Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. június 6., szerda Dövényi jelentések Dövény, az ózdi járás 420 leiket számláló települése, alig ütvén kilométerre-van a megyeszékhelyhez: aki azon­ban oda akar jutni, a legrö­videbb úton. annak három járásban kell járnia, növény­nek — mint a későbbiekben is kiderül — egyebekben földrajzi helyzete sem sze­rencsés. Szokásos kép fogadja az érkezőt: a nyári délelotlok falusi csendje, nyugalma. A lak zöld koronái mögül kipi- rosló tetőcserepek őrizte la- kasokban-otthonokban is ne_ liéz valakit találni. Nem, nem mintha egy elhalásra, elnéptelenedésre készülő te­lepülés lenne Dövény. Ha­nem, mert innen a reggel szétviszi a legkülönbözőbb irányokba a lakókat. A fel­nőtt férfiak nyolcvan száza­léka bányába jár dolgozni, az asszonyok a Habselyem kurityáni gyáregységébe: a fiatalokat Kazincbarcika vonzza munkaalkalmaival. Akik, kevesen itthon marad, nak, a termelőszövetkezetben dolgoznak. Dövény, és a szomszédos Já kialva gazdája — 1006-tól — a közös községi tanács, melynek nyolc éve elnöke Sliz József. Megérkezésünk után nem sokkal még „ki­szaladt a száján” hogy jú­lius 28-án bizony eléri a nyugdíjkorhatárt — a to­vábbiakban azonban a még megtennivalókat, a terveket, feladatokat felsorolva, mi épp oly jól tudtuk már — mint ö is —. hogy semmi nem lesz a nyugalomba vo­nulásból. Azt mondta: — Vannak meg dolgok, amiket el kell itt intézni... És korábban még, ezeket mondta: — Az igazság az, hogy el lehet ülni egész napokat, eveket, hogy nem csinál az ember semmit. De megvan az a lehetőség is, hogy mo­zog. és akkor szerzi a pr ob­lémákat ... Ö az utóbbiak közé tarto­zott eddig is, s tartozik ma is. A jákfalvi tanítónő ezt mondta róla: — Egyszer arra ébredtem, késő éjszaka, hogy Józsi bá­csi hangját hallom az utcán: „ ... ide kell a salak, embe­rek ..Akkor csinálták itt. az iskola előtt az utat. Itt volt reggelig, s aztán ment dolgozni. Tény, hogy a ta­nácselnök jobban csinálja a közmunkát, mint a sajátját, ezért sem szabad őt nyug­díjba engedni .. . Sliz József mindenütt ott van. ahol a munka adódik. A példa erejét nemcsak sza­vakban hiszi. És, ha a falu, a település szebbüléséről, gazdagulásáról van szó: a lakók sem tétlenkednek. Mindezt oklevelek, elismeré­sek bizonyítják, mint például az 1077. évi: az ózdi járás­ban ők végezték a legtöbb társadalmi munkát... M<?st újabb alkalma lesz a két település lakóinak, hogy bizonyítsák tettrekész- ségüket. Az elnök egy üre­sen álló épülethez vezet ben­nünket, a homlokzaton két tábla látható: „Állami Álta­lános Iskola. Dövény” és „Tiszta udvar, rendes ház”... Az egyik felirat, az utób­bi. minden bizonnyal vissza kerülhet majd a helyére, a másikat azonban akkor majd kicserélik, iskolára ugyanis itt má” — minden jel erre mutat —. nem lesz helyben szükség. Dévényben harminc általános iskolás korú gyer­mek él, az alsó tagozatosok Zádorfalvára járnak napon­ta. a felsősök pedig néhány éve a Putnokon létesített ál­talános iskolai diákotthon­ban laknak, ők hetente utaz­nak haza. Itthon vannak azonban, pontosabban otthon, a csa­ládi házakban, az óvodás ko- ‘-«■úak. A két közsédbwi t>ew­venhelen vannak — érthető tenát, hogy most a legfonto­sabb teendőnek ovoüai ne­velésük biztosilásul ítélik. S ha mar az iskola épülete itt maradt árván, kinasznalatla- nuJ, a legcélravezetőbb mi is lehetne más? — mint átala­kítani a termeket, huszno- sílhalóva tenni az épületei. Sliz József, tanácselnök: — A költségveles mar el­készült, a munkálatokra 360 ezer forint kell! Almoz azon­ban, hogy az óvoda működ­hessen. törpevizmüre is szük­ség van. egy 35(1 méteres ge- rincvezetékKel meg tudnánk oldani az óvoda utcájának — husznót családot érint — a vízellátását is. Mindehhez, és a még szükséges járulékos beruházások megvalósításá­hoz természetesen mi is ren­delkezünk anyagi eszközök­kel. Költségvetésünkből 10Ü ezer forint biztosított e cél­ra. és számíthatunk a közsé­gek lakóinak társadalmi munkájára is. Ami külön öröm számunkra: az akna- mélyítő vállalat egyik szo­cialista brigádja felajánlotta, hogy az óvodaátalakítás bel­ső munkálatait elvégzik. A termelőszövetkezet a szállí­tást vállalja, s építési anyag­gal is segítségünkre lesz. Ezek mind reménytkeltö biz­tosítékai, hogy lesz végre óvodánk. Mi azonban azt is szerelnénk, ha két olyan vál­lalat, üzem is segítségünkre lenne, ahol itt élő emberek dolgoznak; mi már megke­restük őkel kérésünkkel, saj­nos. eddig nem sok biztatót mondhatok: a Borsodi Szén­bányák Vállalat még nem nyilatkozott, a Habselyem kurityáni gyáregysége vi­szont igen. de ezek szerint ők nem tudnak segíteni... Mindezek ellenére nem ad­juk fel a reményt... 3 Erről, később, ismét meg­győződhettünk. amikor a ják­falvi általános iskolában jár­tunk. A tizenöt első és má­sodik osztályos gyerek már befejezte a délelőtti tanulást, a tanítónőnek jutott ideje saját csemetéjével is foglal­kozni. Mint Molnár Lászlóné mondta, az óvoda számukra is hasznos lenne: — Adriennek is nagyon jó lenne, de az édesanyja még jobban örülne ... A tanácselnök nem állhat­ta meg szó nélkül: — Mire ö odakerül, még akkor is lesz óvodánk, ha semmi támogatást nem ka­punk . . . E^ pedig, ha a kisbaba életkorát megszámítjuk, azt jelenti, hogy két év múlva újra lesz nevelési intézmény Dövényben. Túlságosan is hosszadal­masnak tűnhet egy kistele­pülés óvodagondjának fel­emlegetése. azonban nem ok nélkül „ragadtunk” meg e témánál. Ha csak a legfon­tosabb szükségét akarjuk fel­sorolni, akkor is meg kell említeni, hogy az asszonyok munkába állását, munkába járását nem kis mértékben határozza meg. hogy van-e óvoda, avagy nincs; hogy az iskola-előkészítés, a gyere­kek szellemi-közösségi neve­lése ekképpen biztosítható a leghatékonyabban ... Az iskolák körzetesítése amúgy is elvitte innen a Űj hetilap kapható csütör­töktől az újságárusoknál: a Heti Világgazdaság. A Ma­gyar Kereskedelmi Kamara által útjára bocsátott lap. az eddig naDonta megjelenő Vi­lággazdaság utódja, rendsze­resen foglalkozik majd a magyar gazdaságban és a vi­lágpiacon tapasztalható fo­lyamatokkal. aktualitásokkal. A hetilap feladata, hogy is­mertesse, fényképekkel és grafikonokkal is szemléltes­se a világgazdasági esemé­nye*; ''áttér"' gyerekeket. A dövényi álta­lános iskolások — mint em­lítettük — Zádoríalván, Put­nokon és Kurityánban ta­nulnak. Jákl'alván a 6—7 éve­sek még helyben juthatnak ismeretekhez, a harmadiko­solt és a negyedikesek azon­ban Felsőnyárádra járnak j naponta. (Tehát másik já­rásba, Jz edelényibe). A fel- ] sősök Kurityánban (ugyan­csak az edelényi járáshoz tar­tozik) és Putnokon tanul- nak. • ! Pulnolt neve az utóbbi | években került a két község lakói beszédtémájának kő- j zépponljába. Akkor, amikor I megépült ott az az általános iskolai diákotthon, mely el­sősorban a Szárazvölgy fel­ső tagozatos gyermekeinek lé­tesült. A múlt megszokott- ságát, hogy tizennégy éves korig a gyerek otthon jár is­kolába — ‘nem volt könnyű feladni. Nem kellett azonban csak egy-két év, s ma már hozzátartozik a családok életritmusához, hogy 10—14 éves fiúk és lányok hétfőn reggel útnak indulnak, s pénteken este vagy szomba­ton délben térnek haza; újabb ismeretekkel. Majoros Zoltánnal dövényi otthonában beszélgettünk. Két fia — a nagyobb most nyolcadikos —. él a pulnoki kollégiumban: — A gyerekek nem pa­naszkodnak, panaszt én sem mondhatok. Néhányan, in­nen a községből, még Kuri- tyánba járatják iskolába a gyereket, ebben annyi van. hogy ők idehaza vannak mindennap, a mieink viszont csak hét végén. Én azonban úgy vélem, olt, Putnokon minden téren jobban tudnak foglalkozni délután a gyere­kekkel ... A putnoki kollégium igaz­gatója — nem udvariasság­ból — ugyancsak megelége­déssel szólt a jelenről, a köz­séggel, a szülőkkel való együttműködésről, a kölcsö­nös kapcsolatról. Ügy tet­szik tehát, hogy Dövényben, a dévényiek számára valami távlatilag is bizonyosnak látszik: és ez az általános is­kolás korú gyermekek okta­tásának a kérdése. 1-Ia mindehhez bizakodva azt is hozzávesszük, hogy biztosítéka van helyben az óvoda létrehozásának és mű­ködésének, akkor a gyere­kek jövőbeni helyzetét nem kell pesszimistán megítél­nünk. A beszélgetésekből azonban a község közigazga­tási státusát illetően felsej­lettek létovaságok. Évekkel ezelőtt már szó volt arról, hogy a társközsé­get — Jákfalvát — az ede­lényi járáshoz csatolják. Ezt, ennek jogosságát jelen hely­zetben is lehetne indokolni: az oktatási intézmény ugyan a putnoki 1. számú Általá­nos Iskola tagiskolája, az itt oktatott elsős és másodikos gyerekek azonban Felsőnyá­rádra kerülnek; az orvos ugyanonnan jár e település­re (egyébként Dövénybe is)... Döntés egyelőre nincs, a közös községi tanács — dö­vényi székhellyel — együtt tervezi a két település jövő­jét. Ténagy József A Heti Világgazdaság lap­szemlét is közöl vezető vi­láglapok cikkeiből. Hírrova­taiban új kelet-nyugati üz­letek részleteiről, friss vi­lágpiaci eseményekről érte­sülhet az olvasó. Külön táb­lázatban kiílli a lap a devi­zaárfolyamokat. Az új hetilap átveszi a jú­liusban megszűnő Magyar Import című lap egyes fel­adatait is: évente több sza­kosított melléklelet tervez, amelyek országokról, terme­lési ágazatokról adnak majd összefoglaló képet. Uj hetilap: a Heti Világgazdaság Igazi gyermekprogramot kínál az érdeklődőknek ma délután 4 órától a Szabadság téri központi könyvtér. A sál­rak között felállított színpa­don az úttörőház bábcsoport. j» a Pipitér és a Kincskere­ső együttes, az úttörőzenek;”.' és a gyermekszínjátszó együt­tes szórakoztatja a közönsé­get. * Négy író—olvasó találkozó lesz ma Miskolcon. Kertész Ákost a MEZŐGÉP Vállalat­hoz és a Nehézipari Műsza­ki Egyetemre várják, Kalász László a Zrínyi Ilona Gim­názium tanulóihoz megy el. A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházban pedig Kalász Márton ünnepi estjét rende­zik meg a Kaláka együttes közreműködésével. * Két rendezvénye is lesz az ünnepi könyvhétnek Felsö- zsolcán, ahol ma tartják meg az általános iskolások vers- és prózamondó versenyét, délután 6 órakor pedig a községi könyvtárban találkoz­hatnak az olvasók Fekete Gyula íróval. Az ötödik egri nyár Agria idei ígérete ötödször hívogatnak szives szóval Egerbe a nyári Agria- játékokra, Eger város ünne­pi kulturális rendezvénysoro­zatára. Először 1975. júliusá­ban hangzott a hívogató dal a városon átvonuló szekeres színészek ajkáról és András kovács királyságával útjára indult az Agria Játékszín. Abban a szerencsés helyzet­ben vagyok, hogy évről évre nyomon kísérhettem az Agria- jálékokat, a változásokat és a sablonná válás veszélyével fenyegető jelenségeket egy­aránt. Szükségtelen talán most részletesen felidézni, négy eddigi évében mint pro­dukált ez a legfiatalabb sza­badtéri színpad. Tagadhatat­lan, kialakult a közönsége, de az is tagadhatatlan, hogy eddig nem tudott év­ről évre megújulni, még ha újabb és újabb darabok­kal is jelentkezett. A múlt századokból előbukkanó isko­ladrámák, egyebek sorozat­ban való megjelenítése nem adott lehetőséget a lényegi előrelépésre. Az az ötvenezer néző, aki eljött az egri vár­ba a gótikus palota elé, meg a televízió több milliós né­zőserege tanúsíthatja ezt. Most mégis valami új kopog­tat az ötödik egri nyár ele­jén. Mint a minapi budapesti — a Fészek Művészklubban tar­tott — országos sajtótájékoz­tatón Kalmár Péter, Eger város Tanácsának elnökhe­lyettese és Valló Péter ren­dező. az Agria Játékszín mű­vészeti vezetője tájékoztatott, nagyobb változások előtt áll­nak, de annak első produk­ció-eredménye csak jövőre jelentkezhet, viszont már az idén is igyekeznek előre lép­ni. Az elmúlt évben immár kilencedszer Egerben tartott „Szocialista Hazafiság Ta­nácskozások" tanulságaihoz kapcsolódva meghívásos drá- mapályázaíot hirdettek mai magyar történelmi darabok írására, illetve színrevilelére. A sikeres pályázat értékelése még most folyik, abból kerül majd ki az 1980-ban bemuta­tandó darab. De már az idén is olyan darabot visznek színre, amely az új koncep­ciónak megfelel. A választás így esett Vámos Miklós „kép­telen krónika” alcímmel je­lölt, Háromszoros vivát című darabjára, amely Valló Péter rendezésében július 13-án, díszbemutató keretében ke­rül először színre, majd jú­lius 29-ig további tíz előadás­ban. Az „ingyenes hívogató” keretében az idén Kemény Henrik mutat be a Dobó té­ren vásári bábleomédiálcat, késő este, az előadás után pe­dig toronyzene búcsúztatja a vendégeket. Továbbra is mű.' soron tartják Bethlen Miklós —Nemeskürly István Noé galambja című monodrámá­ját Bánffy György előadásá­ban. (Ezzel a produkcióval, valamint a tavalyi műsor lyiadách-drámájával — Fér­fi és nő — a diósgyőri vár­ban is vendégszerepeinek.) A két színpadi produkció természetesen nem meríti ki a teljes nyári egri progra­mot. Több színházi vendég- szereplés, a Dómban három orgonahang verseny, továbbá néptáncest és jazzlconcert szerepel a szorosabban vett Agria-programban, de elvá­laszthatatlan attól a helyi szimfonikusok több szabad­téri koncertje, a különböző jellegű kiállítások sora is. Megrendezik július 30-tól au­gusztus 8-ig a műemlékvé­delmi nyári egyetemet a népi építészeti emlékeink védel­mének témaköréből, valamint augusztus 11-e és 20-a között a filmművészeti nyári egye­temet, amelynek idei témája Jancsó Miklós alkotói útja. Néhány nagyobb szabású sportrendezvény teszi telje­sebbé az Agria-sorozatot. Érdemes még visszatérni magára az Agria Játékszínre Valló Péter, az új művészeti vezető álláspontja szerint éíö, jó, korszerű színházat kell csinálni, az eddigiekből átvenni és folytatni azt. ami jó volt. Az Agria Játékszín­nek a történelem-szemlélet olyan színpadra-fogalmazásé­ra kell vállalkoznia, amely mentes a sallangoktól, a ha­mis pátosztól, a maga nyel­vén elemző értékelést ad a bemutatott korról, esemény­ről. Egerben sose mondhat­nak le a történelmi témák­ról. a magyar történelem ta­nulságainak színpadi meglo- galmazásáról. s inkább keve­sebbet, de jobbat szeretné­nek. A későbbi terveik között szerepel a kisebb közönség­hez szóló rétegprogramok megvalósítása a nagy szín­paddal párhuzamosan. A most bemutatandó darab a tatárjárás korában játszódik, az akkori vezetők rövidlátá­sát, önző magatartását, s az ebből a Muhihoz vezető utat mutatja be. Érdekes sajátos­sága a darabnak a rendező szerint, hogy szatirikus látás­módja a tragikus eseményt is meglehetősen vidáman érzé­kelteti. Valló Péter a szerep­lőgárdát több színházból vá­logatta össze, Kottái Róbert, Kern András, Kézdy György, Kertész Péter, Hetényi Pál, Hegedűs D. Géza, Meszléry JLidii, Bánsági Ildikó neve szerepel — többek között — a szereposzlásban, s ezzel már egy jelentős lépést tett az irányban, hogy az Agria Játékszín a különböző társu­latoknál működő lehetséges színészek nyári alkotó-együt­tesének keretéül szolgáljon. Kis jubileumhoz érkezeit az Agria Játékszín, — szép, biztató ígérettel. (benedek) Az ISZ GéDiárniűvezetö-kéDZő I li s; azonnal (elvesz hivatásos .jogosítvánnyal rendelkező, és katonai szolgálatot letol(ött férfiakat — korhatár nélkül. FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: érettségi, vagy megkezdett középiskola JELENTKEZÉS: ’ személyesen, Miskolc, Sajó-szía'cti üli kirendeltség, I. ein. 103. szoba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom