanác sartó a íiZ-É

Életbe lépett ez új BTK és kiegészítő jogszabályai