Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

1979. június 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 VeÉégjirás Menteikkel Hozzáértő emberék régóta tiltakoznak az „idegenforga­lom'’ kifejezés ellen. A né­met szó tükörfordítása nem illik a magyar mentalitáshoz: a hozzánk érkező ember nem idegen, hanem vendég. Iga­zuk van. Most lehat ne ide­genforgalomról. hanem ven­dégjárásról. vendégforgalom­ról szóljunk. Hol a helyünk? Ismeretes, hogy a „füst nélküli ipar” évről évre na­gyobb értékeket produkál, hatékonysága, eredményessé­ge növekszik. A múlt évben körülbelül 17 millió külföldi érkezett hazánkba, üli száza­lékkal több, mint az előző évben. A vendégforgalomból származó bevétel — mert az sem mellékes — megközelí­tette az 1.8 milliárd forintot. Szép pénz. Pedig azt is tuti­juk, hogy sok millió ember gyakorlatilag semmit sem adott a nagy. közös kasszá­ba. mivel az itt-amott feke­tén megvásárolt forintjain­kat hozta be, és azt főként nem lehet számonlartani, hogy kinek, milyen „szolgál­tatás" fejében adta át. Kez­dők vagyunk még a nagy forgalomból nagy hasznot szerző országok sorában, ki­csit még szégyenlősek. A mi megyén k^ vendégj árú _ sa — nem először, nem utol­jára írjuk le — sokkal na­gyobb lehelne. Természeti szépségeit, történelmi neve­zetességeit. nem utolsósorban pedig a jelenkor eredményeit figyelembe véve. Szépen gya­rapodik is az ide látogatók száma. Tavaly a szállodák­ban és egyéb szálláshelyeken 31)9 ezer ember kapott he­lyet .— és ez a leszűkített szám! —. 9.5 százalékkal több. mint az előző évben. Ezen belül a külföldi vendé­gek száma 10-1 ezer volt. 46.6 százalékkal több (!) az előző évinél. A külföldiek által be­váltott valuta értékben! nö­vekedése 52 százalék, ezen belül a tőkés országok valu­tabeváltásának növekedése 22 százalék. Igen nagy szá­mok ezek és lehetséges, hogy néhány év elteltével még na­gyobbak lesznek. Jönnek hoz­zánk tehát a külföldiek is, a belföldiek is, mind többen. Hová? Itt kezdődik a baj. Már­mint: hová fektessük le őket, hol etessük meg őket? Pél­dául Tokaj nevét sok ország­ban jobban ismerik, mint Miskolcét. Látni akarják. Látni ugyan láthatják, bár ebben sem telik sok örömük, de letanyázni, itt időzni már igen körülményes. Gyakorla­tilag nem lehet. Az egyetlen kemping igen kevés, a motel most épül. Az Észak-magyar­országi Intéző Bizottság leg­utóbbi ülésén, hol szintén napirenden szerepeit a téma. a tokaji motellel kapcsola­tosan a MÉSZÖV elnöke el­mondotta: valószínű, hogy eb­ben az évben nem épül meg, talán majd 1980-ra. De nem biztos. hogy elkészültével hasznosítani, használni is le­het. mivel a szennyvízelve­zető csatornarendszer — más beruházással épül — addigra még nem igen lesz készen. Jó lenne meggyorsítani en­nek a csatornahálózatnak az építését. Pénz kellene hoz­zá. Meg építőipari kapacitás. Hogy még Tokajnál ma­radjunk. Az áruellátás sem javul akként, miként szeret­nénk. Ugyancsak az ülésen hangzott el: az áruház ter­ve elkészült. 36 millió forint­ra számolva, de ez a terv ki tudia miért, nem vette fi­gyelembe a település műem­lékjellegét. A tervet átdolgoz­ták — most már 63 millióról van szó — és reménykedhe­tünk. hogy elöbb-utóbb'még­is megépül. Tokaj egyébként — köztudott —- csalódás min­den ide érkező vendégnek. Különösen a nyugati turis­tának. Aki ide érkezik, meg­nézi. kételkedik és tovább­megy. Ismét: hová? Mondjuk Sá­rospatakra. ahol semmivel sem jobb a helyzet. Ugyan­csak nem először írjuk le: akik ide érkeznek, mondjuk egy hatvan személyes autó­busszal — márpedig érkez­nek! — még akkor sem tud­nak helyet kapni, ha az egyetlen Borostyán-szálló minden ágya üres. mivel harminc valahány férőhely biztosi loll. Sátoraljaújhelyen már felépült egy szálló. A város tanácselnöke az egyik értekezleten elmondotta: már hozzá is fordultak, hogy sze­rezzen helyet a szállóban. Miskolc? Ügyes embernek kell lennie, aki itt szállást talál. Nincs. Illetve kevés run. Megyénk vendégforgal­mát tehát továbbra is az át­utazó jelleg határozza meg. Jönnek a vendégek, egyre nagyobb számban jönnek, körülnéznek, ilt-ott szívesen letanyáznának, de nincs hol, ezért lovábbmennek. Valuta? Térjünk vissza kicsit a külföldi forgalom1- - ■ a ha­tárátkelőkhöz. M jétikben öt helyen léphetik at külföl­diek a határt, ezek az átke­lők általában zsúfoltak, kor­szerül lenek. Elsősorban a sá­toraljaújhelyi álkelö, de a hidasnémeti sem sokkal jobb. Bánrévén pedig — az intéző bizottság ülésén tették szóvá — 8—17 óra között tart nyitva a hivatal. A hivatali időn kívül érkezők vagy vá­rakoznak. vagy másik átke­lőhöz indulnak. Elképzelhető, hogy milyen érzéssel. Mégis: ezeken a helyeken tavaly 24.3 százalékkal több turista lépte át a határt, mint az előző évben! A külföldi állampolgárnak persze pénzre van szüksége. Neki is. Még akkor is. ha csupán álutazó. A valutabe­váltással viszont éppen a múlt év májusa óta van egy kis baj. Megyénkben ebben az. időszakban — központi intézkedés révén — 11 helyen szűnt meg a valutabeváltási tevékenység. Maradt 30 be­váltóhely, melynek a zsúfolt­sága állandósult. Sorbaállás, türelmetlenség, ingerlékeny­ség. Mivel a határon is meg­szűntek a valutabevállók, így a turisták Miskolcra kényszerülnek jönni, még akkor is. ha egyébként nem volt szándékukban. Érthető, hogy ezekben az irodákban megsokszorozódott a forga­lom, megnagyobbodott a tu­multus. Nem valószínű, hogy mindez jó propaganda lenne számunkra külföldön. Propaganda ? A propagandára, a másfé­le, a jó propagandára viszont szükség van. Felvetődhet, mint ahogyan már fel is ve­tődött a kérdés: Miért? Mi­re? Hiszen azokat sem tud­juk tisztességesen fogadni, ellátni, akik a maguk iószán. Iából érkeznek! Miért köl­tünk akkor még propagan­dára, reklámra? Márnedig költünk. A Bor­sod megyei Idegenforgalmi Hivatal hozzávetőleges adatai szerint tavaly mintegy nyolc­millió forintot költöttünk er­re a célra. Ebből az összeg­ből közel hétmilliót a megyei tanács biztosított. Sok? Ke­vés? Mindenesetre a „füst nélküli ipar” nem lehet meg a kellő reklám nélkül. Vegyünk figyelembe ehhez még néhány nyilvánvaló tényt. (Azon túl. hogy amink van. azt igenis reklámozni, kell, hírül kell adni.) Ha­zánk idegenforgalma minde­nekelőtt a Balatonra és Bu­dapestre koncentrálódik. Az utóbbi években pedig igen szép összegekért kiglancol­ják. megszépítik a dunántúli gyógyfürdőket. A miért — érthető. Ugyancsak az utób. bi években a vendégjárással kapcsolatosan semmiről sem olvashattunk. hallhattunk annvif, mint éppen a Bala­tonnak. vagy Budapestnek a túlzsúfoltságáról. Olvashat­tuk, hallhattuk: valahogy el kellene oszluni a vendé­geket! Szélhúzni a mezőnyt a/, ország más tájékaira! Mondjuk Borsod-Abaúj­Zemplénbc. Csakhogy a mi tájékunkra a központi kasz- szábol valahogy kevés jut. Alig-alig csöppen. De: vannak adataink, lé­nyeink a növekvő forgalom­ról! Ezeket az — alulszámolt — adatokat is lelehetjük igé­nyeink, kívánalmaink mellé. A magunk erejéből ugyanis nem vagyunk képesek meg­felelő módon javítani az el­látás színvonalát. Márpedig vannak szépen hangzó, ne- mesveretü neveink, mik nem csupán hazánkban, hanem más országokban is mindin­kább ismertek. Bükk. Zemp­lén. Tokaj, Sárospatak, Agg­telek. Jósvaíö. Mezőkövesd, a Bodrog, a Tisza, de szé­pen hangzik a bennfentesek elölt a huták völgye, a Hór- völgye. a Bodrogköz sajátos tájegysége, a Hegyköz vilá­ga és még annyi minden más. Erőnkhöz képest tesszük értük itt helyben is, mit tu­dunk. De itt, Borsod-Abaúj- Zemplénben sok minden más feladat is erőteljesebben kö­veteli a tennivalókat, mint esetleg nyugodtabb tempójú, kedvezőbb adottságú me­gyékben. Mindenesetre abba a bizonyos közös, nagy kasz- szába tisztességesen teszünk. Lehet, elfogult a megfogal­mazás, mégis: kapnunk is jó lenne ennek arányában. Priska Tibor Kábelgép exportra A Diósgyőri Gépgyár kábelgépgyártó gyáregységének szerelde- üzemében szovjet exportra készül a DSÖ—40 tipusú összecsapó gép. A most elkészült új terméken Lihi Lajos állami díjas lakatos szakmunkás a járomszál vezetőkocsiját állítja be. Fotó: Fojtán László Korszerűsítés a Kiíiáíi-tiéien Korszerűsítik a Kilián* déli lakótelep energiakábelo- it. villanyhálózatát, közvilá­gítását. A munkát az EMÁSZ encsi szerelési ki­rendeltségének 14 tagú szo­cialista villanyszerelő brigád­ja vállalta. A Tóth Miklós által vezetett brigád munká­ját segíti gépével Sándor Ferenc, aki a Bélus-völgyi Vízügyi Társulat dolgozója ugyan, de akit már két éve „bérbe adtak'' az ÉMÁSZ- nak. S mivel a földmunkára segédmunkásuk nincs, a vil­lanyszerelők a kotrógép után maguk ásnak, végzik a föld­munkát is. hogy június 30-rá készen legyenek, v A mint­egy 13—14 éve fennálló lakó­telepen már elavullak a ká­belek. igen sok új elektro­mos gép működik, s az úgy­nevezett 50-es kábeleket 240- esekre kell kicserélni. Mit tehet a dolgozó, ha...? Munkaügyi viták - vitás munkaügyek Fórum után A Magyar Radio Miskolci Stúdiója legutóbbi lórum mű­sorára több munkaügyi kér­dés is érkezeti, melyekre a résztvevők a rövid műsor­időben csak részben tudlak felelni. Tekintettel a téma közérdekűségére, most össze­foglaljuk a fellett kérdése­ket, s közöljük dr. Timar Lászlónak, a Miskolci Me­gyei Bíróság elnökhelyette­sének válaszait. — -4c üzemünkben munka- erö-átcsoporlositást hajtot­tak végre — irta „Tanácsta­lan dolgozó” jeligével egy miskolci rádióhallgató —, s engem, a 15 éve ott dolgo­zót, kisebb keresetet biztosí­tó, alacsonyabb munkakörbe helyeztek. Van-c olyan tör­vény, amely védi a dolgozót ilyen esetekben, legalábbis bérügyekben? — A Munka Törvényköny­ve 24. paragrafusa első be­kezdése értelmében a válla­lat és a dolgozó csak közös megegyezéssel módosíthatja a munkaszerződést. Nem érinti ez a rendelkezés a vál­lalatnak azt a jogát, amikör a dolgozó személyi alapbé­rét a bérrendszer, vagy a bérforma megváltozása kö­vetkeztében módosítja. A Munka Törvénykönyve 35. paragrafusa második bekez­dése alapján a vallalat a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül, válto­zatlan személyi alapbérrel más munkahelyre oszthatja be. Ez az úgynevezett belső Öl éve munkálkodik Le- ninvárosban a Társadalmi ünnepségeket és Szertartá­sokat Szervező Iroda. A vá­rosi tanács az iroda meg­alakításakor azt tűzte ki cé­lul. * hogy olyan családi ün­nepségeket szervezzenek és rendezzenek, amelyek az ese­ményeknek illő erkölcsi elis­merést szereznek. Az öt év során az ünnep­ségek száma nőit. színvona­luk emelkedett. A'z iroda fennállása óla 441 névadó ünnepséget szervezeti, s e rendezvényeken több. mint hale’zcr-ötszázan vettek részt. Az újszülötteket kisdobosok köszöntik, műsorral kedves­kednek a szülőknek. Az idén az iroda műsorpályázatot hirdetett, hogy színesebbek, meghittebbek legyenek e ren­dezvények. A jövőben a vá­rosi védőnőket is bevonják a propaganda- és felvilágo­sító munkába, hiszen ők azok. akik,legközvetlenebbül érintkeznek a kismamával és családjával. Az idén Leninvárosban emelkedett az ünnepélyes házasságkötések száma; ma mar minden házasodni szán­dékozó fiatal párral elbe­szélget az iroda képviselője, ismerteti velük a sznlsál­lalások körét. Az öt év alatt több mint kétszázharminc esküvőt szervezett a lenin- városi iroda. A személyi igazolvány át­adását ünnepi műsorral tet­te évről évre emlékezetessé a városi tanács az. iroda se­gítségével. Ügy vélik, a tár­sadalmi ünnepségek szerve­zésében még ma is rejlik ..aranytartalék''. Készséggel szerveznének például a vá­rosban az üzemi kollektí­váknak. szocialista brigádok­nak is meghitt, közösségi lénvpket. találkozókat. áthelyezés. Ebben az esetben az áthelyezett munkás nem veszítheti el szerzett jogait, es a már elért alapbérét sem. Amennyiben ez is meg­történik, az illető forduljon a munkaügyi döntőbizott­sághoz. Ha ill is kedvezőtlen számára a döntés, akkor a dolgozó a határozat kézhez­vételétől számított 30 napon belöl keresetet nyújthat be a Munkaügyi Bírósághoz. — Ötvenkét éves vagyok, korkedvezménnyel elmehet­nék nyugdíjba, mert a kohó elegyterén dolgozom. Az el­ismerő határozatot megkap­tam. de mégsem helyeztek nyugállományba. Mit tegyek, hová forduljak? — kérdezte Vékey Árpád. Ózd, Szabolcs köz 3. szám alatti lakos. — Az 1975. évi 11. törvény 40. paragrafusa szerint, a szervezet tokozott igénybe­vételével járó. továbbá az egészségre különösen ártal­mas munkát végzők korked­vezményben részesülnek. Két év korkedvezmény jár annak a férfinak, aki tíz éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik, s újabb öt évek után további egy-egy év illeti meg a mun­kást. A korkedvezményre jo­gosító munkaköröket a 17 1975. MT számú rendelet I. melléklete határozza meg, s négy oldalon keresztül so­rolja fel a kohászat terüle­tén levő, korkedvezményre jogosító beosztásokat. A Mun­ka Törvénykönyve 26. pa­ragrafusa értelmében, a ha­tározatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással a vállalat és a dolgozó egy­aránt bármikor megszüntet­heti. Amennyiben három év korkedvezménye van. úgy jogszerűen mondjon fel az Ózdi Kohászati Üzemeknek, írásban kérje a nyugdíjba helyezését. — .4; egyik miskolci üzem dolgozója vagyok, ahol köny- nt/ebb üzemi balesetet szen­vedtem. egy láda esett a lá­bamra. A csoportvezető nem vett fel baleseti jegyzőköny­vet, azt mondta, hogy köny- nyebb munkára oszt be. és teljes fizetést kapok. Bele­egyeztem, de négy nap múl­va kiderült, hogy csontrepe­désem van. gipszelni kellett a lábam, s csak sima táv- pnltzt fniuósílnnnl:. A tMTffftlC­n jegy-okonyv utólagos fel­vételét megtagadlak — lioca fordulhatok segítségért? — kérdezi D. László. — önmagabai} a baleseti jegyzőkönyv felvételének az elmaradása nem jár jog vesz­tessel. Az MT 62. paragra­fusa kimondja, hogy a válla­lat a dolgozónak a munka- viszony keretében okozott kárért, .vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben te­lel. A táppénz és a balesetet megelőző egyévi átlagkerese­te közötti különbözeiét a munkáltatótól kell kernie. A vállalat az igénnyel köteles érdemben foglalkozni, ezl ír­ja elő a 4/67. MüM. számú rendelet. Amennyiben a vál­lalat az igényét nem ismerné el, forduljon a vállalati dön­tőbizottsághoz. Ha ez az út is eredménytelen, előbb a Mun­kaügyi Bírósághoz, később a Miskolci Megyei Bírósághoz nyújthat be keresetet. — Ez év februárjában 1!)U0 forint nyereség részesedés t kaptam, a múlt évi munkám után. Áprilisban kiderült, hogy tévesen, S00 forinttal többet számfejtettek nekem, amit utólag egyszerre levon­lak az illetményemből. Jogos ez? — érdeklődött Sugár Gé­za, az egyik diósgyőri üzem dolgozója. — A 34,1967. Komi. számú rendelet, a Munka Törvény- könyve 68. paragrafusa sze­rint, a munkabér, vagy egyéb díjazás téves kifizetése ese­tén a dolgozót 30, a kollek­tív szerződésben meghatáro­zott esetekben 60 napon be­lül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha tudott a kifizetés helytelenségéről, vagy maga idézte elő a té­ves kifizetést. A visszafizeté­si kötelezettség tehát attól függ, hogy a dolgozó jó­vagy rosszhiszemű volt-e té­ves kifizetésnél. A bírói gya­korlat szerint az említett két határidő jogvesztéssel jár. Munkaadójának az a megol­dása, hogy minden vizsgáló­dás nélkül levonta munka­béréből a szóban forgó 800 forintot, nem jogszerű. A visszafizetést csak jogerős el rendelő határozat alapján k bet levonni, a határozati! szemben ugyanis halaszt hatályú panasszal élhetne. <K. L.) Kétszázharminc esküvő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom