Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

1979. május 19., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A Szovjetunió a BNV-n Budapesten május végen tartják a szokásos tavaszi nemzetközi vásárt. Alekszandr Pavlov, a szovjet kiállítás igazgatója, az APN tudósítójával folytatott beszélgetésében elmondta, hogyan készül­nek fel a szovjet külkereskedelmi szervezetek erre a technikai szemlére, s nyilatkozik a szovjet-magyar kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatokról. A — A Szovjetunió a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár hagyományos résztvevője. Milyen szerepet játszik ez a vásár a szovjet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésében? — A Szovjetunió első íz­ben nem sokkal a háború megkezdése előtt vett részt ezen a budapesti kereskedel­mi tórumon. Akkor a ma­gyarok tízezrei számára egy új világ felfedezését jelentet­te a szovjet pavilon megte­kintése. Am a horthysta ha­tóságok reakciós politikája miatt a két ország kereske­delmi-gazdasági kapcsolatai nem fejlődhettek. Valójában ezek a kapcsolatok csak az­után rendeződtek, hogy Ma­gyarország a fasizmus alól felszabadult. E kapcsolatok fejlődésének dinamikájáról tanúskodik, hogy Magyarország tő part­nere lett a Szovjetunió, amely a magyar külkereskedelmi forgalomban több mint 30 százalékkal részesedik. Más­felől a Magyar Népköztársa­ság már hosszú évek óta az ötödik helyet foglalja el a mi kereskedelmi partnereink só- iában. Tavaly például a köl­csönös szállítások értéke meg­haladta a 4,8 milliárd rubelt. A kereskedelmi áruforgalom fejlődésében nagy szerepet játszik a Budapesti Nemzet­közi Vásár. Évről évre nö­vekszik a BNV-n megkötött magyar—szovjet szerződések jelentősége. — Hogyan tükröződnek a szovjet kiállításon a KGST keretében folyó együttmű­ködés eredményei, egyebek kőit a komplex program teljesítésének eredményei? — Ezek az eredmények szembetűnően megnyilvánul­nak az úgynevezett szakosí­tott és kooperációs termékek kölcsönös szállítási volume­nének növekedésében. A Ma­gyar Népköztársaságból szár­mazó behozatalunk több mint 30 százaléka és az oda irá­nyuló kivitelünk mintegy 18 százaléka szakosított termék, főleg gépipari gyártmány. A gyakorlat bebizonyította, hogy a közös munkák ered­ményeinek felhasználása, az egyes ágazatok fejlesztésében, növeli országainkban a tár­sadalmi termelés hatékonysá­gát. Ismeretesek a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság között a gépjárműgyár'- tás, az alumíniumipar, a kő- olajvegyészel. a híradástech­nika területén megvalósuló kooperáció és szakosítás nagyszerű eredményei: Különösen eredményesen fejlődik a szakosítás és a ko­operáció a műszergyártásban. A megállapodásnak megfele­lően Magyarország megszer­vezte mikrohullámú és ultra­rövidhullámú berendezések gyártását, amelyeket a KGST- tagáilamokba exportál. A Szovjetunió például a legna­gyobb külföldi megrendelője az elektromechanikai beren­dezésgyártó budapesti Kon- takta gyár termékéinek. Más­felől a szovjet elektrotechni­kai ipar mindazt gyártja, ami a szuper-nagyfeszültségű áramvezetékek építéséhez szükséges. Ilyen berendezé­sekből szerelték fel a testvéri országoknak és a Szovjetunió délnyugati körzetének ener­giarendszereit egyesítő 750 kilovoltos Vinnyica—Albert- irsa távvezetéket. A mostani ^vásáron sokfele kiállítási tárgy képviseli a műszer­gyártás specializált termékeit. — Hogyan szervezik meg a szovjet kiállítási, és mi­lyen külkereskedelmi szer­vezetek vesznek azon részt? — A mintegy 2000 négyzet- méter összterületű szovjet ki­állítás négy csoportra oszlik: műszergyártás, kohászati és fémmegmunkálás, 'villamos- energetika és villamossági gépgyártás, vegyipar és bá­nyaipar. Ezeknek az ágaza­toknak termékeit egy sor kül­kereskedelmi szervezet mu­tatja be, köztük a Mashpri- borintorg, a Sztankoimport, a Techmashexport, az Energo- mashexport, az Elcktronorg- technika stb. Ezenkívül érdekes temati­kával képviselteti magát a Szovjet Tudományos Akadé­mia — „Nemzetközi együtt­működés a kozmikus tér meghódításában” —és az Ál­lami Szabványügyi Bizottság — „A Szovjetunió nemzetkö­zi együttműködése a szabvá­nyosítás területén”. A Budapesti Nemzetközi Vásáron első ízben szerepel a Szovjetunió 15 köztársasá­gának egyike, a Magyar Nép- köztársasággal határos Ukrán SZSZK. Ennek a kiállítási részlegnek az a fő feladata, hogy a vásár látogatóinak képet adjon arról, hogyan vesz részt Ukrajna a Szov­jetunió és a külföldi államok kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­latainak fejlesztésében, mi­képpen járul hozzá a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjának fej­lesztéséhez. A PAMUTFONOIPARI VÁLLALAT MISKOLCI GYÁRA i felvesz 16 évet betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező - 1 nőket FON ÓN ÓI MUNKAKÖRBE. A gyárban folyamatos munkarendben dolgoznak, minden 6 munkanap után 2 szabadnap van. Bejáró dolgozóinknak új, korszerű leányszállónkban' elhelyezést biztosítani tudunk. OMKE-konferencia Kazincbarcikán Kazincbarcika várossá nyil­vánítása negyed évszázados jubileumi rendezvénysorozata keretében, május t7-én, az Egressy Béni Művelődési Központban tartotta soron következő konferenciáját az OMKE Borsodi Csoportja. A konferencián Szili Ferenc, a Borsodi Szénbányák műszaki igazgatóhelyettese elnökölt, s köszöntötte a megjelent Ta­kács Istvánt. Kazincbarcika tanácsa vb-eln.ökét és Szén­égető Józsefei, a városi párt- bizottság titkárát. Balogh Béla, a BSZ válla­lati főmérnöke A Borsodi Szénbányák jelene, távlati tervei az ezredfordulóig cím­mel tartott előadást. Ezután Lalorezai Jánosnak, a BSZ vállalati főmérnökének A bányaművelés fejlődése az elmúlt 25 év alatt című elő­adása hangzott el. Befejezé­sül Üveges János, a Közpon­ti Osztályozó. Szállító és Gépjavító Üzem igazgatója időszerű témával, A szénmi­nőség javításénak lehetősé­geivel foglalkozott előadásá­ban. i i Korszerű hallásvizsgálók j Új’, korszerű hallásvizsgáló audiométerek első darabjai készültek el a MEDICOR Művek Mis­kolci Gyárában. A műszerek többek között alkalmasak szűrő-, zaj- és beszédvizsgálatokra, egyensúlypróbákra és kutatási célokra. Az új hallásvizsgálókból, elsősorban a haza! egész­ségügyi intézmények részére az idén összesen több mint kétszázat készítenek. A képen: Andó Zoltán bemérő műszerész az új audioméiereket vizsgálja. Ma még, csak ha fúj a szél Közhellyé ledegradált új­ságírói szentencia szerint: a téma az utcán hever. Talán útón-útfélen való hangozta­tásáért van. hogy sem ol­vasni, sem hallani, követke­zésképp leírni sem szeretem ezt a „jópofáskodást”. Hogy most mégis kivételt teszek, s leírom, annak egyetlen nyo­mós oka van. Ugyanis, ha valamire, akkor mostani té­mámra igazan pontosabban szó szerint illik ez az állí­tás. Annyival azonban min­denképpen ki kell bövítenem a kört hogy témám nemcsak az utcán, hanem az árokpar­tokon. íaluvégeken. erdőkben, vizpartokonl is ott hever, és napról napra növekvő meny- nyiségben. Minden bizonnyal már sejtik, miről van szó. Valóban, a szemétről. A bontási törmeléktől kezdve a különböző műanyag flakono­kon, nylontasakokon át a rozsdásodó konzervdobozokig. Tudom, ‘ ezen felsorolásom szegényes, de gusztusom so­hasem támadt ró. hogy vé­gigvizsgáljam egy faluszéli szemétdomb tartalomjegyzé­két. (Remélem, sem a gube­rálók. sem Kukori és haver­ja. Kopasznyakú nem olvas­sák e sorokat.) Pedig hát vol­na módom az ilyenfajta vizs­gálódásra. sőt atór választ­hatnék is. mert megyei ba­rangolásaim alkalmával anél­kül. hogy keresném, gyakor­ta ütközöm ilyen XX. szá­zadi emberi alkotásba. Leg­gyakrabban a Pünkösd-hegy­nél. amikor ballagok ki a „telekre”. A szemetel lerakni hatóságilag tilos! tábla mel­lett. (Petőfi: Kutyakaparó cí­mű verse jut eszembe ilyen­kor. Erre a táblára is, egy tarisznyát, kellene akasztani a következő felirattal :■ menj isten hírével, mit állsz itt hiába?) De gyakran látom a 3-as út mellett járva a bükk­ábrányiak ékes szemétdomb­ját is. a sályi elágazásnál. Akár idegenforgalmi reklám­nak is beillik. Innen egyéb­ként hiányolom is a táblát, mégpedig a következő fel­iratút: Vendégül lát Bükk­ábrányi Sajnos, ezt az oly szeretett Mádnak is ajánl­hatom. mert egyik-másik sző­lőül mellett ..szemétfertö” van. Vagy Aszalónak is ille­ne ... egyébként ha nagyon szigorú akarnék lenni, elöve- helném a megye helységnév- tárát. Valóban, fulladunk a szeméttől . . . Minap igazi tavaszi 'szél dülögelle a belvárosi lakóte­lep csenévész suhangjait. S mintha csak erre a jelre vár­tak volna, tejeszacskók jég- krémes papírok „Skála-tri- kós”. reklámszatyrok szálltak a magasban. Mint bandába verődött csibészek, randalí­roztak a parkoló gépkocsik, a földszinti erkélyek és az ut­cán igyekvő emberek fejei között. Közben, mintha gú­nyosan kacagtak volna va­lamennyien. Nesze nektek, emberek! Itt a civilizáció. Ti főztétek, igyátok hát a levét Ki És mi ittuk, pontosabban nyeltük a port. fuldokoltunk a kavargó szemétben. Ma mee csak, ha .. fúj a szél! Igaz, a higiéniai és szép­érzékünk szélcsendben is til­takozik a szemét egyre gya­koribb látványa ellen. Persfe azt kisiskolás korom óta tu­dom: tiltakozni azt lehet. Et­től a szeméthegyek — a pél­dák is bizonyítják — napról napra nőnek és nőnek. (ha) Tunis a nracél-tapiieii A Lenin Kohászati Müvek nemesacél-hengerműve 5-ös alapszervezetének legutóbbi taggyűlésén az első napiren­di pont tagfelvétel volt. Seres István párttitkór ismertette a felvételét kérő fiatalasszony életrajzát: elmondta, hogy egyik ajánlója a gyárrészleg KISZ-alapszervezele, majd sorban elmondták a vélemé­nyüket; ajánlója a pártalap- szervezetböl és még egy pá­ran, akik régi munkatársi kapcsolatok alapján megala­pozottan tudtak véleményt adni. Kovács Zoltánná szervezési előadóról pár perc alatt sok mindent megtudtam: mun­katársai tisztelik és szeretik, az elmúlt években sokat la­pult. s a tanultakat eredmé­nyesen hasznosítja a mun­kahelyén, különböző funk­ciókban aktívan dolgozott a KISZ-ben. szerény és csendes magatartásé. Nem volt. vita, a vélemények megegyeztek: erősödik vele a párt. A nemesacél-hengermű karbantartásáról, a karban­tartók munkájáról a gyáregy­ség főmechanikusa tájékoz­tatta a taggyűlést. Ezt a fon­tos kérdést taggyűlésen még nem tárgyalták, és talán a taggyűlés testületi vezető szerepének az erősödését is jelzi, hogy most az állandó nappalos műszak kommunis­tái napirendre tűzték. A kérdés fontosságát, a gé­peken, berendezéseken dol­gozók, valamint a karbantar­tók felelősségét a beszámoló néhány adata is jelezte': a nemesacél-hengermű, amely a kohászat egyik legkorsze­rűbb üzeme, több mint 2.5 milliárd forintértékű állóesz­közzel rendelkezik és az idén is több mint 100 millió forin­tot fordítanak az üzemelte­tésére, karbantartására. Az indulás, kezdeti ■ nehéz­ségei után ma már egyre in­kább a tervszerű, megelőző k arbantar tó sra t ö rek ed n ek. de még eléggé akadozik a tervszerűség. Sok minden ne­hezíti az eredményesebb munkát: szakemberhiány, al­katrészhiány. a szűkös for- gácsolólcapacitás. s még több olyan dolog, amely részben objektív nehézség, másrészt vállalaton és gyáregységen belül megoldható probléma! ezek megszüntetésének lehet­séges módjain ezen a tag­gyűlésen is közösen gondol­koztak az alapszervezet kommunistái. Nem volt nagy vita. kérdé­seket tettek fel. a jövőre gon­dolva inkább a napi gondok, problémák elemzése volt elő­térben. Megkérdezték, hogy mikor fogják az egyik, már öl éve üzemelő kemencét fel­újítani? Miért vannak az üzemnek még ma is olyan ré­szei. amelyek gondozása nem tartozik senkire? Ez a gazdátlanság sok apró dolog­ban megmutatkozik, például nincs aki ott rendet Urtson és takarítson. Megoldást kel­lene találni egyes gépegysé­gek megfelelő kenésére, mert az. értékes csapágyak, nagyon gyorsan tönkremennek. Sok gond van a tartalék al­katrészekkel, ebből adódóan többen „spájzolnak”: ha van. akkor eiteszik nehezebb napokra. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatták, ha szük­ség van egy-cgy alkatrészre, nem biztos, hogy azonnal megkapják a raktárból. Ezért a ..spájzolás”, a biztonsági tar" talék biztosíték arra, hogy gyorsan meg tudják javítani az. elromlott gépet: mehet tovább a termelés. Felvetődött, hogy ebben az évben remélhetőleg a me­netközben! kisebb javítások is olyan gyorsak és Sikeresek lesznek, mint. az eddigi év végi nagyjavítások. A ’79-es év jól indult: az. első ne­gyedév sikereiben, a több mint 100 ezer tonna henge­reli áruban ott van a kar­bantartók ,ió munkája is. Többször szóba került a szak­emberhiány. de az is el­hangzott. hogy a meglevő létszámmal is mindenképpen intenzívebben- kell dolgozni a jövőben, a gépek, alkatré­szek élettartamát, a gyors javítást, nemcsak ..spájzolás- sal”. hanem gondosabb, fi­gyelmesebb munkával is le­het növelni. A párttitkár tájékoztatta a tagságot a párlépítő munká­ról és a fegyelmi helyzetről. Az elmúlt években csökkent a létszámuk, nem tudnak anh.vi ú.i tagot felvenni, mint »hányán a nyugdíjba vonu­lás, az áthelyezések és a le­számolások miatt elkerülnek az alapszervezettől. A párt- fegyelem alapvetően ió: most is és a jövőben is legfonto­sabb feladatuknak tartják a bajok megelőzését: közös munkával arra törekednek, hogy ne kelljen büntetéshez folyamodni. A pártoktatási év elején jól éltek a lehetőségekkel, az igényeket felmérve úgy dön­töttek, hogy a nemzetközi politika időszerű kérdéseit fogják tanulmányozni. Ter­mészetesen ez nem zárta ki, hogy mindegyik csoportban megbeszéljék a legfontosabb párthatározatokat. Ay okta­tás befejeztével a mostani taggyűlésen értékelték a vég­zett munkát: konkrétan és személyre szólóan dicsértek; és elmarasztaltak. A három csoportban nagyjából egy­formán 60—70 százalékos volt a részvétel, az aktivitás 25—30 százalék körül válto­zott. Igazolatlanul nem hi­ányzott senki. Az elmúlt évben és nap­jainkban is megnövekedőit az érdeklődés a nemzetközi politika és munkásmozgalom kérdései iránt.: ők is ezért választották ezt az oktatási formát. A legnagyobb és legtartalmasabb vita mégis azon a foglalkozáson volt, amelyet; a Központi Bizott­ság múlt év; decemberi ha­tározatát dolgozták fel; Mi­lyen munkát végeztünk az elmúlt évben mit kell ten­ni. hogy még jobban dol­gozzunk az idén és. a jövő­ben : végső soron ezekről a kérdésekről volt szó. A leg­utóbbi taggyűlésen is. Petra József I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom